Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-28 / 26. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, március 28. 1964.. Ära 40 fillér • XIV. évfolyam 26. szám fehérjedús takarmányt is. Tehenenként másfél kiló lucernát és egy-két maroknyi korpát a moslékba. —Az ízesítést tán kifelejtette? — Tavaly csináltuk, a szalmát ízesítettük. Idén nincs rá szükség, bírják a szénakazlak. Takarmánybekészítő: — Az ördög vigye, miénk a neheze! Tehenenként 25 A véleményeket csokorba gyűjtve, igazat adunk a vezetőségnek. Nehéz igazságot tenni akkor, amikor a csokor minden szálának takarmányillata van. Amikor a szálastakarmányt gépekkel kaszálták, gyűjtötték, kazalozták, hideg levegővel szárították, a silókukoricát gép aratta, szecskázta, hordta silógödrökbe. S mindezt a traktorosok, illetve a komplexbrigád tagjai csinálták. Ha összességében mérlegre tesszük a tejtermelés érdekében kifejtett munkát — bocsánat, nem értékeljük le a fejők fáradozását — de tevékenységük alapja mégis az a láncszerű munkafolyamat, amit egész éven át a komplexbrigádok tagjai végeztek. Ezek után érthető, hogy a prémium-elosztás körüli vita egyre élesebb, s torzsalkodásra ad okot. Bár a prémium elosztását bizonyos irányelvek szabják meg, a járási termelési igazgatóságoknak, végül a szövetkezet vezetőinek meg kell találniuk a prémium elosztásának igazságosabb formáját, annál is inkább, mivel rövid két hónap múlva a takarmánybetakarítás ideje újra elérkezik. S kérdezzük: mit tesz majd a fejő, ha nem lesz jó minőségű takarmány? Sándor Gábor A szocialista mezógazdosógér; Az építészet feladatai Erágában kedden, szerdán és csütörtökön tartották meg a Csehszlovák Építészek Szövetségének II. kongresszusát. A tárgyalás első napján jelen volt pártunk és kormányunk küldöttsége, Antonín Novotnynak, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk vezetéséyel. ban, a szocializmusban élő embert szolgáló műépítészet fejlesztése.“ Novotny elvtárs ezután részletesen foglalkozott a beruházási építkezések terén mutatkozó hiányosságokkal, majd hangoztatta, hogy az építés, 3 vele összefüggésben a műépítészeti alkotás egyaránt kihat a termelőerők két alapvető részére — termelőeszközök fejlődésére és magára az ember-A tanítók napja a nemzet napszámosainak az ünnepe: embereké, akik egész életükkel teljes valóságukkal a jövőt szolgálják. Munkájukat a szürke hétköznapok forgatagában szinte észre se vesszük. Csak egy-egy ilyen alkalomszerű ünnep figyelmeztet bennünket. A sok-sok pedagógus közül itt most Vodnár Károly, a váradi iskola igazgatója áll előttünk, aki már a negyvenedik éve neveli az ifjúságot. Ezúton kívánunk neki és j minden pedagógustársának a taníj tők napja alkalmából erőt és egészséget munkájukhoz. Jirí Gocár építészmérnök, a szövetség elnöke beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy a CSKP XII. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a beruházási építkezések kérdéseinek. A kongresszus kitűzte a területi tervezés tökéletesítésének feladatát és hangsúlyozta, hogy fokozott gondot kell fordítani az építészet kérdéseire. Az előadó ezután rámutatott arra, hogy fokozatosan elő kell készíteni a beruházási építkezések tudományos alapokon történő irányítását, s ezáltal a szocialista életkörnyezet, az egész anyagi kultúra kialakítását az új feladatok szellemében kell megoldani: Építészetünk alapvető feladatának teljesítéséhez — mondotta Jirí Gocár építészmérnök — államunk életkörnyezetének a szocialista és a kommunista társadalom szükségletei számára való általános átépítéséhez az egész társadalmat felölelő, tudományosan megalapozott tervezetre van szükségünk. Az építészek kongresszusán felszólalt Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, aki többek