Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-01 / 27. szám
resztül a baktériumok a véráramba jutnak és a legkülönbözőbb szervekben elhalásokat idéznek elő, amelyhez később gennyes-hashártyagyulladás társulhat. Az ilyen beteg bárányok púposán járnak, nem szívesen szopnak, 1—2 hét után lesoványodott állapotban elpusztulnak. Gyakran az ízületekbe is eljut a baktérium és gennyes izületi gyulladás fejlődik ki. Ilyenkor a bárányok a járás fájdalmassága miatt nem tudják felkeresni anyjukat szopás végett, lesoványodnak, és ha állatorvosi kezelésben nem részesülnek, elhullanak. A köldök kezelése Mindezeket az elhullásokat elkerülhetjük, ha gondot fordítunk a köldök kezelésére. Születés után a bárány köldökesonkját egy olyan edénybe (pl. üveg, vagy alumínium pohárba) mártjuk, amely fertőtlenítő oldatot (alkoholos jód oldat, 2—3 %-os alkoholhoz pyoklanin oldat stb.) tartalmaz. Amikor a bárányok köldökét már kezeltük, és az újszülött megszáradt, nemsokára megpróbálkozik a felkeléssel. A juhásznak ekkor az a feladata, hogy az anyaállat tőgye környékén összecsomósodott gyapjút az ún. koloncokat levágja, majd a tőgyet langyos, tiszta vízzel gondosan megtisztogassa. Ha ezt elhalasztjuk akkor a bárányok a baktériumokkal szennyezett tőgyet kénytelenek szopni. A szájon keresztül az emésztőcsatornába bejutott baktériumok gyomor- és bélgyulladást idézhetnek elő. Ez a gyulladás nagyon megviseli az újszülöttet, s igen gyakran elhullással jár. Tanácsos az első tejsugarat egy külön edénybe kifejni. Ezáltal egyrészt megszüntethető a tőgy tejtől keletkezett túlfeszültsége, — ezért a fájdalomnak az elmaradása miatt az anyák nyugodtan szopni engedik a bárányukat —, másrészt a bimbócsatornából a felszaporodott baktériumok nagy tömege is kiürül. A föcstej mint védőanyag A juhásznak törekednie kell arra is, hogy a bárány minél hamarabb szopja ki a föcstejet, mert az értékes védőanyagokat tartalmaz, amely azután védelmet nyújt a későbbi betegségekkel szemben. Súlyos hiba, ha a fScstej kiszoptatásával megkésünk, mert ha az újszülött 24 órán belül nem jut táplálékhoz, az ún. hypoglycaemiás állapot lép fel. és ez a bárány gyors elhullásához vezet. Ennek elkerülése szempontjából fontos, hogy a juhász minél hamarabb megtanítsa a bárányt szopni. Ha az akolban elegendő a hely, Indokolt 5—6 napra minden anyát bárányával együtt külön-külön rekeszben elhelyezni, mert így az újszülött az élet első napjaiban rendszeresebben tud táplálkozni, hamar megerősödik, s ellenállóbbá válik a későbbi időpontban jelentkező betegségekkel szemben. Dr. Szemerédl Gyula, szakállatorvos, az Országos Állategészségügyi Intézet Bp. dolgozója. Az újszülött bárány ápolása Mezőgazdaságunkban már legtöbb helyen szakítottak azzal az idejét múlt állapottal, amely a „juh igénytelenségével“ visszaél. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói már meggyőződtek arról, hogy a megfelelő gondozás és "a jó táplálás a leghasznosabb beruházás a juhtenyésztésben. E cikk keretében egy-két olyan hiányosságra szeretném felhívni a figyelmet, melynek következtében még jelentős százalékban pusztulnak el a bárányok. Körültekintő munkával azonban ezek könnyen elkerülhetők, ezáltal mindinkább elérhetővé válik az a terv, hogy 100 anyajuh után 1 év alatt legalább 100, vagy ennél több bárányt neveljenek feL Ügy érzem, számos gazdaságban még ezt a számot is jelntősen növelni tudják, ha a juhászok körültekintően végzik ellés során a munkájukat, és az újszüllötteket megfelelő gondozásban részesítik. Az újszülött a méhben levő egyenletes hőmérsékletből minden átmenet nélkül jóval hidegebb hőmérsékletre, káros anyagokkal, fertőző csírákkal elárasztott külvilágba kerül. Hőszabályozó központjuk még gyakorlatlan, éppen ezért az embernek kell az újszülöttetet a különféle káros behatásoktól megvédenie. Védelem a meghűlés ellen Az újszülött bárányt védeni kell a meghűléstől, ezért az elletőnek a hőmérséklete 12 C°-nál alacsonyabb ne legyen. Az újszülöttet az anyaállat elé kell tenni, ugyanis az anya a meghűléstől ösztönösen is megpróbálja újszülöttét megvédeni olyan módon, hogy lenyalja a magzatmázt. Ez a ténykedés az újszülöttnek a vérkeringését is élénkíti. Ha az anyaállat valamilyen okból kifolyólag nem nyalja le bárányát, leghelyesebb, ha tiszta szalmából csutakot készítünk és szárazra töröljük. Helytelen az a helyenként alkalmazott gyakorlat, hogy a megszületett bárányt sóval, vagy korpával leszórják azért, hogy az anyát ösztönözzék az újszülött lenyalására. A só izgatja a bőrt és gyulladást okoz, a korpa pedig összetapasztja a szőrzetet, az összetapadt szőr azután kevébé véd a hideg ellen. Ha a hodály hőmérséklete a fent említettnél hidegebb, a bő almozáson kívül, 1—2 napig, de legalábbis az első órákban, tanácsos a bárányt száraz ruhával letakarni. Fertőzések elleni védelem A másik fontos szempont a bárány megvédése a fertőzéstől. A fertőzés gyakori útja a köldökzsinór csonkja, vagy a száj. Ezért alapvető követelmény, hogy az elléskor segédkező juhászok keze, valamint az elletőhely tiszta legyen. A köldökzsinór az alomról fertőződhet. A csonk ereiben pangó véralvadék jó táptalaj a fertőző csírák számára. Az alomról fertőzött köldökcsonkokon ke-VIH ÉVFOLYAM ® 13. SZÁM \ 1964. április 1. .ír v' TARTALOM ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Szemerédl Gyula: Az újszülött bárány ápolása .... 49 TALAJERŐFOKOZÁS L o p a t n I k Jozef mérnök, C. Sc.t öntözött kultúrák műtrágyázása 90 A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL ti ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. B erényi Tibor: Akadályozzuk meg az újszülött borjak coli-vérhas megbetegedését, II. rész ..............................................52 A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE & QJ 1 'ö 0) Qj 'S N £ Ö> •C B •*■>* 0 s» c Ö N 0 c >o •fca 0) 8 1 »IP Wé I
