Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-22 / 33. szám
Áz elmaradt szlovákiai vidékek fellendítése Az SZNX 1964. április 16-án megtartott 19. Ülésén képviselőink Szlovákia elmaradt vidékeinek kérdéseivel, továbbá állattenyésztésünk problémáival foglalkoztak. Az alábbiakban Vincenc Krahulec miniszter, a Szlovákiai Tervbizottság elnöke és dr. Koloman B o d a professzor, az SZNT mezőgazdasági bizottságának elnöke beszédéből közlünk fontosabb részleteket. Krahulec miniszter elvtárs beszédéből A felszabadulás őta Szlovákiában mintegy 250 nagy iparüzemet nyitottunk meg és a szlovákiai ipar tavaly 453 000 dolgozót foglalkoztatott. Az ipari dolgozók száma Szlovákiában 1937 óta a négyszeresére emelkedett. Orava és Kysuce vidékén, ahol valamikor a legszomorúbb gazdasági viszonyok uralkodtak, 18 000 munkalehetőséget, Kelet-Szlovákia északi hegyvidéki részén és más körzeteiben 28 000-t, Közép-Szlovákiában pedig mintegy 52 000 ember számára adtunk munkát. Az utolsó öt év folyamán a sellyei, szeredi, nyitrai piesfany-i és más helyeken felépített gyárüzemek megvalósításával szenteltünk fokozottabb figyelmet Délnyugat-Szlovákia iparosításának. Nem biztosíthattuk azonban egyenletesen Szlovákia elmaradt vidékeinek ipari fejlesztését, s így bizonyos járásokban, különösen Dél-Szlovákiában (Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Nyitra, Léva, Érsekújvár, Rimaszombat, továbbá Michalovce és Trebisov) illetve a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben (Cadca, Dolny Kubín, Bardejov, Humenné és Presov, Zvolen, Senica) sok még a tennivaló. Az említett körzetekben a nőknek csak kisebb hányada kapcsolódik a munkafolyamatba, a férfiak tekintélyes száma pedig más járásokban dolgozik. Pedig e járások elég tekintélyes munkaerőtartalékkal rendelkeznek, különösen nőkben, akik főként egyéni mezőgazdasági munkát végeznek. Az SZNT elnökségi határozata alapján 1963-ban tanulmányoztuk a legelmaradottabb területet. A 19 kiválasztott körzetben 212 000 főnyi lakosság él, s annak 60 százaléka mezőgazdasági munkaviszonyban van. A munkaképeseknek csak mintegy harmada dolgozott lakóhelyén vagy a közelben, a többiek nagyobb távolságban tevékenykedtek. E területek nagy részén a hiányos útviszonyok következtében elég rossz az összeköttetés és az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények sem felelnek meg a követelményeknek. A női munkalehetőség problémája az iparilag fejlettebb járásokban is sok gondot okoz. A legelmaradottabb, főleg hegyvidéki és hegyaljai körzetek fellendítését mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés erőteljes fokozásával érhetjük el és a 1101/1962 sz. kormányren delet alapján itt a termelést szarvasmarhatenyésztésre és takarmánynövények termesztésére kell átállítani. E kormányrendelet végrehajtása azonban sok kívánni valót hagy maga után. A hegyvidéki és hegyaljai körzetek nem kapnak elegendő műtrágyát és megfelelő számú gépet. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok feladata legyen a nemzeti bizottságokkal karöltve e problémák megoldása. A munkaerőtartalékok felhasználásának döntő tényezője természetesen az ipar. E téren nagy jelentőséggel bír majd a J. Dimitrov-vegyiüzem senicai fiókjának és a KABLO malackai fióküzemének felépítése. Délen pedig sokat remélünk a Duna-erőmü építésével kapcsolatban, ahol több ezer ember kap munkát. A kiépítendő Duna-csatorna egyébként is nagyot lendít majd a vidék mezőgazdasági fejlődésén és nagyobb fokú iparosításra is lehetőség nyílik ott. Az említett területekre vonatkozó intézkedéseken kívül nagy szerepe lesz az út és vasúthálózat kibővítésének, illetve javításának. Az utolsó években 23 új autóbusz-vonalat nyitottunk meg és az eddigiekből 13-t meghosszabbítottunk. Egészségügyi szakaszon e vidékeken a körzeti orvosok száma eléri a szükséges átlagot, kevés azonban a szakorvos, különösen gyermek- és nőgyógyászok hiányoznak. Az egészségügyi központok 75 °/o-a nem megfelelő épületben működik. Az utolsó két évben 222 tantermet adtunk át rendeltetésüknek, 37 pedig befejezés előtt áll. Nagy nehézségeket okoz az iskolák ellátása tanfelszereléssel. E célra a nemzeti bizottságoknak nagyobb öszszegeket kell biztosítaniuk. Dr. Koloman Botfa mezőgazdasági megbízott beszédéből Az SZNT mezőgazdasági bizottságának elnöke kifejtette, hogy Szlovákia mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi termelés bevezetése óta erőteljesen fejlődött. Szlovákia mezőgazdasága — hála a pártszervezetek és szervezetek munkájának — ma már csaknem eléri a cseh országrészek színvonalát. Erősen növekedett a termelés belterjessége. Így 1950-nel szemben 1963-ban 27 800 tonnával több marhahús, 82 800 tonnával több sertéshús került piacra, 275 %-kal emelkedett a tej- és 258 százalékkal pedig a tojásfelvásárlás. ■ Még mindig igen sok tartalék áll Nem csalódtak benne Három gyermek édesanyja, de mindig talált annyi időt, hogy munkája mellett a közügyek intézésébe is bekapcsolódjon. Először, évek hosszú során a helyi nemzeti bizottság tagja volt, később pedig, amikor a polgárok látták, mi mindenre terjed ki látóköre, a járási nemzeti bizottságba javasolták képviselőnek. Ez 1960-ban történt és így lett Vencely Ilona, a lapispataki szövetkezet egyik legjobb dolgozója, képviselő a járási nemzeti bizottságban. Választói egyre gyakrabban fordultak hozzá tanácsokért, segítségért, hiszen Vencely elvtársnő egyetlen plenáris ülésről sem hiányzott, mindenről tudott, s tudta, melyik ügyet milyen módon lehet a legkedvezőbben elintézni. Mindig nyíltan, őszinte szavakkal mutatott rá a hiányosságokra is. Mint képviselő tagja a pénzügyi albizottságnak, s becsületesen végzi a feladatait e téren is. Néhány hét múlva ismét a választási Az agkori járadékról Az Állami Szociális Biztosítóhoz az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak felvilágosításokért, különösen az aggkori járadék ügyében. A hivatal ezzel kapcsolatban a következőket közli: Az aggkori járadék feltétele — 25 ledolgozott munkaév, a nők új korhatára 53—57 év. Az új intézkedés 1065. január 1-vel lép érvénybe. Azok, akik a nyugdíjjogosultság feltételeit 1964 végéig teljesítik, azaz 20 munkaévet dolgoztak le és elérik a 60 éves kort, a járadékok a még érvényes előírások alapján kapják meg akkor is, ha munkaviszonyukat továbbra is fenntartják. Nem keli tehát kilépniük a munkából, sőt alkalmazotti viszonyuk folytatásával járadékukat évente 4 %-kal növelhetik. urnák elé lépünk, hogy legjobbjainkat válasszuk a képviselő-testületekbe. Számunkra egyáltalában nem jelent meglepetést, hogy Vencely Ilona újra a jelöltek listáján található, hiszen rászolgált a bizalomra. Meggyőződésünk, hogy a lapispataki polgárok helyesen cselekednek és megfelelő személyt jelöltek, mert példás magatartásával, odaadó, gondos munkájával bebizonyította választó körzetében, hogy a közügyek irányításából ő is ki tudja venni a részét. Iván Sándor rendelkezésünkre az országrész mezőgazdaságának további fejlesztésére. Az utóbbi években a növénytermesztés jelentős lemaradása tapasztalható az állattenyésztés mögött. A két utolsó esztendőben pl. növénytermesztésünk a szükséges takarmányalapot mindössze 88 %-ra volt képes fedezni és a hiányt állami alapokból kellett pótolnunk, hogy komolyabb bajok ne történjenek. Állami alapokból növelhették pl. a nyárasdi szövetkezetben a tejhozamot tehenenként két literrel naponta. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok takarmányszükségletéhez 676 000 tonna zabegység és 131 000 tonna emészthető fehérje hiányzik. Ugyanakkor fölösleg mutatkozik szénhidrátot tartalmazó takarmányfélékben. A tehenek takarmányozása szempontjából nagy jelentőséggel bír fehérjedús silótakarmányok termesztése. E tekintetben az elmúlt év nem volt a legjobb, mert a kívánt minőséget mindössze a takarmányok 45 %-a érte el, 20 % pedig etetésre teljesen alkalmatlannak bizonyult. Államunk az idén a silótakarmány minőségi fokozására minden eddiginél nagyobb segítséget nyújt mezőgazdaságunknak és 680 ezer köbméter tartalmú silőtartályokat épített. Számos példa azonban azt is igazolja, hogy az üzemeknek maguknak is lehetősége nyílik saját kielégítő takarmányalapuk kitermesztésére. Az érsekújvári járásban pl. célul tűzték ki, hogy egy számosállatra 13 q szénát és 90 q silót biztosítanak, s az utóbbi 40 százaléka fehérjedús és fehérjés takarmány legyen. Örvendetes ténynek könyvelhetjük el az utóbbi időben, hogy több mezőgazdasági üzemünk már most többet termel az 1970-re tervezett tételeknél. Ezzel szemben számos helyen komoly gondokat okoz a nem kielégítő tehénállomány. Az üzemek nagy részében nem fordítanak kellő gondot az üszők fedeztetésére és a takarmányhiány miatt gyakran csak két-hároméves korukban fedeztetik az üszőket. Sok helyen pedig a tehénállomány kiegészítése érdekében selejtes egyedeket is az állományba sorolnak. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi években annyira visszaesett a tejhozam. Ugyanakkor viszont a Banská Bystrica járásbeli Sebedinben ellenőrzött és fajtiszta tehenektől 3230 literes átlagot fejték a múlt évben. Bod'a elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy ez évben március 10- ig 9 és fél millió literrel több tejet vásároltunk fel, mint tavaly azonos időszakban, s ez a tény mindenekelőtt az anyagi érdekeltség érvényesítésének köszönhető. A sertésgondozással kapcsolatban megállapította, hogy Szlovákiában csak kevés mezőgazdasági üzemben foglalkoznak fajtenyésztéssel. Ugyanez a probléma áll fenn a juhtenyésztés terén is, annak ellenére, hogy Szlovákiában nagy hagyományai vannak a juhtenyésztésnek. * Az ülésen jelenlevő Jirí B u r i a n mérnök, mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter felszólalásában Szlovákia eddig elért mezőgazdasági eredményeit méltatta és leszögezte, hogy csakis a növénytermesztés további fejlesztése teszi majd lehetővé az állattenyésztési termékek többtermelését. Érdemes csoporté a vándorzászló Irena P u s k o ▼ fi elvtársnő (jobbra) átadja Lalik Józsefnek a vándorzászlót. Kultúrára szomjazó emberek élnek Felsőszemeréden. Rendszeresen olvassák az újságokat, szeretik a filmet és a könyveket, amellett nagy súlyt fektetnek lakásuk, környezetük tisztántartására, hogy megőrizzék egészségüket, legdrágább kincsüket. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a községben 220 lakos állt önként csatasorba embertársaik egészsége védelmére. Közvetlenül a háború után mindössze 50 tagja volt a Vöröskeresztnek. Ez a létszám 1960-ig alig változott. Akkor azonban fordulat állt be, amikor a szervezet élére Lalik József személyében olyan ember került, aki nem ismer fáradságot, ha a közösség érdekéről van szó. Rendületlenül toborozta a tagokat. így történt aztán, hogy a községben a Vöröskereszt 2 — 3 év leforgása alatt igazi tömegszervezetté alakult. A tagság fejlődéséről Molnár Ilona orvosnő gondoskodik, aki havonta tart előadásokat. A legképzettebb tagok segédkeznek a szűrővizsgálatoknál, az oltásoknál, ellenőrzik az üzletek tisztaságát, megteszik a szükséges intézkedéseket a hiányosságok eltávolítása érdekében. Nem véletlen tehát, hogy munkájukra a járási szervek is felfigyeltek. Ezek után Felsőszemeréd körzeti orvosi rendelőt is kapott és ugyanakkor díszoklevéllel tüntették ki a legpéldásabb tagokat. Tavaly a tagok létszáma hússzal gyarapodott és a járási titkárság döntése alapján a szervezet megkapta a vándorzászlót. Az átadást megelőzően Irena Pusková elvtársnő, a Vöröskereszt járási vezető titkára ismertette azokat az objektív tényezőket és elért sikereket, amelyek figyelembevételével ennek a helyi szervezetnek ítélhették a vándorzászlót. Reményét fejezte ki, hogy a szemerédiek a jövőben is olyan munkát végzenek majd, mint eddig. Lalik József elvtárs válaszában ígéretet tett, hogy a szervezet továbbra is példás munkát fejt majd ki és a vándorzászló még sokáig marad a szervezet tulajdonában, már azért is, mert ez a vándorzászló arra kötelezd a tagságot, hogy ne üljenek a babérjaikon, de továbbra is szívügynek tekintsék a népegészség ügyét. Tóth László (Tompa) A vöröskeresztesek dicsérete Vasárnap, április 12- én tartották meg Kassán a Csehszlovák Vöröskereszt járási konferenciáját. A szervezet több mint 19 000 tagja dicséretre méltó munkát végzett. A múlt évben 12 318 sérülést kezeltek és 1890 esetben nyújtottak elsősegélyt. A mezőgazdaságban 5456, egészségügyi munkák során 2950 és a Z- akció keretében 1435 brigádórát dolgoztak le. Továbbá 4972 egészségügyi-népművelő rendezvényt (előadásokat, beszélgetéseket, akadémiákat) valósítottak meg; 25 tanfolyamot tartottak leendő anyáknak, a cigányszármazású polgárok részére 6 egészségügyi tanfolyamot szerveztek és 8 kiállítást rendeztek. A kassai járásban tavaly 725 ingyenes véradót toboroztak. A járás legjobb helyi csoportjai Péder, Királyfalva, Jászómindszent, Szakaly, Ruszka, a konzervgyári, a vasútállomási, a CSAO- és a Hydrostav-csoport. M a t ó Pál (Kosice) Jelentős változások a helyi nemzeti bizottságok munkakörében Növekszik az elnök hatásköre A CS&P Központi Bizottsága és a kormány jóváhagyta azokat a feltételeket, amelyek alapján a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusait függetlenítik. E téren két lényeges változásra került sor: a titkár helyett ezentúl a HNB elnöke lesz fizetett funkcionárius. Erre olyan községekben kerül sor, amelyeknek legalább 600 lakosa és több mint 400 mezőgazdasági földterülete van. 1964. április 22. MIÉRT ELSŐSORBAN AZ ELNÖKÖT? A CSKP Központi Bizottságához számos megjegyzés és vélemény érkezett a HNB-titkárok munkájával és más munkakör alóli mentesítésükkel kapcsolatban. Az új intézkedés azért vált szükségessé, mert miután a HNB- titkárokat tisztségük ellátására függetlenítették, háttérbe szorult a nemzeti bizottságok elnökeinek szerepe. A változtatás indokolásául szolgált továbbá a mezőgazdasági termelés irányításában végrehajtott módosítás. A HNB-titkárok az 1960. évi választások előtt a községekben előbb szervezőkként, megválasztásuk után pedig mint titkárok tevékenykedtek. Fő küldetésük a HNB és szervei munkájának megszervezése volt a mezőgazdasági termelés megsegítésére. A mezőgazdaságot akkor a nemzeti bizottságok közreműködésével irányították. 1960 októberében a falvakban már 9398 titkár dolgozott. Ez abban az időben helyes intézkedés volt, mert hozzájárult az EFSZ-ek megerősítéséhez. A HNB-titkárok ezen a területen is érdemdús munkát végeztek, s ezt nagyra kell becsülnünk. Egy évvel ezelőtt azonban a mezőgazdaság irányítása megváltozott. Megalakultak a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, amelyek a gazdaságokat közvetlenül irányítják. Központi tényezővé a termelési tanácsadó vált. Ezzel megváltozott a nemzeti bizottságoknak a mezőgazdasági termelés iránti viszonya. A nemzeti bizottságok természetesen továbbra is felelősek a mezőgazdaság általános fejlődéséért. A jövőben is megtárgyalják az EFSZ-ek termelési terveit és állást foglalnak az állami gazdaságok terveivel kapcsolatban is. Ezáltal közös felelősséget viselnek e tervek megvalósításáért, amelyet tőlük telhetőén támogatniuk kell. Világos azonban, hogy a mezőgazdaságot illetően csökkent a titkár szerepének, jelentősége. A HNB elnökeit azért bízzuk meg nagyobb jogkörrel és mentesítjük más munka alól, hogy tekintélyüket növeljük. Eddig .—. érthetően — a titkárnak volt nagyobb autoritása, hiszen csak ezt a munkakört látta el, egész nap a lakosság körében tevékenykedett és a különféle eseményekről részletesebb tájékoztatást kapott a járástól. Elég idővel rendelkezett a különféle bizottságok gyűléseinek látogatására, jobban ismerhette tehát nemzeti bizottsága működési körzetének problémáit. Természetesen e téren sem járhatunk el sablonosán, a helyi feltételek figyelembevétele nélkül. Továbbra is megmaradhat a titkár ott, ahol az elnököt tisztsége ellátására valamilyen okból kifolyólag nem menthetik fel munkaköre alói. Azzal is számolnak, hogy azokban a községekben, amelyekben az eddigi titkár jól bevált és a faluban lakik, megválasztják a HNB elnökéül. A HNB-FUNKCIONÁRIUSOK FÜGGETLENÍTÉSE Említettük már, hogy erre elsősorban a 600 lakoson felüli és 400 hektárnál nagyobb mezőgazdasági földterülettel rendelkező községekben kerül sor. A függetlenítés feltételeit azért szilárdították meg, mert a jövőben egyre Inkább a társadalom érdekében végzett önkéntes munka útján akarunk haladni. A nemzeti bizottságok munkájának értékelése megmutatta, hogy a funkcionáriusok többsége foglalkozása mellett lelkiismeretesen látja el HNB-tisztségét. Egyes községekben a múltban sem használták ki azt a lehetőséget, hogy betöltsék a titkári állást. Magától értetődik, hogy ezekben a községekben a jövőben sefti szükséges felmenteni az elnököt eddigi foglalkozásától; Ezzel szemben politikai és gazdasági körülmények szükségessé tehetik, hogy számos községben függetlenített funkcionáriusra lesz szüksége a HNB- nek annak ellenére, hogy a megszabottnál kevesebb lakosa és kevesebb mezőgazdasági földterülete van. Az alapelvekben ezzel a lehetőséggel is számoltak. Kivétel engedélyezhető például akkor, ha a községben egyesített EFSZ székhelye van, vagy pedig ott, ahol a községek egyesítésére került sor. E kivételek engedélyezést a pártszerveknek és a járási nemzeti bizottságoknak nagyon gondosan kell mérlegelniük. Az új intézkedések nyomán mintegy 1000 — 1200 fővel lesz kevesebb a más munka alól mentesített funkcionáriusok száma. Ily módon az államigazgatás költségei lényegesen csökkennek. Egyidejűleg azonban fokozódnak a képviselőkkel szemben támasztott igények és ezt kiváltképpen most, az új képviselők megválasztásakor kell szem előtt tartanunk. N. K.
