Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-09 / 38. szám
Májusi tennivalók szőlőben, gyümölcsösben, borpincében A szőlőben: Májusban a szőlőnek mind földfelettí, mind földalatti részel ápolásra szorulnak. Rendszeresen porhanyltsuk a talajt, ne halogassuk a sarabolást, kapálást. E műveletek a talaj gyomtalanítását, a talaj nedvességének megőrzését és a talaj szellőztetését segítik elő. Az első kapálással egyidejűleg mütrágyázzunk. Száraz időjárás esetén öntözzük, főleg az új telepítésű szőlőket. Gondosan készüljünk föl a későtavaszi fagyok elleni védelemre. Sajnos, egyelőre még csak hagyományos módszerrel, vagyis füstöléssel tudunk védekezni; újabban már az öntözést is alkalmazzák. Az előbbit kisebb, az utóbbit nagyobb sikerrel (erről Barczl András mérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára részletes tájékoztatást nyújtott a Szabad Földműves 37. számának szakmellékletében. Tehát, az öntözőművek a fagyveszély elhárításának szolgálatába állíthatók — a szerk. megjegyzése). Mindenesetre Idejében gyűjtsünk össze elegendő, nagymennyiségű füstöt adó anyagokat (fűrészpor, szalmás trágya, venyige, gumi stb.). A A tyúkok és az inszetnlnácló. A román tudósok — kísérletképpen —■ már 1961-től foglalkoznak a tyúkok mesterséges megtermékenyítésével. Az ondót a kakasok hasának dörzsölésével nyerik. A kísérletek meglepően jók. A tojások termékenysége — a természetes úton megtermékényltettekével szemben, mely 77,9 százalék — 84,5 százalékot tesz ki. A Tűlevélzet a sertéstenyésztésben. A Szovjetunióban érdekes kísérletet hajtottak végre; a sertések takarmányadagjába friss tülevélzet-maszszát kevertek. Az eljárás következtében 5—7,5 százalékkal növekedett az állatok napi súlygyarapodása s az önköltségcsökkenés Is számottevő. A A kannibalizmus ellen. Franciaországban eredményes kísérleteket folytatnak a sertéskanibalizmus ellen, melyek során megállapítást nyert, hogy ha nyomban a2 ellés után vasat kevernek az anyakocának takarmányába, akkor a kannibalizmus teljesen megszüntethető. A Pusztítják a legyeket. USA-ban és Angliában DDVP elnevezés alatt új vegyszert próbáltak ki a különböző mezőgazdasági objektumokban „tanyát“ ütő legyek ellen. A készítményt folyékony viasszal keverték össze, ami a2tán dobozokba öntve a megszilárdulás után Jó légypusztítóvá vált. A fagyveszély lehetőségét a Hidrometeorolőgiai Intézet dolgozói a rádión, napilapokon keresztül előrejelzik. Legvalószínűbb a fagyveszély fellépése május első felében, tehát nem csupán az űn. „fagyosszentek napján“ május 12., 13., 14-én. A füstölést derűs, szélcsendes időben akkor kezdjük el, ha a hőmérő higanyszála leesik plusz 1 Celsius fokig. Az elhasznált füstölőanyagokat rendszeresen újra és újra pótoljuk, nehogy a második, vagy harmadik fagyhullém érkezte felkészületlenül találjon bennünket. Amint a fürtök fellsmerhetőkké válnak, kezdjük meg a hajtás (zöld) válogatást. E művelet nem más, mint a felesleges, elöregedett tőkefejekből, esetleg csapokból kihajtott, a kívántnál nagyobb mennyiségű hajtások, fattyúhajtások eltávolítása. Vagy vele egyídőben, vagy utána végezzük el a hajtások első laza kötözését és a hónaljhatjások eltávolítása. Májusban felüti fejét a szőlő egyik legveszedelmesebb betegsége is: a peronoszpőra. A peronoszpóra a zöld növényrészek belső sejtjeit, szöveteit pusztítja. Megelőző permetezést kell végeznünk. Igaz, hogy ezen betegség csupán esős időben és kellő hőmérséklet esetén léphet fel, ám az időjárás előrejelzése még nem százszázalékosan megbízható. Igyekezzünk a védekezést úgy szervezni, hogy a zöld részeken mindig legyen rászáradt permedé, mert biztos ami biztos ... A peronoszpóra ellen akkor védekezzünk először, ha legalább 10 milliméter eső esett, a napi átlaghőmérséklet pedig nem süllyed a plusz 13 Celsius fok alá. Ebben az időszakban a szőlő hajtásai kb. 4—5 levelesek lehetnek, naptárilag pedig május közepe körül tartunk. Az első peronoszpőra elleni permetezést ajánlatos Novozir—N 0,8 %-os oldatával elvégezni. Az említett védőszernek előnye a bordőilével szemben, hogy nem gyakorol perzselő hatást a zsenge hajtásokra. A Novozir—N hiánya esetében az első permetezést elvégezhetjük 0,75 százalékos bordóilével is. Az első permetezést 10—12 nap múlva kövesse a másik permetezés 1 %-os Kuprikollal, vagy 0,5 %-os Novozir—N-nel + 0,4 százalékos Kuprikol, esetleg 1,25 %-os bordóilével. A további permetezéseket valósítsuk meg 2—3 hetenként, ám mérvadóul mindig a védekezés szükségessége szolgáljon. Nagyon fontos főleg a virágzás előtti és utáni védekezés. Virágzás alatt lehetőleg ne permetezzünk, kivételesen szükséges esetben csupán. A szőlő virágzása idején megsokasodnak a kártevők és a betegségek is, ezért a második és harmadik permetezést ajánlatos a következő kombinált szerekkel végezni. Virágzás előtt tehát a második permetezést 1,25 %os bordőilé + hozzáadunk 0,4 % Sullkolt és 0,6 %-os Dlkolt. így egycsapásra védekezünk a peronoszpóra, a lisztharmat, szőlőmolyok stb. ellen. Virágzás után tehát a harmadik permetezést 1,5 %-os bordőilé + 0,5 % Sulikol + 0,6 % Dikol lehet. Gyümölcsösben: A gyümölcsösben is nagy gondot fordítunk a gyökerek ápolására, szükségképpen az öntözésére, műtrágyázásra gyorsanható trágyafajtákkal, főleg nitrogénnel, amelyből keveset tartalmaznak talajaink. Erre a célra zöldtrágyázást is alkalmazzunk. Ha van lehetőségünk, igyekezzünk elhelyezni a virágzó gyümölcsöseinkben méheket, amelyek megtermékenyítően hatnak a virágokra. Ha szükséges, végezzük el a hajtások ritkítását, a lehullott, beteg, kukacos zöld gyümölcsök összeszedését, megsemmisítését. Ápoljuk az átoltott és Ifjltott gyümölcsfák hajtásait, a felesleges hajtásokat távolítsuk el, a kívántakat pedig erősítsük irányító pálcához. S tágítsuk meg az oltásnál használt kötözést. A gyümölcsösben is készüljünk fel a fagyve32ély elhárítására. A hónap második felében, vagy június első felében kerítsünk sort a gyümölcsritkitásra. A fiatal fákon csupán kőstolónyit hagyjunk. A gyümölcsöt a természetes hullás után szedjük le, ezzel elejét vesszük a túltermésnek. A meghagyott gyümölcs így szebb, biológiailag értékesebb és egészségesebb lesz. A gyümölcsöt ollóval, vagy késsel ritkítsuk. A gyümölcs meghagyandó mennyiségét mindig a termőhelyi körülmények szabják meg. így tehát a korától, egészségi állapotától, a fajtától, a tápanyagellátástól stb. Ám ha mégis szabályhoz ragaszkodunk, akkor jegyezzük meg; a teljesen kifejlődött gyümölcsök sose érjék egymást. Borpincében: Itt a bor fejtésének az ideje. Májusban újraerjed a bor — mondogatják népnyelven. A bor megindulásának két változatát ismerjük. Előszöris fizikai jelenségről van sző. Ugyanis a földszinti, felsüllyesztett, esetleg süllyesztett, ám rosszul szigetelt borpincék hőmérséklete télen lehűl, tavasszal újra felmelegszik. A lehűlésnél természetesen a bor térfogata is kisebb lesz, több szénsavat és levegőt is nyel el. Majd a pince felmelegedésével a bor is felmelegszik, térfogata is gyarapszik, az elnyelt szénsavas levegő pezsgés közben távozik, és a hordóból magával ragadja a bor egy részét; ez azonban még a jobbik eset, a hordóban előálló nyomás