Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-08 / 29. szám

Rét jóból - egy kiváló

M«n»!8ffi»^BUEae»BBMBaBBBRuf!aau£i3SaíEannHBI£HHBEIlB

Bizony, Kalmár János, a dióspatonyi EFSZ elnöke sem hitte volna, hogy határuk valaha összeolvad a kisfaludiakéval. Ennek megvan a maga háttere. Hiszen a múltban a barátság hadilábon állt közöttük. Különösen kiütközött ez a legényvirtuskodásban, a mulatságok alkalmával. Hamar öszszerúgták a patkót. így volt ez a múltban...

Egy évvel ezelőtt azonban nagy fordulat állt be. A közös cél eggyé kocsoroszlyáit meghosszabbították, a gépek elejét süllyesztették, hogy a kukorica vetőmag mélyebbre essék, mert — tapasztalatuk szerint — ha a mag sekélyre került, a kelése után hosszabb ideig sanyargott, nem fejlődött.

Jórészt a komplexbrigád érdeme az is, hogy a kukoricatermesztés gépesítése csaknem teljes. A múlt évben már 60 hektáron sikeresen alkalmazták a kukorica vegyszeres gyomírtá-Á. A szövetkezet átalakított, központifűtéses székháza

jutást: tavalyelőtt 4,9 liter, tavaly 5;5

liter volt, most pedig 6,7 liter a tejhozam. A piaci tejtermelés a tavalyihoz viszonyítva idén 2,4 literről

5,3 literre emelkedett. Az állatgondozóknak ezekután van is mit „aprítani a tejbe“. Februárban 57 ezer koronát kaptak prémiumként.

Bevételi forrását a szövetkezet apróbaromfi tartásával is igyekszik bővíteni. Kilencezer csirke és négyezer pulyka tenyésztésével Számolnak.

* * *

A fejlődés folyamata, amely a két szövetkezet egyesítéséből adódik, csak a jövőben mutatkozik majd meg igazán. A növények hektárhozamát a talaj termőerejének fokozása és a jó minőségű munka mellett öntözéssel is elősegítik. Terveik szerint 1965-ben már 601 hektárra növelik az öntözött területet. S mivel éppen a kisfaludi határrész a szárazabb, az öntözött területek javarésze ide esik. Ezen a silánynak mondható talajon — az öntözés segítségével — fő terményként lucernát, cukorrépát és árpát termesztenek majd.

Lucernájuk minőségét tovább javítják azáltal, hogy a termést teljes egészében hideglevegős módszerrel szárítják. Sőt, a fehérjedús takarmányok részére félszereket, pajtákat építenek.

A növénytermesztés, valamint az állattenyésztés jövedelmezőségének fokozása mellett előtérbe kerül a dolgozókról való jobb gondoskodás is. Igv a közeljövőben a gazdasági udvarban külön szociális helyiséget építenek az állatgondozók részére. Ezt a

Fedél alatt a műtrágya

^ (A szerző felvételei)

Üj tejüzem

Nagymegyer közelében (dunaszerdahelyi járás) új tejüzem épül 28 millió korona beruházási költséggel. Konzumtejen, vajon és túrón kívül tejport is gyárt majd. Ez utóbbit a mezőgazdasági üzemek növendékmarhái részére. Ilyen tejüzem — amelyben a legkorszerűbb technológia érvényesül majd — hazánkban még nincs. Az első években itt naponta 250 ezer liter tejet dolgoznak fel.

A rövidesen elkészülő tejüzem (Foto: N. Kovács István)

A technológiai berendezést, amely a szárítóhoz szükséges, Amszterdamból kapjuk; Ennek szerelését holland szakemberek április 15-én kezdik. A próbaüzemeltetésre előreláthatólag 1964. május 2-án kerül sor. Ez nem csupán a trnavai Pozemné stavby dolgozóitól függ, hanem elsősorban a chotébori Győzelmes Február Üzem•től, amely a tejüzem gépeinek fő szállítója, s a gépek beszerelését is ennek az üzemnek a szerelőmunkásai végzik.

Kétszáz mázsa burgonya hektáronként

i Itt a burgonyaültetés ideje. Ezzel kapcsolatban Michal Smalik mérnök, j a Nagylomnici Kísérleti és Magnemesítő Állomás biológiai osztályának veil zetője nyilatkozott. Rámutatott arra, hogy az a mozgalom, amely a poprádi i járásból indult el négy évvel ezelőtt a burgonya magas hektárhozamának felérésére, tavaly már köztársasági méretben 46 járásban bontakozott ki. f Majd a többi között ezeket mondotta:

vácsolta a két falu lakóit. A két szövetkezet összeadta ingó- és ingatlan vagyonát, hogy együttesen többre vigye. Az egyesített szövetkezet a Barátság nevet kapta.

Az, hogy ez a barátság mennyit kamatozott, lemérhető rövid egy esztendő alatt. Amíg az összeadott közös vagyon értéke 18 millió koronát tett ki, 365 nap elteltével 6 millió koronával gyarapodott. Nagy összeg ez egy év alatt.

* *■*

Bizonyságot nyert, hogy az egyesük Bes nagyot lendített a szövetkezet fejlődésén. A két falu más-más fekvésű fokfje, gépparkja, munkaereje nagyon j|6i kiegészíti egymást.

Például a dióspatonyi határ évről évre kiváló termést adott kukoricából, viszont a kisfáludiak elsőosztályú sörárpát tudtak termelni. Ez lehetővé bette' a szövetkezeten belüli szakosítást. Tavaly a kisfaludi határ, miután kavicsos, nem termeltek rajta kukoricát. Miért is termeltek volna, hiszen erre sokkal jobban megfelel a dióspatonyi föld, ahol némely parcellán 1*03 mázsa csöveskukorica is megtermett hektáronként. Sőt, az őszi repce földjében, amely* istállótrágyát nem is kapott, csak műtrágyát, 124 mázsát takarítottak be hektáráról.

A gépkihasználás terén is megmutatkozott az egyesítés előnye. A mintegy húsz kilométernyire elnyúló határ szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a gépek teljes kihasználására, a termelés nagyüzemi szintű szervezésére. A 2316 hektár föld módot nyújt arra, hogy a „XII. pártkongresszus brigádja“ titulust viselő komplexbrigád az új technológia szerint végezze munkáját. Erejüket összpontosítva, pár nap alatt pontot tehetnek a vetés, növényápolás, betakarítás végére. A komplexbrigádhoz tartozó javítóműhely dolgozóinak, név szerint Nemesek Gusztávnak, Pöthe Sándornak még arra is futja idejéből, bogy bizonyos gépeken újításokat eszközöljön. így például a vetőgépek

sát. Csak a növény ritkítását végezték kézi erővel. Hektáronként 4 kiló Zeazint használtak fel, 800 liter vízzel hígítva. A vegyszerrel kezelt területeken a termés várakozáson felüli volt.

A takarmánybetakarításban is a komplexbrigádot illette a döntő szó. Nemcsak a takarmány minősége, de a mennyiség terén is megkétszerezték az előbbi év eredményét. Amíg • tavalyelőtt 30,5 mázsát takarítottak be pillangósokból, addig az elmúlt évben 61 mázsát raktak kazlakba, hektáronként. Jó munkájuk gyümölcseként a bő takarmánykészlet révén^a közös állatállomány termelése is rohamosan növekedett. Jól példázza ezt a sertések súlygyarapodásának átlaga: 1962-ben 43 deka, tavaly pedig már 64 deka volt az átlag-súlygyarapodás hízósertésenként. A tejtermelés még élethűbben mutatja az előremegoklást ésszerűbbnek, gazdaságosabbnak vélik, mintha istállónként, külön-külön kis helyiséget rendeznének be. Annak ellenére, hogy jelenleg is példás tisztaság és rend uralkodik a szövetkezet házatáján, elhatározták, hogy parkosítják a gazdasági udvarokat. Otthonossá varázsolják munkahelyüket.

A munkakultúra magasabb szintje mellett anyagiakban is gyarapodik a tagság. Mondjuk meg azt is, hogy a kisfáludiak javára legfőképpen. Náluk az egyesülés előtt a munkaegység értéke 13 korona volt, Dióspatonyban viszont 20 korona. Az egyesülés évében, tehát tavaly már 24 koronát ért egy munkaegység, a normák szilárdítása nélkül. Az elmondottak ékesszólóan bizonyítják az egyesítés eredményét: jelesre vizsgázott a dióspatonyi Barátság szövetkezet.

N. Kovács István

Bővebb termést adhat a Szeosi róni

Sáros még a határ, de nem várhatunk

a végsőkig — mondja Sáray Dezső, a hetényi szövetkezet traktorosa. Így került sor arra, hogy már a húsvéti ünnepek előtt megkezdték a talaj előkészítését, árpa alá.

(Foto: Palágyi Lajos)

A szepsi róna, mint ahogyan a neve is elárulja, Szepsi környékét, pontosabban: Nagyidát, Perényt, Bódvavendégit, Tornát magába foglaló terület. Bátran állíthatjuk, hogy a vízgazdálkodási viszonyok rendezése után minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy nagy termelőképességű mezőgazdasági területté váljék. Rónaság — legmélyebb pontja 168,10 méter, legmagasabb 210, átlagos tengerszint feletti magassága 190 méter.

A 12 547 hektárnyi terület a kassai járás 21 községét érinti. A rendezetlen vízgazdálkodási viszonyok 6371 hektár, tehát 54 % szántóföldet, 5143 hektár, azaz 44 % rétet, a legelő és a ligetek 1,06 %-át sújtották. Az érdekelt terület keleti határát a Hernád és a Bodrog szétágazása képezi; észak felé a Nagyidát Szepsivel összekötő vasúti pályatestig terjed, déli határa a Perény—Jánok—2arnov-i országút, nyugati irányban a csehszlovák!—magyar határ és a Tornába vezető országút szegélyezi.

A mezőgazdasági termelést és annak előrehaladását a kedvezőtlen vízgazdálkodási viszonyok befolyásolták, s ezek a talaj fizikai tulajdonságaira károsan hatottak. Egyszóval, itt valamikor békák és szúnyogok uralkodtak. Egyedül az Ida patakot hozták rendbe a buzicai és péderi híd közötti 12 kilométeres szakaszon. Az ilyen vízrendészeti helyzet következtében

főleg a rétek elmocsarasodására került sor.

Azokban a községekben, ahol a rétek víz alá kerültek, az ottani lakosság tömeges megbetegedését észlelték. A nem kívánatos vízgazdálkodási viszonyok megszüntetése érdekében a Bratislavai Vízgazdaságfejlesztési Igazgatóság, mint fő beruházó, a szepsi rónaság lecsapolására és az árvíz megakadályozására az 1950—1954-es évek éghajlati-hidrológiai adatait tanulmányozta. A tervet 1959-ben dolgozta ki és hagyta jóvá. A tervek kidolgozása és az építkezés megvalósítása szempontjából az akciót három, szorosan összefüggő és egymást követő építési szakaszra osztották fel.

Az első építési szakasz a Bódva folyó, s mellékvizei rendezését és a folyamőrök házainak kérdését oldotta meg.

A második építési szakasz az Ida- és Csécsi patak, valamint mellékvizeinek kérdését rendezte, beleértve a hidak építését is.

A harmadik építési szakasz a fő lecsapoló berendezések és a hidak építésével foglalkozott.

A tervezett vízgazdálkodási intézkedések megvalósításától és a belvizek lecsapolásától azt várjuk, hogy:

— megszűnik a talaj rer&szeres elmosódása,

— a sebes folyású vizek nem árasztják el a környező földeket, nem semmisítik meg és nem teszik értékte— Az elmúlt évben a poprádi járásban átlagosan 154 mázsás hektárhozamot értünk el burgonyából. Valamennyi község közül kitűnt Lucivná, amelynek szövetkezetesei 265,5 mázsa burgonyát takarítottak be hektáronként. A sokoldalú gondoskodás következményeképpen szép eredménnyel dicsekedhettek a mlynicaiak, a mengusovceiek, a Vlkovái Állami Gazdaság, valamint más mezőgazdasági üzemek dolgozói.

— Mindezek ellenére hiányosságok is előfordultak. Egyes szövetkezetesek a túlzott takarékoskodástól vezérelve, csökkentették a burgonyaültetőgép kanalainak számát. Hiányosságok merültek fel a fajtamegválasztásnál, néhol az istállótrágyát csak tavasszal szántották le, s az időjárás sem volt éppen a legeszményibb. A 270 milliméteres sokévi csapadékátlag helyett a tenyészidő három hónapja alatt csupán 164 cm csapadékot mértek.

— A poprádi járás elegendő burgonyaültetőgéppel rendelkezik; a meglévő 21 kultivátor további 20 kultivációs géppel szaporodik. Mivel elegendő géppel és gépi eszközzel rendelkezünk, s az idén már 55 ezer növényegyedet hagyunk hektáronként, az előirányzott 155 q hektárhozammal szemben elérhetjük a 200 mázsás hektárhomazot.

☆

A martini járás laskári szövetkezetének növénytermesztési csoportját prémiumok is serkentik a nagyobb terméshozamok elérésére, s annak veszteség nélküli betakarítására. A 200 mázsán felüli burgonyahozam elérésekor 35 százalékig terjedő jutalomban részesülnek a prémiumalapból. A laskári szövetkezetesek a járás vala- * 60

lenné a termést. A nagy belvizeket rendezett mederbe terelik és elvezetik,

— az eddig átnedvesedett, mocsaras rétek és legelők termőképessé válnak,

— a lecsapolás következtében az eddigi iszapos talaj struktúrája megváltozik, így alkalmassá válik valamennyi mezőgazdasági növény termesztésére,

— a legelők elmocsarasodásának megszüntetésével bekövetkezik a háziállatok, különösen a szarvasmarha és juhállomány egészségi állapotának megjavulása,

— a mocsarak eltávolításával megszüntetjük a fertőző betegségek tűzfészkét, a veszélyeztetett körzetből kipusztulnak a szúnyogok és legyek,

— a vízháztartás egyensúlyának helyreállításával lehetővé válik a szántóföld területének bővítése.

Az építkezést 1960-ban kezdték el. A munkálatok tervét eleinte csak

60 °/o-ra teljesítették. A kotrók, a földgyaluk az iszapba süllyedtek, kevés szakemberük volt, a tervezett munkaerőállományt sem tudták megteremteni. Egyszerre azonban, mihelyt az építkezésvezető helyét Sarnovsky elvtárs, a Mérnöki Építővállalat alkalmazottja foglalta el, ezek a problémák megoldást nyertek. A kotrók alá szilárd talpazatot helyeztek, célravezető agitáció segítségével a környező falmennyi burgonyatermesztő szövetkezetét versenyre hívták a "burgonyatermesztés agrotechnikájának betartása és a mintaszerű növényápolás terén kövessük példájukat! (CTK)

a szövetkezeti kongresszus vitaanyagához

E hónapban hatodszor ül össze az EFSZ-ek kongresszusa. Értékelni fogják a szövetkezetek eddigi eredményeit, a következő időszakra új feladatokat tűznek ki.

Mi vár még megoldásra? Mindenekelőtt a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok tevékenységét kellene pontosabban meghatározni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy még most is rendkívül sokat adminisztrálnak. Az említett igazgatóságok alkalmazottaiból járásonként csupán 25—30 % van kapcsolatban a termeléssel, a többiek beosztásuknál fogva irodai papírmunkát végeznek.

Említésre érdemes, hogy például Kassán azelőtt a JNB mezőgazdasági szakosztálya 35 alkalmazottal dolgozott, ezeknek rendszerint hetente egyszer a szövetkezetek vezetőségi, s havonta a taggyűléseken részt kellett venniük. Jelen esetben a kassai járásban a termelési igazgatóság több mint 50 alkalmazottal rendelkezik, de az alkalmazottak ritkán vesznek részt a szövetkezetek gyűlésein. Akkor is csak elvétve, amikor a helyi nemzeti bizottságok erre külön felkérik őket. Talán mondanunk sem kell, hogy ezen az állapoton a közeljövőben feltétlenül javítani kell.

Iván Sándor (Kassa)

vakból megindult a munkaerők özönlése az építkezéshez. A gépeket három váltásban üzemeltették.

1962-ben a tavaszi áradás károkat okozott, s ezeket egy éven belül helyre kellett hozni. Rosszabb helyzet alakult ki 1963 tavaszán, amikor az áradás okozta károk 3 millió koronát tettek ki. Egészben véve 113 km lejtőt, 54 hidat, 6 őrházat, a Kánás patakon 2 140 000 köbméter, a Jánok patakon 90 000 köbméter kapacitású víztárolót építettek. Ebből a célból 193 603 köbméter földet mozgattak meg, 405 900 köbméter földet szórtak szét, 3248 köbméter betont, 1044 köbméter vasbetont használtak fel, a kövezést 27 275 négyzetméteren, föld eltakarítást 422 305 négyzetméteren hajtották végre. 224 077 négyzetméternyi földet bevetettek.

Az építkezésen igen jól bevált Sarnovsky elvtárs újítása, a lejtősítő készülék. A járási építési vállalat Zsigray e)vtárs vezetésével nem állotta meg a helyét, s ez okozta, hogy 1963 végén a szepsi rónaság vízháztartási munkálatai nem fejeződtek be. Az „átadás“ január 13-án történt meg. Nem ártott volna, ha a poprádi építkezési igazgatóság több segítséget nyújt Sarnovsky elvtársnak a nehézségek megoldásában enné! a nagyjelentőségű fontos építkezésnél.

Adolf Smelko (Kosice)

1964. április 8.