Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-22 / 33. szám

Miért kevesebb tavaszon a visszatérő madár ? ben bizonyára érthetőbbé válik előt­tünk, ha egy-egy tavaszon ligeteink­ben, kertjeinkben nem csendül fel a poszáták és fülemülék csattogó tril­lája, ha üresen marad a fecskefészek és gazdátlan a gólya otthona, ha va­lahol a vadász panaszkodik, hogy „az idén rossz a kacsahúzás“. Dr. Beretzk Péter Növényvédelmi tanácsadó Hogyan tovább a Zeazinnal ? Simonfalvárél a 67 éves Bacsó Julianna, szövetkezeti tag kérdezi, hogyan kaphatna több segélyt. Kérését azzal indokolja, hogy ereje nagyon megfogyatkozott a hatszor! műtét után... Forduljon a szövetkezetének szo­ciális bizottságához, ha ilyen bizottság nem működne, úgy a szövetkezet ve­zetősége az illetékes ügye elintézé­sére. Végső soron írásbeli panaszával — ha a szövetkezet vezetősége fi­gyelmen kívül hagyná kérelmét — folyamodjék a Járási Nemzeti Bizott­ság szociális ügyosztályához. Nagy Zoltán, vámosladányi ol­vasónk a meztelen csigák és a lé­tető irtására kér tanácsot: Kertföldjének talajába Gamacid vegyszert dolgozzon be. A melegágy földjét dynolos vízzel jól fertőtlenítse át. Az ún. „meztelen“ csigák ellen rézgálicot, rézmészport használjon. A lótetű járataiba korpás-melaszos flu­ortartalmú csalétket helyezzen. Ugyancsak kipróbálhatja: 1 %-os dy­nolos vizet öntsön a lőtetűvájta üre­gekbe. Szilvafáinak erős mézgázosodá­­sáról panaszkodik Pacső Ven­del komáromkörnyéki olvasónk: Szilvafán és általában csonthéjaso­kon gyakori jelenség a mézgásodás. Nem önálló betegség, hanem valami más bajnak a tünete. Olyankor fordul elő, ha a fát valamilyen gombabeteg­ség támadta meg, vagy a fa nem ta­lálta meg tenyész-feltételeit és élet­tani zavar állt be. Ilyen ok lehet: a talaj mészszegénysége, magas talaj­víz, egyoldalú nitrogénműtrágyázás, éretlen istállótrágya használata, fagy­kár, sebzések, szakszerűtlen metszés, gyökérsérülés stb. Ezeket az okokat kell megkeresni és megszüntetni, utána a mézgásodás elmúlik. Tudományos 1 I érd ékességek FAGYÁLLÓ BÚZA, CSÜCSTERMÉSÜ HIBRID KUKORICA A Zágrábi Növénynemesltő Intézet tíz esztendei munkával a San Pastoré­­nál is bővebb termőképességű és a fagyokkal szemben is jobban ellen­álló két búzafajtát állított elő. Az egyik közülük — a BO 3963/60 - igen kiválónak bizonyult. Ennek a fajtá­nak még neve sincs, csak az előbb jelzett száma, de annál inkább bő­velkedik jó tulajdonságokban. Hektá­ronkénti átlagtermése 65 mázsa. A rozsdásodásnak jobban ellenáll, mint eddigi elődei s ha valamelyest rozs­dásodik is, termése csak egészen el­enyészően csökken. A jugoszláv kutatók másik büszke­ségéről is hírt adhatunk. A Zemun Poljei Kutató Intézet új hibridfajtája (kukoricáról van szó) hektáronként átlagban 91,85 mázsa szemes termést adott a rumai „Srem" gazdaságban. Megközelítő eredményeket értek el az intézettel együttműködő többi gaz­daságban is. KÉK SZlNÜ ROVARIRTŐSZER A rovarirtószer voltaképpen kétélű „fegyver“ másfelől gyakran halálát okozza a madaraknak, amelyek pedig a gazda szövetségesei: a nagy fagyok elmúltával ugyanis rengeteg rovart pusztítanak. Két svéd tudós, Hjammar Fleischer és Aake Holm megoldást talált erre a problémára. Azt állítják, hogy a madarak irtóznak a kék színtől. Ha tehát a rovarírtőszereket kék színűre festenék, a madarak többé nem csip­kednék az ilyen szerekkel beperme­tezett növényeket. EGY HÉT HELYETT EGY ŐRÁ Csupán egy-két órára van szükség ahhoz, hogy a „Tetrazin“ kémszer segítségével ellenőrizzék a kukorica, a búza, az árpa, a rozs, a borsó és más növények vetőmagjainak életké­pességét. Ahhoz viszont, hogy a ve­tőmag megfelelő voltát a szokásos csíráztatés útján megállapítsák, egy hétre van szükség. A vetőmag minőségének vegyi el­lenőrzése igen egyszerű. A próbának vetett magokat felébe vágják és a vegyi oldatba teszik. Ha a vetőmag életképes, akkor a vizsgálatra elő­készített anyag a csírát veresre fes­ti. Az életképtelen csira színe vál­tozatlan marad. . Ezt a módszert a vegyi reagensek (kémszerek) tudományos intézetében dolgozták ki. Egy elemzés végzéséhez mindössze néhány ezredgramm vegyi kémszerre van szükség. Az idén a szovjet vegyipar már megkezdte a vegyi kémszer előállítását. MIKROMÜTRÄGYA Lettországban mintegy 19 000 hek­táron kísérleteznek molibdén-, bór-, réz- és cinktrágyákkal. A mikroelemekkel trágyázott föl­deken két-három mázsával emelke­dett a szemes borsó, a pillangósok és bükköny, 25 mázsával a burgonya, 30 mázsával a cukorrépa és 55 má­zsával a csalamádé hektárhozama. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a mikroelemek egyúttal jelen­tősen megjavítják a termékek táp­értékét is. Megnövelik a fehérje- és vitamintartalmát. Mlkromútrágyának a rigai vállala­tok ipari hulladékait használják fel. Jó eredménnyel járt a mikroelemek, a herbicidek, a rovarírtószerek együt­tes használata. Streba András olvasónk kérdezi Nagysallóról, hogy ecetesízü bo­rít miként tudná megjavítani: „Elpuskázott“ borára egyedüli or­vosság: mielőbb fogyassza el, lehető­leg forraltam Ha több van belőle, csökkentett áron értékesítse. Csupán pezsgő készítésére alkalmas. Ennek receptjét szerezze meg valamelyik borüzemtől. Az elmúlt két évben több eset­ben lehettünk tanúi annak, hogy csökkent — az időjárási viszonyok következtében — a kukorica kö­zötti gyom irtására használt Tria­zin herbecid hatása. Sőt, némely esetben rossz utóhatása volt a kukoricát követő kultúrnövényekre. Éppen ezért a Bratisiavai Agroké­miai Kutató Intézet, a Trnavai Ku­koricatermesztési Kutató Intézet­tel, s más kísérleti, valamint tu­dományos Intézettel karöltve — mint például a svájci J. R. Geigy Vegyi Üzem — az említett időben tanulmányozta a fennálló helyze­tet, s több olyan módszert dolgo­zott ki, melynek alkalmazásával arra kényszeríthetők a herbicidek, hogy újra teljesítsék küldetésüket. Mi tehát a további teendő? A leghelyesebb az, ha — az eddigi gyakorlattól eltérően — korábban alkalmazzuk a Zeazint: lehetőleg még a talajmúvelés előtt. Az ide­jében felhasznált herbicid jó ki­használja a csapadék mellett, a ta­laj tavaszi nedvességét, minek folytán gyorsabban jut el a gyom­növények gyökeréhez. A további változás abból áll, hogy hektáronként semmi esetre se használjunk fel 4 kilónál több Zeazint. Könnyű, humusz-szegény talajon pedig csak 3 kilót használ­junk. Ezek az adagok — kevesebb csapadék mellett is — hatékonynak bizonyultak a gyomirtásban és jó előfeltételeket teremtenek a kuko­rica utáni kultúrnövények ter­mesztéséhez, fejlődéséhez. A hek­táronkénti 3—4 kiló Zeazin akkor is megfelel, ha silókukorica eseté­ben használjuk. A Zeazin és Triazin herbecidek­­nek itt ismertetett új használati módszerét valamennyi kukorica­­termesztőnek ajánljuk, mivel azt ötéves kísérletek előzték meg. A Zeazin hatása ugyanis olyan, ame­lyet semmi más vegyszer, vagy munkaerő nem pótolhat. A Zeazin fent leírt alkalmazása — más ag­rokémiai beavatkozások mellett — egyik fő feltétele lesz annak, hogy a hektáronkénti 20 — 30 mázsa sze­meskukorica helyett 30—50 mázsát, sőt még ettől is több kukoricát termeszthessünk. Mindez vonatko­zik a silókukoricára is! ŰJ FUNGICID A Bratisiavai Agrokémiai Kuta­tó Intézet dolgozói újfajta szerves fungieidot állítottak elő, mely jól bevált a szőlőperonoszpóra ellen. A réztartalmú készítmény amellett, hogy a Faltan és Kaptan néven ismert gombabetegségeket is pusz­títja, jelentősen gyorsítja a szőlő érését, s előnye még, hogy nem perzseli meg a termést. A kísér­letek során az Is bebizonyosodott, hogy az új fungicid a saláta, a bab, a paradicsom, a hagyma és zeller különböző betegségei ellen is felhasználható. Kistermelők részére: ARBORIT ÉS CERERIT A semtíni „Synthesis“ Vegyi Üzem kutatói karöltve a Gyümölcs­ös Zöldségtermesztési Kutató In­tézettel, új műtrágyákat állítottak elő. A gyümölcstermesztők részé­re Arborit, a zöldségtermesztők részére pedig Cererit néven. Az Arborit összetétele: 10,04 % Nitrogén, 11,45 °/o P^Os, (fele víz­ben oldódik), 18,32 °/o K20, 13,79 % klór, 5,04 % magnézium, 10 % mész, de tartalmaz mangánt, rezet, cinket, molibdént és ként is. A Cererit összetétele: 10,68 % N, 0,9 % P2Os, (fele vízben oldó­dó), 14,24 % K20, 4,45 °/o magné­zium, 11,73 % mész, 9,8 °/o kén, 1 % klór, de található benne man­gán, bór, molibdén, cink és réz is. Az új műtrágyák ára kilónként 3 korona. Jó szolgálatot tesznek — különösen a kistermelőknek. Az üzletekben már a második negyed­évben kapható. Újdonság - a talaj vegyi fertőtlenítése Vegyiparunk NEMATIN néven új talajfertőtlenítő vegyszert állított elő. A hírek szerint a folyékony halmazállapotú vegyszernek nagy az alkalmazási területe. Jól bevált többek között az üvegházak és me­legágyak földjének, a komposzt és más fertőzött talaj fertőtlenítése­kor. A NEMATIN főleg a különböző gazok és azok magjait, a gomba­betegségeket, a burgonya és a répa kártevőit, de az apró földférgeket — pl. hernyókat, százlábúakat stb. — is pusztítja. Az oldatot a talajba kétféle módon juttathatjuk: per­metezéssel és leszántással. A kom­poszt fertőtlenítésekor a locsolást alkalmazzuk. A talaj fertőtlenítését NEMATIN- nal 4-5 héttel — 15 foknál maga­sabb hőmérséklet esetén — a ve­tés vagy az ültetés megkezdése előtt végezzük. Kedvezőtlen idő­járási viszonyok közt 4 — 5 hétnél tovább tart a fertőtlenítési időszak. A NEMATIN pontos felhasználá­sára vonatkozólag bő utasítást ta­lálunk a csomagoláson. — Megje­gyezzük még, hogy az új vegy­szerrel nemcsak igen egyszerű, ha­nem olcsó is a talaj fertőtlenítése. PANELELEMEK A MEZŐGAZDASÁGBAN Eddig csak a repülőgépiparban, han­gárok építéséhez használták a köny­­nyúfémből készült, nagy szilárdságú építőelemeket. Űjabban egy kanadai cég mezőgazdasági építkezéshez fel­használható panelemeket is gyárt. Az épületek tetőszerkezetét egy-két acél­lemez tartja, ereszmagasság 2, 3,5, vagy 4,5 méter. A kétszeresen redő­zött anyag jelentős súlytöbbletet bír el. (Farm mechanization) gépesített szölökarözás Hetvenöt holdon telepített szőlőt az elmúlt években a siklósi Magyar-Bol­gár Testvériség Termelőszövetkezet. Ehhez 175 000 karót kellett elhelyez­ni. Mivel a karók leverése nehéz fi­zikai munkát igényelt, és egy ember csupán 300 — 400 karót vert le napon­ta, Roskó Zsigmond, a szövetkezet elnöke nem hagyta ennyiben a dol­got. Sikeresen megoldotta a szőlőka­rózás gépesítését. Az újítás szerint UTOS-traktorra szerelték fel az olajhidraulikával mű­ködő karózógépet, amely a traktor két oldalán egy-egy 35 centiméter átmé­rőjű bordás tárcsából áll. A tárcsák fel-alá mozognak, és a szőlőtőke mel­lé állított karókat 40 cm mélyen he­lyezik el a földben. A gép egyszerre két sort visz, így naponta öt-hatezer karót helyezhetnek el vele, megtaka­rítva 12 — 15 ember munkáját. Az em­beri munka csupán abból áll, hogy a