Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-01 / 27. szám
Öntözött kultúrák műtrágyázása A mezőgazdasági termelés belterjessé tételében fontos feladat hárul a műtrágyákra, amelyek pótolják a termények által elvont tápanyagokat a talajban, s mind közvetve, mind közvetlenül befolyásolják a talaj termékenységét. A műtrágyák használata az öntözéses területeken hozzájárul a nagyobb és jobb minőségű terméshozamok eléréséhez, növeli a takarmány- és szalmatermelést, s ezáltal természetesen az istállótrágyatermelést is, amely pedig a talajtermékenység növelésének legfontosabb tényezője az öntözéses területeken. Igen fontos, hogy a termények által elvont tápanyagokat, főképpen az öntözött termények esetében, visszajuttassuk a talajba, mert főleg ezek a termények nyújtanak nagyobb és állandóbb terméshozamokat. Intenzív trágyázással a terméshozamok növelésén kívül olyan alaptápanyagokkal gazdagítjuk a talajt, amelyek fontos tényezői a talaj termékenységének. Emellett azonban ügyelnünk kel! a'rra, hogy a műtrágyák tápanyagait a trágyázott termények minél jobban kihasználják. A műtrágyákkal juttatott tápanyagok kihasználása, egyéb tényezőkön kívül, a talaj elegendő víztartalmától is függ. Termelőkörzeteink talajainak hovatovább alacsonyabb a víztartalma, ezért a hiányzó vizet öntözéssel kell pótolni. ÖNTÖZÉS HATÁSA A MŰTRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁRA A közelmúltban, 1951-ben és 1962-ben néhány mezőgazdasági üzemben összehasonlítottuk, mennyire bizonyult hatékonynak a műtrágyázás az öntözött és az öntözetlen termények esetében. Meg kell említenem, hogy az említett évek (különösen 1962) nagy szárazsággal tűntek ki, s az öntözések igen jó eredménnyel jártak. A trágyák (növényi tápanyagok) hatását az fejezi ki, mennyi nitrogént kellett felhasználni a főtermék egy kilogrammjának megtermelésére, s ez a mérték világviszonylatban is érvényes a műtrágyák hatékonyságának eldöntésekor. Ez a mérték természetesen függ a műtrágyaféleségektől, adagolásuktól, a talaj- és éghajlati viszonyoktól, a terménytől, s nem utolsó sorban a termesztett termény fajtájától. Az 1961-ben és 1962-ben üzemi feltételek között végzett kísérleteink eredményeit az 1. és 2. táblázat tartalmazza. Az egyes üzemekben természetesen ugyanannak a terménynek a trágyázására nem biztosíthattunk egyforma mennyiségű tápanyagot, s a műtrágyákat és istállótrágyát sem alkalmazhattuk egyformán. A műtrágyák hatékonyságát az öntözéses területeken az öntözések helyes beosztása, a termények fajtája és a növényállomány sűrűsége befolyásolja. Példaképpen ismertetem a újvásári telepünkön (dunaszerdahelyi járás) 1962-ben cukorrépával végzett kísérleteink eredményét. Kísérletünk során három fajtát ellenőriztünk, a Bucsányi, a Dobrovicei Cer és a Dobrovicei A fajtát, mégpedig különböző állománysűrűség (80 ezer és 100 ezer egyed hektáronként) és eltérő öntözéses rezsim esetén. A tenyészidő előtt a nitrogéntartalmú trágyák közül kénsavas ammóniumot, szuperfoszfátot és kálisót, a tenyészidő alatt mészsalétromot, szuperfoszfátot és kálisót alkalmaztunk. Az eredmények a 3. táblázatban láthatók. Ä táblázatokból egyértelműen kitűnik, ho<!jy viszonyaink között ott, ahol a talaj a tenyészidőben vízhiányban szenved, műtrágyák alkalmazása és öntözés esetén jelentősen növekedtek a termények terméshozamai, s ezáltal természetesen a műtrágyák hatékonysága is. Ám a táblázatokból azt is megállapíthatjuk, hogy a műtrágyák hatékonysága nemcsak azoknak a terményeknek az esetében növekedett, amelyeket közvetlenül öntöztek, hanem az utóvetemények vonatkozásában is. Ezt a kukorica-hüvelyes keverék példája is bizonyítja, amelyet Pohorelicében 1961-ben másodterményként korai burgonya után termesztettek, s amelyet kiadósán elláttak műtrágyákkal. Figyelmeztetnem kell még arra, hogy az ellenőrzött gazdasági egységekben minden esetben a szokásos műtrágyákat alkalmazták. A nitrogéntartalmú műtrágyák közül kénsavas ammóniumot és salétromokat, a foszforíartalmúakból szuperfoszfátot és a kálitartalmúakból kálisót használtak (40 %-osat). Vegyiparunk új műtrágyákat gyárt, melyeket a széleskörű gyakorlatban történő felhasználásuk előtt féligüzemi feltételek közt kipróbál. Jó lenne azonban, ha minden egyes új műtrágyaféleséget öntözéses viszonyok közt is kipróbálnának, mégpedig az egyes termények helyes öntözéses rezsimjének alkalmazásával. Ez a követelmény annál inkább is helyén való, mert például a Bratislavai Juraj Dimitrov VegyUzemének vágsellyei DUSLO üzemegysége termelési programjába vette a műtrágyák gyártását öntözéses területekre számára. Az ismertetett eredményekből láthatjuk, hogy száraz körzeteinkben öntözés esetén nagyobb a műtrágyák hatékonysága. Ezért a műtrágyák elosztásakor a népgazdasági szempontokat kell tekintetbe venni, s azoknak az üzemeknek kell fokozottabb mennyiségben műtrágyát juttatni, amelyek javították és fenn is tartják a talaj termékenységét. Termelésük belterjességének mértékadója a területegységre eső termésnövekedés. Ez elsősorban azokra az öntözéses területekre vonatkozik, amelyekben az öntözéses berendezések kiépítésén kívül legfontosabb feladat a termelés növelése, ami viszont elképzelhetetlen a műtrágyák fokozottabb juttatása nélkül. Emellett szól az a körülmény is, hogy éppen azokban a termelőkörzeteinkben, amelyekben már bevezettük az öntözést, kevés a tápanyag a talajban. Ha tekintetbe vesszük, hogy a műtrágyák legnagyobb hatékonysága ott érhető el, ahol a mezőgazdasági üzem feltételeket biztosít a nagymértékű árutermelésre — ez a helyzet az öntözéses területeken fenn is áll —, teljesen jogos az a követelés, hogy az öntözéses területek fokozott mértékben részesüljenek műtrágyában. 1961 1. táblázat Felhasznált “s A'“am“' Termény Község tápanyagok kg/1 kg N-ből _____________________________________ha _______adag______öntözött | öntözetlen Cukorrépa Veiké Kostolany 116 40/1 600 480 Sládkovicovo 335 250/8 878 658 Ifjúságfalva 390 360/10 617 390 Jánosíkovo 420 110/4 410 243 Pohorelice 391 240/8 275 229 Madunice 170 85/2 1024 734 Szemeskukorica Cerveník 190 - 65/1 126 80 Kukorica tejesérésben Jánosíkovo 200 60/2 1314 400 Kukorica — Pohorelice 96 150/5 539 145 hüvelyesek másodterményként korai burgonya után Korai burgonyí Pohorelice 275 30/1 326 280 Cerveník 112 90/2 310 190 A cukorrépa egyes fajtáinak terméshozama kg/1 kg N-ből 2. táblázat Fajta Természetes Vízbefogadó képesség talajnedvesség 40 %-os (csekélyei 60 % os (bővebb (öntözetlen)_________öntözés)____________öntözés)_____ 80 ezer 1100 ezer 80 ezer 1100 ezer 80 ezer 10Ö ezer növény/hajiövény/ha növény/haSövény/ha növény/ha lövény/ha Cukorrépa-test Bucsányi 100 88,5 171,7 191,2 188,5 220,2 Dobrovicei C 90,5 ' 66,7 189,5 186,5 207,5 204,2 Dobrovicei A 90,7 109,7 220,7 210,7 215,0 232,2 ^ Répafej Bucsányi 94,0 70,5 182,0 184,2 189,0 218,7 Dobrovicei C 77,7 69,0 215,0 177,5 253,0 212,2 ___________________________63,7 81,7 166,7 140,5 173,7 169,7 Az eredmények továbbá azt is bizonyítják, hogy azokban a körzetekben, ahol nedvességhiány mutatkozik, csupán fokozottabb műtrágyázással nem növelhetők a terméshozamok. Ezeken a vidékeken okvetlenül gondoskodni kell az öntözéses berendezések kiépítéséről, mert itt az öntözés képezi az agrotechnikai intézkedések összességének egyik legfőbb láncszemét. Lopatník Jozef mérnök, C. Se, a Bratislavai öntözőgazdálkodási Kutatóintézet dolgozója
