Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-09 / 38. szám
• Ben Bella látogatása a Szovjetunióban • A kínai vezetők provokációja és fenyegetése • Amerikai „jogok“ Kuba légiterében • Miről van szó a „Kennedy-körben“ ? Május 9-e nemcsak Cseszlovákia dolgozó népének legnagyobb Ünnepe, hanem a haladó emberiség százmilliói is ezen a napon emlékeznek meg világszerte a második világháború befejezésének évfordulójáról. S bár a hitleri fasizmus saját hazájában elszenvedett veresége óta majdnem két évtized telt el, a béke erőinek ébersége egy pillanatra sem csökkenhet, mert napjainkban már nemcsak Európában, hanem a világ különböző részein is elég gyakran gyülemlenek fel a nemzetközi feszültség gócpontjai. A győzelem napja tehát legyen méltó figyelmeztetés arra a mérhetetlen pusztulásra, amelyet Európa népei szenvedtek el a második világháború idején. Napjaink külpolitikai eseményei is azt igazolják, hogy a békéért folyó harc nem veszíthet erejéből, sőt annak fokozására van szükség. Cipruson, Dél-Vietnamban, Laoszban, Adenben és a világ különböző részein ezekben a napokban is vér folyik a szabadságért, a nemzeti függetlenségért. I Ben Bella algériai elnök közel kéthetes • Szovjetunióbeli látogatása nemcsak a két ország közti baráti kapcsolatok további elmélyítését szolgálja, hanem igen jelentős tapasztalatcserének is tekinthetjük. Ben Bella több Ízben hangoztatta, hogy az algériai nép a szocializmus felépítésének útjára lépett és ezért nagy jelentőségűnek tartja a Szovjetunióban szerzett ismereteket. A szovjet—algériai közös közlemény többek között leszögezi, hogy a Szovjetunió és Algéria az alapvető nemzetközi politikai kérdésekben egy úton halad. 2 Miközben a szocialista országok egyre • jobban fokozzák sokoldalú együttműködésüket, közösen tárgyalják meg problémáikat, sikereiket, a Kínai Kommunista Párt vezetői tovább folytatják romboló tevékenységüket a nemzetközi kommunista mozgalom egysége ellen. A kínai vezetők most azon fáradoznak, hogy megakadályozzák a Szovjetunió részvételét az afro-ázsiai országok szolidaritási értekezletén. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a Kínai Népköztársaság kormányának szándékát és lészögezi, hogy a Szovjetunió a legnagyobb ázsiai nagyhatalom, tehát jogosan vesz részt a szolidaritási értekezlet előkészítő munkájában. Ennek kapcsán a nyilatkozat megállapítja, hogy a kínai vezetők tevékenysége kimondottan jogi megkülönböztetésen alapul, ami szöges ellentétben áll sokat hangoztatott forradalmi tevékenységükkel. Pekingből azonban nemcsak provokatív jellegű intézkedésekről érkeznek jelentések, hanem támadó jellegű terveket is szőnek. A kínai külügyminiszter nyugati újságírók előtt tartott beszédében kijelentette: a Kínai Népköztársaság sohasem adja fel azt a szándékát, hogy atomhatalommá váljék. Tehát amíg a most atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak komoly erőfeszítéseket tesznek a hasadóanyagok gyártásának csökkentésére és általában a fegyverkezés megakadályozására, a Kínai Népköztársaság a maga részéről az atomfegyverkezés új korszakát helyezi kilátásba. A haladó emberiség a leghatározottabban elítéli a kínai vezetők agresszív terveit. 3 Teljes mértékben megindult az amerikai • elnökválasztási kampány. A két párt kölcsönös vádaskodása hatalmas méreteket ölt. A köztársaságpártiak főleg két konkrét kérdésben próbálják meggondolatlan kalandokba uszítani az Egyesült Államokat: Dél-Vietnamban és Kubában. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozik szembe az amerikai közvélemény a dél-vietnami kaland kilátástalanságának és súlyos kockázatának bizonyítékaival. Republikánus részről mégis azt követelik a kormánytól, hogy terjessze ki a hadműveleteket Észak-Vietnamra is. A kubai kérdésben szintén hasonló „tanácsok“ hangzanak el, s bár a Johnson-kormány nem hallgat ezekre a felelőtlen követelésekre, kubai politikája mégsem tekinthető veszélytelennek. Egy Idő óta ugyanis egyre gyakoribbakká válnak a szigetország felett végzett amerikai felderítőrepülések. Erről szólva Fidél Castro május elsején azt mondotta Havannában, hogy kormánya nem tűrheti Kuba szuverenitásának ilyen durva megsértését. A moszkvai Kremlben Hruscsov elvtárs is nyilatkozott erről a kérdésről. Figyelmeztette Washingtont, hogy a Kuba felett végzett provokatív jellegű berepülések igen veszélyeztetik a nemzetközi helyzetet. Rágalomnak minősítette azt az állítást, hogy Kennedyvel megegyezett volna a Kuba felett végzendő amerikai felderítőrepülésekben. A Hétfőn nyílt meg Genfben a GATT-szervezet tagállamainak értekezlete, amely a „Kennedy-körnek“ nevezett gazdasági intézkedéseket tárgyalja. A genfi vámcsökkentési értekezletnek az a célja, hogy módosítsa az Egyesült Államok és a Közös Piac tagállamai közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. A tragikus sorsú amerikai elnök még 1962-ben terjesztette elő javaslatát, amely szerint öt év leforgása alatt 50 %-kai csökkentenék az USA és a Közös Piac államai közti vámtarifát. Nyugaton annak idején nagy reményeket fűztek e kezdeményezéshez, de az azóta eltelt két év pont az ellenkező eredményt hozta. Emlékezzünk csak a híres „baromfiháborúra“, amely alapjában rendítette meg a francia—amerikai gazdasági kapcsolatokat. Genfi körökben olyan hírek terjedtek el, hogy a vámcsökkentési tanácskozások akár egy évig is eltarthatnak, s ez azt bizonyítja, hogy a vezető nyugati nagyhatalmak közötti gazdasági kapcsolatokban mutatkozó ellentétek javulás helyett inkább tovább mélyülnek. (tg) Az NDK párt- és kormányküldöttsége Magyarországon Testvéri találkozás A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány meghívására szerdán egyhetes baráti látogatásra Budapestre érkezett a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amelyet Walter Ulbricht elvtárs, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Lothar Bolz külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes vezet. A becses vendégeket a ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a kormány több más tagja, a Magyar Népköztársaság vezető személyiségei és nagyszámú budapesti lakos fogadta. Kádár János rövid üdvözlő beszédében az egész magyar nép nevében meleg fogadtatásban részesítette az első szocialista Németország legmagasabb párt- és kormányképviselőit. Rámutatott arra, hogy a két ország között egyre jobban elmélyülnek a politikai, gazdasági és kulturális kapojblatok. Külön hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és Németország Szocialista Egységpártja teljesen egyetért a jelenlegi nemzetközi helyzet minden időszerű kérdésében, különös tekintettel a nemzetközi kommunista mozgalom egységére. Walter Ulbricht elvtárs válaszában tolmácsolta az NDK dolgozóinak szívélyes üzenetét a magyar népnek és örömét fejezte ki, hogy a küldöttség megismerkedhet a szocializmust építő baráti magyar nép sike-Hruscsov elvtárs Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Nasszer elnök meghívására az Egyesült Arab Köztársaságba utazott. Az „Arménija“ hajó fedélzetén a szovjet kormányfővel utazott el Enver Alihanov, az azerbajdzsáni Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, Grereivel. Az NDK párt- és kormányküldöttsége látogatást tett Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnökénél is. az EÄK-ba utazott csko marsall, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, P. Szatyukov, a „Pravda“, és A. Adzsubej, az „Izvesztyija“ főszerkesztője, valamint a szovjet politikai és közélet további kiválóságai. Hruscsov elvtársat felesége Nyina Hruscsova és családjának több más tagja is elkísérte. 0 Enyhülés Laoszban. ügynökségek egybehangzó jelentései szerint Souvanna Phouma miniszterelnök és Szufanuvong, a Laoszi Hazafias Front elnöke a Kőedény-síkságon találkozott és a jelenlegi helyzetről tárgyalt. A miniszterelnök bejelentette, hogy néhány nap múlva ismét a Kőedény-síkságra utazik és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a találkozó konkrét eredményeket hoz a laoszi válság megoldásában. 0 További angol csapátok özönlenek Adenba. Az adenijemeni határvidéken fokozódik a feszültség. Adenbe további brit erősítések özönlenek. Kairói lapjelentések szerint az angol csapatok fokozzák támadásaikat a radfamtörzs falvai ellen. Az angol miniszterelnök az alsőházban tagadta Anglia beavatkozását Adenban. 0 Csehszlovákia külkereskedelmi minisztere Belgrádba érkezett, ahol részt vett az újvidéki mezőgazdasági mintavásár megnyitásán, majd a továbbiakban tárgyalásokat folytat a jugoszláv kormány vezető képviselőivel. Tizenöt évvel ezelőtt tartotta ■ alakuló ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A szervezet megalakulása válasz volt az imperialisták hidegháborús embargópolitikájára, de egyben kifejezése volt annak is, hogy a szocialista építés útjára lépett országok együtt, egymást kölcsönösen segítve, gyorsabban haladhatnak közös céljaik megvalósítása felé. Az alakulás óta eltelt másfél évtized sokoldalúan bizonyította az összefogás előnyét. Tizenöt évvel ezelőtt az európai népi demokratikus országok még csak a szocialista építőmunka kezdeti lépésénél tartottak. Iparuk általában elmaradott volt, s csak épp hogy túljutottak a háborús károk helyreállításának szakaszán. Üj városok, új ipartelepek sokasága rajzolódott azóta a KGST-országok térképére. A KGST-be tömörült országok ipari össztermelése ma csaknem 3,9-szer múlta felül az 1950. évi színvonalat, s míg ezekben az országokban a világ lakosságának csak 11 °/o-a él, részesedésük a világ ipari termeléséből az 1950. évi 18 °/o-ról azóta 31 °/o-ra emelkedett. Történelmi változások mentek végbe a falvakban is: eltűntek a nadrágszíj-parcellák, s helyüket gépesített szocialista nagygazdaságok foglalták el. Növekedett népeink jóléte, színvonalasabb lett egészségügyi, kulturális ellátottsága. A szocialista építés kezdetétől a KGST országai eljutottak az alapok lerakásának befe. jezéséíg, a Szovjetunió népei pedig már a kommunizmus építésén munkálkodnak. Beigazolódtak Lenin szavai, a szocialista országok gazdasági előrehaladásukkal óriási befolyást gyakoroltak a világ fejlődésének me-A KGST 15 éve netére. Országaink tömbje a világ egyik nagy ipari centrumává lett, s hatása, vonzóereje kisugárzik az egész világra. Másfél évtizede még mindenekelőtt az imperialista gazdasági bojkott elleni védekezésre, az elmaradottság megszüntetésére egyesítettük erőinket, ma a békés versenyben elérendő győzelem, a soha nem ismert mérvű jólét összefogásunk célja. S ahogy a kölcsönös segítség — mindenekelőtt az idősebb testvér, a Szovjetunió sokoldalú támogatása — eredményeként nőtt országaink gazdasági ereje, szélesedett a KGST tevékenysége is. Az első években mindenekelőtt a kétoldalú kereskedelem fejlesztésével, a műszaki tudományos dokumentációk cseréjének szervezésével segítette a KGST a szocialista iparosítást. Ahogyan azonban növekedtek a termelőerők, ahogyan nőtt a beruházások volumene, úgy vált egyre szükségesebbé, hogy a szervezet az áruforgalom területéről tevékenységének súlypontját mindinkább áthelyezze a termelés, sőt az ezt megelőző fázis, a tervezés területére. A nagyra nőtt termelőerők optimális kihasználása és fejlesztése ugyanis nyilvánvalóan nem valósítható meg — a Szovjetunió kivételével — viszonylag kis országok nemzeti keretei között. A termelőerők internacionalizálása objektív szükségesség, ennek megvalósítása új termelőerőket szabadít fel. Ezért a KGST fejlődésének mai szakaszában már nem az egyes népgazdaságok erőinek mechanikus összeadásáról van szó, hanem arról, hogy az egész közösség lehetőségeinek optimális kihasználását valósítsuk meg. így vált a KGST tevékenysége központi kérdésévé a távlati népgazda-Szilárd egységben sági tervek, a tervbe vett beruházások egyeztetése, a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció szervezése, a nyersanyagok, energiaforrások közös kihasználása, a két, több, vagy valamennyi KGST-országot érintő nemzetközi termelési egyesülések, trösztök létrehozásának előmozdítása a tudományos és műszaki kutatás összehangolása. A távlati terveket először az 1960— 1965-ös periódusra egyeztették. E tapasztalatok felhasználásával hangolják most össze az 1966—1970 közötti terveket, s egyeztetik az 1980-ig terjedő távlati célokat. E munka keretében már mind több alapvető nyersanyagról, gyártmányról készül a KGST- országok szükségleteit és termelési fejlesztési lehetőségeit egybevető nemzetközi mérleg és történnek egybehangolt intézkedések a nyersanyaglelőhelyek jobb kihasználására, a mérlegek egyensúlyának biztosítására. Országaink nyersanyag- és energiaellátását javítja a négy országot ellátó „Barátság Kőolajvezeték“ és a Béke távvezeték rendszer. A termelés szakosításában különösen a gépiparban és a legutóbbi időben a vegyiparban történt jelentősebb előrelépés. A gépiparban mintegy 1200 tétel, a vegyiparban mintegy 2000 termék szakosított gyártásáról történt döntés. A határozatok megvalósulását mutatja, hogy 1962-ben a szakosított szerszámgépek közül a csak egy országban gyártottak aránya 30,8 %-ról 42,2 %-ra nőtt, míg a három vagy több országban gyártottak aránya 46-ról 21,7 %-ra csökkent. Az év eleje óta működik már a KGST- országok közös bankja, s még az idén megkezdi működését a közös vagonpark is. Hosszan sorolhatnánk a példákat a szocialista országok gazdasági együti működésének elmélyüléséről, egyi változatosabbá váló formáiról. Am eddig elértünk, nem kevés, de csa sokat ígérő kezdetnek tekinthető. Né peink érdekei, a békés verseny szűk ségletei egyaránt az együttműködé további szélesítését, hatékonyságána fokozását követelik meg. Történelmileg járatlan ez az ú s óhatatlanul nehézségekkel is szem betalálkozunk rajta. Az egyes orszá gok adottságainak, fejlettségének kü lönbségei következtében érdekeik ser vágnak össze automatikusan, s az ob jektív okokhoz gyakran szubjektí akadályok is járulnak: a nemzete közötti elzárkózás, bizalmatlansá tőkés örökségének még teljesen fe nem számolt maradványai. A KGS’ arszágai közötti testvéri kapcsolato növelése azonban nap nap után zsu borítja ezeket az akadályokat. A fej 'ődés eredményeként csökken az or >zágok közötti gazdasági különbség i sajátos adottságok a KGST-orszá jók együttes gazdaságának integrán ■észéiként feloldódnak a közösség nép jazdasági komplexumában, s a nem :eti elzárkózást, a nacionalizmus nindjobban kiszorítja a proletár in ernacionalizmus, a népek szociálist: estvériségének eszméje. S amikor a szocialista országok kö :ötti gazdasági kapcsolatokban i: nind termékenyebben megvalósulna! íz SZKP XX. és XXII. kongresszuséiák eszméi, mi másnak, mint e valanennyi szocialista ország, a szociaizmus érdekét szolgáló folyama: liszkreditálására tett kísérletnek miíősíthető a kínai vezetők áskálódása lyanúsítgatása, gazdasági együttmű:ödésünket illetően. A szociálist? nunkamegosztás és kooperáció széleítését ők a „saját erőre támaszkodás“ jelszavával állítják szembe, s i testvéri közösségbe tömörült országol szuverenitásának megsértéséről sápitoznak. A Renmin Ribao február 4- t_ cikke pedig már azzal vádolja a Szovre jetuniót, hogy a „nemzetközi munkait megosztás ürügyén" nyersanyagfor,k rásaivá, felesleges termékei piacáví s_ változtatja a KGST többi országát. c_ A tények mindezzel homlokegyenes' is ellenkeznek. A szocialista országol ik természetesen mindent elkövetne! saját erőforrásaik maximális kihaszt nálására. Ami pedig a Szovjetunió és a több KGST-ország közötti gazdasági kapcsolatok jellegét illeti, ezt teljes egy" öntetűséggel a testvéri segítség példájaként értékelik valamennyi KGST” országban. A Szovjetunió — a kínai k vezetők állításaival ellentétben — a többi KGST-ország legfőbb nyers„I anyagszállítója, 1955-től 1962-ig a ip Szovjetunió a KGST országainak több , mint 100 millió tonna vasércet, több mint négymillió tonna mangánércet, mintegy 27 millió tonna nyersolajat, több mint hatmillió tonna nyersvasat, 13 millió tonna hengereltvas- és acélárut, 55 millió tonna kőszenet, s ezenkívül több mint kétmillió tonna gya( potot és sok más nyersanyagot és ’ élelmiszert szállított. Nyersanyagok, t létfontosságú üzemek gépi berendezései — ez utóbbiak gyakran hosszú le~ járatú hitelre — ezek a KGST-országokba irányuló szovjet export fő tételei. Tizenöt év alatt életteli szervezetté, s országaink gazdasági fejlődésének k motorjává nőtt a KGST. Erősödése,- munkája hatékonyságának további- növekedése nagy mértékben gyorsítja- majd a szocialista országok — között tűk a mi hazánk — gazdasági fejlődé- sét, növeli a szocializmus erejét és i, befolyását az egész világon. S e tör- vényszerű folyamatot nem tarthatják 3 vissza sem az imperialisták próbálko- zásai, sem a „baloldali“ túlzók vádas- kodásai. f. I, <» O CD S MD d o 1*4 N-* kJ >« o 3 W64. május 9.
