Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-22 / 33. szám
Á talaj fertőtlenítése a kártevők ellen A talajkártevők elleni vegyi harc a növénykórtan problematikájának fiatalabb szakába tartozik ugyan, de az utóbbi években elsőrendű feladatunkká vált. Már maga a „talajkártevők“ elnevezés eléggé kifejezetten jellemzi a kártevőknek ezt a csoportját s arra mutat, hogy fejlődésükkel vagy legalább is annak egy részével közvetlen kapcsolatban állanak a talajban lefolyó élettel. Kártékonyságuk abban áll, hogy károsítják mind a növények gyökereit, mind a föld feletti szerveit. A kártevők elleni vegyi harcban megkülönböztetünk vetőmagcsávázást és talajfertőtlenítést. A vetőmag csávázásával nem oldjuk meg kielégítően a talajkártevök irtásának ké- ’^rét. A növényvédelemnek ez a módja ve;*s után csak 3—4 hétig védi a csírázó és kikelő növényeket. Ott, ahol a talajkártevők nagyobb mértékben és rendszeresen fordulnak elő, jobban bevált a talajfertőtlenítés. Ezzel a módszerrel ugyanis nemcsak a növényeket védjük, hanem magukat a kártevőket is Írtjuk. Heinzens pmirtás Néhány fontos gazdasági növényünk gyomok elleni vegyszeres védelmét már régebben sikerült megoldani. Legtöbb kultúránk védelmének biztosítása ezen a téren viszont a kutatók folyamatban lévő munkájától, főleg a legújabb lehetőségek gyakorlati megvalósításától függ. Hrnciar mérnök, Synak mérnök és Rajczy Mária Vegyszeres gyomirtás című könyve, amely néhány héttel ezelőtt a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó „Növénytermesztők kiskönyvtára" sorozatában jelent meg magyar nyelven, gyakorlati szakemberekkel kívánja ismertetni a témával kapcsolatos jelenlegi, valamint a közeljövőben várható helyzetet. A könyv egészen új ismereteket nyújt a kontakt herbicidekkel, növekedést serkentő herbicidekkel, gyökérherbicidekkel kapcsolatban. Tanácsot ad a gabonavetésekben, a lenben, a kukoricában, a hüvelyesekben, a herefélékben, a burgonyában, a cukorrépában, a zöldségtermesztésben, a réteken és legelőkön, a dísznövényekben, a gyümölcsészetben a szőlészetben végezhető vegyszeres gyomirtásra. Ismerteti a herbicidek segítségével végrehajtható deszikáció, valamint a fás-szárú növények irtásának módozatait. A könyv legnagyobb érdeme, hogy olyan vegyszerekkel is foglalkozik, amelyek csak ez év folyamán és a közeli esztendőkben kerülnek forgalomba, tehát perspektivikus Ismeretekkel is szolgál. A nagy áttekintést nyújtó kiváló szakkönyv 40 fejezetben, 226 oldalon tárgyalja a vegyszeres gyomirtással összefüggő legújabb lehetőségeket. Ara 7,— korona, kapható a Slovenská kniha könyvesboltjaiban, esetleg megrendelhető a kiadóvállalat címén is (Slovenské vydavatefstvo pödohospodárskej literatúry, Bratislava, Krizková 7). E szakkönyvet az EFSZ-ek, az állami gazdaságok, a gépállomások, a növényvédő központok, a mezőgazdasági iskolák valamint a háztáji gazdálkodók részére bizalommal ajánljuk. STYNDL OLGA, a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó szakszerkesztője A legelső intézkedések közé a talajkártevők előfordulásának előrejelzése tartozik. A kártevők jelenlétét a talajban szondázással vagy egyéb más megfelelő módszerrel (csalétkek) állapítjuk meg. Most a tavasziak, cukorrépa és főleg a kukorica talajára kell összpontosítani a figyelmet. A vizsgálatokat talajelőkészítéssel kezdjük meg, hogy a kártevők előfordulása esetén védőintézkedéseket tehessünk. A szondázást úgy végezzük, hogy 50 X 50X40 cm lyukakat ásunk, a földanyagot kátránypapirosra szórjuk, és megvizsgáljuk, vannak-e benne kártevők. A kár-Darab Drótférgek: 1—5 6—15 16—30 31—50 50-nél több Pondrók: 1—2 2-4 4-8 8-nál több A megállapított kártevők mennyisége szerint határozzuk meg a védintézkedéseket. Gyenge előfordulás esetén a vegyi beavatkozás nem ajánlatos. Közepes előforduláskor a vetőmagot Hermal L és megfelelő Adheziv kombinációjával csávázzuk. Amennyiben