Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-11 / 30. szám
Az első megmozdulás A Nyitrai Pedagógiai Intézet hallgatói válaszolnak a Hét az Üj Ifjúság és a Szabad Földműves cikkeire Ügy gondoljuk, hogy az újságolvasó embernek nem kell még egyszer bemutatni a Nyitrai Pedagógiai Intézet magyar tagozatának problémáit. Az Űj Ifjúság Cselényi László, a Szabad Földműves Gál Sándor és a Hét Tőzsér Árpád révén végre véleményével megtoldva tolmácsolta kifelé hibáinkat, nehézségeinket. A sok-sok írott szó tudatosítása után a be nem avatott olvasó talán torzított képet kapna a főiskola életéről, ha nem szólnánk néhány szót mi is magunkról. Kissé túlzásnak tartjuk Tőzsér Árpádnak azt a megállapítását, hogy a MATESZ irodalmi színpadának bemutatója után lelkesültünk fel. Nem tagadom a hatást, de a bemutató után a legszívesebben eltűntünk volna a színházból szégyenünkben. Mikor láttuk az irodalmi színpad létrehozásának alapvető lehetőségét, egysze-Az első irodalmi megmozdulás egyik résztvevője, Krausz Júlia, Petőfi-verset szaval. (Foto: Molnár J.) rűségét, mindnyájunkban felmerült a kérdés: miért féltünk mi ettől? Lehetőségeinkről már beszámoltak a megjelent cikkek — ki a hibás abban, hogy ilyen irányú követelményt még nem támasztottak velünk szemben? A CSEMADOK évzáró közgyűlésén hangzott el, hogy a CSEMADOK járási bizottsága szemet húnyt a pangás fölött és kimagyarázta a felsőbb szerveknél tétlenségünk okát. Ennek csak kárát vallottuk, hogy problémáinkat takargatta. A CSEMADOK nyitrai helyi szervezete szinte csak a járási titkárból és az elnökből áll, akik inkább a járás ügyeivel foglalkoznak, s nem áll módjukban a helyi szervezet munkáját elősegíteni. Viszont a CSEMADOK alapszabálya nem is engedi, hogy üzem vagy iskola mellett CSEMADOK-szervezete alakuljon. Talán ebből ered, hogy a CSEMADOK ez ideig képtelen volt elősegíteni intézetünk kulturális életét. Ez ideig is már több ízben gyüléseztünk kimondottan azzal a szándékkal, hogy elkezdünk valamit és amikor végre egy elfogadható javaslat kivitelezésére került volna sor, jöttek a nagy igények. Ez abban nyilvánult meg, hogy egész estéket azt hallgattuk, milyen színvonalat kell elérnünk, hogy valamit „mutassunk“ is. Persze beszélni ülve is, fekve is lehet és mire cselekedni kellett volna, mindenkinek elment a kedve. Hogy miért? Még arról az örök igazságról is megfeledkeztek, hogy gyakorlat teszi a mestert. Márpedig elméletben hiába jártunk a fellegek közt. A magasság nem tett jót nekünk. Összegezésül a felvetett problémákról, és az első rendezvény tapasztalatairól annyit mondhatunk el, hogy mihelyt feloldódik a diákokban a feszültség, baráti, kollektív alapon, okos szervezéssel és minden egyéni kezdeményezést értékelve színvonalas kultúrcsopprtot alakíthatunk. Ehhez azonban idő kell, önbizalom, önkritika, segítség és természetesen végre már aktív munka. Dunajszky Géza (Nyitra) Jól működnek a népi egyetemek Az ember veleszületett kíváncsisággal érdeklődik minden új iránt, tanul, kutat, hogy képességeit fejleszteni tudja. Szövetkezeti dolgozóink is tisztában vannak ezzel és a téli hónapokban szabad idejüket tanulásra használják fel. A Lévai Művelődési Otthon a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társasággal karöltve szintén felkészült erre az időszakra, hogy a szövetkezeti dolgozók érdeklődését minden vonalon ki tudják elégíteni. Tevékenységük a már közismert előadásokra, iskoláztatásokra, tanfolyamokra irányult, de a fősúlyt a népi egyetemek és akadémiák szervezésére fektették. Minden községben megszervezték a népi akadémiákat, ahol erre feltételek voltak. Természetesen, mivel a lévai járás mezőgazdasági jellegű, nagy részben figyelembe vették a mezőgazdasági termelés szakosításának távlati lehetőségeit és aszerint állították össze a tananyagot is. Tekovban és Kosihyben az előadások az évelő takarmányok termesztésének kérdéseivel és a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Győrödön és Nagysallóban a talaj termővé tételének módjára és a terméseredmények fokozására irányulnak az előadások. Derzsenyén és Devycanyu"" ~ —•- *— termelés kérdéseivel foglalkoznak. Ipolyságon a mezőgazdaság fokozatos gépesítése az akadémia tananyaga. Lassan már befejezik az előadásokat és a hallgatók készülődnek a záróbeszélgetésekre, melyeken be akarják bizonyítani, hogy nem hiába jártak az előadásokra. Ä mezőgazdasági akadémiákon kívül az egyes üzemek mellett 16 népi akadémiát szerveztek, melyeken a hallgatók megismerkednek az ipari termelés gazdaságtanával, az irányítás, a munkaszervezés bevált módszereivel, valamint a legújabb tapasztalatokkal. A termelésre irányuló iskolázásokon kívül 21 szülői népi akadémia is működik, ahol a szülőknek a kommunista nevelésről, s a fejlődő ifjúság problémáiról tartanak előadásokat. Járási viszonylatban összesen 44 akadémia működik 1648 hallgatóval. Az elmúlt évekhez viszonyítva nyugodtan megállapíthatjuk, hogy e téren fejlődést értek el a lévaiak, mert az akadémiák sikeresen működnek, a hallgatók és vezető funkcionáriusok elégedettek. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy míg az elmúlt évben csak két mezőgazdasági akadémia működött sikeresen, addig ebben az évben az összes tervezett akadémia sikerrel végződik. v - - 1 - (Léva)-4- Sárosfán a művelődési otthonban vitaestet rendeztek Ordódy Katalin „Dunáról fúj a szél“ című regényéről. Az esten részt vett az írónő is. (Maar Sándor, Sárosfa) ■>- A Szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola harmadosztáiyos tanulói sikerrel mutatták be a Férjek iskolája című színművet. (Lackó Miklós, Szepsi) .4- Nagykaposon a közelmúltban Ki mit tud vetélkedőt rendeztek, amelyen 34-en vettek részt. A győztesek a járási verseny következő fordulójában Királyhelmecen mérik össze tudásukat. (Dörner Judit, Nagykapos)-4- A Füleki Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola tanulói nemrégiben mutatták be a Tom Sawyer közbelép című háromfelvonásos vígjátékot. A színművet Reiman Károly rendezte. (Farkas László, Fülek)-4- A Tornaijai Népművelési Otthon mellett működő színjátszó-csoport a közelmúltban mutatta be Tornaiján, Hamván és Méhiben az Elveszett útlevél című háromfelvonásos vígjátékot. (Balogh István, Tornaija)-4- A Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola mellett működő Fucík körben 69 első osztályos tanuló szerezte meg a Fucík jelvényt. (Kozma György, Komárom)-4-A Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában irodalmi vitát rendeztek Cselényi László .Keselylábú csikókorom című kötetéről, amelyen jelen volt a szerző is. (Bittera Gabriella, Tornaija) Egy részüknek az, hogy mivel s* pénzük, se fizikai erejük nincs az újjátelepítéshez, vegye meg az állam parcellájukat és telepítsen rá. De vannak a szőlősgazdák között olyanok is, akik a községenkénti tagosítás hívei. A nagyüzemi művelés számára alkalmas területek összevonása után pítettek. Az összterületből mintegy 3100 hold van állami kezelésben. Főleg a Tarcali és Tolcsvai Állami Gazdaságok nagyüzemi táblái komoly jelentőségűek. Az elért bűvös 9000 holdnak azonban van egy szépséghibája. A fele körül 40—50-éves a telepítés. Milyen módszerekkel telepítenek. Habár a rekonstrukció évek óta folyik, a szaktudomány még mindig nem Házilag készített emelővel egymás fölé helyezik oltott veszökkel teli ládákat a csíráztatás előtt. a beitt-ott megmaradt dirib-darab területeket adják át továbbra is a szőlővel foglalkozni kívánók számára, akik kötelesek a megállapított határidőn belül betelepíteni azt. A Hegyalja problémáit jól ismeri szakemberek ezt a megoldást sürgetik, ez az előfeltétele, hogy néhány éven belül elérjék a 18 000 holdat a kiváló borvidéken. ÖK IS KIVÁNCSIAK Leskó István és társai, akik néhány évvel ezelőtt jártak Kelet-Szlovákiában és megkóstolták a mi aszúnkat szamorodninkat, őszintén vallják, hogy vetekszik az övékkel. Nekünk is szegezték a kérdést. Megtörtént-e már a maximális telepítés a „csehszlovák Tokajban“. Nem tudtunk igennel válaszolni. Csak azt, hogy a Toronnyák és Szőlőske vidékén lenne még ten- ’ nivaló a telepítés és az újjátelepítés terén. Legközelebb már azzal szeretnénk dicsekedni déli szomszédainknak — igen, minden lehetőt betelepítettünk. NEMCSAK a szőlőre gondolnak Végeláthatatlan szőlőtáblák alatt kígyózik az út Tokaj felé. A hallottakat mind igazolják a látottak, mind a telepítésre, mind a parlagra vonatkozólag. Akkor lepődünk meg kissé, amikor a híréről annyira ismert Tokajban egy falucskát ismerünk meg. Pedig egyesek már régen mondogatják, hogy alig van egy-egy magyar táj, amely annyira alkalmas lenne idegenforgalmi fejlesztésre, mint Tokaj és vidéke. A világhírű bor, az ősi pincék kilométerekre szétnyúló járatai. a selymes homokú Tisza-part, a sokszínű Tokaj-hegysor teszi e világhírű tájat alkalmassá pezsgő idegenforgalom megteremtésére. A szölőkultúra sokoldalú megteremtése mellett nem feledkeznek meg hát Magyarország e gyöngyszemének rendezéséről sem. Egyelőre főleg egy korszerű szálló és a Tisza-part rendezése a fő gond. A jövőben több száz millió forint beruházást terveznek a közel hatezer lakosú városka és környéke rendezésére. A közeljövőben fürdővárost létesítenek a Nagyhegy lábánál és a kacskaringós Tiszán vízibusz-járatot indítanak Tokaj és Sárospatak között. Szépek a tervek és néhány év múlva aligha akad külföldi, aki ha Magyarországon jár, meg ne látogatná Tokajt. Bár napjainkban is egyre több a belföldi és külföldi, aki felkeresi a „borfejedelem“ hazáját. A táj megcsodálása után a legtöbbjük betér a Tokaj szívében fekvő Rákóczi pince előterében épített borozóba, hogy az öt fajta kiváló, aranysárgán csillogó bor valamelyikével lemossa az út porát. Mi is ezt tesszük. Mégegyszer koccintunk ízlelgetjük a magyar föld legnemesebb italát, s búcsúzunk — a viszontlátásra!... Tóth Dezső és mások hasonló törekvése biztosíték arra, hogy szaporítóalanyból, vagyis oltványból nem lesz hiány a nagyméretű telepítésre. MÉG 9000 HOLDAT Ha valakinek, a Tarcali Állami Gazdaság igazgatójának szívügye Tokaj- Hegyalja sorsa. Leskó Istvánt egyaránt érdekli a történelmi borvidék múltja, jelene és jövője. Bakos elvtárs főkertésszel együtt tagja annak a bizottságnak, amely Hegyalja újjárendezését irányítja. Hogyan látják ők a múltat és hogyan továbbot ? Az elmúlt fél évszázadban igen mos. tohán kezelték a klasszikus borvidéket és egyre csökkent a termő szőlőterület. A legnagyobb kiterjedése idején a századfordulón fellépő filoxera-vész előtt 13 000 holdat tettek ki a Tokaj-környéki szőlők. A nagy pusztulás után újonnan már csak 9000 hold szőlőt telepítettek. A harmincas, negyvenes években olyan mélyre estek a borárak, hogy a szőlőhegyek legmeredekebb részének megmunkálása ráfizetésessé vált. Ezért a tulajdonosok sokhelyütt veszni hagyták a szőlőt. A területcsökkenés, a tőkefogyás és az elöregedés során megkondult a „vészharang", s pusztulás fenyegette a világhírű borvidéket. Az új rend kormánya ennek megakadályozására, A hagyományos telepítés. törtek lándzsát, ahol a sortávolság 240 centiméter, a tőtávolság pedig 1 méter. A szőlősgazdák- főleg a 120 X 120-as sor és tőtávolsághoz ragaszkodnak. MI LESZ A MAGÁNKÉZBEN LEVŐ SZŐLŐKKEL. Ez a legnagyobb gond Hegyalján. Az egyéniek nemigen akarnak jelentős összegeket befektetni. De nem is lenne helyes dirib-darabokban összevissza sor és tőtávolságra telepíteni, amit soha, semmiképpen nem lehetne művelni. Mit lehetne tenni, mi a tulajdonosok véleménye. Megjelent a kordonos művelés betonoszlopaival, huzalaival. elrendelte Hegyafja rekonstrukcióját. Néhány évvel ezelőtt meg is indult az újjátelepítés. Mi a helyzet napjainkban. Az ötvenes évek elején a táj szőlőterülete olyannyira összezsugorodott, hogy alig lépte túl a 6000 holdat. Az-Nehéz búcsúzni a „borkirály föld alatti „várából“. Mégi menni kell. Üz, hajt a kíváncsisác vajon rövid pár év leforgása alati hogyan duplázzák meg a szőlőterüle tét Hegyalján. Kísérőnk a Tarcali Állami Gazdasá oltótelepére irányít, ahol évente ner kevesebb, mint három millió oltvány biztosítanak a 'A*-' A oltványok többs gét a Hegyal. rekonstrukcióho; használjuk fel, s r már bátran len állítani, hogy ni csen szaporít« alany-gond. Az oltóházban mintegy kétszáz ügyes kezű lány szorgoskodik. A környékről összesereglett „szépek“ kezében ügyesen forog az oltókés. Angol nyelves-párosítással nem kevesebb, mint 800—900 darabot készítenek naponta. Tíz fillért fizetnek oltványonként. A legügyesebbek a 100 forintot is megkeresik. Magától értetődően a telepen a tevékenység nemcsak párosításból áll. Egész bonyolult munkafolyamatot látunk, amíg a hatalmas ládákba kerülnek a vesszők, amelyeket aztán 90— 92 %-os páratartalmú helyiségben j csíráztatnak. Nincs szándékomban az ott látottakat leírni. Csak néhány sort arról, amire a telep vezetője, egy szálas, fiatal mérnök felhívta a figyelmet. | Eltérően a múlttól | az oltványalanyt I csak néhány nappal | a párosítás előtt * szállítják az oltóházba, és így nincs | száradási veszély. I Az oltványt nem a I hagyományos 47 I centiméter hosszú- | ra vágják, hanem j csak 40 centimé- } térré. Ami szerinte I szintén jelentős, a 1 párosítást vékony gumiszerű műanyaggal tekerik o körül. Miben mutatkozik meg a korszerű oltótelep és a kísérletezés előnye ? Amíg a múltban a beoltott vesszőnek mindössze 25 százaléka fogamzott meg, tavaly már több mint 46 százalékra sikerült ezt emelni. Ez a telep döntötte el melyik a legjobb telepítési forma. így aztán sokféle a telepítés. A hagyományos mellett megjelent a kordonos művelés betonoszlopaival, huzalaival. Az állami gazdaságokban a kordonos, félmagas művelés mellett 1964. április IL
