Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-25 / 25. szám

Mezőgazdasági szállítás S A mezőgazdasági szállítás a csehszlovák népgazdaságban a mezőgazdasági 4 termelés egyik elmaradott területe. Jelenlegi technikai állapota és gazdasági- I szervezési színvonala nem felel meg a követelményeinek, mert a termelés fej­• lödése folytán a mezőgazdasági szállítás a következő 10 — 15 esztendőben meg­• kétszereződik. A fejlesztés szempontjából nélkülöz­hetetlen és jelenleg megoldhatónak te­kinthető legfontosabb problémák az alábbiak: az összes szállítandó anyagok fel- és lerakodása, a szállítóeszközök teherbírásának növelése idomuljon a szállítandó terjedelméhez, végül a szál­lítás sebességének növelése. A legfontosabb szállítások esetén, melyek szorosan összefüggnek az agro­technikai határidők betartásával, a szál­lítás struktúrájának alakulása az alábbi táblázat szerint módosul: Az arató- és rakodógépek betakarítás idején az emberi és gépi munkaerő több mint 60 %-át köti le, de már sikerült javulást elérni. Nagytérfogatú termények betakarításakor a munkát nagyteljesít­ményű gépekkel szükséges végezni az anyag előzetes felszecskázásával. Itt a legjobb gépnek bizonyult az SRUN 152 magajáró felszedő szecskázó, mely min­den növény betakarítására alkalmas, te­kintet nélkül a növényzet sűrűségére és magasságára Szárított szálastakarmány, gabona (hárommenetes betakarításakor) és a kombájnszalma betakarításakor is alkalmas ezeket felaprított állapotban pneumatikus úton nagy befogadóképes­ségű pótkocsiba fújja. Óránkénti telje­sítménye 220 mázsa. Nagyon hasonlít a SRUZ 42 univerzális aratószecskázóhoz, mely a Zetor Super 35 — 50 traktorhoz kapcsoltan működik. Munkamódszere az előbbihez hasonlít, teljesítménye órán­­kint 165 mázsa. A táblázat azt mutatja, hogy a mező­­gazdasági szállításban a legnagyobb arányban a könnyű falysúlyú, nagy tér­fogatú anyagok szerepelnek, ezért je­lenleg ezekkel foglalkoznak a legtöbbet és keresik a legkönnyebb kezelés mód­szereit. De a többi anyagok szállítása is megköveteli a szállítási eszközök további tökéletesítését, ezért az újonnan szer­kesztett gépeknek univerzálisnak kell lenniök. E gépekkel felszedett anyagok akár az omlósak, könnyen szállíthatók, lerakha­tok és tárolhatók. A préselt szalma vagy száraz szálas­takarmány bálák rakodására szolgál az NuPN 500 hordozott szalagos rakodó, melyet a Zetor-3011 traktor jobb olda­lára szerelnek, s a bálákat a traktor után kapcsolt pótkocsira továbbítja. Tel­jesítménye óránként 1 — 1,5 ha. Takarmány, szalma, gyök-gumósok és omlós anyagok rakodásához az NuCN 100 homlokrakodót használják. Cserélhető markolója lehet villa vagy lapát. A villa teljesítménye 1—1,5 ha óránkint, a la­pát használatakor pedig óránkint 100 má­zsa. Gyök-gumósok rakodására az NuJN 100 hidraulikus rakodódarut használják. Mar­­kolőszerkezetének átalakításával lehető­vé vált a cukorrépa kupacokból történő felszedése és járművekre rakása is. Ha a répa vagy a répafej sorokban van a szántón, új, nagyteljesítményű NR 120 rakodógéppel szedhető fel, melyet Zetor- - 3011 traktorra szerelnek. Ennek a rako­dógépnek a teljesítménye 100 — 120 mázsa Óránkint. A komposzt átlapátolásának nehéz és munkaigényes műveletét Zetor-Super traktorra szerelhető PN komposztlapá­­toló géppel sikerült megoldani. Teljesít­ménye óránkint 20 — 30 m3. A komposzt­­réteg legnagyobb vastagsága 1500 mm. NAGY PROBLÉMÁT JELENTETT az elszállított anyag lerakodásának gépesí­tése is. De sikerült új ismeretekre szert tenni és nagy teljesítményű berendezést szerkeszteni. A legjobb módszer: a pót­kocsik kiborítása hidraulikus vagy sűrí­tett levegővel működő szerkezettel. A berendezést azonban úgy kellett meg­szerkeszteni, hogy az a traktorról mű­ködtethető legyen és a rakomány kibo­rítására másodpercek alatt megtörtén­hessen. Mivel a szállítási munkák na­gyobb részét a könnyű fajsúlyú anyagok képezik, egy olyan berendezést kellett megszerkeszteni, mely a kiborított anya­got (széna, szalma, fonnyasztott takar­mány) szecskázott állapotban egészen a tárolás, vagy a további feldolgozás he­lyére szállítja (gabonafélék hárommene­tes betakarítása). A berendezés, nagy térfogatú pótkocsikkal, a munka terme­lékenységét a tízszeresére is növelheti. A kis- és nagytérfogatú anyagok meg­követelik a pótkocsik konstrukciójának az átalakítását, különös tekintettel a te­herbírás fokozott kihasználására és a szállítandó anyagokhoz való alkalmazá­sára. Az eddig használatos 3,5 t teher­bírású pótkocsik már nem elégségesek, ezért szükség van 5 t teherbírású uni­verzális pótkocsikra, megfelelően kialakí­tott felépítményekkel, mely 40—45 m3 térfogatot biztosít. Az ilyen pótkocsi a szecskázott gabona betakarításakor két 3,5 t teherbírású pótkocsit és egy mun­kaerőt is pótol. Más nagyobb fajsúlyú anyagok szállításakor a nagytérfogatú felépítményt leszerelik, és a pótkocsit alacsony oldalfalakkal használják. A pót­kocsit a traktorról hidraulikus beren­dezéssel oldalirányban ki lehet borítani. A cukorrépa és a burgonya betakarí­tásakor és behordásakor a lazatalajú, felázott terepen ideális segítőtárs a haj­­tottkerekű traktor pótkocsi. Ezek közé tartozik az NSH 30 traktor-pótkocsi, mely a legnehezebb terepviszonyok kö­zött is megbízhatóan működik. Zetor- 3011 traktor után akasztható, teherbí­rása 3000 kg. Egy másik hajtottkerekű típus a NVH 30 magasraemelkedő kocsi­szekrényű pótkocsi. Műszaki adatai az előbbihez hasonlóak. Mind a két pótko­csi a traktorról hidraulikusan oldalra billenthető. A TRAKTOR ÁTLAGSEBESSÉGÉNEK NÖVELÉSE és a vezető munkájának a javítása a mezőgazdasági szállítás to­vábbi feladata. A menet az összes szál­lítási idő 20 %-át teszi és ez országos viszonylatban nagy hányadot jelent. A meglevő kerekes traktorok utazósebe - sége kevés: óránkénti 10 — 15 km, nö­velésére új erőgépeket kell szerkeszte­ni, az úgynevezett szállító és vontató traktort. Nem speciális célgépről van itt szó, hanem olyanról, mely egyéb, egy­előre még nem gépesített munkák elvég­zésére is alkalmas. A szállító traktor használata és a vele szemben támasztott követelmények így jellemezhetők: ALAPFELHASZNÄLÄ S H vontatóként 5 —7 t teherbírású pót­kocsi, 5 t teherbírású egytengelyes pót­kocsi, kb. 7 t teherbírású nyerges pót­Anyag Termény Térf. súly Arány % Igen terjedelmes Széna, gabonafélék szal­mája, fonnyasztott ta­karmány 30 — 150 34 — 47 Terjedelmes Takarmánykeverékek, zöldtakarmány, szilázs, _ répafej 220 — 400 32 — 42 Közepesen terjedelmes Gabonakapások 550 — 800 23—28 Hajtottkerekű, NSH-30 jelzésű, egyten­gelyes traktor-pótkocsi. — ksz — kocsi vontatása, valamint 25 — 30 személy szállítása; ■ eszközhordozóként adapternek, kö­téldob, generátorok működtetése. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ■ Tökéletes terepjáró 18 fokos lejtőn és 50 százalékos emelkedőn való mozgás és 30 — 50 km/h haladási sebesség. Következtetésként — végül — meg kell jegyezni, hogy a szállítás és a ke­zelés nagyarányú részesedése a mező­­gazdasági termelésben megköveteli a szállítási munkák önköltségének kiszá­mítását és a munka nyilvántartását. Kü­lönleges szállítási brigádokat kell szer­vezni, melyek a szállítást elvégzik. Az eddigi eredmények például a nagyterje­delmű anyagok szállításával kapcsolatban azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági szállítások munkatermelékenységét 5 — 7- szeresére lehet felemelni, az önköltsé­get pedig 50—60 százalékkal csökken­teni lehet. ZAVADIL JOZEF Függesztett, NP jelzésű komposztlapá­­toló gép. — ksz — I. RÉSZ (A MÉHENBELÜLI ÉLET HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐI) Az utóbbi években érzékeny vesztesé­geket okozott népgazdaságunknak az újszülött borjak ún. dyspepsia-típusú coli-baktériumokkal történő bélfertőzése. E baktériumok a felnőtt állatok bélrend­szerének állandó szaprofita lakói, me­lyek bizonyos körülmények között (a szervezet ellenállóképességének csökke­nése alkalmával) képesek kóros folya­matok kialakítására. Méret szempontjá­ból 1 — 5 mikron hosszúak, 04 — 07 mik­ron szélesek, mindkét végükön gömbö­lyűek és élénk mozgásúak. Megtalálha­tók, illetőleg kimutathatók mindenütt, ahol alkalom adódott a bélsárból törté­nő szennyeződésre. Egészséges újszülött egyed béltartalmában a lactobacillusok­­kal és az enterococcusokkal egyensúlyi állapotban vannak, amelyben meg is ma­radnak mindaddig, míg valamilyen ked­vezőtlen tényező le nem töri a szerve­zet ellenállóképességét. A megbetegedés tehát behurcolás nélkül jön létre az új­szülött fogékonysága révén, melyet vagy még a méhenbelüli (az anyaállat hiányos takarmányozása — főleg A-vitaminhi­­ány, TBC fertőzés, bruccelózis stb.) vagy pedig a külvilági (az ellés szak­szerűtlen levezetése, hiányos ápolás, ta­karmányozás, istállózás stb.) hajlamosí­tó tényezők behatásainak tulajdonítunk. A betegség oktanával hazánkban és külföldön egyaránt számos kutató fog­lalkozott, ami kétféle nézet kialakulásá­hoz vezetett. Az egyik a borjak bél­gyulladásával kapcsolatban, elsősorban a coli-baktériumokat vádolja, míg az A- vitaminhiánynak csak másodrendű fon­tosságot tulajdonít, a másik nézet sze­rint pedig, (melyet a gyakorlat is iga­zolt) a coli-baktériumos bélfertőzést az A-vitaminhiány következményének kell tekintenünk. Tudniillik az A-vitamin nélkülözhetetlen mind a magzat méhen­belüli kifejlődéséhez, mind nyálkahártyád inak normális működéséhez. Ezzel ma­gyarázható meg a már említett baktéri­umflóra egyensúlyi állapota, amely, ha a szervezetben nincs elegendő A-vita­­minkészlet felborul, azaz a coli-bakté­riumok a bélrendszerben