Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-09 / 38. szám
A kékkői hegyek között Losonc, Kékkő és Rimaszombat kornyékén, vagyis ott, ahol a termő síkságot dombok váltják fel - nem valami gazdagok fában az erdők. A hepehupás vidéken csak itt-ott botlik némi fásitott területbe a szem, fOleg akác, fűz és topoly ültetvényekbe, illetve e három fa-nem nagy összevisszaságába. Rendszeres fásítást a múltban tehát alig végeztek. Sőt, az egykori erdők helyén folytatott legeltetés s a fával való mostoha gazdálkodás következtében kopárrá vált a a föld, melynek csak az égnek meredő sziklák és bogáncs-bokrok adnak változatosságot. A vidék bizony nélkülözi a szépséget és gazdagságot s nem is biztosít ideális életfeltételeket a környékbeli lakóknak. Az itt élő emberek mégis szeretik és becsben tartják szülőföldjüket, sziikebb hazájukat. Hogyisne, hisz a kevésbé termékeny földeken is megterem az eleség, sőt eladásra és az állatoknak is jut belőle. Merőben más a helyzet, ha szárazság sújtja a vidéket: ilyenkor ugyanis úgy érzi itt magát az ember, mint a sivatagban, hisz bármerre is néz a szeme, mindenütt csak száradó, pusztuló növényzetet lát. Akaratlanul is eszébe kell hogy jusson a régi mondás: Erdő nélkül nincs víz — víz nélkül nincs élet. A Kékkői Erdészeti Üzem dolgozóinak, akik a környék erdeinek többségével gazdálkodnak, nem kis gondot okot az erdősítés, mely egyedül biztosítja e vidék vízszükségletét. Sem csoda tehát, hogy az erdősítést tartja szem előtt az üzem. Hogy mennyire, bizonyítsák az alábbiak: a gondjaikra bízott 18 ezer hektáros területen az idén 659 hektár erdőt kell létesíteniük. Ezenkívül mintegy 245 hektár nem állami erdőtelepítési célokra kell facsemetét biztosítaniuk. Erdősíteni, de hogyan? Ez a kérdés foglalkoztatja már évek óta a kékkői erdészeket - de majdnem eredménytelenül. Annak ellenére, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a cél érdekében. Talajkötés végett pl. azokra a dombokra, melyek termőrétegét folyamatosan mossa a vtzerózió, különböző cserjéket ültetnek. Azt a célt követik ezzel, hogy feltételeket teremtsenek a később kiültetett facsemeték fönnmaradására. Ilymódon bizony sok árkot, legelőt, stb. cserjésítettek és fásítot-Zuzana Selská az erdőgazdaság egyik legszorgalmasabb dolgozója tak be a kékköiek. Am a forrd nyarak gyakran áthúzzák számításaikat, mert az amúgyis mostoha természeti viszonyok között nagyon kevés cserje és faültetvény marad életben. Ez okozza azt a viszonylagos benyomást, hogy nem fogy, hanem nö a vidék kopár területe. Az évek futnak s az erdőültetők j öszhajú nagymamákká és nagypapák- I ká válnak, ám a munkájuk gyümölcsét kevesen élik meg. Ez egyébként nem is csoda, hisz az itteni körülmények j között 100-300 évre van szükség ah- I hoz, hogy szemet gyönyörködtető erdő legyen az ültetvényből. Ezért minden felnevelt cserjéről vagy járói nagynagy büszkeséggel beszélnek az erdészek és azok, akik elültették. Ján Vanga, a sennái részleg vezetője, ritkán ül ezekben a napokban irodájában, mert olyan ember ö, hogy mindenütt szeret ott lenni, mindenből ki akarja venni részét. Naponta mintegy 150 ember vesz részt az erdősítésben s így szervezni és irányítani kell munkájukat, - Még szerencse, mondja, hogy többé-kevésbé elegendő munkaerő áll rendelkezésünkre ... Ugyancsak nagy segítséget jelent az erdőgazdaságnak, hogy brigádmunkával a Stredné Plachtince-i EFSZ tagjai és a Horná Streda-i kilencéves alapfokú iskola diákjai is résztvesznek a faültetésben. ' — Pihenni majd akkor fogunk, ha befejeztük a munkát - mondja Vanga elvtárs s szavait a közelében serénykedő munkásnők Marka Dudásová, Betka Majdánová, Zuzana Selská, Betka Krivanskd, Zuzana Petrovicová és a többiek is megerősítik. Sőt, Molnár László erdész, a 40-tagú ültetöcsoport vezetője is megjegyzi: — Első a munka! No meg aztán a jól végzett munka után a pihenés is jobban esik majd ... Az erdősítés befejezése után, hozzáfognak a kiültetett facsemeték ápolásához, új egyedek kiültetéséhez az iskolatelepen és más teendők elvégzéséhez. A facsemeték ápolását illetőleg főleg ezek állandó öntözésére helyeznek mafd nagy súlyt, mivel csak Így védhetik meg a forró nyári napsugaraktól. Erdőink szépségét, mely nagy hasznot hozd kincse hazánknak, fárasztó és Önfeláldozó munka árán értük el. Ezért azoké minden elismerésünk és megbecsülésünk, akik óvják őket az avatatlan kezek pusztításától; akik szeretik az erdőt, akik rekreációt és pihenést keresnek lombjaik hűvösében. FRANTlSEK SIVÁK Vöröstarka marha keresztezése ........ ayrshire marhával (ut.) jo tejeio volta, meglehetős alkalmazkodó képessége és Igénytelensége miatt az ayrshire szarvasmarhát majdnem az egész világon megtaláljuk. Ebből a fajtából már 1822- ben szállítottak ki Eszak-Amerlkába, Kanadába, Mexikóba, Dél-Amerlkába, Ausztráliába és Ázsiába Is. Novikov szerint Oroszországban már a múlt század hetvenes éveiben létesítettek ayrshire állományokat. A Szovjetunióban ma az ayrshire szarvasmarha az elismertek közé tartozik. Svédországba ás Norvégiába lt Importálták, ahol jelentős mértékben részt vett az ottani szarvasmarhák kialakításában, így például a svéd vöröstarka szarvasmarha az ottani marha és a shorton és ayrshire marha keresztezésének eredményeként alakult ki. Az ellenőrzött tehenek 1957—58-ban 4101 kg 4,12 tejzsírtartalmú tejet termeltek. Norvégiában az ayrshire marha a trontheiml marhával versenyez. A keresztezés jelenlegi helyzete és eddigi eredményei Csehszlovákiában Az ayrshire fajtával nyert külföldi, elsősorban svédországi tapasztalatok alapján Bilek akadémikus javasolta, hogy a vöröstarka marhát ayrshlrevel keresztezzék. A kísérleti tenyészetek központjául és alapmunkahelyéül eredetileg az Orlicei hegyekben levő Rokytnicel Állattenyésztési Kísérleti Állomást jelölték ki és Angliából egy ayrshire bikát hoztak be 1949-ben a kísérletek céljaira. Még a terv megvalósítása előtt a kísérleti állomás épületeit átadták az állami gazdaságoknak, a bikát pedig ideiglenesen a nasavrki gazdaságban helyezték el, majd 1951 elején áthelyezték a Postelice nad Orlicí mesterséges termékenyítő állomásra és ugyanebben az évben bekapcsolták a mesterséges termékenyítésbe. A Prágai Állattenyésztési Kutató Intézet és az állami gazdaságok között létrejött megállapodás értelmében ezzel a bikával az állami gazdaságok rokytnicei és sedlonovi üzemegységében végeztek keresztezéseket. Sedlonovban azonban már 1952. júliusában leállították ezt a munkát, mivel az üzemegységet tenyészgazdasággá alakították. Az itt felnevelt 35 darab Fi nemzedékű keresztezett üsző közül 25-öt hagytak meg továbbtenyésztésre, majd ezeket is fokozatosan az olsnicei farmon összpontosították. így a keresztezéseket egyetlen uzeuieyyseyDen, noKyinicen ioiyiatták, amelyet ismét visszaadtak az állattenyésztési kísérleti állomásnak. Ebben az üzemegységben 1954-től kezdve szintén korlátozták a keresztezéseket, amelyeket úgyis állandóan megzavartak az átszervezéssel kapcsolatos változtatások. A keresztezett növendékek felnevelése Is roszszabbodott, mivel az átlagos üzemi feltételek között számukra nem lehetett jobb tartási körülményeket elérni. így a keresztezett növendékeket valóban zord viszonyok között, szükségistállókban, hegyi legelőn, a téli időszakban pedig gyengébb minőségű szélastakarményokon nevelték fel. 1958-ban az Elsted Buffon H 4076 