Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-25 / 34. szám
13 A burgonyatermesztés növeléséért indított mozgalom jő szervezési tapasztalatait teljes mértékben fel kellene használni a cukorrépa-termesztésben is. Kongresszusunk határozataiban is visszhangra kellene találnia a jicini járás cukorrépatermelői felhívásának, akik felhívták az összes répakörzetbeli járásokat legalább 400 mázsás járási átlag kitermelésére. Ma már a cukorrépa termelése könnyebbé vált azzal, hogy lényegében megoldottuk a nagyüzemi technológiát az ápolásban éppúgy mint a begyűjtésben. Az élenjáró üzemek már a múlt évben gazdag termést gyűjtöttek be a nagyüzemi technológia segítségével. A lévai járásban működő alsószecsei EFSZ 481 mázsát takarított be egy hektárról, a mladá boleslavi járási krásnevesi EFSZ 453 mázsát, az ifjűságfalvai szövetkezet pedig az öntözött területen 584 mázsát termelt hektáronként. Hasonló terméssel dicsekedhet sok más üzem is. Ha az eddigi tapasztalatokból indulunk ki, melyek szerint a nagyüzemi technológia alkalmazásával hektáronként 50 órai kézi munkát takarítunk meg, ez azt jelenti, hogy a koptatott vetőmaggal bevetett területeken kb. 1 és negyed millió órányi kézi munkát takarítottunk meg éppen a csúcsmunkák az egyelés idején. Ezért ebben az évben a cukorrépát nagyüzemi technológiával fogjuk termelni; az egész terület felén koptatott vetőmagot használunk és legkevesebb 50 ezer hektáron osztott betakarítást végzünk. Ugyanilyen területen ebben az évben szelektív herbicideket alkalmazunk. Ezt a módszert továbbfejlesztjük úgy, hogy a legközelebbi évben a vetésterület 90 százalékán koptatott vetőmagot használunk, 1970-ig osztott módszerrel gyűjtjük be a cukorrépa 80 százalékát. Szívesen foglalkoznék ezen a helyen a zöldség kérdésével, melyet a múlt év folyamán és az idei járási konferenciákon gyakran bíráltak. A bírálat helyénvaló volt, mivel a jó minőségű zöldséggel való ellátáshoz még sok minden hiányzik. Komoly hiányosságok mutatkoztak tavaly a felvásárlás, a feldolgozás és az árusítás terén. Ezért márciusban pártszerveink is foglalkoztak a kérdéssel és a kormány egész sor intézkedést fogadott el. — Az elfogadott határozatok alapján sor kerül a piaci kapcsolatok egyszerűsítésére a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervek között, valamint szabályozzák egyes termékek árait, melyek a zöldségek egyenletes termelésére és az anyagi érdekeltség emelésére vezetnek. — A hiánycikkek, mint a zeller, petrezselyem, hagyma és fokhagyma termelése teljesítéséért és a szerződéses mennyiség túlteljesítéséért prémiumot fizetnek, ha a zöldség első osztályú. — A kisebb mértékben termelt zöldségekre, mint például a tormára, a retekre stb., bevezetjük a szabadárképzés elvét a termelő és felvásárló szerv megállapodása alapján. — A mezőgazdasági üzemekben tárolt zöldségre szilárd árakat állapítanak meg a tárolás időtartama szerinti fokozatban. — A felvásárló szervek utasítást kaptak minden szerződött zöldség felvásárlására. Ha az átvételt elutasítják, a mezőgazdasági üzem szabadkezet nyer közvetlenül a fogyasztóknak történő eladásra. — Kiszélesítik a közvetlen eladást a fogyasztói hálózatba' az egész felvásárlás mennyiségének eddigi 10 százalékáról 25—30 százalékra, a mezőgazdasági üzemek számára kedvező feltételek mellett. — Száz kiló, bármely fajta, közvetlenül leszállított zöldségért a termelő teljes eladási árat és nagykereskedelmi különbözetet kap; 60 korona szilárdan megállapított összeget, ha a zöldséget közvetlenül az üzletbe vagy a nagyfogyasztóhoz szállítja. Ezektől és a további rendelkezésektől, melyeket a megalapítandó járási zöldségbizottságok vezetnek majd be. azt várjuk, hogy a termelés emelésére Önök által kifejtett igyekezettel együtt, segítenek kielégíteni a dolgozók igényeit és menakadályozzák a hiányosságok bekövetkezését, amelyekkel a múlt évben találkozunk. El'‘árrnók, Elvtársak. alapvető feladatunk az állattenyésztés összes ágazatainak fejlesztése, a mezőgazdasági termelés összhangjának megteremtése terén minden szövetkezetben tása során olyan tapasztalatokra és szakismeretekre tettek szert, hogy teljes mértékben urai a legigényesebb feladatoknak is. Például Kraus elvtárs, a melcovi szövetkezetből, Vébr a brnirovi szövetkezetből, Mrácek a svihovi EFSZ-ből, Kettner elvtárs a knezenesi EFSZ-ből, Síastny elvtárs a keli szövetkezetből, vagy Urban elvtárs a Recany nad Labem-i EFSZ-ből, Molnár János Tekovské Luziankyból, Andrej Sabovík a stretávkai szövetkezetből és a nevek százait említhetnénk, ahol a mezőgazdasági gyakorlatban okleveles mérnökök töltik be a tisztségeket. A szövetkezetek vezető kádereinek képzettsége terén azonban még sok hiányt kell kiküszöbölnünk. Ennek oka néhol a képzettség jelentőségének lebecsléséből is ered. Az ilyen elgondolásokkal azonban nem sokra megyünk. Feladataink igényessége politikailag, szakmailag és szervezésileg is jól képzett kádereket követel, s ezért együttesen az eddiginél még nagyobb mértékben kell gondoskodnunk a szövetkezeti dolgozók képzettségének fejlesztéséről. Jelenleg a Minisztériumban néhány további intézkedésen dolgozunk, amely intézkedések a gyakorlati dolgozók továbbképzését célozzák, az oktatásra nagyobb mértékben akarjuk kihasználni a téli időszakot. Ezekről az intézkedésekről mielőbb tájékoztatjuk az érdekelteket. Az irányítás minden fokozatán ki kell alakítanunk a kellő feltételeket a mezőgazdasági iskolák sikeres munkája számára. Célszerűbb módszert kell majd találnunk arra, hogyan képezzük ki a legjobb végzős növendékeket a gyakorlatban, hogy olyan ismeretekkel rendelkezzenek, amelyben az iskola nyújtotta elméleti tudást kellő gyakorlati felkészültség egészíti ki. Ezért feltétlenül nélkülözhetetlen elvként kell majd megvalósítanunk azt, hogy a mezőgazdasági ifjúság más üzemekben szerezzen gyakorlati kiképzést. Mindazok az intézkedések, amelyeket megvalósítottunk illetve amelyeket előkészítünk, értelmüket és létjogosultságukat veszítenék, ha a fiatal dolgozók megnyerésének és megtartásának ügye nem válna minden szövetkezet, minden szövetkezeti tag személyes ügyévé. Például a zbrsalavi EFSZ és a provi szövetkezet a Karlovy Vary-i járásban lakásegységek építésével és egyéb célszerű intézkedéssel elérték azt, hogy a szövetkezeti tagoknak csaknem egy harmada fiatal. Példájukat a Karlovy Vary-i járás öt más szövetkezete is követte, ahol tavaly 137 lakásegységet adtak át rendeltetésének és ezzel bebizonyították, hogy a határvidéken is lehet kedvező feltételeket teremteni a fiatalság megnyerésére és megtartására. Ha a fiatalok megnyeréséről és megtartásáról beszélünk, nem feledkezhetünk meg az olyan fontos kérdésről, mint amilyen az emberek közötti kapcsolat, főképp a szövetkezetek idősebb tagsága és a fiatalság közötti kapcsolat. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fiatal szövetkezeti tagok felvételével jelentős felelősséget is vállalunk magunkra nevelésüket illetően. Teljes egészében tőlünk függ, hogyan tudjuk majd átadni tudásunkat és tapasztalatainkat, hogyan tudjuk őket vezetni és irányítani, hogy utánunk átvehessék komoly és felelősségteljes feladatunkat — a nemzet élelmezésének biztosítását. Értenünk kell az ifjúság jó tulaidonságainak kihasználásához, munkakedvének, kíváncsiságának, tudásszomjának. az új utáni vágyának kihasználásához és meg kell értenünk a fiatalok néha eltérő nézeteit, az új élet kialakítására irányuló igyekezetüket. A szövetkezet egy nagy család. Ezért minden szövetkezeti tagnak az ifjúság szigorú, de egyben igazságos nevelőjének is kellene lennie, akik tökéletesen megértik a fiatalságot és problémáit. Ez érvényes az összes szövetkezeti tag közötti kapcsolatra. Ezért ismételten szeretném megemlíteni, hogy minden intézkedést a népért teszünk, azért, hogy mind együtt és mindenki külön-külön jobban, boldogabban élhessen. Ezt a szempontot mindennapi munkánknál sem lenne szabad soha elfelednünk. A munkaerők, főképp az ifjúság kérdése pártunk mindennapi gondoskodásának lényegét és tárgyát képezik. Ezt bizonyítják a CSKP Központi Bizottsága és a kormány által a szövetkezeti dolgozók szociális biztosítása terén és az ifjúság nevelésének kérdésében elfogadott legutóbbi intézkedések is. fennálló összetételét a saj&t üzemében és olyan intézkedéseket tenni, amelyek lehetővé tennék több gabona termelését. Elsősorban a vetésterületek kiszélesítéséről van szó és olyan agrotechnikai intézkedésekről, amelyek magasabb hozamokhoz és a veszteségek csökkentéséhez vezetnek. Ezek jelentős tartalékot képeznek. Végeredményben mindenki tudja, hogy ebből a szempontból hogyan volt ez az elmúlt évben sok mezőgazdasági üzemben. Ezért azt akarjuk, hogy kombájnosaink munkáját nemcsak a learatott hektárok, hanem főként a kicsépelt gabona és a veszteségek magassága szerint értékeljék. Hogy ez helyes elv, azt élenjáró kombájnosunknak Seckár elvtársnak, a Köztársasági Érdemrend tulajdonosának a Szocialista Munka Hősének tapasztalatai igazolják. Ő a kombájnnak a növény állapota szerinti beállítását tartja a veszteségek elkerülése alapvető feltételének. Tapasztalataiból minden kombájnos meríthet. Annak érdekében, hogy az állami alapokat nagyobb mennyiségű gabonával töltsük fel az idei termésből, s itt elsősorban a búzáról van szó, pártunk és kormányunk szervei határozata alapján minden mázsa búzáért, amelyet a gabonaeladási terven felül adnak el, a répa és kukoricatermelő körzetekben 25 korona, a többi körzetben 35 korona prémium jár. A mezőgazdasági üzemekben olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek csökkentik a szemves^teségeket. Ezt elsősorban az anyagi érdekeltség növelésével érhetjük el, a gépesítők ésszerű premizálásával a veszteség nélküli betakarítás esetében. A vetésterület feltételezett növelését, amely megfelel a reális lehetőségeknek, pártunk márciusi plénumának ülésén külön hangsúlyozták. Arról van szó, hogy ezeket a következtetéseket az egyes mezőgazdasági üzemek és termelési körzetek helyesen alkalmazzák a saját viszonyaikra. Végezni kellene már a gyakori adminisztratív, sokszor dogmatikus eljárással a határozatok végrehajtásában, mert a szervező munka rossz módszerei a fő oka a fölösleges, néha azonban jogosult vitának, amelyek egyes feladatok helyességéről és hasznosságáról folyik. Alapjában véve arról van szó, hogy tökéletesebben mint a múltban kihasználjuk az egyes üzemek termelési feltételeit és a dolgok jobb ismeretében, az EFSZ-ek és az állami gazdaságok vezetőségével szoros együttműködésben szervezésileg biztosítsuk és sikeresen teljesítsük idei feladatunkat. A burgonyatermesztés terén a múlt évben lényeges javulást értünk el, habár a szövetkezetek átlaghozama — 138 mázsa — távolról sem felel meg sem szükségleteinknek, sem pedig lehetőségeinknek. A mezőgazdasági üzemeinkben az állami eladás teljesítése és a vetőmag biztosítása után 707 ezer tonnával több burgonya maradt mint 1962-ben, ami sok üzemben segített a takarmányalap feljavításában. A jó eredményekben nagy része volt 48 legtermékenyebb burgonyatermesztő járásnak, amelyek bekapcsolódtak a havlíckuv-bródi és a poprádi mozgalomba. A legjobb eredményeket a brodi, klatovy-i, pelhrimovi és a poprádi járások érték el. Bizonyosan egyetértenek velem, amikor élenjáró burgonya-termesztőinknek erről a helyről köszönetiinket fejezem ki. Megérdemlik az elismerést a jámy-i (zdári járás) EFSZ, amely 318 mázsa, a Salacova-lehotai EFSZ (pelhrimovi járás), amely 313 mázsa, a druhanovi EFSZ (Havl.-brodi járás), amely 310 mázsa és sok EFSZ, amelyek 250 mázsán felüli hektárhozamot értek el. Ezek az eredmények az említett szövetkezetekben és az élenjáró burgonyatermesztő járásokban nem születtek véletlenül. Mindez a funkcionáriusok, a szövetkezeti tagok, a járási pártszervek, a Havlíckúv Brod-i Kutató Intézet, a Vel'ká Lomnica-i Növénynemesítő Állomás dolgozóinak érdeme, akik immár évek óta önfeláldozóan végzik munkájukat és a burgonyatermesztés mestereivé váltak. Kívánom önöknek, hogy vegyene krészt az élenjáró burgonyatermesztő járások konferenciáin és hallgassák meg, milyen lelkesen beszélnek a szövetkezetesek munkájuk eredményéről és arról, hogy a legközelebbi években elérik a világszínvonalat a burgonyatermesztésben. Tehát reális lehetőség a versenyben álló járásokban a legközelebbi két év folyamán a 200 mázsás hektárhozam és a többi üzemnek is el kellene érni 150 mázsát hektáronként. Hiszen sok mezőgazdasági üzem már ebben az évben versenyez a 300 mázsa hektárhozam eléréséért. Különösen nagy jelntőséggel bír a fiatalság részére az állami eszközökből folyósítandó táppénzek bevezetése betegség idejére a tanoncoknak, akik tanulmányaik befejezésével szövetkezeti munkába lépnek, továbbá szak- és főiskolát végzetteknek. Lényegesen megjavul a családalapító fiatal házasok helyzete a gyerekek után állami eszközökből fizetendő családi pótlékok bevezetésével. Nemcsak megnyerésüknek, hanem a fiatalok végleges letelepítésének is döntő előfeltétele, hogy egész éven át képzettségüknek megfelelő tisztességes jövedelmük legyen, ha műszakonként — iparszerűen megszervezett üzemeltetésekben dolgozhatnának, hogy részükre megteremtsük a szükséges életfeltételeket, tehát szerezzünk nekik a falun rendes lakást, civilizált étkezési feltételeket, kultúrát, s biztosítsunk nekik hasonló szolgálatokat, amilyenek városokban mindenki rendelkezésére állnak. Mindennek teljes mértékben tudatában vagyunk és fokozatosan ki is alakítjuk ezeket az előfeltételeket. A fiataloknak azonban ugyanakkor meg kell érteniük, hogy mezőgazdaságunk jelenleg igen súlyos problémáinak megoldásához nagy szükség van a segítségükre. Ne várjanak tehát arra, amíg részükre mindent előkészítünk, hanem a jobb falusi életlehetőségeik kialakításában kezdeményező erővel maguk is kapcsolódjanak be. A mezőgazdasági munka idényszerűsége sokat levon az ifjúság szemében a falusi termelőmunka vonzóerejéből, csökkenti a szövetkezetesek munkajövedelmét, nagy népgazdasági, de erkölcsi károkat is okoz a munkaerők ki nem használása folytán. Ezért valamennyi szövetkezetnek, mezőgazdasági termelési igazgatóságnak és minden fokú nemzeti bizottságnak fontolóra kéne vennie, miként szervezhetnék meg az ún. holt idényekben a szövetkezeti tagok foglalkoztatását saját termelésük keretében vagy alkalmas melléktermelési formák bevezetésével. E kérdés megoldásának sikere jelentős mértékben függ a mezőgazdaság és népgazdaságunk többi ágazatainak közös igyekezetétől. A szövetkezeti szállítóeszközöknek kihasználása a téli időszakban például ugyancsak sokat javíthatna a tagok foglalkoztatottságán. És hogy e problémák megoldhatók, arról a vsetíni, gottwaldovi, libereci, poprádi és más járások jónéhány szövetkezetének példája tanúskodhatna. A JRD-tagok jövedelmező tevékenységét bizonyítja például, a Lacno-i szövetkezetesek együttműködése a vsetíni „Morvaországi Elektrotechnikai Üzemmel“, vagy a viganticeieké a Morvaországi Fonodákkal és Kötődékkel. Az ipari és más üzemeknek termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal való együttműködése szakaszán még hatalmas tartalékok állnak rendelkezésünkre. De az EFSZ-ek megfelelő kiegészítő termelése is hatékonyan hozzájárulhatna a tagok egészéves foglalkoztatásának megoldásához. A példák egész sorából itt csak egyet említünk meg: A gottwaldovi járás trnavai szövetkezete télen mintegy 30 tagját — többnyire nőket — egyszerű fakészítmények előállításával foglalkoztatja. Ugyancsak megoldásra váró komoly feladat falvaink lakásviszonyainak és szociális intézményei állapotának rendezése. A CSKP KB határozata alapján konkrét javaslatok vannak előkészületben a társadalmi munkával megszervezendő kedvező feltételű szövetkezeti lakásépítés — és a meglevő lakások korszerűsítése érdekében, falvainkon. E téren főképp a kedvezményezett szövetkezeti lakásépítés lehetőségeinek kihasználásáról, szövetkezeti lakások társadalmi munkával való építéséről, a szövetkezeteseknek és EFSZ-eknek nyújtandó kamatmentes kölcsönökről és azok egyszeri vagy fokozatos leírásáról van szó az esetben, ha a lakás-szövetkezet tagja bizonyos időre kötelezi magát, hogy mezőgazdásági munkánál marad. Azok a családok, melyeknek több tagja végez mezőgazdasági munkát, sokgyermekes családok és fiatal házasok természetesen előnyben részesülnek. Miután számolnunk kell azzal is, hogy a lakásépítéseket a dolgozók megnyerésének kell megelőznie, lehetővé tesszük, hogy a szövetkezeti lakások költségrészesedését az te 37 3«
