Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-25 / 34. szám

újabb győzelmeiért Ing. I. BURIAN mező-, erdő és vízgazdasági miniszter E napokban nagy szövetkezeti csa­ládunk immár hatodszor gyűlt össze igen jelentős tanácskozásra. Több mint 900 000 főnyi szövetkezeti pa­rasztságunk küldte el képviselőit az EFSZ-ek hatodik kongresszusára, hogy megvitassák a szocialista nagyüzemi termelés további fejlesztésének és a szövetkezetek belső ökonómiájának időszerű problémáit. A kongresszus alkalmával, szövetkezeti mozgalmunk megalakulásának IS. évfordulóján ér­thetjük pártunk körültekintő gon­doskodását és azt a nagy segítségét, amellyel falvaiok új szövetkezeti éle­tének lépéseit már kezdettől fogva támogatta és irányította. A párt ve­zetésével, a munkásosztály hatékony politikai és anyagi segítségével érhet­tük csak el mai eredményeinket. A VI. kongresszus előkészületei ab­ban az időpontban zajlottak le, amikor az ez évi gazdasági terv készült és intézkedések történtek a CSKP KB januári és márciusi ülése határozatai­nak valóraváltása érdekében. Arról, hogy mi a teendő a mezőgazdasági termelés növelése érdekében, évzáró taggyűléseiteken, az EFSZ-ek járási konferenciáin, a Zemédélské noviny és a Kölnieké noviny ankétjai kereté­ben adtatok kifejezést elképzeléseitek­nek. Még a viták folyamán számos intézkedést meg is valósítottatok a szövetkezetekben a termelés fokozása és a szövetkezeti dolgozók életszínvo­nalának növelése érdekében. A mezőgazdasági üzemekben elhang­zott javaslatok alapján néhány orszá­gos méretű intézkedést hoztunk: meg­változik a tervezés módja, elmélyül a gépállomások tevékenysége és alap­vető változtatásokra került« sor a me­zőgazdasági beruházások szakaszán. Már gyakorlatilag is érvényesül né­hány, a szövetkezeti tagok és tanon­­cok szociális biztosításával kapcso­latban hozott intézkedés. Fokozódik az anyagi érdekeltség és egyre na­gyobb méreteket ölt a falusi lakás­építés. A nagy cél mezőgazdaságunkat az ipar színvonalára emelni, amelyről pa­rasztságunk nemzedékei álmodtak. A termelés összpontosítása és szako­sítása, a mezőgazdaság kemizálása, a komplex gépesítés további fejlesztése azok a fogalmak, amelyek a kong­resszus tanácskozásainak a forrását képezik. A küldöttek határoznak majd az EFSZ-ek mintaalapszabályzatában eszközlendő változásokról is, amelyek folytán nagy szövetkezeti családunk tagjai jogaikban megerősödnek s egy­szersmind fokozódik egyéni és kollek­tív felelősségük. Mély változásokat idéz elő szövetkezeteseink életében az új nyugdíjrendszer is, amelyet megvi­tatás céljából terjesztünk a kongresz­­szus elé. Azonban még a legalaposabban át­gondolt intézkedések sem elegendők. Az eredményekről mindig emberek döntenek, akik elérik azokat. Többször meggyőződhettünk már arról, hogy képesek vagytok a legsúlyosabb aka­dályok leküzdésére, a nagy mezőgaz­dasági üzemek irányításában. Bizonyá­ra ezúttal is kihasználjátok az összes új intézkedést a szövetkezetek fej­lesztésére. Soraitok közül a legjobba­kat, legtapasztaltabbakat választottá­tok a kongresszus képviselőivé. A kül­döttek között üdvözölhetjük a hiuso­­vicei Josef Trousil elvtársat, a szocia­lista munka hősét, Jarmila Drdajová elvtársnőt, a szocialista munka fiatal úttörőjét, aki lelkes CSISZ-tagként nem tétovázott és lemaradó munka­­csoport vezetését vállalta, s dicséretre méltó eredményeket ért el. A küldöt­tek közül számosán különböző kitün­tetések tulajdonosai. Küldötteitek nem érkeztek Prágába üres kézzel. Még a kongresszus előtt számos kötelezettségvállalás született a termelés fokozása és a piacok jobb ellátása érdekében és ezeket a fel­ajánlásokat sikerrel teljesítettétek. Azonban nagy munka vár még ránk a tervfeladatok teljesítése terén az idén és jövőre is. Számolunk mind­nyájatok aktív segítségével, számí­tunk minden egyes szövetkezeti dol­gozóval, hazánk valamennyi polgárá­val. A szövetkezetesek kezdeménye­zésében nagy erő rejlik. Hosszúéves tapasztalataitok, ötleteitek és lelemé­­nyességtek kezesség arra nézve, hogy minden tartalékot felhasználtok me­zőgazdasági termelésünk felvirágozta­tására. Vidéken és városainkban határozott intézkedéseket várnak az EFSZ-ek VI. kongresszusától a mezőgazdaság fej­lesztése terén, pártunk XII. kongresz­­szusa határozatainak szellemében. Éppen ezért hárult nagy felelősség a küldöttekre a VI. kongresszus ta­nácskozásai során és a határozatok megvalósításában, amelyekkel új győ­zelmeket érünk el szocialista nagy­üzemi termelésünk fejlesztésében. Megnyílt az EFSZ-ek VI. kongresszusa Hezőgazdaságunl! további fellendítéséért (Kiküldött tudósítónk jelentése) Verőfényes tavaszi napsütés kö­szöntötte csütörtökön reggel hazánk fővárosát. A száztornyú Arany-Prága utcáit mindenütt vidám, napbarní­tott arcú embercsoportok lepték el. Köztük sokan színes népviseleteikben jöttek a szövetkezeti tagok nagy ta­lálkozójára a Július Fucíkról elneve­zett Kultúra és Pihenés Parkja kong­resszusi nagytermébe. Délután pontosan 14 órakor nyílt meg az ízlésesen feldíszített kong­resszusi teremben a földművesszövet­kezetek VI. kongresszusa. Az országos tanácskozásnak különleges jelentősé­get ad az a tény, hogy jubileumi évben ültek össze szövetkezeti dolgo­zóink képviselői. Ugyanis pontosan 15 évvel ezelőtt alakultak meg a ma már közel egy millió tagot számláló föld­művesszövetkezeti mozgalom első kö­zös gazdaságai. A kongresszusi terem homlokzatán olvasható a tanácskozások fő jelsza­va: 1970-ig az ipar színvonalára emel­jük a mezőgazdasági termelést. Josef Nágr elvtárs, a mező-, erdő- és vízgazdálkodási miniszter első he­lyettese nyitotta meg az ülést. Üdvö­zölte a baráti szocialista államok kül­döttségeit, a szövetkezetek képviselőit és a vendégeket. A Szovjetunió küldöttségét I. P. Volovcsenko elvtárs, a Magyar Nép-A népgazdaság fejlesztésére tett javaslatok az 1965. évre A kormány e heti plenáris ülésén a kerületi nemzeti bizottságok elnö­keinek részvételével megtárgyalta a népgazdaság fejlesztésének és a beru­házási építkezések 1965-re szóló fő irányelveinek javaslatait, amelyeknek kidolgozásával a kormány a CSKP KB januári ülésének határozatait teljesíti. Ezek értelmében a jövő évi terveket korábban kell kidolgozni, mint eddig. A népgazdaság fejlesztésére irányu­ló tervjavaslatok elsősorban a haté­konyság fokozását, a termelés fejlesz­tését a társadalmi munkatermelékeny­ség fokozását tartják szem előtt. Az ipari termelés homlokterében az alap­vető ágazatok fejlesztése, főleg a tü­zelőanyag és energetikai alap, a vegy­ipar és a kohászat kibővítése kerül. A mezőgazdaságot illető tervjavasla­tok mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló eszkö­zök biztosítását célozzák. A javasla­tok nagy figyelmet szentelnek a köz­lekedés megerősítésének is. A javaslat alapján a jövő évben új lehetőségek nyílnak Szlovákia gazda­sági fejlődésének meggyorsítására és a munkaviszonyban lévők számának további növelésére. A beruházási építkezések terén kedvezőbb feltételeket biztosít az épülőfélben levő objektumok befeje­zésére és az újonnan épült üzemek stb. üzembe helyezésére. Azoknak az épületeknek a jegyzékét, amelyeket 1965-ben kezdenek építeni, már ez év közepén végérvényesen rögzítik. A kormány az 1965. évre szóló ter­vek előkészítésével kapcsolatban kö­telezően utasította a minisztériumo­kat, a központi szerveket és a kerü­leti bizottságokat, hogy a tervek előtt a népgazdaság-fejlesztés minő­ségi mutatóit, a munkatermelékeny­ség gyorsabb növekedésének biztosí­tását, az önköltségek csökkentését, a népgazdaság műszaki színvonalá­nak emelését, és a CSKP KB januári ülésén kitűzött, a népgazdaság inten­­zifikálását célzó intézkedések foko­zatos megvalósítását. Az előkészítő munkálatokba a gazdasági egységek is bekapcsolódnak. Az 1965-re szóló tervek előkészítő munkálatainak megszervezésével biz­tosítják, hogy a terveket idejében, még 1964. év vége előtt megkapják a vállalatok és az üzemek. A kormány az 1970-ig terjedő időszak távlati ter­veinek előkészítésével is foglalkozott. X* X A kormány továbbá jóváhagyta Prága városfejlesztési tervét, amely 1980-ig irányozza elő a főváros kiépítését. A távlati városfejlesztési terv bizto­sítja a fővárosnak mint elsőrendű ipari központnak és jelentős nemzetközi gócpontnak sokoldalú fejlesztését. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere hazánkban (CTK) — Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Vác­lav Dáv'd külügyminiszter meghívá­sára április 20—23. között hazánkba látogatntt. Prágai tartózkodása alatt vendégünket Jozef Lenárt miniszter­titkára is fogadta. A magyar külügyminiszter Václav-gtBurian mérnök, mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter az EFSZ­­'"m-t V/. kongresszusán a föbeszá­­mólót tartotta. elnök és Vladimír Koucky, a CSKP KB Dáviddal megbeszéléseket folytatott a csehszlovák—magyar kapcsolatok eddigi fejlődéséről. A két külügy­miniszter megelégedéssel könyvelte el az eredményeket és reményüknek adtak kifejezést, hogy a két ország közti együttműködés a jövőben is sokoldalúan fog fejlődni. A két állam­férfi tanácskozása folyamán kifejtette véleményét az országukat érintő leg­fontosabb külpolitikai kérdésekről is. A tárgyalások teljes egyetértésben, szívélyes baráti légkörben folytak le. köztársaság küldöttségét Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vezette. El­jöttek a Bolgár Népköztársaság, Len­gyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Román Népköztársaság és Jugoszlávia küldöttségei is, hogy résztvegyenek szövetkezeti dolgozóink nagyjelentő­ségű tanácskozásain. Ott láttuk a prá­gai diplomáciai testület tagjait és a külföldi sajtó számos képviselőjét. * Nágr elvtárs megnyitó beszédében többek közt hangsúlyozta azt, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek VI. kongresszusa olyan időben kezdte meg tanácskozásait, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresz­­szusa határozatainak értelmében nagy­jelentőségű intézkedéseket teszünk szocialista mezőgazdaságunk fellendí­tésére. Külön kiemelte azokat a fel­adatokat, amelyek szövetkezeteink gazdasági helyzetének megerősítése terén előttünk állnak, különös tekin­tettel a beruházási építkezésekre. Szólt a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltsége fokozásának jelentősé­géről, valamint a szövetkezeti tagok szociális biztosításának megjavításá­ról. A megnyitó beszéd elhangzása után a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus munkarendjét, majd megválasztották a kongresszus elnök­ségét, melyben a szövetkezeti tagokon és a funkcionáriusokon kívül helyet­­foglaitak Trousil, Seckár és Scheiner elvtársak, a Szocialista Munka Hősei. Ezután Jirí Burian elvtárs, a mező-, erdő- és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra, hogy megtartsa a kongresszus fő beszámolóját. Pénteken a kongresszus a fő beszá­moló feletti vitával folytatta munká­ját. t. G. (Burian elvtárs beszámolóját lapunk­nak ebben a számában mellékletként közöljük.) IÁ tavaszi munkák és a lakásépítés ellenőrzéséről A Központi Népi Ellenőrző és Sta­tisztikai Bizottság foglalkozott a ta­vaszi munkák és a lakásépítés hely­zetével. A népi ellenőrző bizottság áz egyes járásokban megállapította, hogy a tavaszi munkákra való felkészülés jobb volt, mint az elmúlt évben. Azt is megállapították, hogy még mindig nehézségek merülnek fel a pőtaJkat­­részek beszerzésében. A lakásépítés felülvizsgálása azt bizonyítja, hogy az átadásra kerülő lakások építése némileg javult, ennek ellenére azonban még mindig sok a kisebb nagyobb hibával átadott la­kások száma. Megállapítást nyert, hogy főleg az asztalos munkák minő­sége kifogásolható. Bratislava, 1964. április 25. Ära: 40 fillér XIV. évfolyam, 54, szám. Á szocialista nagyüzemi termelés A szocioíista mezCgozdosógért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents