Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-04 / 1. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE r -\ TARTALOM SZŐLÉSZET Dr. I’s ó Andor: A szőlő magasművelése és a téli fagyok ... 1 Kalisky Daniel mérnök: A szarvasmarha-állomány szakszerű téli takarmányozása . . 2 BAROMFITENYÉSZTÉS Sipos János- A lucernaliszt szerepe a baromfitakarmányokban 4 V______________J A szőlő magasmíívefése és a téli fagyok A széles sorközű nagyüzemi szőlőtelepítések tőkekialakításának alapvető kérdésévé válik a fagytűrés. A széles sorközű szőlőtőkék művelése csupán egysíkú lehet Az ilyen tőkealakulat termőfelületei a fejlődés során fokozatosan eltávolodnak a föld felszínétől és előbb vagy utóbb a fedetlenség állapotába kerülnek. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok megnyugtathatnak bennünket, hogy a téli fagy a védett fekvésű hegyvidéki szőlőkben a tőkékre veszélytelen. Eger határában, de a Balatonmelléki szőlőkben is 70—80 éves szőlőtőkéket találunk, melyek termőrészei a föld színétől 60—80 cm magasságra emelkedtek, fedésben több évtizede nem részesültek, ez nem is volt lehetséges, de jelenleg is fenntartásra érdemes termést adnak. Eger közelében, Makiár község határában egy dombvonulaton kifejezetten magasan művelt szárnyas tőkeformákat találunk nyílt telepítésben, 500—600 öles parcellákban. Több telepítés a 30 — 40 évet is elérte, e szőlők jő termőerejűek és a téli fagyoktól a múlt évtizedekben érdemleges kárt nem szenvedtek. Ilyen telepítések bizonyára az ország más vidékén is találhatók, nekem azonban csupán ez említettekről van megbízható tudomásom és saját tapasztalatom. Kétségtelen, hogy az ilyen sok éve fedetlen szőlőtőkék esetén mind az élő, mind az arra fekvő holt kéregállomány — jó szigetelő volta folytán — fokozott védelmet nyújt a téli fagyokkal szemben A Szőlészeti Kutatóintézet egri kísérleti telepén 1955-ben L. Moser-féle művelésűre alakítottunk át Leányka szőlőtőkéket. Ezeket két ízben érte keménynek mondható téli fagy. Először 1956-ban, február 16—17 és 18-án —19, —23, —19 C° légköri és —21,6, —21,8 és 21,8 C°-ú talajmenti fagy, másodszor az emlékezetünkben frissen élő 1962—1963 évi kritikus télen, amikor heteken át —18, 22,1 C° között ingadozott a légköri és —20, —27 C° között állandósult a talajmenti hőmérséklet. Ez az 1962/63 évi kritikusan zord téli évszak — főként a hosszantartó kemény, fagyos napjaival — a fedetlen szőlők fagytűrőképességének valóságos szélsőségpróbája volt. E téli fagy a szőlők tőkeállományában mégis jelentéktelen, a vessző- és rügyállományban pedig csak mérsékeltebb károkat okozott. Kísérleti telepünkön a télvégi fagyvizsgálat összehasonlító adatai szerint a L. Moser-féle művelésű Leányka rügyeiben a fagykár 6,4 °/o, a közvetlenül mellette elterülő alacsony, egysíkú művelésű Leányka rügyeiben a fagykár átlagosan 16,9 % volt. Ezt a különbséget alig lehet másnak tulajdonítani, mint annak a tartósan kialakult 3—4 C°-ú hőmérséklet-differenciának, mely az alacsony talajszint körüli és a magasabb légköri hőmérsékletek közt adódott, amelyeket tavaly télen a két termelési szinten (50 cm és 120 cm-en) elhelyezett klimaházikóban rendszeresen mértünk. A javarészben mind Mátraalján, mind egri borvidékünkön fedetlen szőlők több-kevesebb fagykárt szenvedtek, mégis azt tapasztaltuk, hogy a tavaszi fakadás jól Indult, a fürthozam is kielégítően alakult és általában a szőlők termése a kritikus 1962/63-as tél után kielégítőnek mondhatók. Annak ellenére, hogy a védett fekvésű hegyvidéki szőlők, téli fedése a szőlőtőkék szempontjából nem létfontosságú, mégis az őszi talajmunkálatok (sorközápolás, lejtőkkel keresztbe bakháthúzás stb.) a téli nedvesség raktározása és az eróziós károk megelőzése szempontjából szükséges és hasznos. A téli fedés a homoki és általában a lapos fekvésű, valamint a fiatal telepítésű szőlőkben viszont mindenütt indokolt és szükséges. Dr. I’SÖ ANDOR, (Szőlészeti Kutató Intézet Kísérleti Telepe, Eger) L, Moser-féle mai gasvezetékü, egysíkú művelésű szőlő a Dőlné Dunajovice-i Állami Gazdaság 300 hektárnyi kiterjedésű telepén. — ksz—i VIII. ÉVFOLYAM • 1. SZÁM 1964. január 4.
