Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-20 / 41. szám
A kapásnövények gépi és vegyszeres ápolása A kapásnövények ápolásának célja sokirányú. Legfontosabb feladata a talajérettség fenntartása és a gyomirtás. Ezen kívül növényápolással szükséges segíteni a növénj/jk kikelését, fejlődését, és gumóképződését. A kapásnövények fejlődését akadályozó tényezőket mechanikai beavatkozással (fogasolás, sarabolás, kapálás) trágyázással, vegyszeres kezeléssel és növényvédelemmel küzdjük le. Tökéletes munkát, jó eredményt csak akkor érhetünk el, ha az esedékes munkálatokat megfelelő időben és a megfelelő szerszámmal, vegyszerrel végezzük. Szárazságra hajló éghajlatú vidékeinken a talajfelület porhanyítása egyik legfontosabb feladatunk, hogy a föld minél több vizet szívhasson magába és a felületén lévő porhanyós talajréteg megvédje a kiszáradástól. A megkérgesedett, tömődött talaj felületén ugyanis a csapadék elfolyik, vagy róla hamar elpárolog és így a növény csak keveset használ fel belőle. A talaj szellőződésének hiánya pedig a táplálóanyagokat feltároló aerob mikro-organizmusok tevékenységét korlátozza. Amint a talaj cserepedésének veszélye fenyeget, haladéktalanul lássunk hozzá a porhanyításhoz. A vetést követően a feltalaj az eső isza-Íioló hatása következtében tömődötté váik, mi a kapásnövények, különösen a korán ültetett és lassan hajtást fejlesztő burgonya kikelését hátráltatja. Ilyen esetben a talajkérget könnyű fogassal, vederrell, gyűrűs-, szöges-, vagy Zehetmayer-féle hengerrel törjük meg. A fogasolásra csak könnyű, kör keresztmetszetű, 10 — 12 cm hosszúságú, vékonyfogú fogast használjunk, nehogy kárt tegyen a vetésekben. Ahol a talaj kötöttsége miatt a kikelés előtt fogasolni alig lehet, ott vakkapálást kell végezni. Evégből sorjelző növényt (árpát, zabot, mustárt) vetünk. Ezek gyorsan kikelnek és jelzik a sor helyét, így a vetett kultúra kelése előtt kezdhetjük a sarabolást. A sarabolási és kapálás! munkák megszervezésekor a következő elveket kövessük: A kapásnövények talaját állandóan gyommentesen és porhanyós állapotban tartsuk és annak megfelelően ápoluk. Sohasem szabad megvárni a talaj elgyomosodását, megkérgesedését, összetömődését. A megkésett kapálás kevésbé hatásos, lényegesen lassúbb és költségesebb. A kapálógépek munkájának minősége nagyban függ a sorművelő gépek helyes megválasztásától. Az első saraboláshoz egyszárnyú (félszárnyú) élezett terelőlappal ellátott sarabolókapákat használunk, amelyek a fiatal' növényeket védik a talajrepedés- és rárakodás-okozta károktól, s egyúttal csökkentik a gyomosodás-okozta tömődést. A további saraboláshoz, illetőleg kapáláshoz a kétszárnyú kultivátorokat használjuk. A haladás irányára merőleges élű, zsilettkapák általában a kötött talajok mélyebb lazítására használatosak. Vannak még töltögető kapák (töltögetőekék). Elsősorban burgonya művelésekor, annak töltögetésére használjuk. A kapások mélységének a gyomok kiirtását kell biztosítani, ugyanakkor azonban szükséges, hogy ne sértse meg a kultúra talajfelszín alatt elhelyezkedő gyökereit. A növényzet kikelése után sekélyen, 2-5 cm mélyen sarabolunk. A kapálásokat mélyebben, 6-8 cm, esetleg 10 — 12 cm mélyen végezzük. A kapálógépek szerszámkéseit úgy állítjuk be, hogy az első saraboláskor 8 — 10 cm-es, a mélyebb porhanyításkor pedig 13—15 cm-es védősáv maradjon a növénysorok mentén. A sarabolásnak akkor teljes a hatása, ha kiegészítjük a növénysorok kézi kapálásával. Nedves időben, sáros földön nem szabad kapálni. A CUKORRÉPA KEZELÉSE A cukorrépa ápolása könnyen gépesíthető. A gépesítés azt a változást tette szükségessé, hogy a sortávolságot 45 cm-re növeljük, mert ez a legkisebb sortávolság, amelyben a traktor eljárhat. A sarabolást akkor végezzük, ha a répa sorol. Az első kapálásokat mélyebben, de keskenyebben végezzük, ami előnyös, mert könnyíti a répatest vastagodását. A sarabolás után következik a cukorrépa egyik legfontosabb munkája, az egyelés, amelyet akkor végzünk, amikor a répának 2—4 levele van, s a növény a gyökerével együtt 8-10 cm hosszú. A korai egyelés kedvező hatással bír a terméshozamra, a késői egyeléssel viszont munkánk eredménye értéktelenné válhat. A talaj minőségétől függően a cukorrépát 20 — 25 cm-es növénytávolságra egyeljük. Az egyelés megkönnyítése céljából a kikelt sorokat keresztirányban forgókéses (rotációs) vagy merőleges haladási irányban dolgozó csokrozó csuklós boronával, Rapek-féle sarabolóval esetleg átalakított kultivátorral ritkítjuk. A növényápolási munkákat jelentősen megkönnyíti az egymagvú répavetőmag használata. A répa kelését állandóan figyeljük és ahol hézagok mutatkoznak, azt foltozó vetéssel mielőbb pótoljuk. A KUKORICA ÁPOLÁSA A kukoricaápolás gépesítését jelentősen elősegítette a négyzetes vetés, gépi megoldása. A 70X70 cm-re vetett kukoricát géppel jól kapálhatjuk, később pedig még lókapával dolgozhatunk benne. A 90 X 90 cm-es kötéstávolságban vetett kétszálas kukoricában címerhányás után is eljárhat a lókapa. Azonban nem mindig előnyös fészekként 2 tövet meghagyni. Az USA-ban a kukoricát általában körülbelül 100 cm-es sortávolságra és a fajtának megfelelő növénytávolságban sorba, fészkesen vetik. A sorokat pedig vegyszerrel gyomtalanítják. A kukorica első munkálata a kikelés utáni boronálás. Ezt a sorokban keresztirányban végezzük, amikor a kukoricának 2 — 3 levele látható. Az első kapálást 8—10 cm mélyen, az utána következőket pedig sekélyen végezzük, hogy a vízszintesen fejlődő gyökereket és a harmatgyökereket el ne vágjuk. Amikor a növény 8-15 cm magas és 4-5 levéllel rendelkezik, elvégezzük az egyelést. Alkalmazható a kukorica kétszeres egyelése is. Az első egyelés alkalmával a fészekben 1-2 növényt hagyunk. A másodiknál — amikor a növény 6—7 levelű — csak egyet, az erőteljesebbet. A kukorica egyelésének megtakarítására számos próbálkozás történt. Az USA-ban fészkenként annyi magot vetnek, ahány növényt meg kívánnak hagyni. Ehhez a vetőmag gondos osztályozása (kaliberezése) és tökéletes csíraképessége szükséges. Drótféreggel fertőzött talajon a mag idegmérges kezelésével próbálkoznak. A szovjet tapasztalatok szerint, ha a nyár második fele száraz, a fattyazás szembetűnően növeli a szemtermést. Néha a fattyazás káros is lehet. Sokszor szükséges lenne a kukorica érését siettetni. Sajnos, egyik ajánlott módszer sem elég hatásos (címerezés, száronfosztás