Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-15 / 31. szám

Célunk és harcunk is közös (Befejezés az 1. oldalról.) Hruscsov elvtárs azután beszélt a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi tartózkodásának egyes főbb mozzanatairól, az ott tapasztalt munkáról, előrehaladásról, majd hang­súlyozta, hogy igazi barátok találko­zója volt ez a látogatás, s a barátság­ról a népek összefogásáról állandóan gondoskodni kell. Nem szabad ezt a fontos dolgot a véletlenre bízni — hangoztatta. Hruscsov elvtárs ezután foglalko­zott a kínai kommunisták szakadár­­politikájával, s többek között ezeket mondotta: „Magyar barátaink teljes megértés­sel, és helyesléssel fogadták az SZKP Központi Bizottsága februári teljes ülésének határozatát és Szuszlov elv­társ előadói beszédét. Pártjaink meg-Legyünk elővigyázatosabbak! állapítják, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői a stratégia és taktika minden alapvető kérdésében eltérnek a kommunista világmozgalom lenini irányvonalától, amelyet a moszkvai tanácskozáson közösen dolgoztak ki. A kínai vezetők meghirdették külön irányvonalukat, amely a kispolgári kalandorságot a nagyhatalmi soviniz­mussal ömleszti egybe. A kínai szaka­­dárok a dolog lényegét tekintve egész sor kérdésben trockista álláspontra helyezkednek. Különleges szerepre tartanak számot a szocialista táborban és a kommunista világmozgalomban. A pártok és államok kapcsolataiban szeretnék visszaállítani azt a rend­szert, azokat a módszereket, amelyek a sztálini személyi kultusz idején uralkodtak. Ezek az idők azonban visszavonhatatlanul elmúltak. Hruscsov elvtárs ezután ismét a szovjet—magyar barátság megerősíté­sével, a két ország közti politikai-, gazdasági-, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlődésével foglalkozott, majd ezeket mondotta: „Pártjaink együtt védelmezik a marxizmus-leninizmus tisztaságát. Eb­ben a közös harcban erősödik és edző­dik pártjaink egysége, a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága. E barátság megerősítésében nagy ér­demeket szerzett Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A magyar kommunis­ták körében végzett fáradhatatlan te­vékenységével Kádár elvtárs kiemel­kedő szerepet töltött be a népének felszabadulásáért, a szocializmusért, a szovjet és magyar dolgozók közös diadaláért folytatott harcban. A szovjet dolgozók nagyra becsülik és mélyen tisztelik Kádár elvtársat, mint a Magyar Népköztársaság kiváló államférfiját és pártvezetőjét, a nem­zetközi kommunista mozgalom kiemel­kedő alakját, mint nagylelkű, jószívű embert. Hruscsov elvtárs befejezésül mél­tatta a szovjet—magyar barátság to­vábbi megszilárdításában elért ered­ményeket és sok sikert kívánt a ma­gyar dolgozóknak a szocializmusért és a békéért vívott harcban. A kulcsodi szövetkezetben 1959-ben elhatározták, hogy az elkövetkező év folyamán mindent elkövetnek állatállományuk TBC, illetve brucellózis­­mentesége érdekében. Ezután gondos, alapos tenyésztői munka következett. Évente többször is ellenőrizték az állatállományt, míg törekvésüket siker koronázta. A Dunaszerdahelyi Járási Állategészségügyi Központ dolgozóinak konk­rét segítségével valósult meg a kulcsodi szövetkezetesek célkitűzése. Jelenleg 420 egészséges szarvasmarhával rendelkeznek, amelyből 150 darab tehén. így márciusban sor kerülhetett a képen látható tábla fölerősítésére, amely azt hirdeti, hogy a dunaszerdahelyi járás első szövetkezetében TBC és brucellózismentes tiszta állománnyal rendelkeznek. Vajon melyik szövet­kezet lesz a következő? -hai-Hazánk területén tavaly 6236 tűz­eset történt, 120 millió koronát kitevő anyagi kárt okozva. A tűzvészeknek 