karókat a szőlőtőke mellé állítják. A karózóképet mindenütt alkalmazhatják ahol 180 centiméternél szélesebb a sortávolság. (Újítók Lapja) AUTOMATA CSAPADEKMERO A Meteorológiai Intézet szakembe­rei (Román Népköztársaság) automa­ta csapadékmérő készüléket szerkesz­tettek. A készülék vízgyűjtő billenő kupéja miután — négyzetméteren­ként — fél liter vizet felfogott, ön­működően kiürül. A nyert adatokat egy relé rendszer „memorizálja“ és telefonhívásra morzejelek formájában továbbítja a központnak. Az új csapadékmérőnek a külföl­dön használatos készülékkel ellentét­ben az a nagy előnye, hogy nem kell hozzá külön kábel-rendszert kiépíteni, hanem be lehet kapcsolni az országos telefonhálózatba, a falusi telefonköz­pontokba. A készülék naponta any­­nyiszor szolgáltat adatot, ahányszor az illető meteorológiai állomás fel­tárcsázza a készülék számát. Egysze­rűségénél és kis méreténél fogva bárhol felszerelhető. (Falvak Dolgozó Népe) TÄSKAHEGESZTÖ A Siemens-cég kisméretű, könnyen hordozható, nagyteljesítményű he­gesztőtranszformátort készített. A képen látható LR—2 jelű készülék bármilyen 220 volt feszültségű kon­nektorba bekapcsolható. -Mivel hosszú kábellel van ellátva, sőt az még hosz­­szabblthatő is, mindenütt használható, ahol a világítási hálózat elérhető. Kezelése nem igényel sem különö­sebb szaktudást, sem nagyfokú jár­tasságot. A kívánt hegesztési áram­erősséget a megfelelő billentyű be­nyomásával egyszerűen be lehet ál­1964. április 22. lítani. Legnagyobb üzemi áramerős­sége 130 A, 24 V feszültségénél. Az áramerősséget az elektróda egyenlőt­lensége befolyásolja. 1,5 — 3,25 mm között minden méretű elektróda fel­­hegeszthető vele. Különösen jól használható a mező­­gazdaságban, a gépjárműiparban, bár­miféle javításnál vékony lemezek he­gesztésénél, de a hegesztés egyéb te­rületén is bármilyen nagy készülék­kel felveszi a versenyt. Az erős műanyagház-burkolat nem­csak jó szigetelést, hanem megfelelő védettséget is jelent a transzformá­tornak. Mivel nincsenek mozgó alkat­részei, igen tartós és üzembiztos. 4 MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ 0 MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ % MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ + MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ OLYKOR szomorúan tapasztaljuk hogy költöző madaraink egy része nem tért vissza hozzánk. A városi ember csak azt veszi észre, hogy ke­vesebb lett a fecske. Földművelő né­pünk figyelme azonban más mada­rak megfogyatkozására is kiterjed. Gondolkodóba ejti, hogy miért ma­radt üresen a gólyafészek. A tanyasi ember azt is számon tartja, hogy visz­­szajöttek-e eperfájára a bábaszarkák, amelyek az apró csirkék tolvajait, a szarkákat és a dolmányos varjúkat űzik el a közelből. Megint csak tépe­­lődik, ha házatájának bübosbankáját nem látja, holott egy csendes őszi alkonyaton nem is egymaga, hanem nyolc fölnevelt fiával indult el téli szállása felé. Hova lettek az otthonukhoz hű vándormadarak? Miért maradt min­den második fecskefészek gazdátlan az eresz alatt... ? Ha együtt mehet­tünk volna a költözőkkel, pontos vá­laszt adhatnánk e kérdésekre. Álta­lában azt szokták mondani az érdek­lődőknek, hogy a madarak száma a vándorút időjárás okozta viszontag­ságai miatt, valamint az állat- és em­berellenség pusztítása következtében csappant meg. Ez így helytálló Is, de nem egyetlen oka a megfogyatkozás­nak. KI NE EMLÉKEZNÉK olyan évre, amidőn a kora őszi meleg napok után hirtelenül szeles, esős, tartósan hideg idő köszöntött be. Az ornitológus ilyenkor az úton levő rovarevő ván­dorokra gondol. Sokan lehettünk ilyenkor tanúi, amint a kiéhezett fecskék ablakpárkányokon, istállók­ban, csónakok szegletében fürtökbe bújva, meggémberedve dideregtek és pusztultak. (Voltak évek, amikor re­pülőgépekkel vitték délebbre az el­csigázott madarakat.) Rovarevő ma­darak 24 óránál tovább nem bírják a koplalást. Vonulás idején a madártest magasabb hőmérsékletének fenntar­tásán kívül a fokozott munkateljesít­mény is több táplálékot kíván. A táp­lálék hiánya elsősorban a rovarevő madarakat juttatja végveszedelem­be. Az éjszakai vonulókat is sok ve­szély fenyegeti. A vak éjszakákba az útjukba eső fények felé tartanak, s a kivilágított városok fölött halad­nak. A telefondrótokon ugyancsak sok madárkát ér el a balsors. Fürjek, törpegémek és a vízityúkok a leg­gyakoribb áldozatok. Rengeteg madár repül neki a vasúthálózatot kisérő drótoknak. Sok éjszakai vándor pusz­tul el a tengerek világítótornyai kö­rül, hajók árbőclámpáinál, mert ne­kirepülnek a fényforrásoknak. Az em­beri és állati kártevői közül az állati kártevők pusztítása nem számottevő. A SZÁRNYAS RAGADOZOK a foko­, zott irtás következtében annyira meg­­? gyérültek, hogy az apró madarak szá- i mát nem apasztják lényegesen. Annál- több madarat pusztít az ember. Egy- időben az olaszok az apró madarakat- étkezés céljára százezerszámra fog­­. ták. Közép-Európa madarainak java- része ugyanis az olasz félsziget men- i tén költözik dél felé. Az olaszok há­- lóikat a megszokott vonulási útvona­­, lakon, leginkább völgyekben feszítet- 1 ték ki. A nemzetközi madárvédelem t a pusztításnak ezt a módját megszün­■ tette, s Olaszország is elfogadta az ; egyezményt. I Sok madár pusztul el méregtől, leg- i inkább növényvédelmi szerektől. Ar- i zénes oldattal permetezett hernyóbá­bok, peték fogyasztása sok rovarevő i madár életébe kerül. Szőrmés dűva­­• dakat (róka, görény stb.) és szárnyas [ kártevőket (szarka, dolmányos varjú stb.) sztrichnines, foszforos méreggel szoktak irtani. E csalétekből az ártat­■ lan, hasznos madár is csipeget. Az 1955. év telén Afrikában 500 gólya ar-1 zénos méreggel irtott sáskától pusz­tult el. A MADARAK SZÁMÁNAK apasztá- 1 sában szerepelnek a madárbetegségek ’ is. Kivált a járványok. A fertőző be­tegségek a vadmadarak között kor­látlanul pusztíthatnak, miként az em- 1 berek között alig egy emberöltővel ezelőtt a kolera és a pestis (akkor a pusztulás mértéke a világháború pusz­­; títását is túlszárnyalta). Az orvostu­domány megfékezte az embert fe­nyegető pusztító járványokat, sőt már a házi szárnyasainkat is védőoltással óvjuk. A vadmadarak között azonban 1 szabadon dühöng a járvány. Hasonló­an az emberi járványokhoz, a beteg­ség ott pusztíthat legjobban, ahol tö­meges az együttélés. A madarak fő­ként a vonulás idején verődnek tö­megbe. A VADMADÁR-JÁRVÁNYOK még koránt sincsenek földerítve. A Szov­jetunióban, ahol figyelemmel kísérik a házi szárnyasok és a vadmada­rak, továbbá a négylábú háziállatok járványai között levő összefüggéseket, nagyarányú kutatómunka folyik a be­tegségek földerítésére és a járvá­nyok megakadályozására. A baromfi­aknál és a vízimadaraknál a legtöbb járvány fertőzési útja a bélcsatorna. A járványokat többnyire paratifusz­­törzsek idézik elő. Az úgynevezett baromfi-kolera és a barmofi-pestis embert nem betegít meg. Ezt tapasz­taljuk vadmadarák egyes járványai során is, bár ismeretes olyan madár­járvány, amely az emberre is veszé­lyes, sőt olykor végzetes is lehet (pa­­pagálykór stb.). A VONULÖ MADARAKAT fenyegető s itt felsorolt veszedelmek ismereté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents