Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-25 / 34. szám
JEGYZET nagy gondot kell rondítanunk a szervezésben résztvevő dolgozik fpieTficégének növelésére főleg a tervteijesiiést illetőleg. A termelési-üzemi alapelvek érvényesítése a mezőgazdaság uányitásáoan a járás keretén belül elsősorban kevesebb adminisztrációt követel és jobb, élénkebb kapcsolatot az emberekkel. Az irányítás minősége szempontjából elengedhetetlenül fontos a problémakör tökéletes ismerete, hogy a megvalósított intézkedések megfeleljenek a feltételeknek s kedvezően befolyásolják az eredményeket. A múltban ugyanis főleg a problémák ismerete terén volt sok hiányosság. így sokszor, a különben jól megfontolt irányelvek, rendeletek fétissé váltak s bizonyos körülmények között visszafelé sültek el. Ez történt például a munkaerők tenyésznyugalmi időszakban való jobb kihasználását célzó irányelv esetében, s úgyszintén a silókukorica vetéstervének a szétírásával, a beruházási építkezésekkel kapcsolatban is. Az irányításnak ezt a módszerét joggal érte bírálat s a jövőben ezzel végleg le kell számolnunk. Határozottan kell fellépnünk a még mindig széles adminisztrációval szemben, mely a minisztériumban is fennáll. Annál inkább, mivel elegendő szakember áll a járások rendelkezésére, hogy időben, következetesen és fölösleges adminisztráció nélkül oldhassuk meg a mezőgazdasági üzemek problémáit. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az adminisztratív kapcsolatot a termelési igazgatóságok és a minisztérium között közvetlenebb, személyes kapcsolatok váltsák fel. Állandóan hangsúlyozzuk az instruktorok fontosságát az új irányítás rendszerében. Fáradhatatlanul keressük az új utakat, vajon mi módon lehetne elmélyíteni munkájukat, hogyan tudnának hatékonyabban segíteni szövetkezeteinknek. A termelési instruktorok feladata, hogy a szövetkezet funkcionáriusaival karöltve, szoros együttműködésben segítsenek a tervek és az egyéb feladatok maradéktalan teljesítésében. azt jelenti, hogy aktivan részt kell venniük a szövetkezet legégetőbb és legfontosabb problémáinak — beleszámítva az ökonómiai problémákat is — megoldásábán. A szövetkezetek többsége pozitívan értékeli az instruktorok munkáját, segítségét. Meggyőződésem, hogy tevékenységük részünkről elismerést érdemel. A termelési-szervezési egységek közvetlen irányításának elvével szorosan öszszefügg a szövetkezeti vezetők jogköre és felelőssége is. Mindezt azért hangsúlyozom, mert egyes szövetkezeti vezetők még ma is kibúvót keresnek a felelőség alól, s azt a választott szervre igyekeznek átruházni. Anélkül, hogy leértékelnénk a szövetkezet választott szerveit és taggyűlését, szükséges, hogy felszámoljuk ezt a helyzetet. A szövetkezet elnökének, a vezető dolgozóknak, de az egész tagságnak is tudatosítani kell, hogy a szövetkezeti alapszabályzatnak, a terveknek, a munkaidőnek a taggyűlés általi jóváhagyásával a jogkör és a felelőség automatikusan a vezető dolgozókra hárul. Ettől a pillanattól kezdve tehát minden vezető dolgozó felelős a munkahelyére kirótt feladatok teljesítéséért és a részleg rendelkezésére álló munkaeszközök minél jobb kihasználásáért. A vezető dolgozó felelőségének és jogkörének bármiféle megsértése, illetve csökkentése kedvezőtlenül befolyásolja a szövetkezet gazdálkodását. A vezetés új formái megvalósíthatatlanok a pontos nyilvántartás, a következetes ellenőrzés és a gazdasági eredmények részletekig menő elemzése nélkül. Egyes szövetkezetek, pl. a litomericei járásban levő brizai, a nymburki járásban levő polabíi és egész sor más szövetkezet, tapasztalatai azt mutatják, hogy az irányítás új elvének további elmélyítése és minőségének javítása — főleg a tervezés, a nyilvántartás és a jutalmazás szakaszán — csak a nyilvántartás valamennyi elvének következetes betartásával érhető el. Ezért halaszthatatlan követelmény — már csak azért is, mivel az EFSZ-ek nagy mezőgazdasági üzemek —, hogy minél előbb gépesítsük bennük a nyilvántartás és a számvitel folyamatát, ami elsőszámú feltétele annak, hogy valamennyi szövetkezetbe bevezethessük a szövetkezeti önelszámolást. Ezeknek a céloknak megvalósítása érdekében a szövetkezetekben fokozatosan kialakítják az ehhez szükséges előfeltételeket további kalkulációs-gépek, köny-Ä mezőgazdasági termelést nem tehetjük belterjessé a munkafolyamatok gépesítésének lényeges fokozása és komplex megoldása, s ezzel egyidejűleg a korszerű nagyüzemi technológia érvényesítése nélkül a mezőgazdasági termelés összes ágazataiban. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben elsősorban a gépek és a berendezések kiegészítéséről van szó, hogy így teljes mértékben érvényesíteni tudjuk a nagyüzemi technológiát. Ezért elsősorban arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a gépeket és a gépi berendezéseket minden esetben egy bizonyos termelési technológia megvalósításához szükséges hiánytalan géprendszer formájában szállítsuk le. Ezzel összhangban szigorítani kell a technológiai fegyelmet, fokozni kell a gépek és a traktorok kihasználását, fokozatosan be kell vezetni a gépek karbantartásának és javításának ipari szervezését és tökéletesíteni kell a munka szervezését. Az elmúlt évben a szövetkezetek és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok azzal a javaslattal fordultak hozzánk, hogy nagyobb befolyásuk legyen a gépállomások munkájára. Amint ismeretes, a CSKP KB közgyűlése márciusi határozata értelmében a gépállomások irányítását a járási mezőgazdasági igazgatóságokra bízták és ugyanakkor a műszaki fejlesztés, valamint a gépállomások gazdálkodása, üzemgazdálkodása, valamint a mezőgazdasági gépek szakosított javítóüzemeinek irányítása továbbra is a Mező-, Erdő- és Vízgazdaságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A gépállomások munkája az eddiginél nagyobb mértékben iráult majd a mezőgazdasági termelési ténykedésre és a műszaki fejlődés biztosítására a járás mezőgazdasági üzemeiben. Ezért már ebben az évben fokozták a gépállomások tervét a mezőgazdasági munkálatokban, a földmunkák és a meliorációs munkálatok gépesítésében s főként a növényvédelemben nyújtott segítség fokozásában. Az adott feltételeknek megfelelően és az egyes járások szükségletei szerint növeljük a gépállomások központjainak számát és ezeket a gazdaságilag gyenge szövetkezetek megsegítése érdekében gépi eszközökkel és dolgozókkal látjuk el. A gépállomások fokozottabb működést fejtenek ki a villanyberendezések javítása, karbantartása és ellenőrzése terén és ennek érdekében az elektromos gépek javítására egy javítőcsoportot létesítenek. A lemaradozó szövetkezeteknek a gépállomás által végzett munkálatokat jutányos áron, a mezőgazdasági termelési igazgatóság által megállapított 20—50 %-os kedvezménnyel számlázzák. Ebben az évben a gépállomások 8000 további dolgozót, főként traktorost toboroznak elsősorban azokból a dolgozókból, akik néhány évvel ezelőtt a gépállomásokból más termelési ágazatokba mentek. A gépállomások gépparkja 369 legnagyobb teljesítményű, SK 4-es szovjet gabonakombájnnal, több mint 1300 traktorral, a cukorrépa menetes betakarítására szolgáló gépcsoportokkal stb. gazdagodik. Csupán a gépállomások új dolgozóinak fizetésére több mint 94 millió koronával növeltük a béralapot vagyis többel, mint amennyivel az eredeti tervben erre az évre számítottunk. Ez annyit jelent, hogy a gépállomások már ebben az évben lényegesen nagyobb mértékben meggyorsíthatják az idénymunkálatok ütemét, csökkenthetik a veszteségeket és nagyobb segítséget nyújthatnak azoknak a gazdaságilag gyenge szövetkezeteknek, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek megfelelő gépekkel. Április 1-től életbe léptek a gépesítők új bérszabványai és így a gépesítők bérezése nemzetgazdaságunk más ágazatainak színvonalára emelkedett. Ezen felül a traktorosokat prémiumokkal tesszük érdekeltekké a szövetkezetek gazdasági eredményeitől és azok részesedhetnek a természetbeniek eladásában is. A gépállomásokat továbbra is a termelési tevékenység elmélyítésére és fokozására irányítjuk, valamint a műszaki szolgálat kiszélesítésére, a gépesítők képzésére, az új technika bevezetésére, a nagyüzemi technológia érvényesítésére és legfőképpen a gépek tárolására, karbantartására és kihasználására fordított gondoskodás növelésére. A gépek teljes kihasználását gátló hiányosságok nagy részét a mezőgazdasági üzemekben találjuk. A gépek rossz karbantartása és kezelése a gépjavítások 2-1 28