112 emberélet esett áldozatul, 790 pe­dig sérülést szenvedett. Bár a tűz­esetek száma 274-gyel kisebb volt, mint 1962-ben, az anyagi károk ösz­­szege azonban mintegy 10 millió ko­ronával volt nagyobb. Szlovákia ré­szesedése ebben a szomorú statiszti­kában 22,35 %, a károkban pedig 16,68 %, azaz szlovák területen 1394 esetben ütött tűz s ezáltal 20 millió­nyi érték veszett kárba, 30-an meg­haltak és 112 személy pedig megse­besült. Szlovákiában a legtöbb tűzesetet a nyugat-szlovákiai kerületben jegyez­tük fel (513-at), Közép-Szlovákiában 458 és Kelet-Szlovákiában 423 tüzeset volt. A legtöbb kárt azonban — csak­nem 8 millió korona értékben a kö­zép-szlovákiai kerületben szenvedték el. Szlovákia mezőgazdasági üzemei 588 esetben igényelték a tűzoltók se­gítségét és a károk összege mintegy 7,3 millió koronát ért el. A tűzkárok tetemes részét még min­dig hanyagság, nemtörődömség okoz­za. A leggyakrabban rossz kémények és fűtőtestek, helytelen elektrotech­nikai szerelés, a dohányzók vigyázat­lansága, felügyelet nélkül hagyott háztartási gépek okozzák a tüzeket. Külön fejezetet szentelhetnénk azon­ban a gyerekek vigyázatlansága által keletkezett tüzeknek is. Szlovákiában 215 esetben keletkezett tűz gyerekek könnyelműsége által, amely másfél milliós kárt okozott. Felhívás • A CSKP KB jogi bizottsága Vla­dimír Koucky központi bizottsági tit­kár elnöklete alatt ülést tartott és megvitatta azt a javaslatot, amely a következő választási időszakban a Nemzetgyűlés működésének kibővíté­sével foglalkozik. A javaslat többek közt konkretizálja a párt irányelveit a Nemzetgyűlés feladatainak növelé­séről, amelyekről Novotny elvtárs be­szélt a Nemzeti Front Központi Bi­zottságának márciusi ülésén. • A CSEMADOK Központi Bizott­sága szombaton, április 11-én ünnepi ülést tartott bratislavai székházban, amelyen Lőrincz Gyula nemzetgyűlési képviselő, a szervezet országos elnöke tartott ünnepi beszédet. Értékelte azt a nagyjelentőségű tevékenységet, me­lyet a szervezet az elmúlt 15 esztendő alatt fejtett ki a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók politikai és kulturális nevelése érdekében. Majd Varga Já­nos titkár tartott beszédet. Élénk vita után a Központi Bizottság több pont­ból álló határozatot hozott, amely többek közt hangsúlyozza, hogy a CSEMADOK helyi szervei a legköze­lebbi hetekben mindent megtesznek a választások sikeréért. • Krajcsik Mihály a Magyar Nép­­köztársaság bratislavai konzulja va­sárnap meglátogatta az ipolyszakállasl szövetkezetét, amely a Csehszlovák— Magyar Barátság szövetkezete nevét viseli. Krajcsik elvtárs részt vett az ipolyszakállasiaknak Magyarország fel­­szabadulása 19. évfordulójára rende­zett ünnepségén. Porosodé orvosi műszerek Q A Fasisztaellenes Harcosok Szö­vetsége az „Ellenállás Nemzetközi Napja“ alkalmából Oswiecim címmel kiállítást rendez a bratislavai Lenin Múzeumban. # E napokban a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémiának egy küldöttsége utazott Szófiába, ahol az április 14-e és 20-a közt a szocialista országok tudományos akadémiai képviselőinek 3. konferenciáján vesz részt. Sörgyár Rimaszombatban A Rimaszombatban épülő nagy élel­miszeripari kombinát telepén e na­pokban kezdték meg az új sörgyár alapjainak lerakását. Az épülő kor­szerű üzem évi kapacitását 300—500 ezer hektoliter sörre tervezik. Szépen halad a kombinát cukorgyári részlegének építése is és már a jövő évben 2500 tonna cukor gyártásával számolnak. Kissé furcsán hangzik napjainkban ez a cím. Pedig hát nem tagadhatjuk le: Ögyallán az ember gyógyítására szánt orvosi műszerek bizony poro­sodnak. A komáromi kórház orr-, fül- és gégeosztályán volt dolgom, vizsgálat­ra mentem oda. Lehettünk vagy har­mincán a rendelő előtti folyosón, vár­tunk, míg ránk kerül a sor. Ott be­szélgettem egy őgyaliai elvtárssal. Hiszen volt elég időnk a tereferére. A beszélgetés során hallottam tőle, hogy van ugyan az őgyaliai poliklini­­kának is jól felszerelt sebészete és laringológiai rendelője, csakhát már több mint fél éve nincs szakorvosuk. Azelőtt legalább kétszer hetente ren­deltek ott, most már azonban senki sem jön. — Különös ez az ügy — mesélte — írtunk is már a minisztériumba, pa­naszkodtunk fünek-fának. Az egyedüli válasz, amit kaptunk, úgy magyarázza a dolgot, hogy mivel az őgyaliai ren­A munkaidő rendezése május 1-e és 9-ével kapcsolatban Ahogy már közölték, a május 2-ára ásó szombaton az egész országban teljes munksszünet lesz. A május 3-ára eső vasárnap teljes munkanap. A Munka Ünnepén — május 1-én — nem dolgozunk és a következő, má­jus 2-ára eső szombaton tartjuk meg a vasárnapi munkaszünetet. A május 8-i péntek teljes munkanap, május 9-én szombaton ünnepel­jük teljes munkaszünettel felszabadulásunkat és az utána következő vasár­nap mint rendesen, ugyancsak a teljes pihenés napja. delének túl nagyok a költségei, a he­lyén inkább dohánygyárat létesítenek. Az illetékesek nyilván az anyagi szempontok figyelembe vételét tart­ják annyira fontosnak, hogy meg­szüntetnek egy egészségügyi közpon­tot, és helyette dohánygyárat terem­tenek. A gyakorlatban tehát az az őgyaliai polgár, aki szakorvosi véleményezésre vagy kezelésre szorul, kénytelen Ko­máromba utazni és ha egy kis sze­rencséje van, még aznap az orvos elé kerülhet. A legtöbb esetben azonban megelégszik a kapott sorszámmal, ha­zautazik, hogy másnap újra beutazzon Komáromba. Harmadnap aztán otthon Ögyallán elviszi a szakorvosi véle­ményt a kezelőorvosához, s annak utasítása szerint marad betegállo­mányban vagy munkába áll. Rendsze­rint azonban legalább két napot ve­szít. Vegyük tehát számításba, meny­nyit mulasztanak a betegek az uta­zásokkal és ezáltal milyen károkat szenved népgazdaságunk akár mező­­gazdasági, vagy ipari dolgozó esetével állunk szemben. Mind ezen felül kit terheljen a felelősség, a szerintünk teljesen feleslegesen kiadott útikölt­ségekért, s azokért a nagy összege­kért, .amelyeket M ki nem használt értékes műszerekre adtak ki. Mind ezeket összegezve csak azt mondhatjuk, hogy az ilyen takarékos­­sági intézkedések egyáltalán nem szolgálják a dolgozók egészségét, de népgazdaságunk javát sem. Szénássy János (Komárom) A Komáromi Mezőgazdasági Műsza­ki Középiskola igazgatósága a CSKP XII. kongresszusa határozatának szel­lemében arra hívja fel a mezőgazda­­sági dolgozók figyelmét, hogy az 1964/65. tanévben kezdődő hároméves, műszaki érettségivel végződő távta­nulásra idejében jelentkezzenek. A távtanulás résztvevői a szocia­lista nagyüzemi termelés ökonómiai feltételeit és a belterjes mezőgazda­­sági termelés korszerű módszereit sajátítják el. A tantárgyak a közoktatásügyi mi­nisztérium által kiadott 16 086/63-X/l sz. rendelet alapján évfolyamonként változnak. Tanintézetünkben ez évben két irányzatú szakosított osztály léte­sül. gépesített növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek számára. A főbb tantárgyak a következők: 1. Részletes és különleges növény­­termesztés. 2. Részletes és különleges állatte­nyésztés. 3. Matematika és földméréstan. 4. Melioráció. 5. Korszerű gépesítés. 6. EFSZ-ek és ÁG-ok könyvvitele. 7. Szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek szervezése. 8. Gazdasági állatok takarmányozása, 9. Korszerű növényvédelem. Felvételre jelentkezhetnek mind­azok, akik ötéves mezőgazdasági gya­korlattal rendelkeznek és állandó munkaviszonyban vannak, ha üzemük vezetősége távtanulásra javasolja őket. A tanulók anyagi ellátásban az 1961. évi 107. sz. rendelet alapján részesül­nek. Bővebb felvilágosítással a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága szolgál. Az új polgári törvény néhány rendelkezéséről Április elsejével életbelépett az új törvény, mely szabályozza az állam­polgárok jogait és kötelességeit, kölcsönös kapcsolatait, valamint a szo­cialista szervezetek és a polgárok egymáshoz való viszonyát. Az űj tör­vénykönyv arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvény előtt a felek egyenrangúak, függetlenül attól, hogy állampolgárról vagy szervezetről van szó, tehát nem részesíti előnyben a szocialista jogi alanyokat állam­polgárainkkal szemben. Jelen cikkünkben olvasóinkat tájékoztatjuk az új törvénykönyv néhány rendelkezéséről. 1964. április 15. Mi a személyi tulajdon? A személyi tulajdon fogalmának körvonalazáséban és a magántulajdon­tól való megkülönböztetésében fontos feltétel annak eredete. A személyi tulajdon legfőbb forrása a társadalom érdekében kifejtett munka, tehát sze­mélyi tulajdonnak tekinthető a be­csületes munkával törvényes módon szerzett tárgy. A törvénykönyv meg­szabja, hogy személyi tulajdont csak a személyi szükségleti tárgyak, nem­­pedig termelőeszközök képezhetnek. Tehát személyi tulajdon mindenek­előtt a munka után járó díj és a be­lőle származó megtakarított pénzösz­­szeg, továbbá a szociális biztosítások és járadékok összege, a közszükség­leti cikkek, a lakásberendezés, köny­vek, műtárgyak, személyi célokat szolgáló közlekedési eszközök (autó, motorkerékpár stb.), családi ház, nya­raló, garázs stb. Családi ház, a polgári törvénykönyv értelmében, az olyan épület, melynek kétharmada lakótérség. A konyhán kivül legfeljebb 5 lakóhelyisége lehet, több csak akkor,ha a lakószobák össz­területe nem haladja meg a 120 négy­zetmétert. A konyhából csak azt a padlófelületet számítják ebbe a te­rületbe, mely meghaladja a 12 négy­zetmétert. A mezőgazdasági telepü­lések lakótérsége is családi háznak minősül, mégpedig az a része, melyet a tulajdonos, annak családja vagy a háztartásba tartozó személyek lakják. A mezőgazdasági termelés céljait szolgáló épületrész (pajta, istálló stb.) már nem személyi, hanem ma­­gáhtulajdon. Személyi tulajdonban csak egy csa­ládház, esetleg egy víkendház lehet, az esetleges másik családi ház már magántulajdon. A személyi tulajdon jogvédelmében nem részesülnek az olyan tárgyak (bár jellegükkel személyi tulajdont képezhetnek), melyeket a polgár tör­vénybeütköző módon (a közös va­gyon meglopásából származó pénzen) szerzett, vagy amelyeket saját, vagy családja szükségletein túlmenően fel­halmozott. A személyi tulajdont képező tár­gyak eladhatók, ajándékozhatok, örö­­kölhetők, tehát ezekkel a tulajdonos szabadon rendelkezik. A személyi tulajdon sérthetetlen. A tulajdonos hozzájárulása nélkül csak egészen ki­vételesen (életveszély stb.) ideigle­nesen és a lehető legrövidebb ideig használható, és csak megfelelő jutta­tás ellenében vehető igénybe. A sze­mélyi tulajdont képező tárgyakat ki­sajátítani csak kivételesen fontos társadalmi érdekből lehet (például családi ház lebontása vízerőmű épí­tésénél) a törvényben biztosított tel­jes kártérítés fejében. A házastársak tulajdonközösség e A tárgyaknak egy vagy több tulaj­donosa lehet. Részes tulajdonközös­ségről akkor beszélünk, ha valameny­­nyi tulajdonos tulajdonjoga pontosan körülhatárolt, például a közös családi ház fele, vagy egynegyede. A házas­társak között az új törvénykönyv a nem részes tulajdonközösséget is ismeri. Tehát amit a házasság idején az egyik