Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-01 / 27. szám
IkaMyozzuk meg az újszülött borjak coli-vérhas II. RÉSZ (A KÜLVILÄGI ÉLET HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐI) A méhenbelüli élethez fűződő gondoskodásról ugyanúgy nem szabad megfeledkeznünk, mint a borjak külvilág! élete betegségekre hajlamosító tényezőinek kiküszöböléséről, amit az újszülött helyes ápolása és elhelyezése biztosit. Felmerül tehát a kérdés: melyek legyenek a szüléssel és az újszülött borjak gondozásával kapcsolatos teendőink? Első* sorban az elletőhelyiségek helyes megválasztására szükséges kellő figyelmet fordítanunk. Az ellető helyiség legyen jól szellőztethető. A túl korai meszelés nem ajánlatos, mert többnyire a tisztogatás hibáit takarja. Fontosabb ehelyett a naponkénti trágyakihordás, az alomcsere és az istállóberendezési tárgyak tisztítása, amelyekkel az újszülött borjú érintkezésbe jöhet, mivel mint már előzőleg említettük, a fertőző anyag forrása a felnőtt állatok bélsara. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy e betegség legfőbb külvilági hajlamosító tényezője a fiatal kor. Ebből kifolyólag különös fontosságú gondot kell fordítanunk a szülés minél higiénikusabb és szakszerűbb levezetésére. A tiszta alomszalmán lefolyt szülés után eltávolítjuk az újszülött szájából és orrából a váladékot (amnion folyadékot), majd a köldökcsonk jódtinktúrával vagy 5 %-os fenol vegyületével történő fertőtlenítése után a borjút szárazra töröljük, profilaktóriumba helyezzük és a helyi viszonyoktól függően legalább 8—10 napos korig elkülönítetten tartjuk. Számolnunk kell még azonban azzal a lehetőséggel is, hogy a fertőzés forrása coli-baktériumok okozta, még tünetmentes lappangási szakában levő tőgygyulladás is lehet. Ez annál veszélyesebb, mivel az ilyen fertőzött tejmirigyből származó tej veszélyt jelenthet mind az emberek, mind az állatok egészségére. Ezzel a világszerte komoly nemzetgazdasági károkat okozó betegséggel a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (továbbiakban: NÄH) 1965-ban, párizsi székházában tartott XXXI. ülésszakán is foglalkozott és a következő határozatot fogadta el: megbetegedését ■ 6. Az antibiotikumok gátló hatással lehetnek olyan fermentumok vagy mikroorganizmusok tevékenységére, amelyek fontosak a tejkészítmények előállításában. Egyes antibiotikumok olyan tejfogyasztók allergiás bőrbántalmát okozhatják, akik ezekkel szemben megelőzőleg érzékennyé váltak. A tőrei EFSZ-ben MW 150 jelzésű, NDK- ban gyártott, nagyteljesítményű, önműködő tejmelegítő tartályt használnak. (A szerző felvétele) Cjólag hangsúlyozzuk, hogy az összegyűjtött tejbe nem szabad belekeverni íz antibiotikumokkal kezelt tehén tejét a kezelés ideje alatt, sőt a kezelés befejezése után sem addig, amíg a kérdéses antibiotikum teljesen ki nem ürül a szervezetből. Készítményenként változó lehet a kiürítéshez szükséges idő, amit az alkalmazott készítményt előállító gyógyszergyárnak kellene megjelölnie. Helyes volna részletesebben tájékoztatni áz érdekelteket (állatorvosokat, állattulajdonosokat, tejüzemek dolgozóit) azokról a kellemetlenségekről, amelyeket az antibiotikumok jelenléte okozhat a tejben. Nem kevésbé fontos továbbá említést tenni az újszülött borjak szabályos időközökben történő itatásáról sem, ellenkező esetekben a kiéhezett fiatal állatok mohón és túl sokat szopnak, ami az emésztőszerveik megbetegedéséhez vezet. Első táplálékul (kb. 1—2 órán belül) anyjuk föcsteje szolgál, amely ellenanyagokban, fehérjékben, ásványi anyagokban és vitaminokban igen gazdag, és amely feltétlenül szükséges életük normális működéséhez. Abban az esetben, ha az anyaállat valamilyen fertőző tőgygyulladásban szenved, borját egészséges tehéntől kifejt tejjel itatjuk, amelybe 5—6 tojásfehérjét