Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-06-03 / 45. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Előzzük meg szarvasmarháink legeltetési tetániáját Ez a magnézium-anyagcsere zavaron alapuló betegség rendszerint tavasszal a legeltetés megkezdésekor tép fel. Oka az átmenet Idején egyrészt a hirtelen takarmányváltozás, másrészt a külső tényezők (időjárási viszonyok). Különösen jelentőséggel bír a kérődzőkben végbemenő magnézium forgalom. Több olyan anyagcsere-megbetegedést ismerünk, melynek kifejlődésében a magnézium-anyagforgalom zavara fontos tényezőként szerepei. így a szarvasmarhák és juhok esetében a legeltetési- vagy fütetánia, leellett tehenek vonatkozásában a laktációs tetania stb. hat károsan. Mindkét betegség esetén ugyanazon ok játszik szerepet, mégpedig a vérplazma magnézium-tartalmának csökkenése. Ismeretes az általános észlelet, hogy az alacsony magnézioni-szint rendszerint együtt jár a kalcium-szint csökkenésével és a magnézium-tetánia kifejlődését a kalcium-szint esése elősegíti. Míg a kálium, kalcium a sejtkívüli folyadék, de főleg a csontszövet állandó alkotórésze, a magnézium hasonlóan a szervezet minden részében megtalálható, mint sejtenbelüli ion, azonban előfordul a sejtenkívüii folyadékban is, és ugyanúgy a csontszövetben. A vér kalcium-tartalmát Illetően, szintjét a mellékpajzsmirigy hormonja szabályozza, míg a vér magnézium-szintjét (több kutató szerint) mind a mellékpajzsmirigy, mind a mellékvesekéreg hormonjai. Ha azonban a vér ionos kalcium tartalma akár a mellékpajzsmirigy hiányos működése, akár mészhiány miatt csökken, a mozgatóidegek és az izom ingerlékenysége fokozódik, ami görcsös rohamok jelentkezéséhez vezet. Ezek a görcsös állapotot kiváltó rohamok még fokozódnak, ha a vér kalcium-szintjén kívül a magnézium Is fogyatkozott. Felmerül tehát a kérdés: vajon hogyan jön létre ez az állapot? Vannak kutatók, akik azt állítják, hogy a legelők füveinek magnézium-tartalma áprilisban és májusban a legkisebb, éppen ezért fordul elé a szarvasmarhák ezen megbetegedése kb. ebben az Időszakban Ezzel szemben vannak olyan szakemberek, akik a különböző füvek magnézium-felhasználása tekintetében nem találnak különbséget. Igaz, hogy a különböző füvek magnéziumtartalma kiadós esőzések után (mivel a növekedés erősebb) csökken, ennek ellenére azonban a legelők magnéziumtartalmának ingadozása a vér magnézium-szintjét teljes mértékben nem befolyásolja. Sokkal fontosabb az összefüggés a betegség kifejlődésére nézve a fő rost- és fehérjetartalma, továbbá a vér magnézium-szintje között, mrvelis, ha a füvek fehérjetartalma nagy, rosttartalma kicsi, úgy vérben a magnézium-szint csökken, ellenkező esetben azonban emelkedik. Ez a folyamat a következőképpen magyarázható: a friss és fehérjedús legelőfű az elögyomorban a mikroorganizmusok hatására sokrétű változatos folyamatokon megy keresztül. A benődbe került takarmány nitrogéntartalmú anyagaiból (fehérjék, amid ok stb.) ammónia keletkezik, mely egyrészt a bendöfolyadékot lúgosítja, másrészt magnéziuni-ammőnium-foszfát-sá keletkezésével, a magnézium felszívódását gátolja, minek következtében a vér magnézium-tartalma csökken. A körkép a legeltetés elején (1—2 hér > TARTALOM Állategészségügy Dr. Berényi Tibor: Előzzük meg szarvasmarháink legeltetési tetániáját................................85 NÖVÉNYVÉDELEM V a n e k Gáspámé mérnök: Védjük meg a máktermést ... 85 TALAJMÜVELÉS Dr. Frideczky Ákos mérnök: Sara holás — kapálás .... 86 gépesítés Markovi Drahomíra mérnök: A juhtenyésztés gépesítése . . 87 Állattenyésztés Török István: A kémia szerepe az állattenyésztésben (1. rész) 88 V ________J ten belül) az alábbi tünetekben nyilvánul meg: étvágytalanság, a tejelékenység csökkenése, gyakori és feltűnő idegesség, majd ezt követő pillanatnyi izomrángások, a rágóizmok és a végtagok izmainak görcsös összehúzódása (hasonló a tetanuszhoz), felületes és gyors lélegzés, a testhőmérséklet emelkedése (48,3 C°) stb. A legeltetési tetániának heveny (akiit) és idült (krónikus) alakját különböztetjük meg. Az első esetben a vér magnézium-szintje a megbetegedés előtt normális és ez hirtelen csökken (például fehérjedús takarmányok etetésekor), míg a betegség idült formájának kialakulásakor a magnézium-koncentráció csökkenése fokozatos és a szervezet sejtjeiben lévő tartalékok lassan kimerülnek. Heveny esetekben a gyógykezelés magnézium-sók egyszeri befecskendezésével eredményes, ellenben a betegség Idült formája fennforgásakor a gyógykezelés sok esetben hatástalan A betegség megelőzésével kapcsolatban, legfontosabb a legeltetés előtt 1—2 héttel a szarvasmarhákkal jó minőségű szénát vagy hüvelyesekből nyert szalmát etetni. A szervezet ásványi anyagokkal (Ca, Mg) történő feltöltését ajánlatos magnézium és mészsók adagolásával végezni, majd a legeltetésre szánt szarvasmarhát fokozatosan hozzászoktatni a dús legelőhöz. E óvóintézkedések betartásával kiküszöbölhető legelő szarvasmarháink megbetegedése. Dr. BERÉNYI TIBOR, kőrállatorvos (Zseltz) Védjük meg a máktermést Legjelentősebb mák-kártevő a máktokbarkó fCeutorrhyncPms macula-taba ffrbsl.), amely tulajdonképpen apró, világosszürke színű ormányos bogár, hátán hosszúkás fehér folttal. Rendszerint virágzás előtt jelentkezik a mákvetésekben, ahol a leveleken és kocsányokon rágcsál. Tömeges rajzása akkor kezdődik, amikor beáll a virágzás. A mák Hintától odacsalt bogarak a porzók közé furakodnak és egészen a magházig hatolnak. A magház oldatán lyukat fúrnak, s ezen keresztül helyezik be egy-két tojásukat, majd a következő fokon folytatják tevékenységüket. A frissen kimptt virágokat fertőzik legszívesebben. Mivel több nőstény tevékenykedik, egy tokba 20 — 30 tojás is kerülhet. A lyukakat és a belőlük kicsorduló máknedvet később fekete foltok jelzik a máktokok külsején. Az említett kártevő ellen közvetlenül virágzás előtt porzunk 20 kg Gamadyn alkalmazásával hektáronként, esetleg Aerosol DL vegyszerrel ködösítünk, miközben 6 literes adagot használunk fel hektáronként. Vanek Gáspárné mérnök, • J. Dimitrov Vegyi Müvek (Bratislava) dolgozója
