Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-22 / 33. szám

Áz elmaradt szlovákiai vidékek fellendítése Az SZNX 1964. április 16-án megtartott 19. Ülésén képviselőink Szlová­kia elmaradt vidékeinek kérdéseivel, továbbá állattenyésztésünk problémái­val foglalkoztak. Az alábbiakban Vincenc Krahulec miniszter, a Szlová­kiai Tervbizottság elnöke és dr. Koloman B o d a professzor, az SZNT me­zőgazdasági bizottságának elnöke beszédéből közlünk fontosabb részlete­ket. Krahulec miniszter elvtárs beszédéből A felszabadulás őta Szlovákiában mintegy 250 nagy iparüzemet nyitot­tunk meg és a szlovákiai ipar tavaly 453 000 dolgozót foglalkoztatott. Az ipari dolgozók száma Szlovákiában 1937 óta a négyszeresére emelkedett. Orava és Kysuce vidékén, ahol vala­mikor a legszomorúbb gazdasági vi­szonyok uralkodtak, 18 000 munka­­lehetőséget, Kelet-Szlovákia északi hegyvidéki részén és más körzeteiben 28 000-t, Közép-Szlovákiában pedig mintegy 52 000 ember számára adtunk munkát. Az utolsó öt év folyamán a sellyei, szeredi, nyitrai piesfany-i és más helyeken felépített gyárüzemek megvalósításával szenteltünk fokozot­tabb figyelmet Délnyugat-Szlovákia iparosításának. Nem biztosíthattuk azonban egyen­letesen Szlovákia elmaradt vidékeinek ipari fejlesztését, s így bizonyos já­rásokban, különösen Dél-Szlovákiában (Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Nyitra, Léva, Érsekújvár, Rimaszom­bat, továbbá Michalovce és Trebisov) illetve a hegyvidéki és hegyaljai kör­zetekben (Cadca, Dolny Kubín, Bar­­dejov, Humenné és Presov, Zvolen, Senica) sok még a tennivaló. Az emlí­tett körzetekben a nőknek csak kisebb hányada kapcsolódik a munkafolya­matba, a férfiak tekintélyes száma pedig más járásokban dolgozik. Pedig e járások elég tekintélyes munkaerő­tartalékkal rendelkeznek, különösen nőkben, akik főként egyéni mezőgaz­dasági munkát végeznek. Az SZNT elnökségi határozata alap­ján 1963-ban tanulmányoztuk a leg­elmaradottabb területet. A 19 kivá­lasztott körzetben 212 000 főnyi lakos­ság él, s annak 60 százaléka mező­­gazdasági munkaviszonyban van. A munkaképeseknek csak mintegy har­mada dolgozott lakóhelyén vagy a kö­zelben, a többiek nagyobb távolságban tevékenykedtek. E területek nagy ré­szén a hiányos útviszonyok következ­tében elég rossz az összeköttetés és az egészségügyi, szociális és kulturá­lis intézmények sem felelnek meg a követelményeknek. A női munkalehe­tőség problémája az iparilag fejlet­tebb járásokban is sok gondot okoz. A legelmaradottabb, főleg hegyvi­déki és hegyaljai körzetek fellendíté­sét mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés erőteljes fokozásával érhet­jük el és a 1101/1962 sz. kormányren delet alapján itt a termelést szarvas­marhatenyésztésre és takarmánynövé­nyek termesztésére kell átállítani. E kormányrendelet végrehajtása azon­ban sok kívánni valót hagy maga után. A hegyvidéki és hegyaljai körzetek nem kapnak elegendő műtrágyát és megfelelő számú gépet. A mezőgazda­­sági termelési igazgatóságok feladata legyen a nemzeti bizottságokkal kar­öltve e problémák megoldása. A munkaerőtartalékok felhasználá­sának döntő tényezője természetesen az ipar. E téren nagy jelentőséggel bír majd a J. Dimitrov-vegyiüzem se­­nicai fiókjának és a KABLO malackai fióküzemének felépítése. Délen pedig sokat remélünk a Duna-erőmü építé­sével kapcsolatban, ahol több ezer ember kap munkát. A kiépítendő Du­­na-csatorna egyébként is nagyot len­dít majd a vidék mezőgazdasági fej­lődésén és nagyobb fokú iparosításra is lehetőség nyílik ott. Az említett területekre vonatkozó intézkedéseken kívül nagy szerepe lesz az út és vasúthálózat kibővítésé­nek, illetve javításának. Az utolsó években 23 új autóbusz-vonalat nyi­tottunk meg és az eddigiekből 13-t meghosszabbítottunk. Egészségügyi szakaszon e vidékeken a körzeti orvosok száma eléri a szük­séges átlagot, kevés azonban a szak­orvos, különösen gyermek- és nőgyó­gyászok hiányoznak. Az egészségügyi központok 75 °/o-a nem megfelelő épü­letben működik. Az utolsó két évben 222 tantermet adtunk át rendelteté­süknek, 37 pedig befejezés előtt áll. Nagy nehézségeket okoz az iskolák ellátása tanfelszereléssel. E célra a nemzeti bizottságoknak nagyobb ösz­­szegeket kell biztosítaniuk. Dr. Koloman Botfa mezőgazdasági megbízott beszédéből Az SZNT mezőgazdasági bizottságá­nak elnöke kifejtette, hogy Szlovákia mezőgazdasága a szocialista nagyüze­mi termelés bevezetése óta erőteljesen fejlődött. Szlovákia mezőgazdasága — hála a pártszervezetek és szervezetek munkájának — ma már csaknem eléri a cseh országrészek színvonalát. Erő­sen növekedett a termelés belterjes­sége. Így 1950-nel szemben 1963-ban 27 800 tonnával több marhahús, 82 800 tonnával több sertéshús került piacra, 275 %-kal emelkedett a tej- és 258 százalékkal pedig a tojásfelvásárlás. ■ Még mindig igen sok tartalék áll Nem csalódtak benne Három gyermek édesanyja, de min­dig talált annyi időt, hogy munkája mellett a közügyek intézésébe is be­kapcsolódjon. Először, évek hosszú so­rán a helyi nemzeti bizottság tagja volt, később pedig, amikor a polgárok látták, mi mindenre terjed ki látóköre, a járási nemzeti bizottságba javasol­ták képviselőnek. Ez 1960-ban történt és így lett Vencely Ilona, a lapispataki szövetkezet egyik legjobb dolgozója, képviselő a járási nemzeti bizottság­ban. Választói egyre gyakrabban fordul­tak hozzá tanácsokért, segítségért, hi­szen Vencely elvtársnő egyetlen ple­náris ülésről sem hiányzott, minden­ről tudott, s tudta, melyik ügyet mi­lyen módon lehet a legkedvezőbben elintézni. Mindig nyíltan, őszinte sza­vakkal mutatott rá a hiányosságokra is. Mint képviselő tagja a pénzügyi albizottságnak, s becsületesen végzi a feladatait e téren is. Néhány hét múlva ismét a választási Az agkori járadékról Az Állami Szociális Biztosítóhoz az utóbbi időben egyre gyakrabban for­dulnak felvilágosításokért, különösen az aggkori járadék ügyében. A hivatal ezzel kapcsolatban a következőket közli: Az aggkori járadék feltétele — 25 ledolgozott munkaév, a nők új kor­határa 53—57 év. Az új intézkedés 1065. január 1-vel lép érvénybe. Azok, akik a nyugdíjjogosultság feltételeit 1964 végéig teljesítik, azaz 20 munka­évet dolgoztak le és elérik a 60 éves kort, a járadékok a még érvényes elő­írások alapján kapják meg akkor is, ha munkaviszonyukat továbbra is fenntartják. Nem keli tehát kilépniük a munkából, sőt alkalmazotti viszo­nyuk folytatásával járadékukat évente 4 %-kal növelhetik. urnák elé lépünk, hogy legjobbjainkat válasszuk a képviselő-testületekbe. Számunkra egyáltalában nem jelent meglepetést, hogy Vencely Ilona újra a jelöltek listáján található, hiszen rászolgált a bizalomra. Meggyőződé­sünk, hogy a lapispataki polgárok he­lyesen cselekednek és megfelelő sze­mélyt jelöltek, mert példás magatar­tásával, odaadó, gondos munkájával bebizonyította választó körzetében, hogy a közügyek irányításából ő is ki tudja venni a részét. Iván Sándor rendelkezésünkre az országrész mező­­gazdaságának további fejlesztésére. Az utóbbi években a növénytermesztés jelentős lemaradása tapasztalható az állattenyésztés mögött. A két utolsó esztendőben pl. növénytermesztésünk a szükséges takarmányalapot mind­össze 88 %-ra volt képes fedezni és a hiányt állami alapokból kellett pó­tolnunk, hogy komolyabb bajok ne történjenek. Állami alapokból növel­hették pl. a nyárasdi szövetkezetben a tejhozamot tehenenként két literrel naponta. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok takarmányszükségletéhez 676 000 ton­na zabegység és 131 000 tonna emészt­hető fehérje hiányzik. Ugyanakkor fö­lösleg mutatkozik szénhidrátot tartal­mazó takarmányfélékben. A tehenek takarmányozása szempontjából nagy jelentőséggel bír fehérjedús silótakar­mányok termesztése. E tekintetben az elmúlt év nem volt a legjobb, mert a kívánt minőséget mindössze a ta­karmányok 45 %-a érte el, 20 % pe­dig etetésre teljesen alkalmatlannak bizonyult. Államunk az idén a silóta­­karmány minőségi fokozására minden eddiginél nagyobb segítséget nyújt mezőgazdaságunknak és 680 ezer köb­méter tartalmú silőtartályokat épített. Számos példa azonban azt is igazolja, hogy az üzemeknek maguknak is lehe­tősége nyílik saját kielégítő takar­­mányalapuk kitermesztésére. Az ér­sekújvári járásban pl. célul tűzték ki, hogy egy számosállatra 13 q szénát és 90 q silót biztosítanak, s az utóbbi 40 százaléka fehérjedús és fehérjés ta­karmány legyen. Örvendetes ténynek könyvelhetjük el az utóbbi időben, hogy több mező­­gazdasági üzemünk már most többet termel az 1970-re tervezett tételeknél. Ezzel szemben számos helyen komoly gondokat okoz a nem kielégítő tehén­­állomány. Az üzemek nagy részében nem fordítanak kellő gondot az üszők fedeztetésére és a takarmányhiány miatt gyakran csak két-hároméves korukban fedeztetik az üszőket. Sok helyen pedig a tehénállomány kiegé­szítése érdekében selejtes egyedeket is az állományba sorolnak. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi években annyira visszaesett a tejho­zam. Ugyanakkor viszont a Banská Bystrica járásbeli Sebedinben ellen­őrzött és fajtiszta tehenektől 3230 literes átlagot fejték a múlt évben. Bod'a elvtárs a továbbiakban meg­említette, hogy ez évben március 10- ig 9 és fél millió literrel több tejet vásároltunk fel, mint tavaly azonos időszakban, s ez a tény mindenek­előtt az anyagi érdekeltség érvényesí­tésének köszönhető. A sertésgondo­zással kapcsolatban megállapította, hogy Szlovákiában csak kevés mező­­gazdasági üzemben foglalkoznak faj­tenyésztéssel. Ugyanez a probléma áll fenn a juhtenyésztés terén is, annak ellenére, hogy Szlovákiában nagy ha­gyományai vannak a juhtenyésztésnek. * Az ülésen jelenlevő Jirí B u r i a n mérnök, mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter felszólalásában Szlovákia eddig elért mezőgazdasági eredmé­nyeit méltatta és leszögezte, hogy csakis a növénytermesztés további fejlesztése teszi majd lehetővé az ál­lattenyésztési termékek többtermelé­sét. Érdemes csoporté a vándorzászló Irena P u s k o ▼ fi elvtársnő (jobbra) átadja Lalik Jó­zsefnek a vándor­zászlót. Kultúrára szomjazó emberek élnek Felsőszemeréden. Rendszeresen ol­vassák az újságokat, szeretik a fil­met és a könyveket, amellett nagy súlyt fektetnek lakásuk, környezetük tisztántartására, hogy megőrizzék egészségüket, legdrágább kincsüket. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a községben 220 lakos állt önként csa­tasorba embertársaik egészsége vé­delmére. Közvetlenül a háború után mind­össze 50 tagja volt a Vöröskereszt­nek. Ez a létszám 1960-ig alig válto­zott. Akkor azonban fordulat állt be, amikor a szervezet élére Lalik Jó­zsef személyében olyan ember ke­rült, aki nem ismer fáradságot, ha a közösség érdekéről van szó. Rendü­letlenül toborozta a tagokat. így tör­tént aztán, hogy a községben a Vö­röskereszt 2 — 3 év leforgása alatt igazi tömegszervezetté alakult. A tagság fejlődéséről Molnár Ilona or­vosnő gondoskodik, aki havonta tart előadásokat. A legképzettebb tagok segédkeznek a szűrővizsgálatoknál, az oltásoknál, ellenőrzik az üzletek tisz­taságát, megteszik a szükséges intéz­kedéseket a hiányosságok eltávolítása érdekében. Nem véletlen tehát, hogy munká­jukra a járási szervek is felfigyeltek. Ezek után Felsőszemeréd körzeti or­vosi rendelőt is kapott és ugyanak­kor díszoklevéllel tüntették ki a leg­­példásabb tagokat. Tavaly a tagok létszáma hússzal gyarapodott és a járási titkárság döntése alapján a szervezet megkapta a vándorzászlót. Az átadást megelőzően Irena Pus­­ková elvtársnő, a Vöröskereszt járási vezető titkára ismertette azokat az objektív tényezőket és elért sikere­ket, amelyek figyelembevételével en­nek a helyi szervezetnek ítélhették a vándorzászlót. Reményét fejezte ki, hogy a szemerédiek a jövőben is olyan munkát végzenek majd, mint eddig. Lalik József elvtárs válaszában ígéretet tett, hogy a szervezet továbbra is pél­dás munkát fejt majd ki és a ván­dorzászló még sokáig marad a szer­vezet tulajdonában, már azért is, mert ez a vándorzászló arra kötelezd a tagságot, hogy ne üljenek a babér­jaikon, de továbbra is szívügynek te­kintsék a népegészség ügyét. Tóth László (Tompa) A vöröskeresztesek dicsérete Vasárnap, április 12- én tartották meg Kas­sán a Csehszlovák Vö­röskereszt járási kon­ferenciáját. A szervezet több mint 19 000 tagja dicséretre méltó mun­kát végzett. A múlt év­ben 12 318 sérülést ke­zeltek és 1890 esetben nyújtottak elsősegélyt. A mezőgazdaságban 5456, egészségügyi mun­kák során 2950 és a Z- akció keretében 1435 brigádórát dolgoztak le. Továbbá 4972 egészség­ügyi-népművelő rendez­vényt (előadásokat, be­szélgetéseket, akadé­miákat) valósítottak meg; 25 tanfolyamot tartottak leendő anyák­nak, a cigányszármazá­sú polgárok részére 6 egészségügyi tanfo­lyamot szerveztek és 8 kiállítást rendeztek. A kassai járásban ta­valy 725 ingyenes vér­adót toboroztak. A járás legjobb helyi csoportjai Péder, Ki­rályfalva, Jászómind­­szent, Szakaly, Ruszka, a konzervgyári, a vas­útállomási, a CSAO- és a Hydrostav-csoport. M a t ó Pál (Kosice) Jelentős változások a helyi nemzeti bizottságok munkakörében Növekszik az elnök hatásköre A CS&P Központi Bizottsága és a kormány jóváhagyta azokat a felté­teleket, amelyek alapján a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriu­sait függetlenítik. E téren két lényeges változásra került sor: a titkár helyett ezentúl a HNB elnöke lesz fizetett funkcionárius. Erre olyan köz­ségekben kerül sor, amelyeknek legalább 600 lakosa és több mint 400 mezőgazdasági földterülete van. 1964. április 22. MIÉRT ELSŐSORBAN AZ ELNÖKÖT? A CSKP Központi Bizottságához számos megjegyzés és vélemény ér­kezett a HNB-titkárok munkájával és más munkakör alóli mentesítésükkel kapcsolatban. Az új intézkedés azért vált szükségessé, mert miután a HNB- titkárokat tisztségük ellátására füg­getlenítették, háttérbe szorult a nem­zeti bizottságok elnökeinek szerepe. A változtatás indokolásául szolgált továbbá a mezőgazdasági termelés irányításában végrehajtott módosí­tás. A HNB-titkárok az 1960. évi válasz­tások előtt a községekben előbb szer­vezőkként, megválasztásuk után pe­dig mint titkárok tevékenykedtek. Fő küldetésük a HNB és szervei munká­jának megszervezése volt a mezőgaz­dasági termelés megsegítésére. A me­zőgazdaságot akkor a nemzeti bizott­ságok közreműködésével irányították. 1960 októberében a falvakban már 9398 titkár dolgozott. Ez abban az időben helyes intézkedés volt, mert hozzájárult az EFSZ-ek megerősíté­séhez. A HNB-titkárok ezen a terü­leten is érdemdús munkát végeztek, s ezt nagyra kell becsülnünk. Egy évvel ezelőtt azonban a mező­­gazdaság irányítása megváltozott. Megalakultak a mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok, amelyek a gaz­daságokat közvetlenül irányítják. Központi tényezővé a termelési ta­nácsadó vált. Ezzel megváltozott a nemzeti bizottságoknak a mezőgaz­dasági termelés iránti viszonya. A nemzeti bizottságok természete­sen továbbra is felelősek a mezőgaz­daság általános fejlődéséért. A jövő­ben is megtárgyalják az EFSZ-ek ter­melési terveit és állást foglalnak az állami gazdaságok terveivel kapcso­latban is. Ezáltal közös felelősséget viselnek e tervek megvalósításáért, amelyet tőlük telhetőén támogatniuk kell. Világos azonban, hogy a mező­­gazdaságot illetően csökkent a titkár szerepének, jelentősége. A HNB elnökeit azért bízzuk meg nagyobb jogkörrel és mentesítjük más munka alól, hogy tekintélyüket növeljük. Eddig .—. érthetően — a titkárnak volt nagyobb autoritása, hi­szen csak ezt a munkakört látta el, egész nap a lakosság körében tevé­kenykedett és a különféle események­ről részletesebb tájékoztatást kapott a járástól. Elég idővel rendelkezett a különféle bizottságok gyűléseinek látogatására, jobban ismerhette te­hát nemzeti bizottsága működési kör­zetének problémáit. Természetesen e téren sem jár­hatunk el sablonosán, a helyi feltéte­lek figyelembevétele nélkül. Tovább­ra is megmaradhat a titkár ott, ahol az elnököt tisztsége ellátására vala­milyen okból kifolyólag nem menthe­tik fel munkaköre alói. Azzal is szá­molnak, hogy azokban a községekben, amelyekben az eddigi titkár jól bevált és a faluban lakik, megválasztják a HNB elnökéül. A HNB-FUNKCIONÁRIUSOK FÜGGETLENÍTÉSE Említettük már, hogy erre elsősor­ban a 600 lakoson felüli és 400 hek­tárnál nagyobb mezőgazdasági föld­területtel rendelkező községekben kerül sor. A függetlenítés feltételeit azért szilárdították meg, mert a jö­vőben egyre Inkább a társadalom ér­dekében végzett önkéntes munka út­ján akarunk haladni. A nemzeti bi­zottságok munkájának értékelése megmutatta, hogy a funkcionáriusok többsége foglalkozása mellett lelkiis­meretesen látja el HNB-tisztségét. Egyes községekben a múltban sem használták ki azt a lehetőséget, hogy betöltsék a titkári állást. Magától ér­tetődik, hogy ezekben a községekben a jövőben sefti szükséges felmenteni az elnököt eddigi foglalkozásától; Ez­zel szemben politikai és gazdasági körülmények szükségessé tehetik, hogy számos községben függetlenített funkcionáriusra lesz szüksége a HNB- nek annak ellenére, hogy a megsza­bottnál kevesebb lakosa és kevesebb mezőgazdasági földterülete van. Az alapelvekben ezzel a lehetőséggel is számoltak. Kivétel engedélyezhető például akkor, ha a községben egye­sített EFSZ székhelye van, vagy pedig ott, ahol a községek egyesítésére ke­rült sor. E kivételek engedélyezést a pártszerveknek és a járási nemzeti bizottságoknak nagyon gondosan kell mérlegelniük. Az új intézkedések nyomán mint­egy 1000 — 1200 fővel lesz kevesebb a más munka alól mentesített funkcio­náriusok száma. Ily módon az állam­igazgatás költségei lényegesen csök­kennek. Egyidejűleg azonban foko­zódnak a képviselőkkel szemben tá­masztott igények és ezt kiváltképpen most, az új képviselők megválasztá­sakor kell szem előtt tartanunk. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents