Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-08 / 29. szám

Áprilisi teendők ; a szőlőben, gyümölcsösben, borpincében A szőlőben: A hosszantartó telet végre kiszorí­totta a tavasz. Sok tehát a tennivaló. Iparkodnunk kell a szőlőnyitással, trá­gyázással, tőkék pótlásával, új telepí­tések és iskolák létesítésével. A nyi­tást idejében kell végezni, míg a ta­karóföld nem melegszik nagyobb mér­tékben át, mert az átmelegedett ned­ves föld a szemek kipállását okozhatja. Nyitás közben vigyázzunk a szőlő­rügyekre. A tőkéket szabadítsuk meg a káros harmatgyökerektől. Lehetőleg érett istállótrágyát tegyünk a sorok közé, de ha nem okvetlen szükséges, hagyjuk inkább őszre. A tőkehiányt pótolhatjuk bujtással, gyökeresvesszővel, gyökeres alany­vesszővel. Már megkezdhetjük az is­kolázásra szánt vesszők szedését. Iskolázásra széltől védett, nyirkos talaj a megfelelőbb. A szőlő metszése után a hónap végefelé végezzük az első mélykapálást és készüljünk elő a fagyok elleni védekezésre. A gyümölcsösben: Habár a kései kikelet a gyümölcs­kertek teendőit nem segíttette elő, még sincs olyan lemaradás, mint a szőlőtermesztésben. Van elég teendő. Szerezzük be az enyvgyűrűket, javít­suk a kerítéseket, szerszámokat, távo­lítsuk el a kiszáradt fákat. Gondolha­tunk a fák átoltására, ifjítására, met­szésére. Ha még nem végeztük el, ne tétlenkedjünk, mert a gyümölcsös má­ról holnapra felébred, és az említett műveletek zömét már nem végezhet­jük el. Most azonnal ássuk föl a fák alatti talajt és műtrágyázzunk. Az adagolás mennyiségét természetesen pontosan csak a talaj kémiai elemzése után tudjuk megállapítani. De általá­ban hektáronként 110 kiló nitro­gént, 70 kg foszfort és 120 káliumot adunk tiszta tápanyagban. A savanyú talajokat kémhatásukhoz mérten me­­szezzük. Fákat sáros földbe ne ültessünk, mert összetapossuk a talajt és a fá­nak ez sem használ. Ültetés előtt az oltvány gyökérzetét sűrű agyag­habarcsba mártogassuk, majd ültetés közben bőségesen öntözzük. Nagy je­lentőségű a rügyfakadás előtti piros­­bimbós állapotban való permetezés, főleg ahol ezt a munkát nem végez­ték el. A varasodások, levéltetvek és lisztharmat ellen a fejlődés kezdetén 1 °/o-os bordóilével, 1 %-os Novozir­­ra! vagy 0,5 %-os Sulikollal permetez­zünk, a kártevők ellen pedig 0,2—0,3 % -os Fosfotionnal, Intrationnal vagy Floronnal védekezzünk. A csereboga­rakat hűvös reggeleken ponyvába ráz­zuk le és égessük el. A borpincében: A hordók kénezése és törülgetése időszerű. Távolítsuk el az ablakokból és szellőzőnyílásokból a téli tömítése­ket, hogy állandóan friss levegő le­gyen a helyiségben. Kása Mihály (Nemesőcsa) Olvasóink kérésének elegeit téve indítjuk meg ezt az új ro­vatot, azzal a céllal, hogy meg­könnyítsük számukra az újabb­nál újabb vegyszerek közötti eligazodást, hogy a vegyszereik szakszerű használatának mód­jai ismeretében elkerüljék a fölösleges károkat. Növényvédelmi tanácsadó A kajszi metszéséről A metszetlen kajszifák felkopa­szodnak az idősebbek vázágai és ter­mőágai üresek, csak az ágvégeken mutatkozik levél és termés. A spon­tán-termő években, a nagy termés következtében a gyümölcs apró ma­rad, nem fejlődik. Rendszerint az után következik be a kajszifák tö­meges elhalása, meet a tartaléktáp­anyagot a termés igénybe vette. A kajszi az éves vesszőkön és ter­mőnyársakon hozza termését. Arra kell törekednünk, hogy a fákat min­den évben egyenletes fejlődésben tartsuk, mert különben, ha nincs kellő hajtás- és termőrész-képződés, a következő évben a termés kimarad, szakaszos lesz. Többéves kísérlet alapján zöldmetszéssel (melyet gyü­mölcsritkítással kötünk össze) sikerült biztosítani az évenkénti rendszeres, jó minőségű termést. A módszert el­sősorban a ’ házikertekben ajánljuk kipróbálásra. A kajszifákat a következő módon és időben kell metszeni: Rügyfakadás előtt nyugalmi állapotban a fákat nem metsszük. Elvirágzás után, amikor a természetes gyümölcshullás befeje­ződött és a gyümölcs fejlődésnek in­dult, a csontmag-képződést megelő­zően zöldmetszést végzünk, a szoká­sos elvek szerint, kiegészítve a rügy­fakadás előtt szükséges metszéssel is. A felesleges ágakat, melyek a koro­nát elsűrítik, a párhuzamos, az egy­mást beárnyékoló, a fa tengelyébe növő ágakat, vesszőket és hajtásokat is tőből eltávolítjuk. Levágjuk a fel­sőbb ágcsoportban levő ágakat is. A zöldmetszéssel egybekapcsoljuk a gyümölcsritkítást, gyümölcsritkító metszést. Mérlegeljük a termőrészek berakodását. Ott, ahol a kajszigyü­mölcs fürtösen helyezkedik el, a ter­mőrészt szükségszerűen visszamet­­szük, figyelembe véve a fa teljes be­­rakódottságát.' Felbecsüljük, hogy metszés után egy-egy vázágon meny­nyi termés marad, kg-onként 16 — 18 szem gyümölcsöt véve alapul, s ezt vetítjük az összes vázágra, illetve az egész fára. Fánként 60 — 70 kg, jól fejlett, nagykoronájú fákon 100 kg termés meghagyására számítunk. A termőrészek végén szívóhajtáso­kat hagyunk. Ezeknek az a rendelte­tésük, hogy részben a gyümölcs fej­lődését biztosítsák, részben pedig a termőrész így tovább növekszik, nem szárad el. A termőrészek folyamatos fejlődésben tartásával a vázágak fel­kopaszodást előzzük meg, és teljes termőfelületet biztosítunk. A termő­részek fejlődését, növekedési arányát a zöldmetszéssel kedvezően befolyá­solhatjuk. A ritkító zöldmetszésnek káros utó­hatása még akkor sincs, ha az egész lombozat vagy V3 részét is levág­juk. Ellenkezőleg, a levelek a met­szést követő rövid időn belül rende­ződnek, igen nagyra fejlődnek. A gyümölcs is szebben fejlődik, kiváló minőségű lesz, s ami a legfontosabb, az évenkénti rendszeres termést biz­tosítjuk. Nagy gondot kell fordítani a seb­kezelésre. Azokat a sebeket, melye­ket a fa egy tenyészidő alatt nem gyógyít be, fásebkátránnyal vékonyan kenjük be. Ahol a kajszifa évenkénti mérsé­kelt növekedése biztosított, mellőz­zük a nitrogén-műtrágyázást, viszont fokozzuk a kálium- és foszfor-után­pótlást. Ezzel elősegítjük a fás ré­szek jó beérését, fagytűrését. Tengerdi János Elsősorban a legfontosabb nö­­vényvédöszerekkel kezdjük, pontosabban meghatározva: a herbi­­cid készítményekkel: Vegyszereket gyomirtásra már évtizedek óta hasz­náltak a mezőgazdasági gyakorlatban, de még soha ilyen hatékonyan, mint napjainkban. GYOMlRTÖSZEREK A herblcid készítmények lehetnek maró hatásúak, amelyek roncsoláso­kat, perzseléseket okoznak a gyom­növényeken. Az ilyen tipusú gyom­­irtószerek a kontakt-készítmények. Ugyanakkor ismerünk olyan gyom­irtó szereket is, amelyek a növényi hormonokhoz hasonló összetételűek, élettanilag érvényesülnek. Ezek az úgynevezett hormonbázisú, vagy au­­xin-hatású készítmények. A kontakt herbicidek hatásmecha­nizmusának lényege, hogy a növé­nyeknek csupán azon részeit perzse­lik meg, illetve pusztítják el, ame­lyek közvetlenül érintkezésbe jutot­tak a permetlével. Fiatal korban al­kalmazva azonban az egész növény­felület perzselődése folytán a gyom­növény megsemmisül. Az évelő gyo­mok, ismételt permetezések hatásá­ra, tartalék szerveikben is kimerül­ve, elgyengülnek, majd elpusztulnak. A régebben ismert kontakt herbi­cidek közé soroljuk a következőket: A mésznitrogén, vagy kalciumcia­­namid (Ca CN, — Dusikaté vápno); egyes érzékeny kétszikű, de főleg a keresztesvirágú gyomok ellen hatá­sos. A csíraállapotú, vagy tőlevélró­­zsás, tehát fejletlen gyomokkal szem­ben a leghatásosabb. Őszi és tavaszi gabonák vetése előtt 2 — 6 nappal 2 — 7 q/ha, illetve vetés után 2 — 5 q/ha mennyiségben por alakban alkalmaz­zák. Természetes, hogy műtrágyaha­tása is jelentékeny, hisz nitrogéntar­­talma 15 — 18 százalék. A mondottak az „A“ minőségű mésznitrogénekre vonatkoznak. A „B“ minőségű mész­nitrogén nem ajánlott, mint herbicid készítmény. A mésznitrogén az emberre nézve gyenge méreg. Szükséges megjegyez­nünk, hogy mérgező hatása alkohol­­fogyasztás után tízszerte aktívabb. Vérkeringési és helyi jellegű mérge­zéseket okoz. Éppen ezért szükséges, hogy a használatra vonatkozó mun­kaelőírásokat betartsuk. Munka előtt, közben és után szeszes italokat ne igyunk. Kerüljük a szükségtelen por­képződést, az anyag szembe, bőrre ju­tását, belélegzését, lenyelését. Hasz­náljunk zárt munkaruhát, a fedetlen bőrfelületet kenjük be napraforgó­­olajjal, vagy vazelinnal. Többnapos munka után ajánlatos a védőszem­üveg és a légzésvédő álarc haszná­lata. Munkavégzés után fürödjünk meg, s öltsünk magunkra tiszta ru­hát. A porkainit (Kainit ohnivovy! Kai­­nit mlety - KCl, MG SCt, 3H/J): gyomirtó hatásáról ugyanazt mond­hatnánk, mint a mésznitrogén eseté­ben. Mint káliumtartalmú műtrágya ismert. Káliumtartalma 12—15 % K20. Mindig tartalmaz magnéziumot és szennyeződések formájában nátriumot is. A sárga méreg nagy dinitroortokre­­zol (DNOK; DNOC) származékok kö­zül ismert kontakt gyomirtószer. a Rafex 35 néven forgalomba kerü­lő készítmény, aminek hatóanyaga a dinitroortokrezol ammoniumtartalmű sója. Sárga színű, pépszerű anyag, az am­móniához hasonló, lóistálló szaga van. Vízben jól oldódik. Kiszáradva rob­banásveszélyes ! Elsősorban a fiatal kétszikű gyom­növényeket pusztítja el és gátlólag hat a többéves széleslevelű gyomnö­vények fejlődésére is. Rendszerint ko­rábban alkalmazzuk, mint a hormon­bázisú készítményeket. Az alávetés nélküli gabonafélék gyomtalanítására 6 — 9 kg-nyi meny­­nyiséget használjunk 600 liter vízben oldva, a gabona 10 cm-es nagyságától a kalászhányás idejéig. Lóherés- és lucernaalávetéses ga­bonában 6 kg/ha 600 liter vízben old­va, de csak abban az esetben, ha a herét és lucernát utólagosan vetjük a gabonába. Az utánvetés előtt egy héttel permetezzünk. A kukorica esetében 6 — 9 kg-ot használunk hektáronként, 600 liter vízben oldva, amikor a kukorica el­érte a 8 — 10 cm-es magasságot. A lucerna és a lóhere-aranka elle­ni gyomtalanítására a Rafex 35-öt használhatjuk. Hektáronként 30—48 kg-ot adagolunk 900 liter vízben old­va. A permetezést az utolsó kaszálás után végezzük el, vagypedig tavasszal, amikor még a here, illetve a lucerna magassága nem több, 10 centinél. Mind a két irányban végzett perme­tezést foganatosítunk úgy, hogy az egyik irányban is, a másik irányban is 450 liter oldatot permetezünk ki. Ha az aranka csak foltokban fordul elő, akkor helyi jellegű intézkedést foganatosítunk, a fertőzött foltokon lekaszáljuk a lucernát és ezután gyomtalanítjuk. (szk) (Folytatjuk?) Időjárásjelentés mesterséges holdakról A meteorológiai központok úgyne­vezett szinoptikus térképek segítsé­gével állapítják meg a várható idő­járást. A térképen feltüntetett meg­figyelőhelyek adatait — a hőmérsék­let alakulását, a felhőzetet, a szél­irányát és sebességét, a csapadék­­mennyiséget, a levegőnedvességet, légnyomást és más mérési eredmé­nyeket — egybevetve, bonyolult kép­letek segítségével számítják ki más­napra, vagy a következő három nap­ra. A meteorológiai adatszolgáltatás terén nemzetközi együttműködés ala­kult ki, ami érthető is, hiszen való­jában csak a föld egész levegőbur­kának állapotát és dinamikáját ismer­ve, számíthatják ki az időjárskuta­­tók —: kellő pontossággal — a várható változásokat. E tekintetben viszont, sajnos, egyáltalán nem kielégítő a helyzet. Az európai földrészben elég sűrű a meteorológiai megfigyelő ál­lomások hálózata, azonban az óceá­nokon, az északi és a déli sarkvidék óriási térségében, Ázsia, Afrika, Dél- Amerika hatalmas területein teljes­séggel hiányoznak a meteorológiai megfigyelések, s éppúgy hiányosak a meteorológusok adatai a magas lég­körben uralkodó viszonyok tekinte­tében is. A felbocsátott léggömbök, rádiószondák csak szórványos adato­kat szolgáltatnak a föld légköre egyes pontjainak pillanatnyi állapotáról. A hatalmas rakéták segítségével földkörüli pályára juttatott kozmikus laboratóriumok első ízben tették le­hetővé az egész Földön a meteoroló­giai jelentések megfigyelését. A mes­terséges holdak műszereivel például nagyjelentőségű megfigyelések vé­gezhetők a felhőzet eloszlása tekin­tetében. Az időjáráskutatók eddig csak a Föld színéről, vagyis alulról MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ 9 MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ 9 MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ ® MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ • Tojásosztályo­zás méret szerint. Nyolc óra alatt 150 ezer tojást mé­ret szerint osztá­lyoz a szovjet to­jásosztályozó auto­mata. Az adagoló tartályból a tojá­sok a bal oldali szállítószalagra ke­rülnek, amely a tojásokat hossz­­tengelyük irányá­ban rendezi, majd ráadagolja a ke­resztben futó má­sodik szállítópá­lyára. Ez öt kali­bernyílás előtt ha­lad el és minden, rajta fekvő tojást végigpróbál az útja mentén fekvő ka­libereken. Ha a tojás valamelyik ka­liberbe belefér, átemelkedik rajta és a ferde pályán végiggurulva a meg­felelő gyűjtőrekeszbe kerül. • Kőhasítás fagyasztással. Belgi­umban ötletes eljárást alkalmaznak, amellyel követ, gránitot, vagy már­ványt egyenletes vékony szeletekre tudnak hasítani, hogy épületburkola­tot készítsenek belőle. Egy nagyobb formát megtöltenek a különféle méretű, alakú, vagy tipusú kövekkel, majd teletöltik vízzel és kemény tömbbé fagyasztják az egé-1964. április 8. Tojásosztályozás méret szerint szét. A megfagyott tömböt körfűrész­szel egyenletes vékony szeletekre vágják. Amikor a kötőanyagként sze­replő jég elolvad, szabaddá válnak a kődarabok, amelyek színben és alak­ban eltérőek ugyan, de vastagságuk teljesen egyenlő. • Alma nagyságú röntgen. Szovjet tudósok mindössze alma nagyságú, hordozható röntgenkészüléket szer­kesztettek, amely rádióaktív thallium izotóppal, elektromos áram nélkül működik és kitűnő kontrasztos felvé­teleket készít. 9 Rendez, kever, el­lenőriz. A csehszlovák Mx 6 jelű automatát a szén­savval telített limonádé­vagy gyümölcslé-készítő gépsor számára szerkesz­tették. Súlya mindössze 380 kg, szélessége 48 cm, óránkénti teljesítménye 6 — 12 ezer palack. A © Felfújható terményraktár. Ang­liában olyan felfújható műanyagter­­ményraktárt gyártanak, amely a ben­ne elhelyezett terményeket nemcsak az időjárás viszontagságaitól védi meg, hanem a kártevőktől is. A meg­szárított gabonaszemeket csövön fújják be műanyag borító alá, s amikor a raktár „megdagad“, a leve­gőt kiszivattyúzzák. így a műanyag­borítás alatt vákuum keletkezik, oxi­génhiány miatt elpusztulnak a kár­tevők. 0 Építőipari szárító-melegítő be­rendezés. A téli építkezéseknél a szükséges meleg előállítása nem min­dig oldható meg hagyómányos mó­don. Ilyen esetekben jól használható az NSZK-beli Born K. G. gyár infra­­sugárzö berendezése. A folyékony propán-butángázzal üzemeltetett kü­lönleges gázégő infra (hő) sugarai reflektorral az éppen szárítandó fe­lületre vetíthetők. Használható utcai bontásoknál is, láthatták a felhőket, a felhőzet el­oszlása tekintetében pedig csupán a földi megfigyelőállomások szórványos adataira támaszkodhattak. Márpedig a felhőzet alakulása, változása rendkí­vül értékes adatokat szolgáltat a me­teorológusoknak a légtömeg mozgása, a frontok kialakulása, a légköri pára­­tartalom és hőmérséklet alakulása stb. tekintetében. Hogy mennyire pontosak a mes­terséges holdak műszereinek megfi­gyelései, bizonyítja az a nemrég meg­történt eset, amikor az egyik mester­séges holdról felvett és televízió se­gítségével közvetített fényképek ér­tékelése alapján két nappal előbb si­került jelezni egy csendes-óceáni táj­fun keletkezését, mint ahogy azt a szinoptikusok földi megfegyeléseik nyomán megállapították. Nem kevésbé fontos a Föld infra­vörös kisugárzásának megfigyelése a mesterséges holdakról. A sugárzás erősségének mérése következtetni en­ged a sugárzó felület hőmérsékletére vonatkozólag tekintet nélkül arra, hogy szárazföldről vagy tengerről van szó. Az ilyen mérésekkel megállapít­ható a felhőtömegek hőmérséklete és magassága is, ami különösen az éjjel közlekedő nagy repülőgépek legény­ségének szolgáltat felbecsülhetetlen fontosságú adatokat. Nyilvánvaló, hogy a mesterséges holdak alkalmazása a meteorológiá­ban és megfigyeléseik értékelése nem­zetközi együttműködést feltételez. E tekintetben jelentős haladást jelent az a körülmény, hogy a közelmúltban megállapodás jött létre a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Álla­mok tudósai között a mesterséges holdak közös felhasználására vonat­kozólag. Ez az együttműködés lehe­tőséget nyújt arra, hogy a világ nagy időjáráskutató intézetei naponta tá­jékozódhassanak az egész földi lég­kör meteorológiai viszonyai tekinte­tében. Kétségtelen, hogy a mesterséges holdak által szerzett rengeteg adat feldolgozása és értékelése, az egész földkerekség „meteorológiai térképé­nek“ mindennapi elkészítése óriási munkát igényel. A meteorológusok azonban az elektronikus számítógé­pekben olyan megbízható munkatár­sakra találtak, amelyek képesek ar­ra, hogy a legrövidebb idő alatt el­végezzék a térkép összeállításával já­ró hatalmas számításokat. S nem fér hozzá kétség, hogy már a közeljövő­ben a természetjáró kirándulások rendezői szinoptikus térképek alap­ján fogják kijelölni jövő heti túrájuk célpontját, a kollektív gazdaságban pedig a traktorosbrigád vezetője a heti munkaprogram kidolgozásakor figyelmeztetni fogja embereit: aztán péntek estig befejezzétek ám a mun­kát, mert szombaton délelőtt ziva­tar lesz .. .! FDN Rendez, kever, ellenőriz Építőipari száritó-melegítő berendezés

Next

/
Thumbnails
Contents