stb.) és sok emberi munkaerőt kíván. A BURGONYA GONDOZÁSA A burgonyaápolás gépesítése szintén megoldott kérdés. Nálunk a burgonya töltögetése az általános. Rendszerint * második kapálás után érkezik el a töltögetés megfelelő ideje, amikor a búr» gonya 10-15 cm magas. Ha a bokor 20-« 30 cm magasra nőtt, ezt a munkát meg» ismételjük. Az utolsó töltögetést a búr» gonya virágzása előtt végezzük, mert ez« után újabb gumókötést már nem várhatunk. ügyeljünk arra, hogy a bokrokat töltögetéskor be ne temessük. Töltögetések után a burgonyában a gyomirtás céljából gazoló kapálást végzünk. A burgonya négyzetes ültetésének nincá előnye, mert ha a töltögető ekét keresztben-hosszában járatjuk, jelentősen növekszik a vízveszteség és romlik a talaj szerkezete. TRÁGYÁZÁS A kapásnövényeket igen hasznos növekedésük idején fejtrágyázni, mégpedig nitrogénnel, foszforsavval és kálium» mai. A répát növekedése folyamán néhányszor salétromozzuk. Hasznos a cukorrépa öntözése is hígított trágyalével. Foszforsavat az egyelés után és az utolsó kapálás előtt juttatunk a talajba. A kikelő burgonyakultúrát kénsavas ammóniával és szuperfoszfáttal trágyázzuk, majd a töltögetés előtt fejtrágyázzuk. A második töltögetéskor higított trágyalével és szuperfoszfáttal trágyázzuk. Fészektrágyázás esetén a műtrágyakeveréket közvetlenül a kiszórás előtt 2:1:1 arányban szuperfoszfátból, mészsalétromból és 40 százalékos kálisóból állítjuk össze. HARC A GYOM ÉS A KÁRTEVŐK ELLEN A termesztett kultúrákkal egyidőben, sőt gyakran ennél előbb indul meg é gyomok kelése. Minél előbb látunk a gyomirtáshoz, annál hatásosabb ez a munka. Jelenleg egyre növekvő gyakorlati jelentőséggel bír a kapáskultúrák vegyszeres gyomirtása. A kukorica-vetések gyomtalanítására a kelés előtt Simazin, Zeazin vagy Atrazin készítményeket használunk, majd a 15—20 cm fejlettségű állományt Agrion esetleg Dikotex vegyszerekkel permetezzük. A kukoricán kívül a hagymavetésekben la végezhető hatásos gyomirtás. Remélhetőleg a közeljövőben megoldódik a többi kapásnövény vegyszeres kezelése is. Az ápolás munkáihoz sorolhatjuk a kártevők elleni védekezést is. A cukorrépa kártevői közül a vincellérbogár és a répabarkó ellen Gamadin, Dykol vegyszerekkel és a klórbárium 4 százalékos oldatának 1 százaléknyi melasszal készített keverékével védekezünk. A földibolhák ellen Dynociddal védekezünk, míg a répalevéltetű ellen Intration vagy Intrasol 3 készítményeket használunk. A kukorica legveszélyesebb tavaszi kártevője a drótféreg, amely ellen Gamacid vagy Supergam vegyszerrel védekezünk a tavaszi talajelőkészítés idején. A4 amerikai burgonyabogár ellen a Dykol, a Lidykol, a DDT, a Gamacid vagy a Dynocid készítmény hatásos. A burgonya vírusbetegségei (burgonyaleromlás) ellen Rafex 35 kontakt hatású vegyszerrel permetezünk. Kapásnövényeink terméshozamát • kellő időben és a jól végzett ápolás nagy mértékben befolyásolja. Kisebb-nagyobt) vetés során nem okoz helyrehozhatatlan lemaradás a talajelőkészítésben vagy a károkat, kapásnövényeink ápolásakor viszont néhány napi késedelem a termé| egy részét semmisíti meg. Az ápolási munkákat ezért gyorsan, idejében és jó minőségben végezzük. Bartha Béla, okleveles gazda