házastárs szerez, az a házas­társak közös tulajdonává lesz. Nem tartoznak ide azok a tárgyak, melye­ket a házastársak egyike még a há­zasságkötés előtt szerzett, vagy a házasság alatt örökölt, ajándékba ka­pott (családi ház a szülők után stb.), továbbá ha a tárgy a házastárs sze­mélyi szükségleteinek kielégítését szolgálja (ruha), vagy hivatása gya­korlásához szükséges. A nem részes közös tulajdont képező tárgyak csak a házastársak közös hozájárulásával adhatók el. Az ilyen tulajdonközösség csak a házasság felbontásával, vagy az egyik házastárs javaslatára hozott bírósági ítélettel szűnhet meg. A telek és a föld személyi használata Az új polgári törvénykönyv a telek személyi használatát is körvonalazza. A telek személyi használatának joga időbeni terjedelemben korlátlan és örökölhető. Elsősorban a családi há­zak, víkendházak, garázsok építésére, továbbá kertek létesítésére vonatko­zik, de kizárólag az e célokra meg­szabott területeken. Ez az intézkedés elejét veszi a tervszerűtlen, gazdasá­gilag káros építkezéseknek és a me­zőgazdasági területek kertesítésének. Polgáraink személyi használatra ilyen telkeket csak az államtól, a járási nemzeti bizottságoktól, vagy más szervezetektől kaphatnak, rendszerint bizonyos térítés ellenében. A szemé­lyi használatra kerülő telek nagysága a családi ház építésénél nem lehet nagyobb, mint 800 m2, a víkendházak építésénél 400 m2, kerteknél szintén 400 m2. Garázst csak a feltétlenül szükséges nagyságú területre szabad építeni. A telkek személyi használa­táról szóló törvénykönyvi rendelkezé­sek azonban nem vonatkoznak azon telkek tulajdonjogára, melyeken már van családi- vagy víkendház, illetve garázs és ha már kertnek szolgálnak. A nem beépített házhelyek tulaj­donjoga most már nem vihető át más személyre, az ilyen telket csak az államnak lehet felajánlani megvétel­re. Azonban ajándékozhatok az egye­nes ágú rokonoknak (gyermek, uno­ka, szülő) vagy testvéreknek. A sze­mélyes használati jog szerződésileg nem vihető át, s csak rendkívüli ese­tekben, a kisajátításra vonatkozó el­vek szerint szüntethető meg. Egyéb­ként megszűnhet a részvevők egyez­sége (a polgár és a nemzeti bizottság vagy szervezet) alapján. A telek személyi használatának jo­gát azonban a nemzeti bizottság, illetve szervezet javaslatára megszün­tetheti a bíróság akkor, ha a telket a polgár nem használja (pl. nem épít házat, nem kertként műveli) vagy másra bízta. Ilyen határozat azonban nem születhet akkor, ha a telken már épület, víkendház, garázs áll. A sze­mélyi használatra kapott, a JNB által kiutalt telken álló építmény a polgár személyi tulajdona. Ha az épület tulajdonosa a személyi tulajdont képező családi házat, ví­­kendházat eladja, vagy más személy­nek ajándékozza, akkor a személyi telekhasználat joga is az új tulajdo­nosra száll. Ha a telken olyan polgár építkezik, aki a telek személyi használati jogát idejekorán nem biztosította, az épület tulajdonjogáról a bíróság dönt. A bíróság a használati jogot megítélheti, de olyan határozatot is hozhat, mi­szerint az építkező saját költségére köteles az építményt eltávolítani a telekről. Éppen ezért fontos, hogy az építkezés előtt mindenki beszerezze az építkezési engedélyt, mert így az építkezők sok kellemetlenségnek és jelentős károknak vehetik elejét. A telek személyi használati jogának törvénybeiktatása igen előnyös azok­nak, akik családi házat, vlkendházat szándékoznak építeni, mert a telek­használat jogát a nemzeti bizottsá­goktól megkapják. Ez a rendelkezés kiküszöböli a házhelyspekulációt és jelentős mezőgazdasági területet ment meg a termelésnek. A-ky

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents