Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-22 / 33. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Idejében ültetett korai burgonya a magas terméshozam záloga A március második felében, valamint április elején uralkodó szokatlan esős időjárás nem tette lehetővé a tavaszi munkálatok korai megkezdését mint más esztendőben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korai burgonya ültetését április végére, május elejére kell halasztanunk. Remélhetőleg mihelyt a tavaszi gabonafélék megkésett vetését elvégeztük, hozzálátunk a korai burgonya alá történő talajelőkészítéshez, még az átmeneti alacsony hőmérséklet esetén is. Az előcsíráztatóban előkészített burgonya a talajban tovább fejlődik, átmenetileg nem a legmegfelelőbb hőfeltételek között. Ezért nem állítható, hogy a korai burgonya ültetését minden áron április elején szükséges végrehajtani. Ellenkezőleg, ha a körülmények, mint pl. az idén is, úgy hozzák, helyesebb a gumót az előcsíráztatóban hagyni, semhogy azt a hideg, nedves, esetleg nem megfelelően előkészített talajba ültetnénk. Talajelőkészítés szempontjából a korai burgonya igényes. A talajt szükség szerint egyszer vagy kétszer kultivátorozzuk is, hogy laza „magágyat" teremtsünk, s omlós földdel takarhassuk a vetőgumót. E munka elvégzésére nagyon jól bevált az NDK-ból importált úgynevezett kultlvátor-kombinátor, amely a talajelőkészítést, vagyis a boronálást, valamint a kultivátorozást egymenetben végzi el. Ez a gép K 25/1 jelzéssel került forgalomba. A talaj porhanyítására megfelelő gépeink még a KN—170—P, vagy a KHN—280—1 jelzésű kultivátor, melyek segítségével a földet 12—15 cm mélységben dolgozhatjuk meg. Fontos a tavaszi műtrágyázás is. Az őszi szervestrágyázáson kívül (250—300 q hektáronként) a következő műtrágyaadagokat ajánljuk: 50 kg nitrogént 250 kg kénsavas ammonium formájában, továbbá 60 kg foszforsavat 300 kg szuperfoszfát alakjában, valamint 80 kg káliumot 200 kg 40 *Á-os kálisó adagolásában. Ha ősszel trágyázásra nem került sor, akkor az adagokat emelnünk kell, mégpedig úgy, hogy a talajba 70 kg nitrogént, 80 kg foszforsavat és 120 kg káliumot juttassunk hektáronként. Ültetés előtt az előcsíráztatott burgonyát megedzzük. Ez azt jelenti, hogy az üitetőanyagot az előcsíráztatóból néhány napra hűvösebb helyiségbe helyezzük át, esetleg ehelyett, ha erre lehetőségünk nyílik, az előcsíráztató termet erősen szellőztetjük. Jól bevált az a módszer is, hogy az előcsíráztatott burgonyát ültetés előtt sötétbe, pl. hűvös pincébe helyezzük, ahol a gumó megfelelően aklimatlzálódik a földben lévő feltételekhez. A talajt 10—12 cm magas barázdákba húzzuk, s ha ezt a helyi adottságok megengedik, lehetőleg észak-déli irányban. Kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy az ilyen irányban vezetett barázdákban a talaj hamarább melegszik fel, s a' növények több megvilágításban részesülnek, mint a sorok kelet-nyugati irányú képzésekor. A barázdákat igyekezzünk egyenesen vezetni, mert ez a (alajművelő munkákat megkönnyíti, amelyeket ha gépi erővel végezhetünk, időt takarítunk meg. A korai burgonya termesztésének elve: sekélyen kiültetni, magasan feltölteni. Legjobban a 8—10 cm-es ültetési mélység felel meg. Minél sekélyebben ültet-TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS J a n t n e r Armand mérnök: Idejében ültetett korai burgonya a magas terméshozam záloga . 61 Barczi András mérnök: Hogyan vessük a kukoricát.....................62 Csömör Tibor: Legbelterjesebb kukoricafajtáink a körzetesítésben ...................................................63 NÖVÉNYVÉDELEM Polakovié F. mérnök: A talaj fertőtlenítése a kártevők ellen. 64 V___ __ ___J jük ki a korai burgonyát, annál kevesebb energia szükséges a felszínretöréshez, ezért gyorsabban kel ki. Viszont a felületesen elültetett, vagy egyenetlenül, helyenként jóformán be sem takart burgonyát a boronálás folyamán kitúrhatjuk a földből, ezért a takarást gondosan végezzük. Döntő az eredmény szempontjából a kiültetett növényegyedek száma is. Korai burgonya termesztésekor legmegfelelőbb kötéstávolság 62,5X25—30 cm, ami hektáronként kb. 60.000 gumónak felel meg. Ez a mennyiség 40 grammos átlagos gumósúly esetén 24 mázsa burgonyát jelent. Az így létrehozott kötéstávolság következtében a növények hamar összeérnek, kapcsolódnak és megőrzik a talajnedvességet, valamint elnyomják a gyomokat. A gumók száma egy-egy burgonyatövön kisebb lesz ugyan, viszont ezek a gumók gyorsabban elérik a megfelelő nagyságot, nagyobbra fejlődnek, s biztosítják a primőr ár elérését. Ültetéskor a gumókat fejjel felfelé rakjuk a barázdába. Az így elhelyezett gumók gyorsabban kelnek ki, erőteljesebben fejlődnek. Olyan gumók, melyeket fejjel lefelé ültetünk, kb. 7 nappal később kelnek ki. Ültetés közben, esetleg a gumó előkészítése során megtörténik, hogy bizonyos csírahajtásokat megsértünk, vagy letörünk. Az ilyen gumókat külön ültessük ki a burgonyaterület szélére. Ha a letört csírájú gumókat együtt ültetjük ki a többi előcsíráztatott anyaggal, egyenlőtlen növekedésnek leszünk szemtanúi, ami megnehezíti a kultivációt és hézagossá teszi a növénykapcsolódást. Az előcsíráztatott vetőgumót a legtöbb helyen kézzel ültetik. Nagyobb területeken sikerrel alkalmazható a 4—SaB 62,5 jelzésű, burgonyaültető félautomata gép, amelyet Zetor 25-ös traktor után kapcsoltan használhatunk. Egy műszak alatt 1,6—2,8 hektár előcsíráztatott burgonyát ültet el a gép, amelybe az adagolást négy munkaerő végzi. A gépet az Agrostroj N. V. Roudnlce nad Labemi üzeme gyártja. Teljesen automatizált gépeket a csíráztatott burgonya ültetésére még nem használunk, mivel az eddigi típusok erősen megsértik a csírákat Kiültetés után a burgonya talaját könynyű hengerrel járatjuk meg. Befödéskor ugyanis a gumóra kerülő talaj teljesen laza, s a hengerezés elősegíti a víz közeljutását, ami lényegesen meggyorsítja a burgonya kikelését. A hengerezéstől eltekinthetünk, ha könnyű te’ajok esetében az ültetés után esik az eső, vagy ha a középkötött talajok elegendő talajvízzel rendelkeznek. Dél-Szlovákia természeti adottságai közepette a korai burgonya ültetését szükséges április 20—25-ig befejezni. Későbbi ültetés már veszteséggel jár, mivel kizárja a magas primőr árak elérését. Jantner Armand mérnök, a Kráfovái Növénynemesítő Állomás dolgozója Vili. ÉVFOLYAM • 16. SZÁM 1964. április 22. | | CO -t-•t -a i «'§ I % *8 !i i s ‘ £ st §>N o g s*:ü i * b N N . I swJ« 1 s ü -g § 3 S«s|-S, É < G % 7 » 1 3 % a. 'ás
