Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-01 / 27. szám

Automatizálás a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági munka autsmatizálása az USA-ban előrehaladott. így pl. egy gazdaságban 300 db szarvasmarha és 500 db sertés etetését teljesen automatizálták. Gombnyomásra ömlik a zöldtakarmány a silóból és keveredik az abraktakarmánnyal. így egy munkaerő öt ember félnapi munkáját tudja ellátni. Az egész berendezés kb. 130 000 dollárba kerül. Egy másik, 1000 ha területű, túlnyomó részben szántóföldi gazdálkodást folytató üzemben az összes munkákat egész éven át 10 ember látja el. Rendelkezésre áll 25 teherautó, 19 traktor és még sok más gépi felszerelés. A teherautókat és a traktorokat rádióhullámmal irányítják. A baromfitartást már nagyrészt szintén automatizálták (keltetés, tojóház megvilágítása, tojásszelektálás) így egy ember 7000 baromfit is ellát. A sertésistállók munkáinak automatizálásával elérték, hogy kb. 1,5 munkaerő 7000 sertést láthat el.

Kis gazdaságokban szóba sem jöhet, és csak a nagy gazdaságokban lehet rentábilis.

(Landbouwmechanisatie, Wegeningen, Hollandia)

A bárány- és ürühús világtermelése

Az USA Földművelésügyi Minisztériuma által közzétett adatok szerint statisztikailag nyilvántartott 44 országban a bárány- és ürühústermelés 1959-ben 3,91 millió tonna volt, ami 1953-cal szemben 8 %-kal, az 1951/55 évek átlagával szemben pedig 28 %-kal nagyobb. Óceániában a termelés 16 %-kal, csaknem 135 000 tonnával, Nyugat-Európában pedig 11 %kai, kereken 70 000 tonnával emelkedett. Ausztráliában 17 %-kal, Üj Zélandban 15 %-kal és Nagy-Britanniában 30 %-ka! haladta meg a bárány- és ürühústermelés az 1958. évit. A Szovjetunió 45 000 tonnás termelés növekedésével együtt ezek az országok szolgáltatták a világtermelés 304 000 tonnás növekedését. A juhállomány a legfontosabb juhtenyésztő államokban, Ausztráliában, Üj- Zélandban, Szovjetunióban és az USA- ban azóta is állandóan nő.

(Praxis und Forschung, Oldenburg. NSZK)

Elosztó-kapcsolófej

Magyarországon a képünkön is látható típusú elosztó-kapcsolófejjel^ csatolják egymáshoz az öntözésre használt fémcsöveket. A Helvéciái Állami Gazdaságban az öntözöbrigád tagjaitól megkívánják, hogy szakmai fejlődésüket elősegítő tanfolyamon vegyenek részt. — ksz —

Kísérletben vizsgálták a következő növényelhelyezéseket: 45X18 em-es közönséges, 45X45 cm-es négyzetes-fészkes fészkenként 2 növénnyel, 45X45 cm-es négyzetes-fészkes fészkenként 1 növénnyel. Az állománysűrűség az elhelyezési sémák sorrendjében 104 ezer, 90 ezer és 48 ezer hektáronként, illetőleg egymagú répák esetében megfelelően 104 ezer, 91 ezer és 48 ezer hektáronként 7 vizsgálati év átlagában. A vizsgálatok

eredményei szerint kitűnt, hogy közepesen kilúgozott csernozjomon kisebb állománysűrűség, tehát nagyobb tenyészterület esetén a terméshozam nem csökken, de a gyökerek kémiai összetétele megváltozik: az egymagvú répák gyökerének cukortartalma 0,7 %-kal, a sokmag vúaké pedig 0 9 %-kal csökkent. Célszerű a 70—80 000 növényegyed termesztése hektáronként, négyzetes-fészkes vetésben. (Szahar. Szvékla)

Új gyorskapcsoló a nyomócsövekre

A nyugat-németországi Perrot cég, amely permetező berendezéseket gyárt a mezőgazdaság számára, érdekes típusú gyorskapcsolókat hozott forgalomba.

Az első képen ábrázolt típus a 10 atm. nyomással működő csővezetékek számára alkalmas. Az egyes' részek engodélyezet eltérése 5° anélkül, hogy ezzel szenvedne a kapcsolás szilárdsága.

A második képen ábrázolt gyorskapcsoló esetében csupán egymásba kell illeszteni a csöveket; a víz bevezetése után a kapcsolás szilárd. A csövek szétkapcsolása is igen egyszerű; a vízszállítás megszűntekor az egyik csövet ki kell húzni a másikból. Az egyes csőrészekre felszerelhető a körpermetező. —sk—

fflománysűrűség hatása a cukorrépa minőségére