nemcsak a dugót dobja ki, hanem az abroncsokat is szétvetheti. Abban az esetben, ha a bor még nincs lefejtve a Szénsavas pezsgés az üledéket (seprű) is felkavarhatja, ami a bort zavarossá teszi. Egyes, későn szüretelt szőlőből nyert édes boroknál előfordulhat a felmelegedés hatására utóerjedés is. Mindkét esetben úgy védekezhetünk, hogy a hordókat nem töltögetjük színültig, a dugót csupán lazán tesszük a nyílásba, esetleg ezen időszakra egy keveset kiveszünk a hordóból. Amikor a bor megnyugodott, a hordókat ismét színig feltölthetjük. Az üres hordókat kénezzük, kívülről letörölgetjük. Kása Mihály, a nemesöcsal EFSZ gyümölcsésze és vincellére Bratkó István, csúzi olvasónk kérdezi, mivel irthatná ki a közönséges ördögcérna (Lycium halimifolium) nevű tövises cserjét? A közönséges ördögcérna, amelyet némely vidéken „eleven sövénynek" is neveznek, nehezen irtható. Ez a burgonyafélék családjához tartozó 1—3 méter magas cserje gyorsan szaporodik, gyökerei tarackszerüen új meg új hajtásokat hoznak. A vegyszeres gyomirtók közül érzékeny mind a kontakt, mind a hormonhatású készítményekre. A herbicid használatát aszerint választjuk meg, hol fordul elő a cserje, illetve, ha permetezünk, milyen kultúrákra kerülhet rá a permet. Az egyes herbicidek használatát aszerint praktizáljuk — kézi permetezővel —, ahogy azt a Növényvédelmi tanácsadó rovatban letárgyaltuk. Az ördögcérna esetében figyelembe kell venni azt a legkedvezőbb időszakot, amikor a gyomirtószer a legjobban hat. Ez az időszak igen rövid és megfelel annak a fejlődési állapotnak, amikor a lomblevelek már egészen kifejlődtek. Természetes dolog, hogy a gyökérnövekedés ilyenkor már erőteljesen folyik és ehhez a szükséges talajnedvesség is rendelkezésre áll. Ha már megindult a virágok, termések kifejlődése — a várt hatás elmarad. Ha csak a cserjét permetezzük, a gyomirtiószert töményebben (kétháromszorosan) használhatjuk. A legjobb, s garantált hatást érünk el az Agrion használatával, (szk) MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ © MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ @ MŰSZAKI TÁJÉK CSŐRCSONKÍTÖ KÉSZÜLÉK A brnól Állatorvostudományi Egyetem Baromfitenyésztői Tanszék vezetője egy Igen elmés, egyszerű kivitelű csörcsonkltó (csörégető) készüléket konstruált a tollcslpkédés, a kannibalizmus megfékezésére. A készlllék főrészei egy 35 cm hosszú és 25 cm széles fémlemezre vannak ráhelyezve. A forrasztólámpa egy csöcsonkba kerUl. Ez előtt van a szigetelőlemez, majd a vaskereten az égetőlemez, amit a csőrcsonkltást végző dolgozó oldalán azbeszt lemezzel szigeteltek, hogy elviselhető legyen az Izzásban levő fémlemez melege. Az égetőlemezen egy szabad rész található. Ide helyezik a felsőkáva hegyének leégetésére a csőrt. A készülék elsősorban forrasztólámpával, de villannyal is dolgozik. Óránként 500—G00 tyűk csőrcsonkftása végezhető el vele. A képen a csőrcsonkítás egyik mozzanata látható. Szikora András A MÜKOTLŐS ÜJ ŐRZŐJE Üj mérőműszer született: a körskálás, állítható kontakt hőmérő. A miniatürizálás eredményeként a 34 centiméteres, törékeny üvegcsőből 10 centiméter átmérőjű, fémházas kerek műszer lett. Mínusz 35 foktői plusz 350 fokig mér, illetve vezérel. Az egyik oltőanyagtenyészet 37 fokon „érzi jól magát". Fél fokkal alacsonyabb, vagy magasabb hőmérséklet mér „halálos" lehet a vakcinára. A beépített Szabő-Bartalis hőmérő „árgus szemmel“ figyeli az Ingadozást. A hőmérőben egy mágnes szabályozású molibdénszálat arra a hőfokra állítanak be, amelyet a hőmérséklet az adott vizsgálatnál vagy eljárásnál nem léphet túl. Amikor a higany ezt a hőmérsékleti pontot eléri és a molibdénszállal érintkezik, a hőmérő megálljt parancsol és kikapcsolja a fűtést, és csak akkor kapcsolja be újra a fűtőberendezést, ha a hőmérséklet megfelelő színvonalra süllyedt. Az új magyar műszer egyik érdekes alkalmazása: vigyáz a 20 000 tojást keltető műkotlós előírt hőmérsékletének fenntartáséra. (sz. gy.) A Inzulin a sertéshizlalásban. A Szovjetunióban nemrég — kísérletképpen — inzulinnal ízesített takarmánnyal kezdték etetni a hízósertéseket. Az új takarmányt injekció formájában kapták meg az állatok s jelentősen — mintegy 46 százalékkal — növekedett a napi súlygyarapodásuk. Érdekes, hogy az ilymödon hizlalt sertések húsa ízletesebb, arről nem is beszélve, hogy 1 kilogramm élőhús előállításához 25 százalékkal kevesebb takarmányt használtak fel, mint a hagyományos takarmányozással. A 130 százalékkal nagyobb súlygyarapodás. A magyar kutatók eredményes kísérleteket folytattak a hazai merinó és az lile de France keresztezéséből származó juhok hizlalásával. A 64 napos hizlalás! idő Után szinte alig hittek a mérlegnek, mert az 130 százalékkal nagyobb súlygyarapodást mutatott, mint a fajtiszta, hazai merinő. A Jelentős veszteségek. Az európai gazdasági ügyeket egybehangoló bizottság megállapítása szerint Nyugat- Európának évente mintegy 15 százalékos húsveszteséget jelentenek a különböző állatbetegségek. A Jól aklimatlzálódott. A Szovjetunió altájl területén Jól aklímatizálódott az USA-bÓl 1961-ben e vidékre telepített herefordl szarvasmarha fajta. A tehenek jól bírják az itt uralkodó szélsőséges éghajlatot, amit az is bizonyít, hogy mintegy 95 százalékuk az Elit csoportba tartozik. Bolgár tudományos dolgozók nagy sikere: a nikotin-mentes dohány • Bulgáriában már kész az első tonna nikotinmentes cigaretta • A Nobel-alap tényezői is érdeklődnek a nagy tudományos felfedezés iránt • A franciák a patentért 30 millió dollárt ígértek • Az eredmény a bolgár tudományos dolgozók kollektívájának köszönhető ©________________ — Szófiában nikotinmentes cigarettát szívtam — írta Fausto Ibba, az Unita bulgáriai tudósítója. — Bulgária a jövő évtől kezdve körülbelül 4 tonna nikotinmentes cigarettát exportál. Egy tonna nikotinmentes cigaretta már a Buigár-Tabak vállalat raktáraiban van. Csinos dobozokban, 20-as csomagolásban kerül forgalomba. Az új cigaretta neve: NEUTROTABAK és ATROTABAK. A doboz egyik oldalán fekete kurzív betűkkel egy nagy A-betüt látunk, s utána atrotabak folytatás kék betűkkel. A doboz másik oldalán ott látjuk a figyelmeztetést, hogy a cigaretta nikotinmentes, habár dohány íze és szaga van. Csak egész csekély százalék Atropint tartalmaz, ami kellemesen hat azokra az egyénekre, akik asztma bronchlale-ban szenvednek, vagy gyomorfekélyük van (ulcus gastricum), avagy a szívük nem egészséges (cardios pusmus). A Neutrotabak jelzésű cigaretta sem Atropint, sem nikotint nem tartalmaz, s azoknak a dohényozőknak készül, akik mentesek az említett betegségektől. Tehát itt is van választék. A dohányzóknak az a régi álma, hogy nikotinmentes cigarettát szívhassanak, valóra Vált. A köszönet a Bolgár Tudományos Akadémia kollektíváját illeti. A nikotinmentes dohány kitermelése így történik: a dohányt paradicsom és maszlaggyökérbe (Datura stramonium) oltják. Az új dohány, amely Ily módon termelődik, ugyanazokat a kézzel végzett eljárásokat követeli meg (bemártás, szárítás stb.), mint a rendes dohány. A bolgár kiviteli központokat és a külföldön levő diplomáciai képviseleteiket a világ legkülönbözőbb részéről szinte ostrom alá vették. Amerika, Görögország, Franciaország és Izrael versengve érdeklődik a nikotinmentes cigaretta iránt. Az újfajta cigaretta ára nem haladja meg az eddigi cigarettafélék árét. Körülbelül 15 dollár lesz 1 kg új cigaretta, vagyis 50 csomag — összesen 1000 darab cigaretta. A bolgár dohányjövedék pillanatnyilag a megrendeléseknek csak egy töredékét tudja leszállítani. Ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy csupán a Német Szövetségi Köztársaság az idén gyártott egész cigarettakészletet is megvásárolná. A legnagyobb dohánytermelők s a nemzetközi dohánykereskedők a bolgár találmányra fordítják a figyelmüket. Az egyik francia társaság Bulgáriának az újfajta cigaretták gyártási titkáért 30 millió dollárt ígért. Magától értetődik, hogy elutasító választ kapott. A nagyjelentőségű találmány iránt a Nobel-alap illetékes tényezői is érdeklődnek. Igaz, az ő érdeklődésük kissé más jellegű. Ugyanis már 1936-ban 50 000 dolláros (lehet, hogy most már 100 000 dolláros) külön alap alakult a Nobel díj mellett annak a megjutalmazására, aki elkészíti az első nikotinmentes cigarettát. Mivel a találmány botanikusok, vegyészek, biológusok és agronómusok közös műve, s a Nobel alap egyének megjutalmazására hivatott, aki belekerül a történelembe, mint az első nikotlnmentes cigaretta feltalálója. Georgi Delcsev professzor, az Unita tudósítójának elmondotta, hogyan történt e forradalmi jellegű felfedezés. Delcsev professzornak minden valószínűség szerint oroszlánrésze van a felfedezésben. 1910-ben született Szkobelovo faluban, Dél-Bulgáriában. 1933- ban Prágában tanult gyógyszer-vegyészetet. Í943-ban Rómában doktorátust szerzett, amikor Pietro di Mattéi professzornál, a római egyetem gyógyszertani intézetének igazgatójánál megvédte a diplommunkáját. Amikor Georgi Delcsev professzor a felszabadulás után 1944-ben visszatért Bulgáriába, a Bolgár Vöröskereszt vegyészeti-gyógyszertani laboratóriumának igazgatója lett. Akkor a legkülönfélébb orvosságokról volt szó, amelyekből Bulgáriában a háború utáni években bizony nagy fogyatékosság mutatkozott. Georgi Delcsev professzor csak évek múltán foghatott hozzá a már megkezdett munkájához, az alkaloidák, az alaptermészetű növényi nitrogénszervesvegyületek megfigyeléséhez, amelyek rendszerint erős fiziológiai hatásúak. Bulgária a második világháború előtt nagymennyiségű' maszlaglevelet szállított ki, ami az egyik cigarettafajta alapanyagát képezi. Ezt a terméket azért kellett Bulgáriának kiszállítania, hogy a népgazdasági szükségletét fedezze. Az Egészségügyi Minisztérium irányelveket adott ki, s megbízta Georgi Delcsev professzort, dolgozzon ki új technológiai eljárást a maszlaglevél termelésében. Hosszú, fáradságos kísérletezés után, 1956-ban döntő siker született. A dohányleveleket — 370 dohánytőt maszlaggyökérbe öHottak — alapos vegyi vizsgálat alá vették. Az első eredményről szólő jelentés, amit a Tudományos Akadémiának Georgi Delcsev professzor bejelenthetett, így hangzott: A maszlaggyökérbe oltott dohánylevélen a maszlaggyökérből nyert 0,096 százalék Atropin alkaloida volt, s a nikotinnak nyoma sem mutatkozott. Az így termelt dohányból készült cigaretta kesernyés, dohánytő mellékizü, ami azonban valószínűleg az újságpapírtól származik. Georgi Delcsev professzor az öreg bolgár parasztok szokása szerint az újfajta dohányból újságpapírba csavart cigarettát, s nyugtalan kíváncsisággal szippantgatott belőle. A nagy tudományos felfedezésről e különös formában jutott el a hír aztán a Bolgár Tudományos Akadémiára. (S-á) TUDOMÁNYOS 1864. május 9.