ayrsire bikát áthelyezték a krnovl járásba, ahol állami gazdaságokban és néhány szövetkezetben keresztezésre használták, majd 1959-ben kivonták a tenyésztésből. A keresztezések valamennyi üzemben pozitív eredményt mutattak, ezért elhatározták, hogy kiterjesztik ás a megfigyeléseket elmélyítik, hogy az eddigi eredményeket nagyobb mértékben ellenőrizhessék mind a termelő-, mind a tenyészállományokon. Elhatározták, hogy több bikát próbálnak ki. Ezért 1959 elején Angliából 10 bikát hoztak be, 1961 elején Finnországból 10 bikát, az év végén Angliából újra 22-t, Finnországból pedig 4 bikát importáltak. Az ayrshire marha csehszlovák viszonyok közötti termelőképességánek kipróbálása céljából 1959 elején 5 üszőt hoztak be Angliából, 1981 elején 121 üszőt Finnországból és ugyanazon év utolsó hónapjaiban további 32 üszőt szintén Finnországból. A keresztezéssel elért eredmények Az F( nemzedékü keresztezett utódok növekedése és fejlődése Is kedvező. Az észlelt testméretek és élősúlyok azt mutatják, hogy az Ft utódok egészen hathónapos korukig csaknem valamennyi testméretben nagyobb növekedési intenzitásúak. Ez különösen a törzs- és medencehosszban, a mellkasmélységben, valamint a csípő és a medence szélességében mutatkozik meg. A hathónapos kortól 12 hónapos korig terjedő időszakban a növekedési intenzitás megegyezik a hasonló feltételek között élő vöröstarka üszők növekedési Intenzitásával. A vörőstarka üszők ebben az Időszakban valamivel nagyobb növekedési Beszédes számok Május 10-én ül össze 2ilinán a Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége szlovákiai konferenciája, majd május 31-én Prágában tartja országos kongresszusát a vadásszövetség. Ebből az alkalomból felkértük J. Sprochi elvtársat, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályának dolgozóját, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon. — Hogyan értékelhetjük az új vadásztörvény jelentőségét a vadászat fejlődése szempontjából? — Az új törvény lényeges hozzájárulást, egyben változtatásokat is jelent a vadászatban. Célja többek között, hogy növeli a nemzeti bizottságok befolyását a vadnevelés és vadászat irányítása éB a szocialista törvényesség betartása terén. A törvény továbbá megszabja a dolgozok, a társadalmi szervek és a Csehszlovákiai Vadászok Szövetségének irányító tevékenységét, valamint meghatározza a revlrek és vadászterületek legkisebb megengedett nagyságát, hogy a vadállomány fejlesztésére előnyös feltételeket teremtsen. Meg kell jegyeznünk azonban azt is, hogy több vadászegyesületben az egyént és helyi jellegű érdekek kerekedtek felül, amelyek megnehezítették az új törvény gyakorlati érvényesítését. Ennek tudható be, hogy az 1963. év végéig nem sikerült valamennyi kerületben érvényt szerezni az új intézkedéseknek. — Hány revírünk van összesen? — A revírek kiterjedése eléri a 11 millió 450 ezer 200 hektárt (amiből 4 millió 205 ezer 200 erdő). Ez a terület 11 ezer 198 revirre oszlik, melyen 9604 vadászegyesület gazdálkodik. — Milyen ütemben fejlődik vadállományunk? — SzarvaBállományunk jelenleg sok. kai gazdagabb, mint a második világháború előtti időben. De nemcsak létszámban gyarapodott az állomány, hanem az erőnlétben is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy amíg 1938-ig a cseh kerületekben kiállított legerősebb szarvasagancs 189 pontot ért el, addig Szlovákiában 226 pontot nyert az itt elejtett szarvas agancsa. Az utóbbi években azonban már Csehországban 210, Szlovákiában pedig 240 pontot Is elért egy-egy kapitális szarvas agancsa. Az elejtett szarvasok száma 1962- ben például 15 634 darab volt. A szarvasok között a nemi arány kedvezőtlen, mert sok a szarvastehén. A nemi arány tekintetében hasonló a helyzet az őzek esetében is, ezért a lelövés alkalmával körültekintőbben kellene a selejtezést elvégezni, örvendetes, hogy az őzek száma állandó emelkedést mutat. Amíg 1961-ben 75 631 darab került terítékre, addig 1962-ben 79 924 példányt lőttek a vadászok. A vaddisznó-állomány Szlovákia területén számbelileg állandósult, de a cseh országrészekben az utóbbi években emelkedést mutat. Harminc évvel ezelőtt például csupán 2503 darab, 1962-ben pedig már 7275 vaddisznó került terítékre. — Mi újság az apróvad-állomány körül? — Ha a jelenlegi helyzetet összehasonlítjuk mondjuk az 1935-ös állapottal, akkor 6—7 millió darabot' tett ki a fogolyállomány, amíg 1983-ban egymillióra apadt a foglyok száma. A fácánállomány viszont emelkedő irányzatot mutat: 1935-ben 500 ezret, tavaly már 800 ezer fácánt tartottak nyílván. A nyulak száma 1935-ben 1,8 millió volt, 1963-ban viszont 1,4 millióra csökkent a törzsállomány. Legszembetűnőbb az apadás az üreginyúl törzsállományában: 40 ezerről 5000-re csökkent a számuk. Ami a lelövést illeti, 1962-ben 744 491 nyúl, 344 442 fácán, 60 864 vadkacsa, 2792 fogoly, 7522 szalonka és 52 311 örvösgalamb került terítékre. — Kielégítőnek mondhatjuk ezeket az eredményeket? — Ha nem is beszélhetünk gazdag zsákmányról, elégedettek lehetünk. Azonban hibát észlelünk a megsebesített vadak keresése tekintetében. Ugyanis nem tulajdonítunk elég nagy jelentőséget a vadász segítőtársának, a jól kiképzett vadászkutyáknak. Még nagyon sok az olyan vadászegyesületek száma, ahol nem rendelkeznek elegendő jól idomltot kutyával, s ennek híjén sok sebzett vad nem kerül rendeltetési helyére. Hogy mennyire fontos a vadászkutya a vadászatoknál, ezt a következő számok bizonyítják: 1963 végén összesen 20 400 vadászatra alkalmas vizsgázott kutyát tartottunk nyilván. Megfigyeléseink szerint ezen kutyák nélkül évente 177 000 nyúl, 11000 őz, 500 szarvas, 500 vaddisznó, 150 000 fácán veszne kárba, maradna kint a földeken, erdőn, mezón. Ha ehhez hozzávesszük a kutyák segítségét a kártékony vadak pusztításában, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a kutyatenyésztésnek az eddigitől nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. — Mennyi élővadat szállítottunk külföldre? — Évenként egyre több élővadat exportálunk. Tavaly azonban, főleg a fogolyállomány terén, hiba csúszott az eladásba. Ennek ellenére, amíg 1962-ben 1150 000 valuta-koronát vételeztünk be, 1963-ban 10 119 000 koronát, viszont 1970-ben már 20 millió valuta-koronával számolunk az élővadak kiszállításából. — Mennyi vadhúst és bőrt termelünk évenként? — Országos viszonylatban évenként 5000 tonna vadhús kerül a piacra, melynek felvásárlási ára 30 millió koronát tesz ki. További bevételi forrást jelentenek a szarvas, dámvad és ózbörök, körülbelül 1 250 000 korona értékben. A tapsifülesek irhájából 1,5 millió korona értékű nyúlszőrkalap készül, a nyest, görény, róka, hölgymenét és hödpatkfiny szőrmék ellenértéke pedig meghaladja a 7 millió 470 000 koronát, az agancsokról és egyéb nyersanyagokról nem is szólva. A vadászengedélyek 5 millió koronát, a forgalmi és egyéb adók 12,5 millió koronát jövedelmeznek az állatni pénztárnak. A vadászat haszna nemcsak húsban és pénzértékben mutatkozik meg, de apróvadjaink hasznos segítőtársai, mezőgazdasági dolgozóinknak. Kutatóintézeti dolgozók megfigyelése és számítása szerint 2900 vagon kártékony rovart és gyommagvat pusztítanak el a foglyok, fácánok egy-egy idény alatt. Másszóval fogoly és fácánállományunk jelenleg 800 000 hektár mezőgazdasági növény fölött tart őrséget és tisztit meg különböző rovaroktól. Munkájuk értéke pénzben klfejezeve 