rohamos sza­porodásnak indulnak, majd beszivárog­nak a véráramba és coli-vérhasnak meg­felelő klinikai tüneteket idéznek elő. íme, egy gyakorlati példa: az 1961 — 63-as években a kissallói, tőrei és még sok más szövetkezet borjútenyészetében vizsgálat tárgyává tettük a már szóban­­forgó betegségeket. A betegség a közö­sen tartott 1—7 napos borjak között szinte járványszerüen terjedt. Első tü­netként a borjúgondozók által bejelen­tett szopási kedv elmaradása jelentke­zett, de ezt gyorsan követte a híg, sár­gásszínű bélsár ürítés, hőmérséklet­emelkedés és 1 — 2 nap múlva az elhullás. A kormeghatározást laboratóriumilag is alátámasztottuk, és megkezdtük a bor­jak megfelelő időben történő A-vitamin ellátását, vízben oldott A-vitaminkészít­­mények adagolásával. Ké-őbb a vemhes tehenek vérsavó karotin-tartalmának gyors tájékoztató kivizsgálását is elvé­geztük, s feleletet kaptunk a még idő­ben gyógykezelt borjak betegségével kapcsolatban. Tehát világosan látszott a méhenbelüli hajlamosító tényező közre­­játszása, azaz a vemhes tehenek vérsa­vójának karotinhiánya, amely következ­tében az újszülött borjak már A-vita­­minhiánnyal jöttek a világra. Ez a be­tegség ugyanis főleg a téli és a tavaszi hónapokban jelentkezik, mikor a tehe­nek valamint a többi háziállatok vérsa­­vó-karotinszintje, a karotindús takar­mányok hiányában, a legalacsonyabb. Gyakorlati megfigyelésekből kifolyólag a tőrei szövetkezetben a coli-vérhas ellen már a borjúmagzat méhenbelüli élete folyamán védekeztünk, minthogy a szö­vetkezet a szarvasmarhák takarmányo­zására nem rendelkezett elegendő ka­­ratindús takarmánnyal. Ezért vált szük­ségessé, hogy a vitaminkutatás legújabb eredményeinek figyelembevételével, biz­tosítjuk főleg az előrehaladott vemhes tehenek A-vitaminnal történő ellátását, (Adevetin forte, Hydrosol A + D?, aqui­­tal). Az Adevetin forte izombafecsken­­dqzését a vemhesség 7-ik hónapjában kezdjük el, amikor az anyaállat havon­ként minden 100 kg élősúlyra 10 mi = 200 000 N. E. (nemzetközi egység), A- vitamint kaptak. A kilencedik hónapban ezt az adagot kétszer kapták meg, még­pedig a 9-ik hónap elején és két héttel az ellés előtt. Az újszülött borjúval pe­dig élete első óráiban (3 — 4 órán belüli egyszerre megitattunk 20 ml Hydroso! A + D2-t, mely 500 000 N. E. A-vitamin mennyiségnek felel meg, vagy 50-70 ml Aquital-t, amely mennyiséggel az állat fedezni tudja A-vitaminszükségletét 2 — 3 hónapig. Ez a megelőző (preventív) beavatkozás elég jó eredményhez veze­tett, mivel a múlt év folyamán a tőrei szövetkezet gümőkóros izolátumában lé­vő 198 rossz erőniétű tehenektől felne­veltünk, illetve elválasztottunk 150 egész­séges borjút. Meg kell még azonban je­gyeznünk, (mint ahogy azt a gyakorlat is megmutatta), hogy az újszülött borja­kat az elléstől eltelt 12-24 óra után) beadott vitaminkészítmények már nem védik meg az említett megbetegedéstől. Dr. B e r é n y i Tibor, körállatorvos, (Zselíz) '^Wm/ffiSdASá/j 47 1964. március 25. Akadályozzuk meg az újszülött borjak coli-vérhas megbetegedését A függesztett, univerzális, NuJN-100 jel­zésű hidraulikus rakodódaru munka köz­ben. — ksz — 1064. március 25. 46

Next

/
Thumbnails
Contents