Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-03 / 36. szám
V!H ÉVFOLYAM • 17. SZÁM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A lúdtenyésztés helyzete és jövője Ha a lúdtenyésztést és az ebből származó termelési értéket közgazdasági szempontból elemezzük, arra a következtetésre jutunk, hogy a lúd tartása és hizlalása az összes baromfifajok közül a leggazdaságosabb. Ez abból adódik, hogy amíg a húscsirke (broiler) csak húst szolgáltat, ugyanakkor a lúd zsírt, húst, májat és tollat is. Itt kell rögtön hangsúlyozni azt a tényt, hogy a baromfitermékek között a legnagyobb értéket a libamáj képviseli. Ára rendkívül magas és ennek eredményeképpen az I. osztályú libamáj világpiaci ára kilónként 10—12 dollár, ami 2 mázsa export minőségű kukorica, vagy 30 kg marhahús, vagy 75 kg cukor, vagy 50 liter bor, vagy 150 kg búza, vagy 75 kg téli alma, vagy 57 kg étkezési bab, vagy 1000 darab citrom világpiaci árával egyenlő értékű. Ezenfelül a libatoll és a pehely kiváló szigetelő anyag s ezért a pehelyből készített dunna, párna és paplan még a fejlett műanyaggyártás időszakában is vetélytárs nélküli. A lúdtoll ára aránylag magas és exportja jó minőség esetén rendkívül gazdaságos. Egy kiló tépett nyerstoll ára 4,20 dollár. Egy lúdról háromszori tépéssel 30—38 dkg toll nyerhető. Ha tehát összeadjuk a máj, a toll, a zsír és a hús értékét, akkor olyan számot kapunk dollárban is, ami arra figyelmeztet, hogy fejleszteni kell a nagyüzemi és a háztáji lúdtenyésztést egyaránt. A felsorolt közgazdasági és külkereskedelmi előnyök ellenére vajon mi az oka annak, hogy nem tudunk kellő mennyiségű libamájat termelni. A lúd létszámcsökkenésének okai Az előzőekben vázolt előnyök ellenére a lúdáliomány világviszonylatban is csökkenő irányzatot mutat. Az 1930-as évektől kezdődően 1960-ig európai viszonylatban, különösen egyes európai országokban a lúdak létszáma 25 •/•-kai, világviszonylatban pedig kereken 10 %kal csökkent. Ugyanakkor Ázsiában 12 %-kal, Afrikában pedig 32 % -kai növekedett. A csökkenés oka — és ezt többen állítják — elsősorban a lúdlegelők másirányú hasznosítása. A korszerű agrotechnika, a gyors tarlóhántás folytán a lúd a tarlókról is kiszorult. Tehát minden olyan terület, amely a lúd részére kedvező és főleg olcsó előfeltételeket biztosított, Iegelés szempontjából az mind minimálisra zsugorodott. Ez a tény az extenzív lúdtartást megszünteti, ezért az ennél jóval költségesebb és a lúd életkörülményeinek kevésbé megfelelő intenzív tartási körülményeket kell választani. Megítélésem szerint talán nem is ez a főoka a lúdállományok fokozatos likvidálásának. Meggyőződésem, hogy a faluvégi legelők, patak- és folyópartok füves térségei ma is sok lódnak adnak bő legelőt. Van olyan libatenyésztő falu, ahol két-három, sőt négy-ötezer libát is felnevelnek és meghlzlalnak. Ezeket az állományokat semmiféle plusz költség nem terheli, ami a népgazdaság szempontjából igen előnyös. Sok községben maga a helyi nemzeti bizottság vezetője szorgalmazza a lúdtenyésztést és külön legelőrészt juttat a község lúdállománya részére. Az ilyen helyeken a nevelés és a hizlalás sem gond, mert mindenütt akad egy személy, aki kisebb-nagyobb lúdállományt felnevel és meghizlal. Egyelőre nagy feladat vár a háztáji libatartásra és még hosszú ideig számítunk az innen származó nagymájú libákra. Magyarország kormánya a tények ismeretében jelentős támogatást nyújt a háztáji lúdtartók részére. Ez a támogatás abban nyilvánul meg, hogy minden leszerződött libára országosan 15 kg gazdasági takarmányt juttat állami áron. TARTALOM ÁLLATTENYÉSZTÉS S z i k o r a András: A lúd tenyésztés helyzete és jövője .... 65 NÖVÉNYVÉDELEM Vanek Gáspárné mérnök: Harcoljunk a talajkártevők ellen . . 67 NÖVÉNYTERMESZTÉS Kochanovszky Edgár mérnök: Miért és hogyan oltjuk a szóját..............................................68 V___________J A speciális májliba-nevelő körzetekben libánként már 25 kg a szemes takarmányok juttatása. Ezenfelül a keltetésl idényben minden átadott libatojás darabjáért 1 kg takarmányt juttatnak az elég magas tenyésztojás-áron felül. Csehszlovákiában áprilistól szintén köthető termelési szerződés 17 kg szemestakarmány ellenében. at-Az előzőekben arról írtam, hogy a legelő területéről a liba kiszorul és ez az egyik oka a létszám csökkenésének. Annyi bizonyos, hogy ez komoly fékező erő, de a legnagyobb bajt mégsem ebben látom. Ettől nagyobb baj az, hogy a lúdáliomány tojástermelés szempontjából nem megfelelő, egyszóval kevés a tojáshozam. így az ősszel meghagyott törzsállomány teleltetési, tartási és takarmányozási költsége nem áll arányban azzal a néhány kislibával, amit tavasszal nyerünk egy tojótól. Mi hát a kivezető út? Nem volt más választás, mint olyan fajtát keresni, amelynek a tojástermelése legalább négyszerese a jelenlegi állomány tojástermelésének. Meg is találtuk a több tojást termelő fajtát, amely egyelőre a Rajna-menti lúdfajta. A meglévő hazai fajtájú lúdállományunk évi átlagos tojástermelése 8—10 darab. A Rajnamenti lúdé ezzel szemben — megfelelő tartás és takarmányozás esetén — 50—52 darab. Ez a tény emelte a Rajnamenti ludat a nagyüzem és egyben a háztáji gazdaságok lúdfajtájává. 1963-ban egy Rajnamenti tojó után átlagosan 31 kislibát neveltek fel több gazdaságban. A máj nagysága is tekintélyes, mert egy nagyobb méretű kísérlet folytán a hazai fajtával szemben átlagosan 72 grammal nehezebb volt a Rajnamenti fajta mája. A lúd mája akkor fejlődik ki maximálisan, ha a tömés(Folytatás a következő oldalon) A szajoli Vörös Hajnal Tsz 4500 Rajnamenti növendék-libája közrevette a gondozónőt. ◄ Rajnamenti lúdtörzs
