Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-29 / 35. szám
A vélemények és tapasztalatok nagy eszmecseréje Az EFSZ-ek VI. kongresszusának küldöttei pénteken reggel viharos tapssal köszöntötték az elnökségi asztalnál helyet foglaló párt- és kormányküldöttséget amelyet Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök vezetett. A kongresszus vitafelszólalásokkal folytatta munkáját, majd Novotny elvtárs kért szót. Beszédében kitért mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéri zott részletesen. A küldöttek meghallgatták a külföldi vendégek üdvözlő beszédeit is, akik' beszámoltak a testvéri szocialista országok mezőgazdaságának helyzetéről. Jírf Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára felszólalásában a tudomány és a kutatómunka feladataival foglalkozott. Hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának felemelése nem lehetséges a legkorszerűbb tudományos kutatómunka gyakorlati segítsége nélkül. Szavait a küldöttek nagy tetszéssel fogadták. Michal Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke beszédében Szlovákia mezőgazdaságával foglalko, de főleg annak jövőjével foglalkozott, majd kitért a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségére a cseh és szlovák nemzeti egység megszilárdítása érdekében. A négynapos tanácskozás során összesen 38 küldött szólalt fel, akik közül legtöbben országos jellegű problémák tükrében ismertették járásuk mezőgazdasági helyzetét. De voltak olyan küldöttek is, akik szövetkezeti mozgalmunk legidőszerűbb kérdéseivel foglalkoztak, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés irányításának új módjára. A vitát Jirí Burian mérnök, mező-, erdő- és vízgazdálkodásügyi miniszter zárta le, aki nagyra értékelte a felszólalók segíteniakarásác, szakmai felkészültségét. A miniszter egyfk fő feladatként jelölte meg, hogy a küldöttek minél előbb ismertessék szövetkezeti tagságunkkal a kongresszus munkáját, a határozatot és a fontosabb felszólalásokat, E nélkül a kongresszus csak fél munkát végezne — hangoztatta a miniszter. A mandátumvizsgáló és javasló bizottság jelentése után a hatalmas kongresszusi teremben felhangzott a Munka dala. A több mint másfélezres tömeg óriási tapsorkánnal köszöntötte Csehszlovákia Kommunista Pártját. A Kultúra és Pihenés Parkjának kongresszusi terme elcsendesült. 'A küldöttek már hazatértek otthonaikba. szövetkezeteikbe. Az igazi munka tehát most kezdődik. A négynapos eszmecserét odahaza, a helyi adottságokhoz mérten kell gyümölcsöztetni. A kitűzött célok csak így nyernek érvényt mindnyájunk javára. (tg) Régente „Kis-Moszkvának“ hívták ezt a vág-balparti községet.. S nem véletlenül! Lakosainak számottevő része nehéz, inszakajtó munkával, kubikolással jutott hozzá a rftindennapi betevő falathoz. A hányatott életű vándormunkások nemegyszer emelték fel szavukat, emberségesebb bért követelve munkaadóiktól. Legtöbbször a válasz: elbocsátás, kakastollasokkal fenyegetőzés ... Ám a forradalmiságukról közismert szimői kubikosok, kisemmizett földmunkások, szegényparasztok nem adták be a derekukat. A harmincas évek első felében tüntetéseket, sztrájkokat szerveztek. Ennek a megalkuvás nélküli harcnak irányítói a falu kommunistái voltak: Nagy Gyula, Kutrucz-testvérek, Varga József, s rajtuk kívül még jónéhány elvtárs. Ha bent a köpök leskelődtek, a faluból „kiszivárogva“ a Vág-parton beszélték meg az ellenállás, a harc mikéntjét, hogyanját. Mert a csendőrszuronyos, kakastollas pribékek ügyeltek arra, hogy három embernél több ne csoportosulhasson. Mégis számtalanszor kijátszották az úri hatalom vigyázóinak éberségét. A szimői proletárok mozgalmi dala messzire szállt. Nemcsak a falu dolgozóit tüzelte harcra az elnyomókkal szemben, hanem a környék nincstelenjei is hozzájuk igazodtak, a vérszínű lobogó alá sorakoztak, hogy a jogfosztottságuknak, az ínségnek, kiDOK helyi szervezete szervezi, amelyen résztvesz a község lakosainak javarésze. Ám a harcnak nincs vége: új tartalmat nyer, új célért folyik. A szövetkezeti gondolat a felvilágosító munka nyomán hamar gyökeret ver. Megalakult 1950-ben a szövetkezet: alapító tagjai jdbbára a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai. Azok, akik az elnyomás, a sanyargatás éveit, évtizedeit végigküzdve, megacélozódtak. A közös gazdaság kormánykerekét a kipróbált harcos. Varga József elvtárs veszi kezébe. A kormányost nem egyedüli. Többen dolgoznak az állami gazdaságokban. A máról holnapra tengődés, koldulás ismeretlen fogalommá vált. Olyan családi házakat építenek, amelyek semmiben sem különböznek a többiektől: cseréptetősek, tágasak, korszerűek. Oláh János a közös munkán kívül a társadalmi munkából is kiveszi a részét: „szárazfáját“, kedvelt hegedűjét a művelődés, a dolgozók szórakoztatásának szolgálatába állítja, amiért nem vár fizetést. Aranyigazság rejlik a következő szállóigében: Ahol kinyílik az ész, hagyják magára: a kezdeti, nehézségeket közösen gyűrik le. Ezekután megindul az erők összpontosítása. Fő cél: a közös gazdaság fellendítése, amely az új típusú, szocialista ember nevelésével párosul. Állandó feladat: a múlt csökevényeinek leküzdése, a maradi nézetek felszámolása, a közösségi szellem kialakítása. A kitartó, fáradhatatlan munka szép eredményeket szült mind a művelődés, mind a közös gazdálkodás terén. A jól gazdálkodó szövetkezet tagjai jómódúvá, műveltté váltak. A háromezer lakosú község 2200 hekbecsukódik a bicska. S ez igen jelentős mértékben a CSEMADOK tevékenységének köszönhető. Ez a 15. évfordulóját jubiláló kultúrális szervezet joggal érdemel elismerést, amelynek élén jelenleg Búkor József elvtárs áll. Nem kis büszkeséggel summázta másfél évtized szép eredményeit, amelyekhez a közös gazdaság is anyagi-erkölcsi segítséget nyújtott. A CSEMADOK alapító tagjai — Varga József, Borka Béla, Kutrucz László, Póda Jenő, Búkor József és a többiek — ma is a legtevékenyebben járulnak hozzá a sikerek eléréséhez. Tevékenységük sokrétű: klubesteket szerveznek, irodalmi vitaesteket tartanak, sor került a helyi termésű borok kóstolójára is, amelyen 9 minőség szerepelt. Gazdag forradalmi hagyományaik nem sikkadnak el. Olykor felelevenítik őket, hogy emlékeztessék az embereket. Főleg azokat, akik hamar felejtenek . .. A jubileumi gyűlésen 75 kiváló kultúrmunkás kapott könyvjutalmat. A dalos-est során felcsendültek a mozgalmi dalok (a klubhelyiségben), s az újonnan berendezett kultúrházban szárnyalt az ének, tüzelt a szavalat, s népi zene ütemére ropta a táncot fiatalja, öregje. A CSEMADOK helyi szervezete Kiss Dénest, Erdélyi Gyulát és Búkor Józsefet jelölte a községi képviselők sorába. Reméljük, hogy a közigazgatás, a községirányítás szakaszán is példás munkát végeznek majd, szintúgy, mint a kulturális munka területén. Gondjuk lesz arra is, hogy a község belterületén levő utak javítását szorgalmazzák. Lám, az új idők szele nem süvített el nyomtalanul a falu fölött. A kultúra barátságosabb, csinosabb otthonra lelt. Az új nemzedék is új 9 éves alsófokú iskolában tanulhat. A szövetkezet gazdasági alapja szilárd: évek óta 38 koronát ér egy munkaegység. A közös kormányosa jelenleg Nagy Gyula elvtárs. Ám jó lenne, ha az eddiginél több gondot fordítanának a közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakkáderek iskoláztatására! Csak dicséretükre válhat, hogy szövetkezetüket, valamint az új iskolát községük kommunista mártírjáról. Kosík István elvtársról nevezik el, akit Dachauban végeztek ki a hitlerista fenevadak. ☆ Testvérszívek vörös májusán ismét csendüljön a nóta, szárnyaljon a dal, egy ütemre dobbanjon sok százmillió láb! Lengjen, lobogjon a vérszínű zászló! Tovább erősödjék a földkerekség népeinek barátsága! t A képen látható veteránok tizenötévvel ezelőtt alakították a szimői CSEMADOK-szeruezetet, majd egyévvel később lerakták a szövetkezet illS alapjait is. zsákmányolásnak véget vessenek. Ugyanezt a célt szolgálták a forradalmi versek, szavalatok, röplapok, újságok ... Ez az emberpróbálö, kegyetlen, sötét időszak már örökre a múlté. A község lakosai, forradalmi hagyományaikhoz híven ma ugyancsak az élvonalban harcolnak: 1949. április 17-én megalakult a CSEMADOK helyi szervezete, a kommunisták kezdeményezésére. A munkások felszabadulás előtti „darázsfészke“ a művelődés gócpontjává válik. Érsekújvár, Muzsla után Szímő a harmadik hely az országban, ahol a kultúra meleg otthonra lel. Háromszázharmincan lépnek a műveltség fáklyavivőinek első soraiba. Színjátszó-gárda, tánccsoport, énekkar alakul. Emellett lelkes terjesztői az elsőként megjelenő magyar sajtóorgánumnak, az Üj Szónak, majd a Szabad Földművesnek, a Fáklyának, stb. A felszabadulás utáni első szabad május elsejét (1949) már a CSEMA-táros szövetkezetének sikeres gazdálkodása folytán ma már 240 új, cseréptetős, korszerűen berendezett családi ház számolható össze. Kétszázhatvan televízió-készülék, minden háznál rádió köti össze a lakosokat a nagyvilággal, segíti elő a műveltség további elmélyülését, s többezer újság-példány tájékoztat, tanácsol, tanít az újra, az előrehaladás útját mutatva. Míg a múltban gyakori volt a verekedés, nemzetiségi torzsalkodás is előfordult, ma már egészen mások az emberek: a közös cél vezérli a cselekedeteket, a közösségi szellem jó hatása lépten-nyomon érezhető. A mindennapi munkában éppúgy, mint a társadalmi élet területén. Itt van például Oláh János; cigány származású. De szereti, becsüli őt a falu népe. Holott a múltban ugyanezt nem lehetett tapasztalni... Derekasan kiveszi íjészét a munkából. A szövetkezet gépjavító műhelyében szerelőként dolgozik. De nem ő az Az EFSZ-ek VI. kongresszusa küldötteinek levele a CSKP Közoonti Bizottságához Mi, az EFSZ-ek VI. kongresszusának küldöttei, a szövetkezeti parasztok százezreinek nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Központi Bizottságának. Kongresszusunk határozatot fogadott el, melyben értékeltük az egységes földművesszövetkezetek építésének és a szocialista termelési viszonyok megteremtésének 15 év alatt elért sikereit. A kongresszus küldöttei ebben a határozatban egyetértésüket fejezték ki pártunk mezőgazdasági politikájával a falvakban, valamint a szocializmus építésének politikájával. Büszkén magunkénak valljuk a CSKP XII. kongresszusának határozatát. melyben pártunk kitűzte a mezőgazdaság és az ipar színvonala kiegyenlítésének jelentős és igényes feladatát, örömmel fogadtuk a párt intézkedéseit, melyek a falusi és város munka- és életkörülmények kiegyenlítéséhez, a mezőgazdasági termelés további fejlődéséhez vezetnek. Határozatunk azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a CSKP vezetésével megvalósítjuk ezeket a célokat és a mezőgazdaságból népgazdaságunk korszerű hatékony és produktív ágazatát építjük ki. Szövetkezeteink, a munkakollektívák és egyes szövetkezetesek kötelezettségvállalásai fejezik ki legjobban hűségünket és köszönetünket a kommunista párthoz szövetkezeteink gazdasági megszilárdítása érdekében kifejtett mindennapi rendszeres gondoskodásáért. Mindent megteszünk azért, hogy hazánk felszabadításának 20. évfordulója tiszteletére és a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója tiszteletére indított verseny tovább fejlessze a szövetkezeti dolgozók kezdeményezését, és megszilárdítsa elhatározásukat, hogy teljesítik és túlszárnyalják az ez évi feladatokat. ígérjük, hogy a párt irántunk tanúsított bizalmát megháláljuk. Éljen a munkásosztály és a dolgozó parasztság bonthatatlan szövetsége! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bizottsága! Antonín Novotny elvtársnak az EFSZ-ek VI.kongresszusán elhangzott beszédéből A mezőgazdasági termelés lénye• " ges növelése nélkül nem biztosíthatjuk népgazdaságunk arányos fejlődését és az életszínvonal emelkedését — mondta többek közt beszámolója bevezetésében Antonín Novotny elvtárs. — Ezért tűztük ki a CSKP XII. kongresszusán irányvonalul, hogy mezőgazdaságunk 1970-ig elérje iparunk színvonalát. E feladat teljesítése azonban egyszersmind feltétele annak is, hogy fokozatosan kiegyenlítsük a város és a falu közt fennálló különbségeket, és még jobban megszilárdítsuk a szövetkezeti parasztság és a (munkásosztály kötelékeit. Mindez lényegesen fokozza az EFSZ-ek‘ VI. kongresszusának jelentőségét. Hiszen ez a kongresszus nemcsak mezőgazdasági szakembereinknek, hanem az ország közgazdászainak, politikusainak és szervezőinek tanácskozása is, akiknek a szövetkezeti parasztság megbízottaiként joguk és kötelességük, hogy állást foglaljanak minden politikai, ökonómiai és ideológiai kérdésben. Értékesítsük a nagyüzemi termelés előnyeit A XII. pártkongresszus irányvonalának biztosításáról Novotny elvtárs néhány, már jóváhagyott vagy előkészületben lévő intézkedést említett meg, amelyek biztosítékai mezőgazdaságunk harmonikus fejlődésének. Egyesek által felszámoljuk a múlt hibáit, vagy véget vetünk olyan eljárásoknak, amelyekre országos érdekekből szükség volt, de ma már fölöslegesek. Dicsérő szavakkal emlékezett meg Novotny elvtárs az ez évi negyedévi tervteljesítésekről, amelyek azt bizonyítják, hogy a dolgozók magukévá tették a párt véleményét. Hasonlóképpen nyilatkozott az állattenyésztési termékek eddigi sikeres felvásárlásáról. Ezeket a bíztató, jó eredményeket az anyagi érdekeltséggel, továbbá a szövetkezetesek szociális biztosításának rendezésével és a mezőgazdaság új irányításával kapcsolatos intézkedések pozitív hatásaként könyvelhetjük el. A továbbiakban Novotny elvtárs falvaink szocialista építésével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a CSKP e téren abból a lenini elvből indult ki, hogy szocialista társadalmunkat nem alakíthatjuk ki a nagyüzemi szocialista termelésre való átmenet nélkül. Igaz, hogy e forradalmi folyamat során hibákat is elkövettünk, de még a személyi kultusz romboló befolyása sem okozott lényeges zavarokat a CSKP lenini politikájának vonalvezetésében, nem bontotta meg a munkás-paraszt szövetséget, amely falvaink szocialista felépítésének előfeltételét képezi. Az egységes földművesszövetkezetek az idők folyamán gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megerősödtek, sok közülük nagy egységbe tömörült, s ezáltal előfeltételeket teremtett a nagyüzemi termelés előnyeinek kedvezőbb kiaknázására jón meg és tudományos alapokra fektetett irányítás és termelés érvényesüljön benne. Mezőgazdaságunk anyagi-technikai alapjainak megszilárdulása és ezzel együtt a termelés belterjességének fokozása legfőbb célja egész társadalmunknak, s ez a nemzetközi munkamegosztás elmélyülése érdekében is céltudatos koncepciót követel meg. Ehhez a követelményhez alkalmazkodnunk kell a népgazdaság többi ágazataiban is, a szükséges gépek szállításával, a kémia fejlesztésével stb. Novotny elvtárs ezzel kapcsolatban a küldöttek előtt említést tett olyan pártintézkedésekröl. amelvek biztosítani igyekeznek a mezőgazdaság rugalmasabb és jobb ellátását modern technikai eszközökkel. A CSKP KB elnöksége jóváhagyta azokat az alapelveket, amelyek szerint a gépállomások irányítása a jövőben a mezőgazdasági termelési igazgatóságok hatáskörébe fog tartozni Megemlítette, hogy a jövőben lényegesen közvetlenebbek lesznek a kapcsolatok a mezőgazdasági üzemek, a mezőgazda - sági termelési igazgatóságok és azok között a vállalatok között amelvek mezőgazdasági gépeket gyártanak Kiesnek a fölösleges közvetítőláncszemek, amelyek a gépek előállítására és szállítására igen gyakran gyakoroltak gátló hatást. Még mindig súlyos gondokat okoz a fiatal káderek problémája, és ezért a CSKP olyan intézkedésekért harcol, amelyek a fiatalok javát is szolgálnák. Ezzel kapcsolatban Novotny elvtárs felhívással fordult a küldöttekhez, hogy nyújtsanak hatékony segítséget a mezőgazdaságban munkát vállaló fiataloknak. A szövetkezetek nagy többsége már konszolidált és gyorsabb léptekkel halad a termelés is. amit a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége eredményeképp könyvelhetünk el. Olyan erő ez — mondta Novotny elvtárs —. amely ma köztársaságunk alapját, és a dolgozó értelmiséggel együtt a szocialista építkezés bástyáját alkotja. Napjainkban új korszak kezdődik, amikor mezőgazdaságunkban a termelés olyan elveit honosítják meg, amelyeknek érvényesülniük kell úgy az államnak a mezőgazdasági üzemekhez fonódó kapcsolataiban, mint magukban a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban is. Az állam tervszerűen és szervezetten fogja támogatni mezőgazdaságunkat a leafontosabb problémáknak a társadalom érdekeinek megfelelő megoldásában. Ezért von össze hatalmas összegeket egész vidékek talajjavítására, vízierőmüvek és öntözőrendszerek építésére valamint kémiai, takarmánykészítő és szárító üzemek hálózatának kiépítésére, a mezőgazdasági tudomány és kutatás fejlesztésére stb. (Folytatás a 4. oldalon.) Tudományosan megalapozott irányítást és termelést! Célunk az, hogy mezőgazdaságunkban a leghaladóbb technika honosod-3 1964. április 29.
