Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-06-03 / 45. szám
T üdíti vaSók ■■■■■■■ ■ i az újításokkal kapcsolatban Sokan feltették már a kérdést, hogy benyújthat-e újítási javaslatot az állami gazdasághoz az olyan újitö, aki nem alkalmazottja a gazdaságnak. Az az Újitö, aki nem tagja az EFSZ- nek vagy nem alkalmazottja az állami gazdaságnak szintén beterjesztheti javaslatát. A mezőgazdasági üzemhez érkezett újítási javaslatokat bevezetik az iktatókönyvbe, megtárgyalják és ha a termelésre előnyős, realizálják. • Mikor terjessze be az újító javaslatát? Akkor, amikor már előtte világos • megoldás. Az újitö sok időt veszít és esetleg időhátrányba is kerülhet, ha javaslatát egyenesen ahhoz a minisztériumhoz, vállalathoz vagy szervhez küldi, amely az újítási javaslatot nem alkalmazhatja, Innen javaslatát úgy is ahhoz az üzemhez továbbítják, amelynek munkájára vonatkozik. Az újító előjogát a javaslatok iktatőkönyvébe való bevezetésével biztosíthatja azokkal a javaslatokkal szemben, amelyeket ugyanahhoz az üzemhez, de későbben nyújtottak be. A beiktatást a javaslat beterjesztése napján kell elvégezni, Ha ugyanazon a napon több javaslat érkezik az üzembe, úgy ezeket átvételük sorrendjében vezetik be. Ilyen esetekben szükséges a javaslatok érkezése pontos idejének bejegyzése. Az újítók javaslatuk bejegyzéséről írásbeli elismervényt kérhetnek, érre joguk van. Az elismervény azt igazolja, hogy javaslatukat előírás szerint beiktatták. Az Üzem a javaslat benyújtása és beiktatása utáni 30 napon bellii köteles az újítót értesíteni a javaslat sorsáról. Előfordulhat az is, hogy az újítási javaslatot flzélesebbkörű vizsgálatnak vetik alá. • Hogyan szövegezzük meg a javasolt megoldást? Az újító érthetően jellemezze javaslatét, szükség szerint ábrákkal is egészítse ki. Ez a javaslatok megkülönböztetésénél különösen akkor fontos. ha a vállalathoz ugyanarra a tárgykörre több hasonló javaslatot küldenek. Ha az újítási javaslat technikailag nem eléggé világos, akkor a vállalat az újítót arra szólítja fel, hogy javaslatát bizonyos határidőn belül dolgozza át, vagy egészítse ki. A javaslatot azonban nem küldik vissza. Amennyiben az újító a meghatározott időn belül nem tesz eleget a felhívásnak, későbben érkezik be, a második beérkezési időt veszik számításba. Ha azonban azt a megjelölt időre visszaküldi, az eredeti javaslat átvételi idejét elismerik. ® Köteles-e az újító ábrákat, dokumentációkat vagy modelleket készíteni? Nem köteles, de ha készít ilyet, a vállalatnak sem kell azt minden esetben jutalmaznia. Az újító rajzaiért, modelljeiért azonban kaphat jutalmat kz állatok gombamérgezései a vállalattól előállítási költségeinek nagyságában. • Meddig nyújtsa be az újító javaslatát anélkül, hogy elveszítené jutalomlgényét? Az újító jutalomigénye abban uz esetben is fennáll, ha a vállalat javaslatát az 6 ösztönzése folytán és tudomásával még az újítási javaslat beterjesztése előtt léptette életbe. Természetesen, amennyiben három hónapon belül ugyanennél a vállalatnál nyújtotta be. • Miként járjunk el hasonló tárgyú újítási javaslat esetében? Az élőbb benyújtott javaslatnak előjoga van. Ha az elutasított újítást három éven belül mégis életbe léptetik, úgy a szerzőnek van joga jutalomra. Amennyiben más újltő rokontárgyú javaslattal áll elő, akkor ezt csupán figyelmeztetésnek kell tekinteni az előbb elutasított javaslat felhasználásának lehetőségeire. Jutalomban részesülhet az a dolgozó, aki felhívta a figyelmet a javaslat felhasználására, de semmiképpen sem jutalmazható az, akinek feladatul adták az új technika bevezetését. • Beadhat-e a dolgozó Olyan újítási javaslatot, amely szolgálati kötelességéből ered? Az újítónak nincs joga jutalomra akkor, ha a benyújtott javaslattal munkafeladatát teljesítette. Azonban a javaslatot benyújtó felettese ítéli meg, hogy a szolgálati kötelezettség teljesítéséről van-e szó. Ezért az újítási javaslatokat minden vállalatnál nagy körültekintéssel kell kezelni. Az újító jutalomigénye abban az esetben is fennáll, ha annak benyújtásával munkafeladatát teljesítette, feltéve, hogy ezzel tematikus feladatot oldott meg. Jutalomra akkor is joga van, ha újítási javaslatával túllépte a szolgálati kötelezettséget, vagy munkafeladatának határát. © Mi történik abban az esetben, ha a vállalat az újítási javaslat benyújtása előtt előkészületet tesz az újítás bevezetésére? Ha ilyen eset fennáll, úgy a javaslatot elutasíthatja. Ellenben az előkészületek bizonyítása feltétlenül szükséges. © Milyen hibát követ el a vállalat, ha nem vezeti be az Iktatókönyvbe és nem tárgyalja meg azokat a javaslatokat, amelyeket benyújtottak? Ha a törvényes intézkedéseket elmulasztották, a felelős szentélyeket mulasztásért büntetéssel is sújthatják. © Milyen az újítási bizottság hatásköre a mezőgazdasági üzemekben? Az újítóbizottságok a vállalatok vezetőségének csak tanácsadó, nem pedig döntő szervei. A vállalat nevében az igazgató dönt, az EFSZ-ekben a vezetőség. ® Jutalmazhatja-e a mezőgazdasági üzem az olyan újítókat, akiknek javaslata alapján készített gyártmányt vásárol más vállalatnál? A mezőgazdasági üzem ilyen esetben fogyasztónak számít, amely a gyártmányokat a meghatározott áron vásárolja, amelybe beleszámítják a jutalomdíjat is. A vállalat kötelessége, hogy megállapodjék az ajánlattevővel újítása alkalmazásában és gyártásában. Ezért a fogyasztó csupán a gyártmány megszabott árát köteles kifizetni. NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ Agrion ismertetése: A gabonaféléket illetően az alávetés nélküli gabona gyomtalanítására 1—2 kg/ha mennyiséget használunk, 200—300 liter vízben oldva, a gabona öt valódi leveles állapotától a kalászhányás idejéig. A lueerna-alávetéses gabonát egy kg/ha Agrionnal gyomtalanítjuk 600 liter vízben oldva és len-porlasztókkal kipermetezve. Természetes következmény ebben az esetben, hogy a lucernának két valódi (háromleveles) levele legyen, és a gabona, valamint a gyomnövények takarják az alávetést. A kukoricát 1—1,5 kg/ha menynyiséggel gyomtalanítjuk, 600 liter vízben oldva, amikor a kukorica magassága 15—25 cm. Kapálás és sarabolás után közvetlen ne permetezzük a meggyöngített kukoricát. A kaszálók és legelők gyomtalanítására 1—2 kg-ot használunk hektáronként, hasonló módszerrel, mint a Dikotex-féleségeket. Az egészségügyi és biztonsági előírásokra vonatkozóan érvényesek az MCPB hatóanyagú készítményeknél elmondottak. A Legumex M nevű készítmény használható az alávetés nélküli gabona, a lőherés alávetésű gabona, a svédhere, vöröshere és fehérhere gyomtalanítására a két valódi levél megjelenése után. A mi viszonyaink között pillanatnyilag a vöröshere, fehérhere és a svédhere alávetéses gabonák gyomtalanítására használjuk, 6—8 litert adagolva hektáronként, 600 liter vízben oldva, a gabona Ötleveles állapotától és az alávetésnek 1—3 valódi levél, vöröshere esetében legalább két valódi levél a követelmény. Nem mérgező készítmény, de az egészségre káros. Fejfájást, majd görcsös fájdalmakat okoz. Elsősegély gyanánt a mérgezettet hányatjuk és orvoshoz szállítjuk. Munkaközben védőruhát, gumikesztyűt használunk. Semmilyen ételt és folyadékot nem fogyasztunk, sót még nem is dohányzunk. Csak szélcsöndes időben permetezünk. Munkavégzés után tökéletesen tisztálkodunk. A Legumes D a lucernaalávetéses gabona gyomtalanítására használatos, hektáronként 6—8 liter, feloldva 600—800 liter vízben, abban az időszakban, amikor a lucernának két valódi levele van és a gabona pedig meghaladta az előírt fejlődési szakaszt. A Legumex D-vel kapcsolatos egészségi és biztonsági előírások hasonlóak, mint a Legumex M esetében. Az eddig tárgyalt hormonbázisú készítményekről .nagy általánosságban még annyit, hogy ne permetezzünk velük éjjeli fagyok idején és eső előtt. Ugyancsak veszélyes a használatuk erős szél esetén, mert a szomszédos kétszikű kultúrnövényekben nagy károkat okozhatunk, (SZK) Újfajta talajművelő Köves, nehéz tnlajon jól használható ez a szovjet talajművelő, amely az OKP~3a típusjelet viseli. Váratlan talajellenállások esetében is a törés veszélye nélkül használható töltögető eke, mereo szerkezet. A működő részek a rák ollójára emlékezteinek (kettős eketest). A csatlakozó pontokat biztonsági rugókkal is ellátták, nehogy átlagon felüli terhelések, pl. talajba ágyazódó kövek hatására meghibásodás következzék be. feldolgozandó tápanyagot, ekkor mutatkozik a tejhozam csökkenése a tejelési időszakban. A tej fő alkatrészei, mint a kazein, albumin, tejzsír és a tejcukor a tejelválasztó sejtekben képződnek. A tejmirigy fejlődésére, a tejképződésre és a tejkiválasztódásra a hormonok is befolyást gyakorolnak. A tulajdonképpeni hormon neve prolaktin, amely már az ellés után elindítja a tejelválasztást, A vemhesség alatt a prolaktint elnyomja az oestron nevű hormon, amely a méhlepényben képződik és csökkenti a tejképződést. A fejések közötti időszakokban szakadatlan a tejképződés; a tej a tőgy üregeibe gyülemlik. 4 Mit jelent a tehenek * kitőgyeltetése? A tehén kitőgyeltetése tulajdonképpen azt jelenti, hogy megváltoztatjuk azokat a fiziológiai folyamatokat, melyek hozzájárulnak a fejőstehenek szervezete által a takarmányokból felvett tápanyagok felhasználásához. A tőgy masszírozásával és meleg vízzel történő lemosásával, valamint az utófejéssel elérjük, hogy a tápanyagok nagyobb mértékben áramlanak a tpgybe, mint a test többi részébe. A tőgy meleg vízzé! végzett lemosása és masszírozása elősegíti a tej kifejését a tőgy mélyebb részeiből és meggyorsítja a fejest. A tejgazdaságokban a fejőnő legyen a legmegbecsültebb dolgozó. A fejőt fel kell menteni az összes többi munkától, amely a fejőssel nem függ ösz♦ » ♦» ♦» ■»» «•» ♦♦ ♦ sze. így normáját a fejőberendezés alapján 25—30 tehénre növelhetjük. A munka díjazásának módját is eszerint módosítsuk. A tehenek gondozásán alapuló díjazási rendszert el kell vetni, mivel helytelen. A Leninszke Öorki-i tejgazdaságban az üszőt a vemhesség harmadiknegyedik hőnapjában a fejőnö gondjaira bízzák, aki ettől az időtől kezdve hasonlóképpen dolgozik az üszővel, mint a tehénnel: naponta háromszor rendszeresen 5—8 percig gőzöli és masszírozza az állat tőgyét. Hála az aktív és rendszeres tőgykezelésnek, a tőgy gyorsan növekszik és jól formálódik. Az előhasi tehén tőgyének gyors fejlődése érdekében ajánlatos 30—40 napig kézzel, tehát nem géppel fejni, s csak azután alkalmazni a gépi fejőst. A fejíínő szaktudásától függ a tehén laktáeiójának kiegyensúlyozottsága. A jó fejőnö nem engedi meg, hogy a tehén elapadjon, ellenkezőleg, a laktácló lefolyását irányítani tudja. A tehén kitőgyelésének komplexumához tartozik nemcsak a tőgyápolás, hanem elsősorban a tehén helyes takarmányozása. A takarmányozás terén nagy hibákat tapasztalunk a szárazonállás időszakában. Ebben az időszakban helytelen a tehenek túltáplálása, mivel ez a tejmirigyek elhájasodásához és a következő laktáciő idején a tejhozam csökkenéséhez vezet. A takarmányadag növelésével egyidejűleg a fejőnö nagyobb súlyt fektessen a tőgyápolásra. Az állatok egészségének megőrzése, nagy hozamok elérése csak minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt megfelelő takarmányozással érhető el. A takarmány minősége és hasznosítása nemcsak az előállítás módjától, ■ hanem jelentős mértékben annak tárolásától is függ. 1 Tekintet nélkül arra, hogy milyen i szárítási módszert alkalmazunk a szá- i lastakarmány nedvességtartalma ne ] legyen nagyobb 15—16 %-nSl. Az ab- : raktakarmánynak legfeljebb 10—12 % ; vizet szabad tartalmaznia. A fentiek be nem tartása a takarmány romié- : sát, elsősorban megpenészedését, pe- i nészgombák fejlődését eredményezi, i A penészes takarmány okozta ká- i ros állapotokat állati gomba - 1 mérgezések név alatt szokták Összefoglalni. ; Rendkívül nagy az olyan penész- 1 gombák száma, amelyek a szervezet i megbetegedését okozhatják, s mérgező hatásuk szorosan összefügg az éghajlati és talajviszonyokkal, a meg- , támadott