keverünk, majd a további itatás során 1 tojásfehérjével kevesebbet adagolunk. Gondoskodnunk kell ugyanúgy az itatásra használt tej és itatóedények higiéniájáról és a tej megfelelő hőmérsékletéről is (37—38 C°) főleg a téli időszakban. Erre a célra ajánlatos, különösen a nagyüzemi borjúnevelés, részére az NDK-ban gyártott magasteljesítményú MVV 150-es jelzésű tejmelegítő beszerzése. A fentiekből tehát megállapítható, hogy a fiatal borjak coli-vérhasának megelőzési módja többek között a vemhes állatok karotinszintjének biztosítása és a jó állategészségügyi viszonyok megteremtésének elengedhetetlen feltétele: az újszülött borjak higiéniai, tartási, táplálkozási és elhelyezési viszonyainak a megjavítása. Dr. Berényl Tibor, körállatorvos, (Zselíz) Traktorosok és kombájnvezetők zsebkönyve ■ 1. A NÄH fenntartva a kérdésben a XXI. ülésszakon hozott határozatait, javasolja, hogy valamennyi országban azonos alapokon szervezzék meg a tehenek tőgygyulladása elleni küzdelem programját. ■ 2. A NÄH hangsúlyozza a Lancefield-féle B-csoportba tartozó streptococcusok, valamint más kórokozók által keltett tőgygyulladás elleni küzdelem fontosságát. ■ 3. Mivel a tőgy fertőzése a kórokozók többségének esetében a tejutakon át történik, éspedig legtöbbször a kézi vagy gépi fejés alkalmával, igen fontos szigorúan betartani a higiéniai szabályokat. ■ 4. A fejőgépeket rendszeresen kell ellenőrizni, nemcsak a higiénia, hanem működésük szempontjából is. ■ 5. Fel kell hívni a figyelmet az állatok tartási viszonyainak a fontosságára, különösen a takarmányozásra, aminek hiányossága a szervezet ellenállóképességének csökkenését vonja maga után. A napokban jelent meg a „Traktorosok és kombájnvezetők zsebkönyve“. Ezt a gyakorlati kézikönyvet, amelynek szlovák nyelvű kiadása igen népszerű, a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésére és kívánságára az SVPhL vállalat magyar nyelven is kiadta. A szerzők a magyar kiadást, a gépesítés fejlődésének megfelelően, újabb adatokkal egészítették ki. Mit tartalmaz a zsebkönyv? Két fő részre oszlik, mégpedig az általános részre és a szakrészre. Az általános részben megtaláljuk az orosz és a görög ábécét, a matematikai jelek magyarázatát, a síkidomok területének, a testek felületének és térfogatának kiszámítási módját, a fizikai és elektrotechnikai egységek és mennyiségek ismeretét. Táblázatokba foglaltan közli a zsebkönyv általános része a mértékegységeket, időegységeket, a szilárd és cseppfolyós anyagok fajsúlyát, a legfontosabb mezőgazdasági termények térfogatsúlyát, szükséges tárolási terét, a kémiai elemek áttekintését, továbbá röviden ismerteti az oldatok készítését. A könyv terjedelmének döntő hányada a szakrészre jut. Ennek fő fejezetei a következők: A mezőgazdaság gépesítésének fejlődése; Agrotechnika; Anyag; Alkatrészek; A villamos áram és a villamos motorok; Traktorok és stabil motorok; Mezőgazdasági gépek és munkaeszközök; Tüzelő- és kenőanyagok; Gumiabroncsok; A gépszükséglet tervezése és a gépek kihasználása: Munkavédelem; Közúti közlekedés; Találmányok, újítójavaslatok, műszaki normák. A szakrészt mintegy 100 kisebb-nagyobb táblázat egészíti ki. A zsebkönyvet tapasztalt szakemberek állították össze. A kiadvány külsejében is alkalmazkodik céljához: kis formátú, kötése tartós műanyag. Reméljük, hogy nemcsak traktorosainknak, hanem mezőgazdasági dolgozóinknak is jó szolgálatot tesz majd ez a csinos kiállítású, összefoglaló jellegű szakkönyv, melynek terjedelme 465 oldal, 32 ábrával. Ára 16,50 korona, kapható a Slovenská kniha könyvesboltjaiban, megrendelhető a kiadóvállalatnál is (Slovenské vydavatefstvo pődohospodárskej literatúry, Bratislava, Krizková 7.) Mayer Judit, prom. ped., az SVPhL magyar szerkesztőségének felelős szerkesztője -laos. április i.
