Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-27 / 43. szám
Saját takarmányból Á dunaszerdahejyi járás számos Szövetkezetében nem okoz gondot a tejtermelési feladatok teljesítése. Ezt az elegendő és jó minőségű takarmány teszi lehetővé. így áll a helyzet többek között a nagyabónyi szövetkezetben is. így nem csoda, hogy áprilisban a tervezett 33 ezer liter tej helyett 47 838 litert adtak el a közellátás részére. Nagyabony szövetkezetében a tejtermelés lényegesen jobb, mint tavaly ugyanezen időszakban. Ezt a tejtermelési terv túlszárnyalásáért kapott 30 528 korona állami prémium is jelzi. Idén a mennyiség mellett a minőséggel is törődnek. A takarmánytermesztést illetően a tárolási veszteségeket csaknem teljesen megszüntetik. V. Balazic (Rovinka) A 20. évforduló tiszteletére A rimaszombati járás ipari- és mezőgazdasági dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére 8 millió 788 ezer korona értékű munkafelajánlást tettek. Elismerés jár a nagybalogi szövetkezeteseknek, akik már minden téren teljesítették az első félévi tervüket. Terven felül még 50 mázsa hús, 30 ezer liter tej és 10 ezer tojás kitermelésére vállalkoztak. Szép eredményeik a jó irányításnak és a kötelezettségek teljesítése rendszeres ellenőrzésének, értékelésének köszönhetők. A 2iar nad Hronom-i felhívásra 534 fejő válaszolt, mégpedig olyanformán, hogy a tehenek évi tejhozamát 100—300 literrel emeli. Az aszszonyok ezen felül vállalták, hogy terven felül 100 000 tojást adnak el: ezt a mennyiséget már 18 000-rel túl is lépték. Adamec József (Rimaszombat) 24 óra alatt — 246 hektoliter Három évvel ezelőtt alakították át a régi uradalmi szeszfőzdét fehérjedús folyékony takarmány előállítására. Igaz, nem nagy kapacitású ez az új üzem: vezetője Lénárt Miklós. — ötödmagammal dolgozom — tájékoztat, miközben a hatalmas kádak és csővezetékek között szemlélődünk. — A fehérjedús folyékony takarmány alapanyaga melasz, szuperfoszfátoldat, kénsavas ammónia és víz. A keverékek főzését Kovács Sándor, a további munkát pedig Mátis Károly végzi. Hatalmas tartályokban tárolják a szállításig, 70—80 Celsius fokon. A folyadék sűrűségét naponta többször ellenőrzik. Huszonnégy óra alatt átlag 246 hektoliter folyékony takarmányt készítenek. Járási méretben a Petényi Állami Gazdaság moslékgyára a legnagyobb. A gyárvezető büszkén újságolta, hogy gyakori látogatók a környékbeli mezőgazdasági iskolák tanulói, valamint két ízben már szovjet elvtársak is jártak itt. Nagyon ráférne erre a takarmánygyárra a korszerűsítés. Az ósdi masinákat Kosár Vince és Koszorús Gyula istápolja. A gyár dolgozói szárítani is szeretnék a takarmányt, természetesen az előállítás technológiáján is feltétlenül változtatni akarnak. — Elkészült az új főzet — jelenti be Mátis Károly. A gyárvezető fogja a kis számozott kémcsövet, s mintát vesz. Kisvártatva örömmel állapítja meg: a sűrűségtartalom kiváló ... Ollós Márta (Padány) A prémium megtette hatását Tavaly bizony hadilábon álltak a marcellházi szövetkezetesek a tejtermeléssel. Az évet 68 ezer literes lemaradással zárták. Egyrészt a gyengén tejelő tehenek kiselejtezése, másrészt az elégtelen gondozás és takarmányhiány volt ennek az előidézője. Ám az idén jelentős változás állott be. A lényegesen jobb takarmányellátottság, valamint a terven felül kitermelt tej után fizetett állami prémium megtette hatását. Megszilárdult a munkafegyelem. Ezt elősegítette a külön prémium is, amelyet a tehenészek havonta kapnak az állatok tisztántartásáért: az első kategóriában 60, a másodikban 40, a harmadikban pedig 20 korona a jutalom. A zöldtakarmány fogyasztása megkezdésével a tejtermelés további emelkedést mutat. Andriskin József (Komárom) Migléciek az élen A kassai járásban, sőt az egész Kelet-Szlovákiában jelenleg a migléci szövetkezetesek a legjobb tejtermelők. A napi átlagos tejhozam itt valóban jó: 8 liter, s 3,7—4 °/o-os a zsírtartalom. Novotny Károly bácsi, a 65 éves zootechnikus, mondta el, hogy tavaly nagy tejelékenységű teheneket vásároltak, s a rossz tejelők számát csökkentették. — Bő takarmánytermésünk volt tavaly — mondotta ifj. Molnár Bertalan, az állattenyésztő-csoport vezetője. — Az 50 hektár kifagyott here helyébe silókukoricát vetettünk, amely hektáronként több mint 400 mázsa termést adott. így több. mint 2000 tonna zöldanyagot tudtunk lesilózni. Ez kétszer annyi, mint az előbbi években. Répából 450 mázsa helyett 500 mázsát takarítottak be átlagosan, szemeskukoricából pedig 50 mázsát. Négyszer kaszálták a lucernát, s így 60 mázsát adott hektárja. Pataki Lajos, a pártszervezet elnöke meg azt magyarázgatta nagy hévvel, hogy sokat köszönhetnek a növénytermesztés és az állattenyésztés jó egybehangolásának, s nem utolsó sorban a fejőknek, tehéngondozóknak, akik nem félnek az új technológiától. A szalmában, kukoricaszárban levő cellulózét meszezéssel tárják fel, s a karbamidot is eredményesen alkalmazzák. Sokat segített a szövetkezeteseknek az a szemestakarmány, összesen 100 mázsa, amelyet a terven felül eladott tej után kaptak. A migléci szövetkezetesek válaszoltak a kenyheciek felhívására, amely szerint terven felül az év végéig 30 ezer liter tejet adnak el. Erre megvannak az előfeltételeik. A tehéngondozók és fejőnők 100 liter tej kitermeléséért egy munkaegységet kapnak (14,40 korona), ezen kívül minden terven felül kifejt liter tejért 5 fillér prémiumot és a magasabb zsírtartalom eléréséért az év végén célprémiumot fizet a szövetkezet. Naponta háromszor fejnek. Számításaik szerint egy liter tej kitermelési költsége 72 fillér. Ehhez nem kell külön magyarázat! Mató Pál (Kassa) A vállalásteljesítés: jeles bizonyítvány A kalinovói EFSZ a losonci járás legjobb tejtermelő gazdaságai közé tartozik. Ez év első negyedében a tervezett 43 500 literes piaci termelést csaknem 6000 literrel túlszárnyalta. Ez a tavalyi ugyanezen időszakhoz viszonyítva közel 100 %-os emelkedést mutat. Tervük 1800 liter erre az! évre. A tomasovcei EFSZ szarvasmarha-gondozóinak felhívására válaszolva, ezt Malatinec Ida, 150 literrel emelik, a kezdeményező Ezen kívül a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére terven felül 30 ezer liter tej kitermelésére vállalkoztak. A tomasovcei felhívás elfogadásának kezdeményezője Malatinec Ida fejőnő volt, aki 18 tehenet fej; kilencet az egyik istállóban kézzel, s kilencet. a másikban géppel. De nemcsak ő, a többi fejő is ügyeskezü. Munkájukat szeretettel végzik. J. S. 0 Az alsószeli szövetkezetesek mintegy 200 hektáron végeztek ammóniákozást. Tapasztalataik azt mutatják, hogy az ammóniákozott kukorica hektárhozama 10 mázsával magasabb. (Krajcsovics Ferdinánd, Galánta) 0 A nagymegyeri középiskola diákjai eredményesen pusztítják a kártevőket a gyümölcsfákon. Ezenfelül 300 db. facsemetét ültettek ki. (Dobrovodszky Erzsébet, Nagymegyer) # Cukorgyáraink udvarán sok mésziszap hever. A trnavai cukorgyárból 10 000, a szerediből 15 000, a Trencianske Teplice-iből 22 000, a diószegi cukorgyárból pedig 10 000 tonna mésziszapot kellene elszállítani. Ha a mezőgazdasági üzemek az említett mennyiséget átvennék, jóval több komposztot készíthetnének. (Börcsök Sándor, Diószeg) 9 A Párkányi Állami Gazdaság a korai káposztát pár hét múlva piacra adja. A szocialista munkabrigád címét viselő fcsoport mindent megtesz, hogy a tervet teljesítse. (Nagy József, Párkánynána) 9 Az újbódvai szövetkezet tagjai háztáji tyúkjaiktól 20 000 tojást adtak el. (Andreas Sándor. Kassa) Az olvasók nyomában Ginen A mezőgazdasági üzemek vezetői felelősek a dolgozók szakmai fejlődéséért is Gömör lankás vidékén, mint bárhol az ország más részében, alaposan megnövekedett az újságolvasók száma. Amíg a múltban csak a szűkkörű falusi intelligencia járatott lapokat, addig napjainkban a legtöbb család rendszeresen előfizet valamilyen sajtóterméket. E pozitívum mellett sem lehet néhány véleményt, gondolatot, maszombati járásban tapasztaltunk, művesről. PROBLÉMÁK A LAP TERJESZTÉSE,, KÉZBESÍTÉSE, OLVASÁSA KÖRÜL Nem először állapítottuk meg, hogy a mezőgazdasági sajtó terjesztése nagyon is mellékes feladata a hírlapterjesztő vállalatok járási szerveinek. A rimaszombati járásban is több helyen előfordult (Jánosi. Uzapanyit, Nagybalog stb.), hogy a posta nem kézbesítette a szétirt névsor alapján a szövetkezet által rendelt újságokat. Az is tény, hogy az egyes kézbesítőket túlterhelték, s ezért vonakodtak az újságok széthordásától. A járási postahivatal illetékes osztálya hoszszabb ideig csűrte-csavarta az ügy rendezését. A szövetkezetek vezetői joggal vonták vissza a rendelést, mivel nem akarták, hogy a szövetkezet irodájában heverjenek olvasatlanul a Szabad Földműves példányszámai. Sokhelyütt viszont a szövetkezet vezetői részéről találkoztunk megcsontosodott nézetekkel. Még mindig azt vallják, helyes, ha nem a házhoz kézbesítik a lapunkat, hanem a csoportvezetők osztják szét, avagy viszi, aki éri. Több helyen, így az irodában hányódnak az újságok olvasatlanul. Az is megállapítást nyert, hogy a jól gazdálkodó szövetkezetek, mint például Lénártfala, Gömör, Tornaija, Jánosi és sorolhatnánk tovább, minden aktív szövetkezeti tag számára rendelnek Szabad Földművest, avagy a szlovák ajkúaknak Rol'nícke noviny-t. Ezeken a helyeken a szövetkezet vezetői azt vallják, hogy a tagság többsége olvassa az újságokat és vitatkoznak az egyes szakcikkeken vagy másjellegű írásokon. Viszont a felsővályi, beretkei, kerekgedei szövetkezeti elnökök és a jónéhány szövetkezeti funkcionárius kerek-perec kijelentette, hogy a tagokat nem érdekli az újság. Ha járna nekik, akkor sem olvasnák, legfeljebb szalonnát csomagolnának bele. Rendszerint a ro.sszul gazdálkodó szövetkezetekben vélekedtek így a vezetők. Több mint valószínű, hogy ők nem szeretnek olvasni, s aligha lapozgatják a szakkönyveket, újságokat. Ami szintén ezzel kapcsolatos, azokban a szövetkezetekben, ahova alig jár egy-két példányban az újság, és nem is hajlandók többet rendelni, ugyanakkor szórakozásra, kirándulásokra nehéz ezreket fizetnek ki évenként a kulturális alapból. Egy nemzetközi mérkőzésre — mondjuk Budapestre — 30—40 személy elszállítása 6000—7000 koronába kerül és ebből lényegében legfeljebb egy kellemes emlék marad, de semmiesetre jelenséget elhallgatni, amelyeket a rihallottunk lapunkról a Szabad Föld■sem segíti a mezőgazdaság fejlődését. Helyes ha a szövetkezeteink kirándulásokat rendeznek, de miért ne lehetne összekapcsolni a kellemest a hasznossal és útközben meglátogatni, akár a belföldi avagy a külföldi mezőgazdasági üzemet, hogy a vezetőség, a tagság az ott tapasztaltakat hasznosítsa saját gazdaságában. Minden esetre elítélendő azoknak a szövetkezeti funkcionáriusoknak az álláspontja, akik takarékoskodásból lerendelik az újságokat, nem vásárolják a mezőgazdasági szakirodalom termékeit, viszont szórakozásra, nem tanulmányi jellegű kirándulásokra nem sajnálják a közös pénzét, s ahelyett, hogy sajtótermékeket járatnának a tagságnak, azt állítják, hogy a faluban senkit sem érdekelnek az újságok, nem olvasnak az emberek. Amíg szövetkezeteink döntő többsége jelentős példányszámban rendelt mezőgazdasági sajtótermékeket, addig az állami gazdaságokhoz tartozó községekben alig járatnak néhány újságot. Ez főleg abból ered, hogy amikor az egyes szövetkezetek beolvadtak az állami gazdaságba, automatikusan .megszűntek a csoportos újságrendelések. Például a Bátkai Állami Gazdasághoz tartozó községekben alig maradt néhány egyéni rendelő. A gazdaság vezetői mérlegelték ezt a tarthatatlan állapotot és Majovsky Lajos igazgató, szlovák létére vállalta, hogy 20 előfizetőt szerez a Szabad Földművesre. Az egyes részlegek vezetői szintén kötelezettséget vállaltak előfizetők gyűjtésére. Hasonló vállalással örvendeztetett meg bennünket a kövecsesi iskolagazdaság igazgatója is. Mivel a többi állami gazdaságban szintén hasonló a helyzet, üdvös lenne, ha a vezetőség a bátkaihoz hasonlóan akciókat szervezne, hogy a dolgozók közül minél többen olvassák a mezőgazdasági sajtótermékeket. Mintegy ötven mezőgazdasági üzemben jártunk „Gömörországban“. Örvendetes tény, hogy a szövetkezetek élén sok értelmes vezetőt találtunk, akik komoly jelentőséget tulajdonítanak a tagok művelődésének. Néhányan, akik alaptalanul azt állítják, hogy a faluban úgysem olvas senki, majd csak rádöbbennek, hogy művelt, szakmailag hozzáértő tagság nélkül csak egyhelyben topoghat a gazdaság és nekik a vezetőknek kell elsősorban többet törődni a tagság szakmai művelésével, amelyhez jelentősen hozzájárul a rendszeres újságolvasás. Tóth Dezső Munkában a kézbesítők 4 Herceg Jenő egy évtizede indult ■ • napról-napra, hogy Nagybalogon, Uzapanyiton, Nővé Prádlon 250 — 300 házhoz bekopoghasson. Fiatal ember, de mégis nehezen bírta a megterhelést. Hiába kért a postahivatal kisegítő kézbesítőt a járástól, hosszabb ideig süket fülekre talált. így aztán, amikor a szövetkezet vezetői címre akarták széthordatni a Szabad Földművest, Herczeg nem vállalta ezt. A közös irányítói viszont azért nem akartak fizetni, hogy az irodában halmozódjon az újság, így inkább lemondták a rendelést. Végre-valahára a járási postahivatal orvosolta a jogos panaszt, és felvett egy kisegítő kézbesítőt. Herczeg Jenő most már vállalja az újság széthordását, két szövetkezet vezetősége pedig újból megrendelte a 220 darab Szabad Földművest. ^ Hosszúak a feledi utcák. Michal Gyula kerékpárján közlekedik, hogy minél előbb az olvasók kezébe kerüljön az újság. "1 Tavasszal a postás legtöbb helyen zárt ajtóra talál. Zsitnany Jánosék is valahol a határban szorgoskodnak. így Molnár Anna kézbesítő kénytelen a Szabad Földművest a kapu mögé csúsztatni. A Orosz Józsi bácsi feje már erő* • sen deresedik, de azért a napi 20 — 25 kilométert lekerekezi. A várgedei postahivatalból több mint 150 újságot hord szét a három községbe. Most, hogy Kisgömöliben megrendelték az újságot, hetente kétszer még ’több házhoz kell elmennie. — Annyi baj legyen — mondja ő — elviszem én szívesen, hadd olvassanak művelődjenek az emberek. J Juhász István dereski kézbesítő * vállát is hosszú évek óta nyomja a postástáska. Az utóbbi években egyre nehezebb lett, mert alaposan megszaporodott az újságolvasók száma. De ez őt nem bosszantja, telik idejéből a széthordásra. Egyetlen panasza, hogy az újságok keveset foglalkoznak a vadászattal. jr * Petrás Béla a rapi körzet kéz”* besítóje már átlépte a hatodik X határát. így komoly segítséget jelent részére a pufogó Pionír. Az első, amely már 50 ezer kilométeren felül futott, „nyugdíjba“ került. Az új most van bejuttatás alatt. Béla bátyánk reméli addig kitart, amíg ő is a megérdemelt nyugdíjba vonul. (A napi 24 kilométer mellett is.) Igaz, az újság kézbesítése miatt sokszor le kell állni s indítani. De így van ez jól, hadd értesüljön' mindenki a világ sorsáról, ne csak kéthárom ember olvasson a községben, mint valamikor. 1964. május 27.
