Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-04 / 1. szám
A lucernaliszt szerepe a baromfitakarmányokban Baromfiállományunk zömét még a háztáji és egyéni állattartóknál találjuk. Ezen állatok fejlődési, növekedési erélye, továbbá termelőképessége közel sem érvényesül eléggé. A magyar fajták és a Hampshirek termelését legalább 50 Vokal lehetne emelni, ha az állatok igényeinek megfelelő takarmányozásban részesülnének. El lehetne érni tíz hét alatt a 60—70 dkg helyett az 1 kg pecsenyecsibe élősúlyt és a 80 helyett a 150 tojást. A mezőgazdasági nagyüzemekben levő magasabb termelékenységű baromfiállományunk termelésének 20 — 30 %-os növelésére is van mód, különböző, a gazdaságokban is előállítható takarmányokkal és a beszerezhető kiegészítő anyagokkal. A termelés növelésére igen alkalmas a lucernaliszt, — ha hiányzik a keveréktakarmány. A lucernaliszt etetése nemcsak az abrakmegtakarítás miatt előnyös, de azért is, mert a termelés növelésére az állat anyagcseréjére, egészségi állapotára is kedvező. Mind a külföldi, mind a hazai tapasztalatok egybehangzóan igazolják, hogy a baromfitakarmányokban különleges szerepe van a lucernalisztnek. A baromfieleségben a lucernaliszt nem tekinthető ugyan lényeges fehérjeforrásnak, hiszen vele az összes fehérjetartalomnak csak néhány — 2—5 — százalékát tudjuk biztosítani. A lucernafehérje kedvező aminosav összetétele azonban fokozza a táplálék biológiai értékét. Az a kedvező hatás, amelyet észlelünk, nagyrészben a lucernaliszt vitamin és ásványi anyag összetételében, valamint az eddig még mechanizmusában nem tisztázott lucernafaktorban mutatkozik meg. Összehasonlítva a lucernaliszt egyes beltartalmi értékeit a kukoricáéval és az extrahált szójadaráéval, a következő képet kapjuk: 1. táblázat Nehéz lenne eldönteni — és ilyen kísérleti megfigyelések még nem állnak rendelkezésünkre —, hogy a felsorolt értékek melyike és hasznosulásuk mibenléte teszi előnyössé a lucernaliszt etetését, azonban ez esetben is az ismert vagy a még ismeretlen tényezők összhatásával kell számolnunk. A lucernaliszt az említett előnyei ellenére a modern broiler receptekben nem nagyon szerepel, és ha igen, akkor csak 2—4 százalékos arányban. Ennek oka, hogy a lucernaliszt energiatartalma alacsony, ha csekély mértékben is, de emeli az egységnyi súly felvételéhez szükséges takarmány mennyiségét. Az NSZK-ban gyártott indító tápban 3, a nevelő és hizlaló tápban pedig 2—2 % mennyiségben találhatjuk meg a lucernalisztet. Hollandiában a csibetápok 2,5 °/o lucernalisztet tartalmaznak. Felhasználják azt Dániában, az USA-ban, az NDK- ban, a Szovjetunióban és sok más országban 1—5 %-ban. A lucernaliszt takarmányozási értékére jellemző, hogy a kukorica ára a világpiacon 50—55 dollár, míg a lucernaliszté. A Bajcsi Állami Gazdaságban üzembeállított magyar gyártmányú takarmány szárítógép zöldlucernából óránként 11 — 12 mázsa lucernalisztet készít. — ami pedig egyébként is keresett cikk — 60—70 dollárt is fizetnek tonnánként. Lucernalisztből, 1964-től az indítótápba 3, a nevelőbe 3, a hizlalóba 2, a tojótápba pedig 5 °/o-ot tervezünk keverni. A lucernaliszt etetés bevezetését kísérletek előzték meg és ezek a következő eredménnyel végződtek: A Mezőgazdasági Kiállításon, továbbá a takarmánygyár biológiai telepén több Ízben megismételt kísérlet a lucemalisrt etetés jó hatását igazolta. A Lohmannszármazású csibéknél a 10 hetes súly lucernaliszt etetése nélkül 1,37 kg volt, a takarmányfelhasználás egy kg élősúlyra 3,4 kg. A lucernalisztet fogyasztó csoport, amelynek indító tápjába 4 %, a nevelőbe 3 % és a hizlalóba 2 % lucernaliszt került, az állatok 10 hét alatt 149 dkg átlagsúlyt értek el 1 kg élősúly felvételre eső 2,83 kg abrak felhasználással. A megismételt kísérlet 147 dkg súlyfelvételt mutatott a lucernalisztes táp hatására tehát a kísérlet az ellenőrzés alapján is megbízható volt. A lucernalisztes takarmány kereken 10 %-kal jobban értékesült és ezenkívül még 7 %-kal kevesebb takarmány fogyott el 1 kg élősúly előállítására. A lucernaszéna keményítőértéke gazdaságainkban általában 2é—30 kg és ebben 6—9 % a emészthető fehérje. (Virágzásban betakarított lucernáról van szó.) Közvetlenül a virágzás előtt lekaszált lucernából készített zöld szénaliszt 28—34 kg keményítőértéket és ebben 8—10 % emészthető fehérjét tartalmaz. A bimbózásban iekaszált lucernából készült zöldlucernaliszt hozzávetőlegesen 40 kg keményítőértéket, illetve 10—12 % emészthető fehérjét tartalmaz. Ilyen esetben már fehérjeforrásként is figyelembe vehető a lucerna az állatok takarmányozásában. A lucernalisztnek jelentős hatása van az előállított állati termékek minőségére is. A lucernaliszt szerves festékanyagai beépülnek a szervezetbe, illetőleg az állati termékbe, a húsba, tojásba. Színüket tetszetősebbé, ízüket jobbá teszik. A tojás sárgájának sötétebbé tételére a lucernaliszt etetése igen alkalmas. A lucernalisztben levő lipokron festékek sárgítják a bőr alatti kötőszövetet is, így a vágott áru kellemes színárnyalatot kap. A lucernalisztben levő karót in kedvező befolyást gyakorol az A-vitaminszint kialakítására, sőt bizonyos mértékben — kb 20—30 '/o-ban — az A-vitamin pótolható a karotinnal. A lucernaliszt az említett beltartalmi és biológiai értékei, valamint egyéb, kedvező tulajdonságai miatt, igen előnyös a baromfi takarmányának kiegészítésére. Sípos János (Budapest) Vetőmag vetés előtti ], nedvesítése radioaktív ásványi vizekkel (* Az 1952 óta folytatott kísérleteki1 ben felhasznált ásványvíz kloridt kalciumhidrokarbonát-nátrium összetételű. A sók mennyisége 1 literben I1 6,5 g. A vízben ezenkívül kobalt, jód, I* bróm és urán fordul elő. A kukorica, I cukorrépa, borsó, pohánka, baltacím I és egyéb növények vetőmagjának I. egyszeri nedvesítése vetés előtt nö* véli a vetőmag csírázóképességét, I. gyorsítja a fejlődést és érést és kö. vétkezésképpen növeli a termést. Az V eljárás egyszerű, olcsó és széleskörű * alkalmazásra érdemes. (Zemledelie) ________Megnevezés________________________Lucernaliszt Kukoricadara szójadara A-vitamin (Karotin) NE 200 000 5000 — E-vitamin NE 250 26 — B(-vitamin mg/kg 6 4,2 5,7 B2-vitamin mg/kg 15 13,1 2,9 Pantoténsav mg/kg 36 5,7 15,— Bi-vitamin mg/kg ' — 7 5,— Biotin mg/kg 0,20 0,06 — Kolin mg/kg 1000 440,— 2750 Folsav mg/kg 8,5 0,27 3,80 Calcium % 1,60 0,02 0,25 Mangán mg 62,— 5,— 30,— 1964. január 4. 4