növény termesztésével, az állatok életkorával és fajával, az évszakokkal stb. Még nem tudjuk pontosan, hogy a penészgombák hogyan hatnak a szervezetre. Mérgezések rendszerint akkor lépnek fel, ha a . takarmányon képződő penészgombák toxinokat termelnek és a növényi anyag felbontása révén azt mérgező hatásúvá teszik. Az alábbiakban néhány gyakorlati gombamérgezés sajátosságait ismertetjük. A StahlbotriotOxlkózls főleg lovak között lép fel október és március között. Okozója a Stachybotrys altemans nevű penőszgomba, amely a rosszul tartósított szalma megfeketedését okozza. A betegség fejlődésének három szakaszát különböztetjük meg. Az első szakasz 2—10 nappal a romlott szalma fogyasztása után lép fel, jellegzetes tünete a száj és az ajak bőrének felpattogzása, megrepedezése. Ha a lovakat továbbra Is romlott szalmával takarmányozzák, súlyos vérzavarok, hasmenés, láz lép fel, amely 3z állatok pusztulását okozhatja. A betegség kórokozója főleg a roszszui rakott szalmakazlakban, kivált azok aljában, ahol a szalma közvetlenül a talajjal érintkezik, talál kedvező fejlődési lehetőséget, leginkább az őSzl esőzések idején. MIÉRT LÖG NYÁRON A VADÁSZKUTYA NYELVE? Ha melegünk van, izzadunk. Izzadság-mirigyeihken keresztül nedvesség jut bőrünk felületére, a nedvesség elpárolog, ez hőt von el szervezetünkből. A kutya bőrén jóval kevesebb izzadságmirigy van, mint az ember bőrén. Ha tehát a kutya le akarja hűteni magát a nagy forróságban, valahol másutt kell nagyobb mennyiségű folyadékot elpárologtatnia. Ez a hosszan kilógatott, nedves nyelvének felületén történik. A kutya a nyelvén keresztül izzad. 1064. június 3, Minthogy a penészgomba által tér nelt mérgező anyagok kirázással, for ázással vagy besavanyítással nem tá 'olithatók eí, különös figyelmet kei ordítani a szálastabarmány tárolásán •s feletetés előtti ellenőrzésére. A Fuzariotoxikózist a Fusariun lemhez tartozó penészgombák idézi! ilő, amelyek főleg esős időben tá' riadják meg a különböző gabonaféle ;et. Nem mindig mérgező hatásúak látásuk a környezeti körülményektől i növények fejlődési szakaszától függ A mérgezés lovak, szarvasmarhák értések között fordul elő a leggyakabban. Az állatok nyugtalanok, szün elenül mozogni akarnak. A gyögyulái endszerint 3—5 nap alatt kővetkező re. Megelőző intézkedések i gabona figyelmes ellenőrzése beta :arítás előtt, a termés gyors begyűj' ése és gondos tárolása. Ugyancsak mérgező hatású a Fusa lum sporotrichoides veritas-toxic levü penészgomba, amely ugyancsal (abonaféléken, de azon kívül hüvelye leken, burgonyán, répán, túrón, hú ion is élősködik. A gomba toxlnja a legnagyob! nennyiségben 2—4 fokos hőmérsékle en, nedves környezetben tenyészik V lovak, sertések érzékenyek, a szar fásmarhák, juhok és szárnyasok nen •rzékenyek a mérgezésre. A mérgezé Unetei, fehér lepedék a száj nyálka rártyáján, fekélyesedések, köhögés. ÍFDN 3 Hol és hogyan a képződik a tej? A tej az emlősök tejmirigyének váladéka. Tejelválasztás fogalma alatt a tejképződés egész folyamatát értjük, kezdve a tejképződéstől a tőgy alveoláris (üreges) sejtjeiben, egészen a tej felgyülemléséig a tőgyben. A tőgy szerkezete meglehetősen bonyolult. Állaga a mirigy- és kötőszövetek közötti részaránytól függ. Más tehát a mirigyes és más a húsos tőgy. A jó tejelő tehén tőgye ' mirigyes és rugalmas. kifejése után lelohad. A tehén tőgye két-két mellső és hátsó negyedből áll. A tejmirigyet apró, zacskőszerű nyílások, az úgynevezett alveolák képezik, amelyek főleg a tőgy alján helyezkednek el, Az alveolák belső falát viszont mirigysejtek képezik, amelyekben a tejképződés végbemegy. Az egyes alveolák végződései a tejerekbe kapcsolódnak, amelyek fokozatosan áthaladnak a tejvezetékbe, majd a tejüregekbe torkollnak. A tőgy bőséges vérellátásban részesül az elülső és hátsó tőgy-ütőérből. A tejképződéshez szükséges alapanyagokat a mirigysejtek felszívódás formájában veszik fel a vérből és ezekből állítják elő a tejet. Ha a tejmirigyek nem kapnak elég
