Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-25 / 25. szám
VtH. ÉVFOLYAM • 12. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Rétek és legelők tavaszi ápolása A rétek és legelők ápolását tekintve a szántóföldek helyzete lényegesen kedvezőbb, mert azokat évente többször megmunkáljuk. Ezzel szemben a gyepek, amelyeken számszerűleg 4 —5-ször akkora a növényállomány, mint a szántón — sok helyen semmilyen ápolásban nem részesülnek. Az ilyen gyep még tavaszszal is alig terem valamit, talajának felszíne eltömődik elmohásodik, felveri a gyom. Takarmánykészletünk bővítése s a gyep termésének növelése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani rétjeinek ég legelőink tavaszi ápolására, javítására, fűhozamuk növelésére. A rétek és legelők talajmúvelésének célja kedvező feltételek teremtése a növényzet, a talajbeli élőlények és a talaj számára. Ma is sokan azt tartják, hogy fogasolás nélkül a gyepet nem lehet jó karban tartani, s a gyep fogasolása egymagában is a leghatásosabb munka termőképességének fokozására. Pedig a beállott gyep talajának szellőztetése csak korlátozottan lehetséges, mivel a rajta élő gyepnövények károsítása nélkül alig végezhető. Fogasolni csak rendszeresen trágyázott, kötött talajú, zárt gyepezetfi területeken szabad, de azt is csak tompa, kopott, kisfogú eszközökkel és nagyon óvatosan. A sovány, kopaszodó gyepű kavicsos, tőzeges, szikes talajú legelőkön a fogasolás csak kárt okoz, annak előbb jó trágyázás, esetleg fűmagvetés kell. Hasznosnak tartják a fogasolást az öntözött vagy áradásnak kitett iszapos gyepeken, a felülvetés előtt, mikor magágyat nyit, ha lehullott lombot kell eltávolítani, a trágyalepények elteregetésére (a fogast a hátán járatjuk) a legelőkön és a szikeseken, a talajjavító anyag bemunkálására. Nem kívánatos a fogas használata a fiatal, sovány, hiányos, mohás, savanyúfü gyepen, a felfagyott, valammt megfagyott gyepen, a meg nem szikkadt és a már kizöldült gyepen. Az erősen elgyomosodott, elmohásodott gyepek ápolására és javítására — különösen a múltban — előszeretettel alkalmazzék a nehéz keretű késes szkarifikátorokat, amelyek a gyep talaját 10 — 15 cm-re felhasogatják. Ma már a szkarifikátort terméscsökkentő negatív hatása miatt a korszerű gyepgazdálkodásban nem használjuk. A begyepesedett vakondtúrásokat és hangyabolyokat rétgyaluval egyengessük el és ne tűrjük, hogy vakondtúrásra még hangyaboly is telepedjen. Amennyire ritkán és csak kivételesen jöhet számításba a gyepápolás során annak fogasolása, annyival gyakrabban lehetne a nehéz hengert sikerrel alkalmazni. A felfagyott gyepet hengerezni kell, mihelyt a gyepre, annak megkárosítása nélkül rá lehet menni. A nehéz henger nemcsak egyengeti a talajt, hanem elősegíti a felső talajréteg vizének megőrzését és a sekélyen gyökerező aljfüvek megerősödését. Minél lazább a rét talaja, minél szárazabb a tavasz, annál inkább szükséges a rétek tavaszi hengerezése. Jól beválik a hengerezés a legelőn is, száraz tavasz és szakaszos legeltetés esetén, az ún. pihenőszakaszon, különösen a lazább talajokon. Igen helytelen lenne azonban a gyep talaját „agyonhengerezni“. Ezért évente rendszerint csak egyszer, legtöbbször tavasszal kerül sor a gyep hengerzésére. Nedves gyepet azonban ne hengerezzünk, mert ez annyira tömöríti a talajt, hogy csak évek múlva jön ismét rendbe. A gyeip hengerezésére a többtagú, nehéz, (folyóméterenként 10 — 15 q súlyú), sima hengerek alkalmasak. Idők folyamán a rét és a legelő növényállománya megváltozik, ugyanis az értékes fajok kipusztulnak. A felülvetésnek éppen az a célja, hogy értékes pázsitfüveket, hereféléket (olasz perje, angol perje, réti csenkesz, korcs here) telepítsünk még a gyepbe. Eredményes felülvetésre csak ott számíthatunk, ahol a gyag zártsága hiányos, az éghajlat Rétújítógép, amely a gyep feltépése nélkül működik-ksar ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Barth a Béla: Rétek és legelők tavaszi ápolása...................... 45 GÉPESÍTÉS Z a v a d i 1 Jozef: Mezőgazdasági szállítás ....................................46 Állategészségügy Dr. B e r é n y i Tibor: Akadályozzuk. meg az újszülött borjak coli-vérhas megbetegedését I. rész ..............................................47 ÁLLATTENYÉSZTÉS Janik Jaroslav mérnök: A juhtenyésztés nálunk hagyományos 48 V______________ csapadékos, esetleg esőszerű berendezéssel öntözni tudunk. A felülvetést az eredetivel szemben — magmennyiséggel végezzük. A vetést leghelyesebbkora tavasszal, jól terhelt csoroszlyákkal rendelkező géppel végezni. Ha a rétek és legelők terméscsökkenését és fűtőállományuk leromlását el akarjuk kerülni, akkor a talajból kivont tápanyagokat (1 q szénatermés kb. 1,8 kg nitrogént, 0,65 kg foszforsavat, és 2 kg káliumot von ki a talajból) feltétlenül pótolni kell. Pl. 40 mázsás szénatermés esetén a hektáronként felvett tápanyagmenyiség átszámításban 320 kg mészsalétrom, 144 kg szuperfoszfát és 200 kg 40 százalékos kálisó hatóanyagának felel meg. Ez a tény is megmagyarázza gyepeink jelenlegi alacsony termését, mivel a terméssel felvett, nagymennyiségű tápanyagot nem — vagy csak kivételen — pótoljuk. Tavasszal gondoskodunk a rétek és legelők nitrogénszükségletének kielégítéséről. A szerves trágyák közül a homokos és szikes talajokon a teljesen földszerűvé érett istállótrágya (200 — 240 q/ha), továbbá a trágyalé és húgylé (40—70 hl/ha) és a fekálkomposzt (70—120 q/ha) jön számításba. A fektetéses trágyázás és a kosarazás ugyancsak kiváló és olcsón megvalósítható eljárás. A gyorsan ható salétrom-műtrágyát tavasszal, vagy a legelőszakasz pihenője idején, illetőleg a réten, növekedés kezdetén és a kaszálás után kell kiszórni. Savanyú talajra tavasszal hektáronként 40 — 80 q szénsavas meszet, vagy 250 — 350 q mé«ziszapot használhatunk. A gyep gyomositására elsősorban a közvetett eljárásokat, mint a meliorációs trágyázást, vízrendezést, okszerű legelőhasználatot kell megvalósítanunk. Ha az említett módszerek nem vezetnek eredményre, akkor a közvetlen gyomirtó eljárások valamelyikéhez — a kiszóráshoz, a kikapáláshoz, a gyomléléshoz, a lekaszáláshoz vagy a vegyszeres gyomirtáshoz — folyamodunk. Tartós eredményt a vegyszeres gyomirtástól sem várhatunk azonnal. E módszer esetén a gyomirtást rendszeresen és kellő Időben legalább 2 — 3 évig kell végezni, hogy — különösen a tarackos, gyöktörzses, hagymás stb. — évelő gyomok Is elpusztuljanak. A permetezésre hektáronként 3 — 4 kg/200 — 300 liter Dikotex 40 vagy 1—1,5 kg/200 —3f0 liter Agrinokészítményt permetezünk ki, ha a növényállomány 20—30 cm fejlettsé ű Befejezésül hangsúlyozni kell, he iy a gyepes területek ápolása tekintetében még ma is sokan tájékozatlanok. Amíg a szántóföldi növénytermesztés agrotechnikája rohamosan feilődött, a gyepes területek művelés lerén jóformán semmi sem történt. Ezért törekedjünk arra, hogy a legújabb gyepapolási szabályokat minél hamarabb elsajátítsuk és a gyakorlatba átültessük. B a r t h a Béla, okleveles gazda 1964. március 25