180 millió koronát tesz ki. Ha a felsorolt értékeket figyelembe vesszük, rádöbbenünk, hogy szinte felmérhetetlen hasznot hajt népgazdaságunknak a vadtenyésztés. Ezek után egyetlen vadásztársaságnak, vadásznak sem lehet közömbös, hogyan végzi munkáját, ami a vadnevelés terén reá hárul. Büszkék lehetünk, hogy részt vállalhatunk ilyen Jelentős népgazdasági és kultúrértékek megteremtésében. riwMtflM r A Német Szövetségi Köztársaságnak WUrtemberg nevű tartományában irtó hadjáratot inditott az ottani mezőgazdasági és belügyminisztérium a rókák ellen. Az állategészségügyi szervek egész ármádája indult el nyugatról keletnek egy 60 km széles földsávon, ahol minden egyes rókalyukat fojtógázzal árasztanak el. Azonkívül 15 márka jutalmat tűztek ki minden róka lelövéséért. A hatóságok megállapították ugyanis, hogy az évek óta mindjobban elharapódzó járványos veszettség legfőbb bacilusgazdái a rókák. Számos kutyán és macskán kívül más háziállatot Is megmartak, ami több tehén, juh és sertés elhullásához vezetett. 'A legnagyobb károsodás azonban a vadállományt érte. Az irtó hadjárat megindítása előtt 717 veszett róka tetemére bukkantak, amelyek kimúlásuk előtt 191 őzet, 28 borzot, valamint tömérdek görényt, menyétet, nyestet, mókust stb. fertőztek meg, illetve pusztítottak el marásukkal, Illetékes körökben remélik, hogy a most megindított nagyszabású rókairtással sikerül felszámolni a járványt. K. E. 1964. május 9. 5 intenzitást mutatnak a medence hoszszúságát és szélességét, a csípő szélességét, valamint a mellkas szélességét Illetően. Egy évnél Idősebb korban a keresztezett egyedek a könynyebb típusú vöröstarka üszőkhöz viszonyítva valamivel alacsonyabbak, kisebb a törzshossz és fejhossz méretük. Lényegesen kisebb a lábszár körmérete, amely keresztezett egyedeken 26 hónapos korban éri el a 18,23 cm-t. Ugyanakkor a könnyebb típusú vöröstarka üszők lábszár körmérete már 18 hónapos korban 18,50 cm. A keresztezett egyedek kifejező morfológiai bélyege elölnézetben a hatalmas mellkas, amelyet a szegycsont elülső részén a jól kifejlett lebernyeg alsó része még jobban kiemel. A keresztezett borjak» születési súlya azonos viszonyok között átlag 5—7 kg-mal volt kevesebb, mint a vöröstarkáké. Ez az alacsonyabb születési súly a könnyebb ellésekben mutatkozik meg, melyeknél gyakorlatilag semmiféle komplikáció nem fordul elő. Az F( nemzedékü üszők kifejezetten tejelőtipusúak. Az összbenyomás is erre mutat; a kedvező mellkasmélység, a törzs hosszúsága, kisebb marmagasság, könnyű szikár fej, élénk kifejező szemek, finom csontváz és a nyakon bőven redőzött finom bőr. Ezt a tejelőtípust az ayrshire fajtától nyert némely jellegzetes bélyeg és tulajdonság jellemzi. így jellegzetes az élénk vérmérsékletük könnyebb mozgásuk és általában az ügyességük. Ennek a keresztezésnek a legnagyobb értéke a tőgy alakjának javulása. A keresztezett tehenek ugyanis bizonyos mértékben az ayrshire tehenek tógyalakulását öröklik. Tőgyük hoszsza és szélessége jóval nagyobb, a tőgybimbók pedig szabályosak. Szabályos tögyalakulásuk és könnyű fejhetőségük elsősorban a gépi fejés szempontjából előnyős. A keresztezett tehenek tőgye már a születés utáni első hónapoktól fejlődik, mégpedig jóval' feltűnőbben, mint a vöröstarka fajta üszóborjaté. A keresztezett egyedek legelő készsége Igen jó, nagyon jól hasznosítják a legelőt, a kevésbé jó minőségű legelőkön is jól megélnek és a szálastakarmányokat Is jobban hasznosítják a tejtermelés szempontjából mint a csehszlovákiai szarvasmarha fajták. (Folytatjuk) Molnár Ferenc, a Dunaszerdohelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára Veszett rókák tizedelik az NSZK vadállományát