között ezeket mondotta: „A XII. kongresszus megállapította, hogy tevékenységünk fő célja a szocialista társadalom tovább fejlesztése, valamint a feltételek megteremtése ahhoz, hogy előkészíthessük a kommunista társadalomba való átmenetet. Az építészet, amely — ha eltekintünk egyes múltbeli túlzásoktól —, az ember fejlődésével, munkájával, munkakörnyezetével, életéve!, lakásával, pihenésével, kultúrájával függ össze. Ezért politikánk szerves részét képezi a békében, a leghaladóbb társadalom-Úi színfoltok konferencián _______ TAPASZTALATDÚS járási szövetkezeti konferencia volt a dunaszerdahelyi. Nemcsak az elmúlt három esztendő eredményeiről, s nehézségeiről adott számot, hanem előre vetítette azokat az örömteljes távlatokat is, amelyek néhány éven belül alapjaiban változtatják meg Csallóköz arculatát. Ugyanakkor kitűzte a legrövidebb időn belül megoldásra váró feladatokat, amelyeknek megvalósítása hozzájárul a mezőgazdasági termelés továbbfejlődéséhez. Oj színfoltként hatott, hogy a konferencia közel 300 résztvevőjét Vass Ferenc, az aranykalász! szövetkezet elnöke üdvözölte megnyitóbeszédében. Ugyancsak örömmel láttuk a részvevők soraiban a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács küldötteit, valamint más felelős tisztet aetöltő vezető dolgozókat. Jelenlétük azt példázta, hogy osztoznak szövetkezeti parasztjaink örömeiben, gondjaiban, s készek segítséget nyújtani a bonyolultabb, nehéznek tűnő problémák megoldásában. EZÚTTAL ELMARADT az annakelőtte nagyon is megszokott, 60—70 oldalas, száraz adathalmazokat tartalmazó főbeszámoló, amelyeket az ezelőtti konferenciákon rendszerint kevés figyelemre méltattak a’ résztvevők. Oswald Frigyes elvtárs, a járási termelési igazgatóság vezetője szabadon boncolgatta a szövetkezeti gazdálkodással, az élettel járó problémákat. Egyszerű, szakavatottságot tanúsító szavai, a józan paraszti észjáráson alapuló okfejtései, konkrét érvelései meggyőzően hatottak. A termelési aránytalanságok kérdésével foglalkozva, Oswald elvtárs megállapította: ezek az aránytalanságok nem a termelési adottságok különbözőségéből adódnak; a legtöbb esetben az időjárási és éghajlati viszonyok is hozzávetőlegesen azonosak, csupán a talaj minőségi összetételében mutatkozik némi eltérés a járást illetően. Annál nagyobb az emberek közötti különbség, szakértelem, szervezőképesség, s a közös tulajdonhoz való viszony tekintetében. Tehát, nem a véletlen műve, hogy míg a nyárasdi szövetkezetesek 10— 12 liter tejet tudnak naponta, tehenenként kifejni (tavaly 3100 liter volt az évi tejhozamátlaguk), addig lányokon, Hviezdoslavovban, Nagyszegpusztán és másutt alig haladja meg az évi átlag az 1400 litert. A nyárasdiak eredményes tejtermelésének titka: a nagytejelékenységü törzs-tehénállomány, az elegendő és jóminőségű takarmány, s a hozzáértő, lelkiismeretes állatgondozók. A GAZDAG VITA keretében a szövetkezetek küldöttei feszélyezettség nélkül, bátran pengették a bírálat húrját. Kirukkoltak a kényesebb kérdésekkel is, kielégítő választ várva ... Jogosan, hiszen nemegyszer a helytelen utasítások következtében a szövetkezetek gazdái milliókat „dobtak ki az ablakon“: a rideg, adminisztratív intézkedések gúzsbakötötték a kezdeményezést, megálljt parancsoltak a fejlődésnek. Ez már nagyrészt a múlté. Amióta a járási termelési igazgatóság létezik, határozott színvonalemelkedés tapasztalható a mezőgazdasági termelés irányításában. De ... Az egészséges, építő szándékú bírálat, az égető problémák nyílt felvetése, a megoldáshoz vezető út kerecpcp a C’zrwritlro'zotocoL' róc•zóvril -ir\ jel. Arra vall, hogy bíznak a járás vezetőiben. Ezt a hangot letompítani nem szabad, mert a fejlődés elősegítője. Márpedig a zárszó ilyen értelemben vegyes érzelmet ébresztett. Hát kitől várják a legkielégítöbb választ, ha nem a minisztérium dolgozóitól? Főleg a mezőgazdasági gépek minőségét, az alkatrészellátást, s az istállótípusok célszerűségét illetően! Vagy a tejprémium...? Jogos a türelmetlenség, a szabad kéz követelése az igazságos elosztást illetően, mert kik tudják a legjobban, mint a szövetkezetek vezetői, hogy ki szolgált rá legjobban a prémiumra? REMÉLJÜK, HOGY a legilletékesebbek átgondoltabban járnak majd el a közeljövőben. Gondolunk itt a búza, kukorica, zöldség túltermelését elősegítő premizálásra, illetve ármódosításra. Sokat várunk attól az intézkedéstől, hogy a gépállomások a járási termelési igazgatóságok hatáskörébe tartoznak majd. De ez még nem minden! A komplexbrigádok életrekeltése, a formaságok leküzdése még sok türelmes felvilágosító munkát igényel. Tapasztalatokért nem kell a szomszéd járásba menniük: a dióspatonyi, aranykalászi és felsőpatonyi komplexbrigádok többéves, példás működése, tapasztalataik általánosítása bizonyára segít majd e halaszthatatlan feladat megoldásában. HALASZTHATATLAN, hiszen az egész növénytermesztés komplexumára kihat. S ez nem lehet közömbös egyetlen szövetkezeti vezető, avagy tag részére sem. Az EFSZ-ek VI. országos kongresszusának e járásbeli küldöttei értékes hozzászólásaikkal gazdagítják majd a parasztparlament vitáját, s bizonyára előharcosai lesznek a kongresszus határozatai valóraváltásának. N. Kovács István Megérdemli a bizalmat „Beke Anna anyasertesgondozo, Kolozsnéma“. A komáromi járási szövetkezeti konferencia jelölőbizottsága elnökének bejelentésére őszülő hajú, egyszerű asszony emelkedett fel a szorosan egymás mellett ülő emberek közül. Pár pillanat múlva magasba lendültek a karok is ... Beke Anna tehát áprilisban a VI. országos szövetkezeti kongresszuson, Prágában képviseli a járást, szövetkezetét és munkatársait. Kérdésünkre őszintén, keresetlenül válaszolt: — Boldog, és megvallom, kissé büszke is vagyok. Nagy megtisztelést jelent, hogy szövetkezetünk számos jó dolgozója közül éppen engem választottak és ajándékoztak meg bizalommal. — Nem véletlen — mondja Baráth Imre, a kolozsnémai szövetkezet elnöke, — hogy Beke elvtársnőre esett választásunk, hiszen egyik legrégibb és legszorgalmasabb tagja szövetkezetünknek. Az ötgyermekes anya férjével együtt öt éve dolgozik az anyasertéseknél. Azelőtt baromfigondozó volt, s hogy ott is megállta helyét, arra [ nem kell sok bizonyíték: kilenc évig végezte megszakítás nélkül. Szerette azt a munkát, s hogy mégis otthagy[ ta, annak komoly oka volt. Férjével — mivel a szövetkezetben mindenki idegenkedett ettől — elvállalta az anyakocák etetését. Ez azonban jóval nehezebb munka, hiszen a gépesítés még alacsony fokon áll náluk, s nem ’ is fiatalok már, ötven felé közeled, nek. Az első héten bizony ők is töprengtek, folytassák-e vagy sem. Végül mégis kitartottak. — Most már nem sajnálom, hogy , helyet cseréltem, mert megszoktam és megkedveltem ezt a munkát — mondja — a kismalacok ahogy az anyjuk körül szaladgálnak, olyannak , tűnnek, mint a kotlós a csibéivel. Pedig nem könnyű a dolga. Naponta 8—9 órát, s ha kell még többet is i eltölt a 70 anyasertés ápolásával. Mindig eleget tesz kötelezettségének. A napokban ezért a járási mezőgaz. dasági termelési igazgatóság pénzjutalomban részesítette. A szövetkezet erre az évre 13 malac elválasztását tervezte kocánként. Beke néni a három hónap eredményeiből — mivel eddig tízen alul még egy állata sem malacozott — arra következtet, hogy ezt a számot év végére jóval túllépi. Igazat kell adnunk az elnök szavainak: nem véletlen, hogy épp Beke Annát bízták meg a fontos feladattal, munkája méltóvá teszi a bizalomra. (kév) A Nemzetgyűlés a kormány három törvényjavaslatát fogadta el A Nemzetgyűlés 25. ülésszakának első napján a plenum törvényerőre emelte a terhes nőkről és anyákról való fokozott gondoskodást, a szövetkezeti parasztok szociális biztosítását módosító és a növénytermesztés fejlesztéséről szóló kormányjavaslatokat. A terhes nőkről és anyákról gondoskodó új törvény alapján meghosszabbodik a szülési szabadság és a táppénzek folyósításának határideje, a törvény módosítja a szoptatási munkaszüneteket és kimondja a terhes dolgozó nők áthelyezésének tilalmát. Egyhangúlag jóváhagyta a Nemzetgyűlés a szövetkezeti parasztok szociáiis biztosítását módosító új törvényt is, amelynek tartalmával már részletesen foglalkoztunk. A növénytermesztés fejlesztéséről szóló kormányjavaslattal kapcsolatban Sloboda képviselő rámutatott amse, hogy az új törvény célja minőségileg javítani valamennyi földterületen a gazdálkodást, a szocialista nagyüzemi termelés elveinek és a tudomány, valamint a technika ismereteinek alkalmazásával. Meghatározza továbbá a mezőgazdasági szervezetek fő feladatait a növénytermesztés fejlesztésében. Az ülés folyamán több vitafelszólalás hangzott el a gyermekkonfekció megfelelő választékának és minőségének biztosításával foglalkozó problémákról, továbbá a prágai városi közlekedés rossz helyzetéről és az üzérnek hulladékanyag gyűjtéséről. Mátl képviselő beszámolt a Nemzetgyűlésnek a vizek és a légkör tisztaságával kapcsolatos ellenőrző munkákról. A kormánynak a növénytermesztés fejlesztéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban tizenhármán szólaltak fel. Fejő: — Rászolgálunk a prémiumra. Munkánkat becsülettel végezzük. A tejet mind egy szemig kicsepegtetjük. — S van valami módszerük, amivel a tejelékenységet növelik? Hallgatás, fejcsóválás. Etető: — Szakszerűen állítjuk össze az eles igét, adunk Régi igazság: nagy úr a nincs, de néha nagyobb a van. A múltban éppen ez adott legtöbb okot a veszekedésre, viszálykodásra. Ha meghalt egy jómódú gazda, késhegyre menő harc dúlt az örökségért. Minden testvér, rokon magát helyezte előtérbe, egyik sem engedett a magáéből. Rendszerint az évekig húzódó pörlekedésnek, bíráskodásnak a fiskálisok látták hasznát. Zsebrevágták az örökséget. Kissé más formában, így van ez most a tejprémiummal. Falun úton-útfélen erről beszélnek az emberek. Nem csoda, hiszen kormányunk 250 millió koronát irányzott elő e célra. S ebből jut is, marad is! Szövetkezeteink március első felében már „belekóstoltak, a milliókba, megkapták a februári járandóságot. Akadt szövetkezet, melynek 30 ezer is jutott, de 60 ezer koronáról is hallottunk. Ez aztán a prémium! S éppen a nagy összeg váltott ki széleskörű érdeklődést. A növénytermesztő csoport tagjai kissé irigykedve vették tudomásul, hogy amíg nekik a téli hónapok alatt jóformán munkájuk sem akad, addig a fejők jónéhány százast prémiumként is bezsebelnek. Sőt, a vezetők is részesednek az összegből, holott nekik elég magas a keresetük. Hát ezért lett szóbeszéd tárgya a tejprémium. Ám hallgassuk meg, mit mondanak a szövetkezetesek. kg silót feletetnek, s ezt naponta be kell hordani, ha mennykő csapkodna is az égből... A szálastakarmány fuvarozása könnyebb, de szükség van alomszalmára is. — Munkájuk mennyiben tér el a tavalyitól? — Több a dolgunk. Körzeti állatorvos: — Nem hasonlíthatjuk a tavalyi télutót az ideihez. Szövetkezeteink többsége most jó minőségű siló- és szálastakarmánnyal rendelkezik. Tavalv szalmából sem volt elegendő, a takarmánynak és az állategészségügyi szolgálatnak tudható be, hogy a tavalyihoz mérten megduplázódott a fejési átlag. Zootechnikus: — Ha minden jól megy, márciusra a prémium megkétszereződik. Vezetőség: — Elég a bajunk a prémiummal. Alig tudunk igazságot tenni ami az elosztást illeti.
