Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-22 / 33. szám
Bratislava, 1964. április 22. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 55, szám. Az ébredő természet biztató mosolyával érkeznek földműveseink hazánk fővárosába. Elözönlik az utcákat és a jövőbe vetett hit derűjével egymillió szövetkezeti tag üdvözletét tolmácsolják a város munkásságának és pártunk és kormányunk képviselőinek. Az arany Prága vérkeringése frissebben lüktet. A járdákon keményen lépkednek a napbarnította, mosolygós arcú emberek. A falvak dolgozói reményteljes ígéretet hoztak. Virágcsokrok helyett milliárdos kötelezettségvállalásokkal lépték át a város kapuit, melyeknek teljesítése bőségesebb élelmiszer-ellátást eredményez, nemcsak a főváros, de az egész ország számára. Holnap találkoznak a kongresszus küldöttei, pártunk és kormányunk képviselőivel. A munkás-paraszt szövetség jegyében elbeszélgetnek mint jobarátok. Szemtől szembe elmondják egymásnak gondolataikat, kicserélik tapasztalataikat. Megtárgyalják mindazokat a kérdéseket, amelyek sürgős megoldásra várnak, hogy azután még nagyobb léptekkel haladjunk mezőgazdaságunk fejlődésének útján Szövetkezeti parasztságunk több hónapon át készült e napra Az EFSZ-ek VI. kongresszusának vitaanyaga modot nyújtott arra, hogy a dolgozok széles tömege megismerje az új irányelveket, elvitatkozzek fölötte, s megtegye észrevételeit, építő javaslatait. Az évzáró taggyűléseken a felszólalók többsége a vitaanyag egyes pontjaiból kiindulva kereste a megoldás hogyanját, mikéntjét. A járási párt- és szövetkezeti konferenciák szintén^ a kongresszus jegyében zajlottak le, amelyeket gazdag és batorhanoú vita jellemzett. Ezeken az összejöveteleken többszaz kollektív és sokezer egyéni kötelezettségvállalás, majd a gazdálkodás megjavítása érdekeben sokrétű, messzemenő intézkedés született. Parasztságunk képviselőinek van mit mondaniuk a kongreszszuson. igaz, az elmúlt év eredményeivel nem dicsekedhetünk, de annál jobban kecsegtet az idei. Az eladási tervek teljesítése hűen tükrözi: szövetkezeteink nagyobb hányada a helyzet magaslatán áll, maraaektalanul teljesíti kitűzött feladatait. Örvendetes tény, hogy állattenyésztőink az első negyedévben 2 millió 600 ezer liter tejet adtak terven felül közellátásunknak, de nem maradnak le a sertés- és marhahús eladásában sem. A jelek azt mutatják, növénytermesztőink is kivágják a rezet. Türelmetlenül lesték az időjárást, a föld pirkadását, s tavasznyíláskor tétovázás nélkül harcbavonult gép és ember. Az 1883 komplexbrigád mintegy 40 000 tagja hangyaszorgalommal látott munkához, s pár nap alatt földbe került az árpa, a cukorrépa. Az indulás tehát biztató. A munkaütem minden bizonnyal nem lankad a további teendők során sem. A kizsendült, gyorsan növekvő-bokrosodó ősziek is bizalmat keltenek, s idén növénytermesztőink is minden bizonnyal kitesznek magukért. Mezőgazdaságunk dolgozol mindenkor tettrekészek, hogy a termelés bármely szakaszán döntő fordulatot érjenek el. Ezt példázza a poprádi mozgalom, amely 200 mázsás átlagos burgonyatermést tűzött ki célul. A jicíni járás földművesei versenyt hirdettek 400 mázsa cukorrépa elérése céljából. Az érsekújvári járás felhívásának lényege: területegységenként a legnagyobb tápértékét elérni, s ezen belül hektáronként minél több fehérjét biztosítani. A nádszegi CSISZ szervezet kezdeményezésére a galántai járás 50 mázsa szemeskukorica elérésére ( mozgósította Dél-Szlovákia termelőit. A többtermelésre serkentő i felhívás nagy érdeklődést vál- : tott ki termelőink körében, s napjainkban már országos jelleget öltött. Egyre több szövetkezet jelenti be részvételét a versenyekbe és teszi meg a szükséges lépéseket vállalása teljesítésére. Ha a termelés emelésére vonatkozó Intézkedéseket s a vele | párosult akaratot egybevetjük, az idei terv teljesítése révén nem szenved csorbát a parasztbecsület. Ez pedig azt jelenti, hogy év végére sok millió tojás, több millió liter tej, néhány ezer tonna hús gyarapítja majd állami háztartásunkat. Küldötteink minden bizonnyal erről is beszámolnak a kongresszuson. Ám mielőtt mindezt elmondanák, nem feledkezhetünk meg arról az egyedülálló, sokoldalú segítségről, amelyet pártunk és kormányunk éppen az utóbbi hónapokban nyújtott földműveseinknek. Hiszen idén 17 milliárd 300 millió koronát szabadított fel az állampénztárból csupán a mezőgazdasági beruházás érdekében. További 700 millió korona szolgálja a termelési tervek túlteljesítéséért járó prémiumokat. A tavalyihoz viszonyítva 1337-tel több gabonakombájnt, 22 %-kal több műtrágyát, a gyomirtó herbicidekből pedig 40 %-kal többet kap mezőgazdaságunk mint 1963- ban. S ha mindehhez hozzáadjuk a szövetkezeti dolgozók szociális helyzetének megjavítására fordított összeget — családi pótlék juttatása, anyaszabadság, a bölcsődék és óvodák költségei, a tanoncok ingyenes ellátása stb. — mind-mind kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk nemcsak ékes szavakkal, de milliárdos összegekkel segíti mezőgazdasági dolgozóink jólétét, valamint a termelés fellendítését. Tudjuk, e nagyhorderejű segítség mögött munkásosztályunk áll. A gyárak, üzemek dolgozóinak szorgalma, munkájának gyümölcse rejlik a milliárdokban. Amikor küldötteink baráti jobbjukat nyújtják a találkozáskor, legyen a kézfogás a munkás-paraszt szövetség megbonthatatlan jelképe. Idén hatodszor ül össze a parasztparlament. Képviselői olyan emberek, akik á munka frontján mindig az élvonalban haladtak. Most eljöttek, hogy pártunk és kormányunk felelős tényezőivel a mezőgazdaság felemelésének módjairól tárgyaljanak. Köztudomású, hogy nagyon igényes feladat megvalósítása előtt áll parasztságunk. Az elmúlt évhez viszonyítva 6,5 százalékkal kell növelnünk mezőgazdaságunk össztermelését. Ennek keretén belül legnagyobb emelkedéssel a gabonatermés terén számolunk. Hogy ezt elérjük, szakszerűen, az adott időben végezzük az ősziek ápolását és fejtrágyázását. Továbbá a szemveszteség csökkentése érdekében az eddigiektől körültekintőbben szervezzük meg az aratási munkákat. Elsőrendű teendőink közé tartozik a takarmányalap biztosítása és a fehérjedús növények termesztésének növelése is. Ez megköveteli a hüvelyes takarmányfélék vetésterületének bővítését, valamint a herefélék és egyéb pillangósok jó minőségben történő betakarítását. Célunk, hogy idén legalább négy millió tonna fehérjetartalmú takarmány kerüljön a silógödrökbe. Amíg Prágában alkotó vita pezsdül, otthon, kinn a határban, az istállókban serényen folyik a munka, hogy a kongresszus határozatai, kitűzött irányelvei mihamarabb testet öltsenek. A föld népe egy emberként azon fáradozik, hogy dúsabb legyen a kalász, több a hús, zamatosabb a bor. Földműveseink gondolata munka közben Prága felé repül, ahol jövőjükről tárgyalnak. Kiki munkahelyéről forrón köszönti a kongresszust. Milliónyi szövetkezeti dolgozó szíve mélyéből kíván eredményes munkát a parasztparlamentnek. Szerencsés utat, jó munkát! Az irodában csak ritkán találsz rá. Hajnalban és este az istállók valamelyikében, délelőtt pedig, ha éppen nem vesz részt értekezleten, az emberek közt jár. Jó gazda módjára gyönyörködik az állatállományban. Nem alaptermészete a parancsolgatás. Ha valamely termelési kérdésre összpontosítja figyelmét, olyankor minden kísérlet hiábavaló lenne másra terelni a szót. Mielőtt belekezdene valamibe, mélyen elemzi, megfontolja a dolgot, s csak azután dönt. Ilyen ember Szikszai Vilmos elvtárs, az ipolysági szövetkezet elnöke. Sokoldalú, mindenben alapos és emberséges. Nincs a mezőgazdaságnak olyan ága, amelyhez ne értene aprólékosan. Szikszai Vilmos A kahfyce-s&zus küldöttei Bizonyos, hogy bármilyen vezetői minőségben megfelelő lenne. A területi átszervezés előtt az ipolysági JNB mezőgazdasági szakosztályán dolgozott. Az ökonómiai részleg vezetője volt. Innen került jelenlegi munkahelyére. Érthető, hogy a jövedelmezőség forrásait jól ismeri. Legalább anynyira jó ökonómus, mint amilyen jó elnök. Emlékezőképessége bámulatba ejtő. Följegyzés nélkül tudja, hogy egy-egy borjú melyik tehéntől származik, de az elődöket is számontartja. Persze, az esődíeges nyilvántartás is megvan a zootechnikusnál. Fejből ismeri a tervek bármelyik tételét, de a teljesítést is. Ez érthető, hiszen a tervek elkészítéséből maga is aktívan kivette a részét és már funkciójánál fogva is állandóan szemmel tartja a feladatok megvalósítását, mert csak így lehet igazán jól gazdálkodni. Az ipolysági szövetkezet egyike azoknak az úttörő szövetkezeteknek, amelyek a lévai járásban elsőkként rátértek az V. szövetkezeti kongresszus irányelveinek gyakorlati megvalósítására, a szilárd munkadíjazásra. Azóta az EFSZ termelési és pénzügyi eredményei egyre felfelé ívelnek. Tavaly például annak ellenére, hogy földterületük jelentős része víz alatt volt, az előző 1962-es évhez viszonyítva, mégis 1 420 000 koronával magasabb összjövedelemre tettek szert. A jó üzemszervezés, a növénytermesztés átgondolt komplex gépesítése azt eredményezte, hogy hektáronként 8403 korona összjövedelmet értek el. A járás száznál több EFSZ-e közül csak egyetlen, a kissallói bizonyult méltó versenytársnak e téren. Nagyon természetes, hogy a kimagasló eredmény eléréséhez a szövetkezeti tagság munkájának legjavát nyújtotta. S a megérdemelt jutalom nem maradt el, hiszen összesen 2 205 000 koronát, vagyis hektáronként 3422 koronát fizettek ki a szilárd munkadíj fejében. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy mindezt csakis hozzáértő, körültekintő vezetés mellett lehetett elérni, s tagadhatatlan, hogy az eredmények elérésében jelentős része van az elnöknek, Szikszai elvtársnak is. Nem véletlen, hogy ő volt az, aki a járási szövetkezeti konferencián közvetlen a VI. szövetkezeti kongresszus előtti időszakban szővátette, hogy a mezőgazdasági műszaki középiskolák mellett megalapított tanácsadó-testületek és a diákok közreműködésével segítséget kellene nyújtani a talajelemzésben és a tej zsírtartalmának megállapításában. Ha ez jelenleg nem szerepel a tantervben, szükséges lenne ennek haladéktalan beiktatására törekedni. Továbbá megjegyezte, hogy a cukorrépaszeletnek a fagyok beállta utáni szállítása kimondottan káros, mert így nagy mennyiségű értékes takarmány vész kárba, s emellett a fagyos répaszelet etetése állategészségügyi szempontból is veszélyes. Ezért valóra kell váltani, hogy a cukorgyárak télen a répaszeletet szárított állapotban juttassák el a termelőhöz. S még valamit: arra kell törekedni, hogy a melasz minden cseppjét a mezőgazdasági üzemeknek visszaszármaztassák takarmányozásra, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a melasznak egy jelentős részét szeszfőzésre használják. Tán mondanunk sem kell, hogy a megjegyzések mindegyike találó, s megvalósításuk országos méretben is kívánatos. A javaslatok gyakorlati értelme és célja világos. Vajon miért nem valósulhatott meg eddig, hiszen közérdekről van szó. Szikszai elvtárs egyike azoknak a szövetkezeti tagoknak, akiket a VI. szövetkezeti kongresszusra jelöltek. Eddig végzett munkája és a konferencián elhangzott szavai után kívánatosnak tartjuk, hogy a kongresszuson is elmondja észrevételeit, javaslatait. Átadja hoszszúéves szövetkezetei építő, szervezőmunkájának tapasztalatait, hogy másutt is tanulhassanak belőle. Szerencsés utat és jó munkát, Szikszai elvtárs. . Hoksza István írta: SÁNDOR GÁBOR Hogy dúsabb legyen a kalász A srocfalisto mezőgozdosógért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA
