Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-09 / 38. szám
Érik a forradalmi harcok gyümölcsei Az Ipoly középfolyásán Szécsénke után a vörös Zsély volt a földmunkások, zsellérek világítótornya. A forradalmiságot a falu lakosságának összetétele is kiváltotta. Túlnyomórészt zsellérek, félzsellérek, iparosok lakták. A régi iratokban böngészve kiderült hogy 128 polgárnak csak egy vagy ennél kevesebb hektár földje volt, 270- nek két hektár, 21-nek 10 hektár föld állt rendelkezésére és csak 6—7 gazda volt 13 hektáron fölüL Cselédek és zsellérek sokasága dolgozott a Zichy, Mihalovics, Ferzenburg és Vörössféle nagybirtokokon, hogy megszerezzék a létminimumot. Nagyon találó Kissimon Jánosnak, a helyi nemzeti bizottság titkárának kijelentése. — Zsellérfalu volt Zsély, és bizony sokan rászorultak a hat szerű ház. Az 1445 lakosú faluban három új utca keletkezett. 177 teljesen új házzal. Persze az út eddig nem volt könnyű. Hosszú éveken át forradalmi harc izzó lángja vezérelte a falu népét. A pártszervezet már a huszas években megalakult, gyakran buzdította a földmunkásokat, zselléreket a pártszervezet gyűlésein Major István képviselő elvtárs is. Hányszor hangzott a biztató szó: — Szavazz a négyesre, mert az biztosítja a boldog jövőt! Az 1936-os választásokon a kommunista párt 280 szavazattal a képviselőtestületben elsöprő többséget szerzett. Vörös május elsejéken az óvári „rezesbanda" szólt, délutánokon pedig sportünnepségre vonult ki a falu apraja-nagyja. Legtöbbradalmi harcokban edzett kommunisták kerültek túlsúlyba és j a föld azé lett, aki megdolgozta, j Később, 1949-ben 400 hektáron megalakult a szövetkezet. Azóta nagy utat tettek meg. Az 1000 hektáros szövetkezetnek 1951-ben csak 3 millió 332 ezer 342 korona volt a vagyona. Tavaly már 7 millió 208 ezer 297. Kopacsik László, a komplexbrigád vezetője már 1034 421 korona értékű mezőgazdasági gépet tart nyilván a pótkocsikon kívül. Igaz, a minőség körül van egy kis hiba. — Íme egyszerre három mútrágyaszórónk ragadt be — békétlenkedik. — Meg az is baj, hogy nem veszik figyelembe helyi viszonyainkat. Hatvan hektár gabonánk oldalas dűlőkben van, kévekötőgép kéne, de nem tudunk venni. koronás napszámra, meg a tíz koronás éhsegélyre. Most meg ? Jártak itthon Amerikából, Orlovec és Bolicska Mihály bácsi. Bizony, mikor leszálltak az autóbuszról, csodálkozva hunyorogtak, mint akit mély álomból ébresztenek. — Nohát, hogy rászedtek minket odaát — álmélkodott Bolicska Mihály bácsi. — Hisz ilyen szép gazdag falut Amerikában is ritkán látni. Ügy látom, a templom is nyitva van, pedig azt híresztelték, hogy itt üldözik a vallást. Ha annak idején ilyen lett volna a falu, mi sem tántorodúnk idegenbe. A titkár kissé elkomolyodik, amikor erről beszél. A harmincas években 20— 25-en vándoroltak ki Amerikába. Ezenfelül a 160 ács-kőműves bevándorolta az egész országot, hogy munkához jusson. A Horthy-megszállás idején Pesten kerestek kenyeret. Nehéz szívvel indultak vissza a hazalátogatók. Mihály bácsi még megjegyezte: — Ne higyjék, hogy Ameri-A korszerű üzlet elé befutott a harmincötödik személyautó. (A szerző felvételei) kában gereblyézik a pénzt. Ott is dolgoznia kell annak, aki boldogulni akar. Ügy látom, itt is gazdag, aki szorgalmasan dolgozik. A kivándoroltaknak nem ok nélkül ilyen a véleményük. A falu lakosságához képest talán seltol-sem épült ennyi új korször az ipolynyékiekkel futballoztak. Ilyenkor ott díszelgett a sportpályán a vörös zászló is, amit az idősebb Kissimon János szokott tartani. Sok-sok küzdelmen ment át a falu. — Épp nemrég került a kezembe az okirat, apám rendőrfelügyelet alá való helyezéséről — említi a titkár. A sárguló papírról a következőket olvashatjuk: „Kissimon János rendőrfelügyelet alá helyeződik, köteles minden héten kétszer jeletkezni a csendőrőrsön, a községet elhagyni, levelet írni, telefonálni és éjjel a lakását elhagyni tilos.“ 1938. november 8-a nem sok jót hozott a községnek. A fasiszta csendőrök 12 kommunistát fogdostak össze és egy hétig pincében tartották. Utána még gyakran zaklatták és rendőrfelügyelet alá helyezték őket. A párt csak 1945 után lépett ki az illegalitásból, mivel a szovjet hadsereg átkaroló hadművelete nyomán puskalövés nélkül felszabadult a falu. Kollár József, Jekkel Sándor és Bolicska István mint partizánok harcoltak a felszabadulásért,Bartos Béla pedig Liptovsky Hrádoknál a csehszlovák hadsereg soraiban halt hősi halált. A felszabadulással nem ért véget a harc. A pártszervezet terebélyesedett, de a demokraták ereje is nőtt. A földreformot nem a szegény nép javára akarták megoldani. De a földosztási bizottságba már a forMár a falu első házai is jó benyomást keltenek az érkezőre. Bella Rudolf a korszerű üzlet vezetője másféle gondokról tájékoztat. — Az első negyedévben 769 ezer korona értékű árut adtunk el, de nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Naftakályhák meg kisebbfajta központi fűtéses berendezések kellenének. Gyorsan megörökítjük az üzletet, kattan a gép lencséje, de épp belefut egy autó. — Ebből a portékából 35 darab van a faluban — újságolja az üzletvezető. Többnyire a felemások veszik, akik családjából a szövetkezetben és az iparban is dolgoznak. Mert ilyen már a falu lakosságának összetétele is. Hagyomány a földmunkásság, az ácskodás, a földművesség. Fő, hogy gyarapodik a falu és az autók díszítik az utcákat. Persze, ehhez jobb utak kellenének. De hát az akciós tervben erre is gondoltak. Lehet, hogy hamarosan megvalósulnak a tervek. A falunak van kilencéves iskolája, bölcsődéje, csak egy dolog vet árnyat a falu forradalmiságára. A magyar iskolának látszat szerint nincs jövője, mert csak egy gyerek iratkozott első osztályba. Az életszínvonalhoz egy szép kultúrház is kellene már. Mert tény, hogy jól élnek Zsélyben az emberek, bár a szövetkezet kisebb-nagyobb hiányosságokkal küzd, de az átlagos havi kereset 876 korona. A munkaegység értékét idén 25 koronára emelik és megvan minden előfeltétel a gyorsabb fejlődéshez. Egyes termelési szakaszokon máris kitűnő eredményeket érnek el. Rég Mihály például már 14 éve dohánykertész és tervét még minden évben túlteljesítette. Elégedett az élettel. Sanyi fia tanító, Ilonka férjével együtt a podbrezovái vasgyárban dolgozik. Rejtett vágyuk szintén az autó. Jóska fia a szövetkezetben inaskodik. Mindenki megtalálja számítását. Ki menne most idegenbe, Kanadába, vagy az Egyesült Államokba szerencsét próbálni? Nincs többé megélhetési probléma, a szerencse odahaza várja az embereket. Ha még akadnak is nehézségek, érik a forradalmi harcok gyümölcse, bele szépült a felszabadulásba a zsellérek és kisiparosok faluja. Bállá József Julis néni a virágok között A csapatban a tíz kislánynak ö az „édesanyja". Megmagyarázza mit hogyan kell csinálni, de sokszor a szerelmi ügyek eldöntője is. A lányok szívesen jönnek hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, mert Julis néni mindig jót tanácsol... Tizenkettedik éve dolgozik R e c s k a Júlia az udvardi szövetkezet kertészetében. Alapítótagként kezdte, s most mint legrégibb dolgozó tevékenykedik. A kertészet minden szakaszán dolgozott már. Most az üvegházban belső kezelő. Az üvegházi virágok és a tíz fiatal lány között ő is megfiatalodik. Elfelejti küzdelmes ifjúságát, s csak a jelennek él. Akkor jut eszébe nehéz, hányavetett élete, mikor felvetődik a múlt kérdése. — Bizony, az én ifjúságom nem úgy telt el, mint lányainkká. Még tizennégy éves sem voltam, már hajnaltól késő estig, néha még a holdfényben is a markot kellett szedni. Megállásom sem volt a sok munkától. Valamivel könnyebbült a sorsom, mikor bekerültem szolgálni Komáromba. Hű, de szerettem volna én is egy olyan rádiót, amilyen azoknál az úréknál volt, ahol szolgáltam! Azt hittem, ez a vágyam sohasem teljesül. S most már nemcsak rádióm van, de nemsokára a jégszekrényt is megveszem . .. Akkor erről még álmodni sem mertem volna. Julis néninek, mint a hozzá hasonló többezer embernek nehéz ifjúsága volt. De ez csak A szabadság lánya A szabadsággal született. Huncut, fekete szemében az örökös jókedv, a derű messzire kiabálja: — a szabadság lánya vagyok! Egész termetéből és mozgásából sugárzik a fiatalság, szépség, erő. Ahogy elsurran a virágok között, a szirmokon örömükben táncra perdülnek a napsugarak. Vidámsága mosolyt varázsol még a legszomorúbb ajkakra is. Sztantka Erzsiké egyike a kertészeti csoport lányainak. Többen dolgoznak itt tizenkilenc évesek, de ő már az első látásra eltérő a többitől. Vidám életkedve, mosolya, s az őszinte tekintette, melyben a legkomolyabb szónál is ott bujkál egy csiklandozó fény — felülmúlja a többit. Negyedik éve dolgozik a kertészetben, s már annyira megszokta a virágok ápolását, a zöldségek gondozását, hogy semmiért fel nem cserélné ezt a munkahelyet. Hogy mennyiért dolgozik? A pénz egy 19 éves lánynak mindig kevés — bármennyi is lenne az. Mert hol ruha kell, hol cipő, s már a kelengyére is gondolni kell. De Erzsiké a havi 700—800 koronát úgy osztja be, hogy a legszükségesebbekre jusson. Ami a szórakozást illeti — bocsátanak. S akkor meg kellett becsülni, akármilyen munkahely is volt az... Nagyon sokat köszönhetünk a felszabadulásnak. A fiatalok el sem tudják képzelni, mennyi minden megváltozott a tizenkilenc év alatt. Csak mi tudjuk igazán értékelni, mit hozott a felszabadulás! ... Julis néni a kertészet egyik legjobb dolgozója. Lelkiismerevolt, ma már egészen másképp él. — Az én időmben nem menetelhettünk olyan bátran az utcán, mint most. Házaknál titokban tanultuk az indulókat. Még most is jói emlékszem rá, éppen a „Föl, föl, ti rabjai a földnek ...“ gyakoroltuk, amikor apám megtudta, hogy én is „közöttük“ vagyok. Ügy felpofozott érte. hogy még most is ég az arcom, ha rágondolok. Mert ha a gazdámék is tudomást szereznek róla, rögtön éltesen végzi feladatát, s még arra is van ideje, hogy otthon a családot rendben tartsa. Igaz, a háztartási munkákba az egész család bekapcsolódik. Munkamegosztást alkalmaznak. A férje is egész nap dolgozik, a gyerekek iskolába járnak, így ha azt akarják, hogy rend, s tisztaság legyen körülöttük, bizony az egész családnak ki kell venni részét a háztartási munkákból. De így van ez rendjén. Csakis így lehet szocialista módon dolgozni és élni. mikor nem találta még meg egy tizenkilencéves lány a maga szórakozását?... Különösen ott nem okoz ez problémát, ahol hetente többször van filmvetítés, szombatonként teaest, néha színdarab vagy műsoros délután — de már az is szórakozás, ha végigsétálnak a falun. Csinos lányok mellé derék legények kellenek, s ahogy azt Erzsiké elárulta, Udvardon abból sincs hiány. Eljárják a twisztet, de ha komoly dolgokra terelődik a szó, ott is helytállnak. A növények nem ismernek Ünnepet, vasárnapot. Az“uvegházban minden nap megszomjaznak a virágok. így, ha kellemetlen is a kertészlányoknak, vasárnap délután ott kell hagyni két-három órára a társaságot, hogy szétnézzenek a virágok között, s meglocsolják a száraz földet. Erzsiké sem kivétel. De ő ezt is szórakozásnak tekinti, és nem esik nehezére otthagyni a barátnőket. Mindig, de különösen most nagy szorgalommal gondozza a virágokat, mert május 9-ét a felszabadulás ünnepét teljes virágdíszben akarják ünnepelni. -zsrának kétötöde még a múlt század végén is mocsaras terület volt. Mivel a Garam baloldalán élő lakosság vízellátása szűkössé vált, a 15—16. században készítettek egy minden tervszerűséget nélkülöző mélyebb árkot, s így alakult ki a 19. század hetvenes éveiben már részben rendezett baloldali csatorna, amelyet kacskaringóssága miatt a lakosság Perec-nek nevezett el. Ez idő tájt a Garam baloldali A földek elmocsarasodása, kilúgozódása és fokozatos leromlása következett be. Ez az áldatlan állapot 1870 táján nyert ilyen-olyan rendezést. 1907-ben alakult a Podluzsanka és a Szikince patakokat szabályozó társulat. Az említett társulat működése következtében a Podluzsanká.t Léva mellett, a Szikincét pedig Füzesgyarmatnál elválasztották a Garam vizétől. A Perec-et újraásták. A részleges szabályozás fő célja a Perec mentén lévő iaiusi maimoK, ae leginxaDD a Schoeller-cég tulajdonát képező gőzmalom vízellátása volt. A falusi malmok a víz erejét, Schoellerék pedig a víz ereje által fejlesztett áramot használták fel a malmok üzemeltetésére. Tehát, a nagyravágyó tőkés millióit gyarapította, s kisebb mértékben a falusi malmok tulajdonosainak javát szolgálta a Perec, no meg a lakosság vízellátását javította. A részleges szabályozás megfelelt az akkori igényeknek: a tavaszi áradások megritkultak, s csupán Zalaba és Füzesgyarmat környékén pusztított az árvíz. NAGYARÁNYÚ SZABÁLYOZÁS kezdődött 1964. elején. A Perec régi küldetésé megszűnik. Nem ipari célra szolgáltat majd vizet, hanem a mezőgazdaság fejlesztését lesz hivatott elősegíteni. Nem hasonlít majd névadójához, a perechez, a lehető legegyenesebb szakaszokat építik majd ki. Ezáltal a termőtalaj vízháztartása is megjavul. Partjait újra fásítják, hogy esztétikailag is mutasson. A sok évszázados csatornát korszerűsítjük, izmosabbá tesszük, megfiatalítjuk — a nép javára. Demeter István (Garamkálna) 1964. május 9. Perec múltja, jelene és lövőié V) a> S "3 •c a> o> c « cc •f—3 C N aj in s a a >0) 9) < HAJDANÁBAN, még a 12—13. században a lévai vár védelmét célzó elmocsarasítás miatt „kicsapták“ a Garam vizét Öbars tájékán, a vár felé. Ez olyannyira sikerült, hogy Léva hatávízrendszerét még nem szabályozták. Léván felül a Podluzsanka, majd Füzesgyarmat mellett a Szikince is a Perecbe folyt. Ez a rendszertelenség bizony sok kellemetlenséggel járt.