azonban erős, sőt vészes előfordulást állapítanánk meg, hektáronként 150—200 kg Gamaciddal fertőtlenítjük a talajt. Hektáronként 150 kg-nál kevesebb Gamacid talajfertőtlenítésre nem elegendő. A gabonafélék esetében például egyáltalán nem vezették be a megelőző védintézkedéseket talajvizsgálatok alapján. S ha az áttelelt és drótférgekkel erősen károsított őszieket hektáronként 200 kg Gamaciddal kezelték, ez a rovarirtó szer egyál-Sárgavirágú takarmánycsiliagfürt keverékvetésben A sárgavirágú takarmánycsillagjiirtöt a tisztavetés mellett keverékben is termesztették. Célul tűzték a fehérjenövelésen kívül a nagy tömeg elér'ését. A keverékben a csillagfürt komponensei a bükköny, a zab, a magasperje, és a napraforgó növények voltak, kétéves kísérlet (1959-60) igazolta, hogy minden változatban a keverék nagyobb tömeget adott, mint a tisztavetés, mely 120 q/ha, a bükkönyös keverékben 150 q, a napraforgós keverék 230 q-át termett. A különbség 1960-ban még nagyobb volt. A keverékvetésben a csillagfürt asszimilációja nem mutat csökkenést. (Izv. Timirjázevszkoj Sz/h. Akademii) Gibberellinsav hatása a szamóca növekedésére Egy-két hónapos hideghatásnak kitett növények levelei igen erősen nőttek melegházban. Hosszú nappalok hatására (16 óra) a levelek nagyobbak lettek, mint a rövid megvilágítás alatt (10 óra). Gibberellin permetezések (50 - 200 ezrelék) a vegetatív növekedést fokozzák. Ha Gibberellin lanolin pasztát a levélre kenték vagy 50, 200, 1000 ezrelékes oldattal permetezték, erős indanövekedést okozott. (Proc. Am. Soc. Hort. Sei.) tevőket minden egyes lyuk esetében külön megszámláljuk. Ahány kártevőt találunk négy lyuk földanyagában, oly mértékben fertőzött 1 m2 területet. A tábla nagyságától függően 4—10 lyukat ásunk, mégpedig olyképpen, hogy sakktáblaszerűen helyezkedjenek el. Még a legpontosabb megállapítás esetén Is számolnunk kell bizonyos hibával, amelyre hatással van a lyukak száma és a terület elhelyezése. Az 1 ml-en megállapított talajkártevők előfordulását a következőképpen osztályozzuk : Az előfordulás: talán nem volt hatásos akkor, ha csak a felszínére került, s nem dolgozták be kellően a talajba. Ez idő szerint nálunk a talajkártevők ellen csak a Lindán bázison alapuló szereket gyártják (1 %-os Gamacid, 0,3 %-os Supergam). A Gamacidot lehetőleg szélmentes időben használjuk. Alkalmazására legjobban bevált a helyesen beállított szórórésü műtrágyaszóró és talajbadolgozására a tárcsás borona. Ha a vegyi készítményeket idejében és helyesen alkalmazzuk, mérhetetlen károknak vehetjük elejét. Polakovic F. mérnök, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (Bratislava) dolgozója Sertések hústermelőképességének javítása Gyakran előfordul, hogy jó tenyésztési teljesítménnyel rendelkező kocák ivadékai a hlzékonyságvizsgálatban rossz eredményeket mutatnak fel. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy ennek melyik szülő az okozója. Ennek érdekében a kocának több párosításból (más-más kantól) született ivadékait kell vizsgálatba vonni. Az ultrahangos eljárás, amely lehetővé teszi a vágási minőségnek élő sertésen történő megállapítását, jó elöszelekciónak tekinthető. (Schweinez. Schweinern.)’ A legelőn itatás hatása a tehenek tejtermelésére A Dummersdorf-i Állattenyésztési Kutató Intézet kísérletet folytatott annak megállapítására, hogy nem elégíti-e ki a legelő tehenek ivóvíz-szükségletét az, hogy reggel és este a fejéskor az istállóban kellő mértékben vízhez jutnak, úgy mint télen át. Az egyik csoport tehenet így itatták, míg a másik csoportnak a legelőn egész napon át állandóan ivóvíz állott rendelkezésére. A nyár folyamán végzett kísérlet azt az eredményt szolgáltatta, hogy a tejtermelésben nem következett be szignifikáns különbség. (Grünland-Feldfutter) gyenge közepes erős erős, sőt vé‘ vészes gyenge közepes erős erős, sőt vészes 1964. április 22.
