Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-15 / 5. szám

Vili. ÉVFOLYAM • 3. SZÄM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE r ^ TARTALOM Állattenyésztés Munkaközösség: Komplex intézkedésekkel fejőstehenen­ként 2800 liter tejet érhetünk el évente 9 V________________J ( Egyes EFSZ-ek és állami gazdaságok zootechnikusai még mindig hisznek valamilyen csodás megváltó módszerben, <> amely elősegíti a gazdasági állatok termelékenységének gyors és gondtalan növelését. Ezek a „teóriák“ és „módszerek" » már sok rosszat okoztak és még okoznak mezőgazdaságunkban, mert elterelik zootechnikusaink figyelmét a céltudatos 8 ; munkától és a komplex intézkedések biztosításától, ami nélkül pedig az állattenyésztési gyakorlatban nem érhetők el « ; tartós sikerek. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok zootechnikusainak, de a fejőnőknek és a többi állatgondozónak is tel­­: jes egészében képet akarunk nyújtani azokról a legfőbb elvekről, amelyek betartása előfeltételeket alakít ki az évi 2800 $ j literes tejelékenység eléréséhez. Ezért elhatároztuk, hogy a Szabad Földműves egész szakmellékletében ezzel a problé- » ; mával foglalkozunk. 8 Államunk a legfejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező államok közé tartozik, ezért teljes termelésünket, valamint szarvasmarha-állományunk átlagos ter­melékenységét is a fejlett európai orszá­gok eredményeivel kell összehasonlíta­nunk. Az összehasonlítás során azonban rájövünk, hogy a termelésben még na­gyok a tartalékaink, mert teheneink át­lagos termelékenysége 50 %-ban sem éri el a legfejlettebb országok (Belgium, Hollandia, Dánia) színvonalát és jelentős mértékben marad le a mezőgazdaságilag fejlett országok (NSZK, Anglia, NDK, Svájc, Svédország, Ausztria stb.) mögött. Ha a szarvasmarha területegységre számított számát és a lakosság számához mért arányát a termelés belterjessége egyik mutatójának vesszek, akkor köz­társaságunk az első 10 olyan európai ország közé tartozik, amelyeknek legna­gyobb a 100 ha mezőgazdasági területre jutó állatsürüsége. Ezen a területen át­lag és hozzávetőleg 62,8 darab szarvas­­marhát tartunk (Szlovákiában 51,7 dara­bot), ebből 28,5 (Szlovákiában 22,5) te­henet. Ebből kifolyólag ez idő szerint a legfontosabb feladatunk a szarvasmarha­tenyésztésben. hogy növeljük az állatok termelékenységét, vagyis a termelés bel­terjességét. Ila az 1000 lakosra jutó tehenek szá­mát vesszük mutatóul, kitűnik, hogy nem számíthatjuk magunkat a fejlett szarvas­marha-tenyésztéssel rendelkező államok közé, mert ennyi lakosunkra körülbelül 116 (Szlovákiában 150) darab tehén jut. Tudjuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztés színvonalától és az állatállomány létszá­mától függ a növénytermelés növelése is, beleértve természetesen a takarmány­termelést is, mert hiszen az istállótrá­gyával 40 •/•-ban juttatjuk vissza a ta­lajba azt a szervesanyagot, amelyet az állatokkal feletetünk. A gazdasági állatok közül a szarvas­marha járul hozzá a legnagyobb mérték­ben (80—85 %-ban) az istállótrágya­­termeléshez, s így elsősorban ezek az állatok befolyásolják a talaj termékeny­ségét. Ezért a megfelelő takarmányalap biztosításakor, amely lehetővé teszi az állatok termelékenysége növelésének elé­rését, számos vidéken az állatok létszá­mát is növelni kell. A szarvasmarha termelőképessége A szarvasmarha legfontosabb terméke a tej és a hús, amelyek biológiailag tel­jes értékű élelmiszert képeznek. A fo­gyasztás követelményei szerint a jövő­ben minden lakosra évente körülbelül 180 liter tejet, 8,5 kg vajat és 9,5 kg sajtot meg túrót kell biztosítani. Esze­rint tehát egy lakosra számítva évente kb. 400 liter tejet kell megtermelnünk. S hogy ez megvalósuljon, az állatállomá­nyok tervezett létszáma esetén egy fe­jőstehéntől 2800 liter tejet kell elérnünk, mellyel a takarmányozás szükségleteit is biztosítjuk. Az egészségügyi dolgozók tanácsa sze­rint kevesebb sertéshúst és több marha­húst kellene fogyasztanunk (a helyes arány kb. 1:1). Bár köztársaságunk az egy lakosra jutó húsfogyasztás szempont­jából az élenjáró európai államok közé tartozik, a marhahús csak kis mértékben részesedik ebben a fogyasztásban. Egy lakosra (az 1959-es adatok szerint) kb. 23,3 (Szlovákia területén 21,7) kg-ot tesz ki, élősúlyban a szarvasmarha-ter­melés, ami 48 °/o-os vágósúlynyeredék esetén gsak kb. 10,6 kg kicsontozatlan húst tesz ki. Ez a kis mennyiség nem fedezi a fogyasztás követelményeit, ezért nagy mennyiségű húst kell évente kül­földről behoznunk. irtrtrirtrk étié*********** Komplex intézkedésekkel fejőstehenenként 2800 liter tejet érhetünk el évente Munkában az Impuls A halszálka-elrendezésű fejő­­a állás könnyen hozzáférhetővé teszi a tehén tőgyét a ráhelye­­zett jejócsészékkel. Képünkön a csővezetékre kapcsolt Impuls jelzésű fejöberendezést látjuk, f amelyet az NDK-bél hoztunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents