Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-29 / 35. szám
Május elsejét, a világ proletariátusánállegnagyobb nagy pompával ünnepli meg a haladó emberiség több a nap a béke, a szabadság, a biztos jövő ünnepe. ünnepét minden évben százmilliós tömege. Ez A nemzetközi munkásmozgalom éget© problémái A bratislavai dolgozók ünnepi manif észt áció ját népi táncosok jellépése tarkítja. A kapitalista országok dolgozót is megünnevlik a béke és az emberiség szabadságának napját. Felvételünkön a londoni felvonulókat láthatjuk. A moszkvai Vörös-téren minden Május 1-én százezres tömeg köszönti a béke ünnepét. A demokratikus Berlin dolgozóinak ünnepi felvonulása. Az elmúlt hetekben a nemzetközi kommunista mozgalom egységét közvetlenül érintő határozatok láttak napvilágot. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága február 15-ki és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának április 12-ki nyilatkozata behatóan elemzi a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a nemzetközi munkásmozgalomra káros magatartását és határozottan elítéli frakciós tevékenységét. A KKP vezetői ugyanis olyán eszmei és politikai platformmal lépnek fel, mely szöges ellentétben áll az 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletnek az egész világ kommunista és munkásmozgalmára érvényes nyilatkozataival. A kínai vezetők mindinkább eltávolodnak a marxizmus-leninizmustől, s most már kétséget kizáróan vállalták azt a feladatot, hogy éket vernek a forradalmi erők közé, és Pekingben szakadár központot létesítenek. A Kínai Kommunista Párt vezetői — hegemóniára törő céljaik érdekében — olyan ideológiai platformot dolgoztak ki, amely a valóságban a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásain elfogadott dokumentumokban — az 1957-es és lS6G-as nyilatkozatokban — lefektetett irányvonal revízióját jelenti. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége a kommunista és munkáspártok bukaresti, majd az 1960-ban megtartott moszkvai értekezleten is fellépett a kínai vezetők helytelen nézetei ellen. Pártunk Központi Bizottsága az 1963 júliusában közzétett nyilatkozatában kifejezte aggályait a Kinai Kommunista Párt vezetőségének politikáját illetően, s egyben határozottan visszautasította az SZKP lenini politikája ellen intézett támadást. Rámutatott arra: a Kinai Kommunista Párt Központi Bizottsága a demagógiától, a tények kiforgatásától és mások rágalmazásától sem riad Vissza, hogy lejárassa az SZKP és más .testvérpártok politikáját. Mint a Pravda 1964, április 3-i számában megjelent vezércikkében megáíla)iítja, az S^KP Központi Bizottsága 1963. július 14-i levelében minden szovjet kommunistát; minden szovjet embert tájékoztatott a Kínai Kommunista Párt vezetőinek hibáiból kialakult helyzetről. Közölte, hogy a KKP vezetősége heves vitát kezdett az SZKP-val és más marxista-leninista pártokkal. Az ideológiai nézeteltéréseket a Kínai Népköztársaság és más szocialista országok kapcs'ölátaira^ís átviíté, majd áttért a nyílt politikái harcra, ázzál a leplezetlen céllal, hogy megossza a szocialista országok közösségét és a kommunista viiágmozgaimat. A kínai vezetők szakadár elvei tehát már akkor sötét árnyként vetődtek előre. A marxizmus-leninizmus szilárd talaján álló testvérpártok azonban nem kímélték a fáradságot, hogy á kínai vezetőket meggyőzzék elveik helytelenségéről, jobb belátásra bírják őket és a nemzetközi munkásmozgalmat megszabadítsák a fölösleges tehertől. E munka Iegnehezét az SZKP vállalta magára. Az SZKP és* más marxista-leninista pártok — így a CSKP is — mindent elkövettek, hogy megállítsák az események veszélyes fejlődését és megszilárdítsák valamennyi ország kommunista egységét. A jószándéktól vezérelve Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1963 őszén csatlakozott több testvérpárt, köztük a Szovjetunió Kommunista Pártja kezdeményezéséhez és egyoldalúan beszüntette a nemzetközi kommunista mozgalom nézeteltéréseivel foglalkozó anyagok nyilvános közlését. E lépéssel kedvezőbb légkört kívántak teremteni a testvérpártok újabb nemzetközi tanácskozásához, a nézeteltérések megvitatásához. Hruscsov elvtárs 1963. október 25-i és november 7-i beszédeiben újra javasolta a nyilvános vita megszüntetését. November 29-én pedig a KKP Központi Bizottságához levéllel fordult az SZKP Központi Bizottsága és ismételten a nyilvános polémia megszüntetését ajánlotta, — ugyanakkor konkrét intézkedések programját terjesztette elő. Ezeknek a végrehajtása során megjavult volna a légkör a kommunista világmozgalomban. ■ ■Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése sajnálattal állapítja meg — hangzik az SZKP KB február 15-i határozata —, hogy a KKP vezetősége nem reagált erre a kezdeményezésre, nem válaszolt a SZKP Központi Bizottságának levelére, s nem hagyott fel a nyílt polémiával, sőt fokozta támadásait a kommunista mozgalomnak az 1957 és 1960. évi értekezleteken megszabott általános irányvonala ellen. A Kínai Kommunista Párt vezetői — a marxizmus-leninizmus iránti hűségről szóló frázisok leple alatt, a marxista-leninista pártok vélt revizionizmusa elleni djarc zászlajával — támadást indítottak a kommunista moZgalom jelenlegi vezérfonalát alkotó alapvető elméleti és politikai tételek ellen.“ A múlt év novembere óta csupán a Renmin Ribao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hivatalos lapja 200-nál több szovjetellenes cikket és egyéb anyagot közölt. Közülük is említést érdemel az ez év február 4-én megjelent terjedelmes cikk, amelyben a KKP vezetői nyíltan kijelentik, hogy helyeslik és segítik frakciók szervezését mindazon testvérpártok központi bizottsága ellen, amelyek elutasítják az ő nézeteiket, elítélik hegemón törekvéseiket és szolidárisak a Szovjetunió Kommunista Pártjával. És ezt az egységbontást „forradalmi kötelességnek“ nyilvánítják. A KKP vezetősége könnyelműen túlteszi magát az 1960. évi Moszkvai Nyilatkozat előírásain és megengedhetetlen módon beavatkozik a testvérpártok belső ügyeibe. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát és személy szerint Hruscsov elvtársat mérhetetlen gyűlölettel támadják, „szovjetellenesnek“, a „revizionizmus legfőbb képviselőjének“, „korunk legnagyobb szakadárjának“ nyilvánítják. Széleskörűen kiépített propagandahálózatuk révén nagy nehézségeket okoznak a kommunista pártoknak, mindenekelőtt a kapitalista országokban küzdő testvérpártoknak. A KKP vezetői a testvérpártoknak a nyílt vita beszüntetését célzó számtalan javaslatára azzal válaszoltak, hogy fokozták ellenséges hadjáratukat, s ezzel egyidőben frakciós tevékenységüket a kommunista mozgalomban, hogy abban szakadást idézzenek elő és nemzetközi méretben is alapot teremtsenek platformjuk számára. A kínai vezetők ennek érdekében egyes országokban a legkülönfélébb pártellenes elemeket: trockistákat, szakadárokat és züllött személyeket mozgósítanak és tömörítenék, különféle frakciós csoportosulásokat alakítanak, s ezeket „újonnan alakult kommunista pártoknak“ nyilvánítják. E képtelen állítás választ igényel. Az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy a kommunista mozgalom alapvető érdekei, a marxizmus-leninizmus tisztaságának védelme megköveteli, a KKP vezetői antiléninista álláspontjának eszmei leleplezését, szakadár cselekedetei határozott visszautasítását. Ha ugyanis a marxizmus-leninizmus elveihez hű pártok a kínai támadások után tovább is hallgatnának, az nem lenne hasznos, sőt a nemzetközi munkásmozgalom sorainak megbontására törekvő kínai vezetők számára teremtene kedvező légkört. Ezt az álláspontot megvitatta és jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának februári plénuma. M. A. Szuszlov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott arról, hogy le kell leplezni a kínai vezetőség antiléninista nézeteit és szakadár tevékenységét. A Pravda megírja, hogy az SZKP Központi Bizottsága erről a döntésről a testvérpártokkal is tanácskozott és azok részéről a határozat megértésre, támogatásra talált. Egyik testvérpárt vezetői azonban kifejezték azt az óhajukat, hog# az SZKP Központi Bizottsága ideiglenesen halassza el a plénum anyagainak közlését, mivel ők elhatározták, hogy még egy kísérletet tesznek a nyilvános polémia megszüntetésének kivívására. Igyekezetük azonban meddő maradt. Pekingben elutasították ennek a testvérpártnak a kezdeményezését is. A KKP vezetői egész tevékenységükkel megmutatták, hogy egyáltalán nem szándékoznak megszüntetni a vitát, sőt, fokozni akarják az SZKP és más marxista-leninista pártok elleni támadásukat. Ennek ellenére, az SZKP Központi Bizottsága továbbra is folytatta erőfeszítéseit: javasolta, hogy ez év májusában találkozzanak az SZKP és a KKP küldöttségei. Indítványozta, hogy 1964 júniusában—júliusában üljenek össze az 1960. évi moszkvai értekezlet előkészítésében részt vett szövegező bizottsága tagjai, 1964. őszén pedig üljön össze valamennyi tesvérpárt értekezletre. E levél után a kínai vezetők nemhogy felhagytak volna a vitával, hanem még elkeseredettebben fokozták azt. A Pravda megírja, hogy március közepétől a kínai sajtó számottevően növelte az ellenséges kampányt, mely az SZKP és a Szovjetunió ellen, s mindazon testvéri ország és párt ellen irányul, amely elutasítja a KKP vezetőinek „külön vonalát“. E kampány hevességét jelezte, a Renmin Ribao és a Hong-qi március 31-i szerkesztőségi cikke, amely az első sortól az utolsóig a legdurvábban sértegeti az SZKP-t, az egész szovjet népet és nyíltan revízió alá veszi a marxizmusleninizmus alapelveit. A cikk olyan hangnemben íródott, amely elvtársak között elképzelhetetlen. Ez a cikk véglegesen megmutatja, hogy a KKP vezetői minden határt túlléptek a kommunista világmozgalom elleni politikai harcukban, s az SZKP-t, a Szovjetuniót választották támadásaik legfőbb célpontjául. Az SZKP Központi Bizottsága ezért döntött úgy, hogy közzéteszi a februári teljes ülés anyagait, amelyekben bírálja a kínai vezetőség antileninista állásfoglalását és szakadár tevékenységét. E lépést megkövetelik annak a harcnak az érdekei, amely a marxi-lenini forradalmi elmélet tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalomnak a moszkvai nyilatkozataiban kifejezett irányvonaláért folyik. A CSKP Központi Bizottsága visszautasítja a szocializmusba való átmenet Csehszlovákiára vonatkozó önkényes, ugyanakkor a történelmi tényekkel ellenkező pekingi értékelését is, ami a kínai sajtóban elég gyakori jelenség, s a demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet lenini eszméinek kiforgatását jelenti. A csehszlovák kommunistákat és köztársaságunk valamennyi dolgozóját felette felháborítja a kínai vezetők hallatlan támadása, az SZKP és a Szovjetunió ellen, ami — tartalmában és hangnemében — az imperialista körök fegyvertárából ismeretes sértegetéseket juttatja eszünkbe. Kína képviselői politikai és erkölcsi elvtelenségükről állítanak ki bizonyítványt, amikor a világ közvéleményét a szovjet politika ellen hangolják, amely a béke, a világ haladó és forradalmi erőinek, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztésének támogatását tűzte céljául. Pártunk nagyra értékeli az SZKP tevékenységét, a veszély megelőzésére és a nemzetközi kommunista mozgalom megszilárdítására tett felbecsülhetetlen konstruktív törekvését. Az SZKP Központi Bizottsága további testvérpártok támogatásával a lehető legnagyobb türelemről, jóakaratról és megfontoltságról tett tanúságot a nézeteltérések áthidalása érdekében, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői is rádöbbenjenek tevékenységük káros voltára. A CSKP Központi Bizottsága teljes mértékben magáévá teszi az SZKP KB javaslatát a kommunista és munkáspártok újabb tanácskozásának mielőbbi összehívására. Azt a nézetet vallja, hogy ezen a tanácskozáson a marxizmus-leninizmus alapján a nemzetközi kommunista mozgalom egységesen kidolgozott programvonalával összhangban meg kellene tárgyalni a kommunista mozgalomban előállt helyzetet és a világ kommunista erői egységének megszilárdításával összefüggő kérdéseket. Szinte hihetetlen történet. Tizenöt szegfű ügye. Solingenben három évvel ezelőtt május elsején egy munkás az egyik útkereszteződésnél szegfűt árult, vörös papírszegfűt A járdán állt és kínálgatta a vörös virágot papírcsokrából. A csokor gyorsan fogyott. Eközben ott termett a rendőr, s csak ennyit mondott: — Elkobozva! — s a tulajdonost letartóztatta. Már csak tizenöt papírvirágja volt. Ez 1£S1. május elsején történt. Az ügyet Düsseldorfban zárta le a bíróság e napokban. Három évig tartott a kivizsgálás, a rendőrség három éven át rángat: í a munkást a kihallgatásokra, amíg a legkülönbözőbb rendőrszakértők bizonyítékokat gyűjtöttek a bűnösségéről. Az államügyész végül is ai állam biztonságát veszélyezteti „cselekménnyel“ vádolta az illetőt A tárgyi bizonyíték: tizenöt vörös papírszegfű. A munkást három évig zaklatták gyötörték a kihallgatásokkal. S a három évi zaklatás, nyugtalanítás és kihallgatás után a bíróság elrendelte, hogy a vádlottnak az elkobzott papírvirágokért három márkát fizessenek, mivel (idézzük a düsseldorfi területi bíróság ítéletéből, amint azt a nyugatnémet sajtó közölte): — A vörös papírvirágok árusítása nem képezi az állam biztonsága veszélyeztetésére irányuló bűntett lényegét. Hogy legalább azt nem! (Ä) Hazánk fővárosa-/ nak dolgozói a Május 1-i felvonuláson.
