Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-25 / 25. szám
4 Kapálás helvett veavszerek Ha egy hektáron megvizsgáljuk a talaj felső 20 centiméterét, 140—180 millió gyommagot találunk benne! Hihetetlennek hangzik, ugye? De így van! A gyomnövények elszívják a táplálékot és elvonják a fényt a növényektől, óriási anyagi kárt okoznak. Világviszonylatban 20 °/o-kal nagyobb lenne a termés, ha a gyomok kártéte-lóf g minimólícfo lűVuitno oeÄlrl^ontorM' A gyom „halálra lélegzi“ magát A gyomnövények pusztítása évszázadokon át csak agrotechnikai módszerekkel történt Azaz kapálással sarabolással stb. Ez a módszer azonban igen költséges, és amellett nem is elég hatásos. Múlt az idő, és a vegyipar a gyomirtásba is beleszólt. Mintegy két évtizeddel ezelőtt sikerült előállítani az első olyan, a növényét természetes hormonanyagához hasonló szerves készítményeket, amelyet nem valamennyi, hanem csak egyes növényekre, éspedig éppen a gyomnövényekre hatnak pusztítóan. Hogyar hatnak a gyomirtó vegyszerek? A gabonaföldeken megjelenő széleslevelű gyomnövények irtására a hormonhatású herbicidek a legalkalmasabbak. Ez a szer a keskenylevelü gabonáról lepereg, a gyomnövények széles, legtöbbször szőrös levelein viszont megtapad. Sőt vékony réteget alkot rajtuk és tartósan kifejti hatását. Ez a hatás abban áll, hogy a növény hormonegyensúlyát megbontja, lélegzését meggyorsítja, úgy hogy a gyomnövények valósággal „halálra lélegzik“ magukat. A kukoricának nem árt A nagyüzemi kukoricatermelés lehetővé tette e növény agrotechnikájának megváltoztatását, mert a vetés előtt alkalmazott, a gyökereken átható úgynevezett szuperszelektív gyomirtőszerek alkalmazása következtében bizonyos talajtípusokon a kapásnövénynek számító kukoricát egyáltalán nem kell kapálni. Ezek a triazintartalmú gyomirtószerek a gyökéren át felszívódnak. A kukoricában magában azonban a növény enzimjei (erjesztő hatású, bonyolult összetéte-TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK - TUDOMÁNYOS ERDEKESSEGEK -lű szerves vegyület, amely az első sejtekben végbemenő anyagcserefolyamatokat serkenti) megszüntetik mérgező hatásukat, a gyomnövények azonban erre nem képesek. A gyomnövényekben a triazin szétroncsolja a levelekben lévő, a növény életéhez feltétlenül szükséges klorofilszemcséket, s így a gyom elpusztul. A triazin, amint említettük, lényegében minden növényt elpusztít, a kukoricát kivéve. A kutatásnak azonban sikerült bebizonyítania, hogy a szőlő és a gyümölcsösök gyomnövényeit is el lehet pusztítani anélkül, hogy a kultúrnövény károsodna. Négy évnél idősebb és 25 cm-nél mélyebbre nyúló gyökérzetű szőlőkben és gyümölisösökben veszélytelenül lehet alkalmazni a triazin tartalmú gyomirtó szereket, mert ilyen mélyre az esővíz nem mossa le a vízben rosszul oldódó triazint. Ennek a gyomirtószernek az alkalmazása a szőlők kapálási költségeit egyötödére csökkentheti. Több takarmány A vegyszeres gyomirtásnak nagy szerep jut állattenyésztésünk fellendítésében is. Takarmánybázisunk szempontjából a rétek és a legelők igen fontosak, azonban a szúrós, tövises, az állatokra mérgező hatású gyomok veszélyesek. A vegyszeres gyomirtás és a műtrágyázás együttes alkalmazása a legelők gyephozamát tét-háromszorosára növelheti. A vegyszeres gyomirtás jelentőségét ma már világosan látjuk, de távlatai még sokkal biztatóbbak. A kutatók erőteljesen dolgoznak azon, hogy további kultúrák: szója, dísznövények stb. gyomtalanítására is kiterjeszthessék azt az új eljárást, amely szinte forradalmasította a növénytermesztést. A. J. Á nyúlbör értékes nyersanyag Hogyan takaríthatunk meg 1 600 000 koronát devizában? Kalapkészítő iparunknak szerte a világon jó a hírneve. A nyersanyag nagy részét azonban kénytelenek vagyunk külföldről behozni. Évente csak Franciaországból 1 600 000 korona értékű fehér nyúlszőrmét hozunk be. Jelentős összeg az érte kiadott pénz, mivel 55 000 pár luxus bőrcipőt kell érte adni. Ezért az összegért 500 tonna jó minőségű húst lehetne kapni. Közben van rá lehetőség, hogy hazai nyersanyagból dolgozzunk, mégpedig olymódon, hogyha több nyulat tartanánk, főleg fehérszőrű nyulat, mivel a kalapkészítő ipar azt használja fel a modern világos és pasztell színekhez. Elegendő lenne, ha évente egymillió darab nyúlbőrrel többet gyűjtenének be. Nem lenne ez probléma, hisz már az is sokat jelentene, ha a hazai nyúltenyésztésből származó szőrme mind bekerülne a gyűjtőhelyekre. Nálunk körülbelül 30 millió nyulat tenyésztenek, azonban alig több mint 12 millió nyúlbőrt adnak el a begyűjtőknek. Amint mondottuk, a kalapkészítő ipar főleg a fehér nyúlszőrme iránt érdeklődik. Az Apróállat-tenyésztők Szövetsége a nyúltenyésztőknek több eleséget juttat, s valószínűleg felemelik a nyúlszőrme árát is. Az Apróállattenyésztők Szövetsége ankétot írt ki a tenyésztéssel kapcsolatban. A szaklapok erről majd informálják az érdeklődőket, s a nyersanyagbegyűjtők (Zberné suroviny) is adnak tájékoztatást. fn-ál Melegágy— hnrnndhp.n Jó kis hazugság! Vélekedhet az olvasó. Márpedig nem ámítás: valóság. A cinkotai földművesszövetkezet (mi viszonyaink között a Jednota — a szerk. megjegyzése) tavaly 1500 darab hajtatóalagutat értékesített. E hajtatóházgyártó üzem 20 dolgozója, napi két műszakban 48 darabot készít, PVC-fóliából. Magyarországon ez az egyetlen üzem gyártja a műanyag hajtatóházakat, amelyek iránt olcsósága miatt rendkívül nagy az érdeklődés. A műanyagfólia ugyanannyi fényt enged át, mint az üveg, de mégis előnyösebb, mert átengedi a nap ibolyántúli sugárzását, amelynek oly fontos szerepe van a növényi élet anyagcsere forgalmában. A hajtatóház, amely több mint 12 ezer palánta nevelésére alkalmas, egy jókora bőröndben a rendeltetési helyére vihető. (Ke) Mar a legregiDD íaoKuen is ismerték a kenyeret. Egyiptomi sírokban ezelőtt 3500 évvel sült kenyeret találtak. A kenyeret a népek a történelem folyamán más-más gabonából, vagy növényből sütötték: búzából, árpából, rozsból, rizsből, burgonyából, sőt az antik Görögországban sajtból is, Grönlandban a sziklán növő mohából is sütöttek kenyeret. ■4- A gépirónő ujja egy munkanap alatt 20 kilométerrel egyenlő hosszúságú utat is megtesz az írógépen.-4- Az eszkimók újév napját az else hó lehullásától számítják.-4- Távúszási rekordot állított fel egy tonhal. A kutatók által megjelölt halat, a Karibi-tenger Bahama szigete mellett helyezték vízbe és 50 nap múlva 8000 kilométerre a norvég Bergen kikötőben fogták ki. Naponta 16fl kilométert úszott. 4 Az esetek 85 százalékában a földrengések központja 80 kilométer mélyen fekszik a föld felszínétől, 12 százalékban 80—120 kilométer mélységben. 4 Száz évvel ezelőtt a felhasznált energia 94 százalékát az emberek és az állatok izomereje szolgáltatta és mindössze 6 százaléka eredt a víz a szél s a fűtőanyagok értékesítéséből. Ma a felhasznált energia 92 százalékát a fűtőanyagok nyújtják, 1,S százalékát a víz s mindössze egy százalékát az emberi és állati izomerő 4 Egy négyzetkilométer területre nehezedő levegő súlya nem kevesebb mint 10 millió tonna. Síkvidéken a légnyomás négyzetdeciméterenként egy vagyis négyzetméterenként 10 tonna 4- Van olyan tűzvész, amely 500C éve tart. Közép-Azsiában hatalmas mennyiségű kőszén ég öngyulladás folytán a föld alatt ennyi ideje. 4 A piros színnek nyolcmillió árnyalata van. Japánban egy olyan spektográffal kombinált elektronikus gépet szerkesztettek, amely az emberi szemmel nem észlelhető színárnylatokat is ki tudja mutatni. Ezzel számolták meg a piros szín árnylatait. Ötszázmillió ember éhezik Hárommilliárd ember él jelenleg Földünkön ... A 2000. évben — tehát röpke 36 év múlva — a statisztikusok szerint hatmilliárdnyian leszünk. Mi lesz az emberiséggel, ha ilyen gyorsan szaporodik? A Föld lakosságának a fele most is rosszul táplált, napi kalóriafogyasztása nem éri el a 2200-at. Mintegy 500 millió ember pedig éhezik. Vajon megszüntethető-e az éhezés, lesz-e elegendő élelmiszer azok számára, akik a legközelebbi évtizedekben születnek? Ezek a kérdések foglalkoztatják világszerte az élelmezési, gazdasági, népességgel és társadalomtudománnyal foglalkozó szakembereket. Lázasan kutatják annak a módját, miként lehetne ellátni elegendő élelmiszerrel a világot. Annál inkább indokolt e kérdés, mert Földünk lakosságának a megkétszereződéséhez 1000 évre volt szükség. Az utolsó száz esztendő viszont elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a lakosság megkétszereződjék. A becslések szerint ez az ütem a jövőben még jobban meggyorsul. A világon másodpercenként három ember születik és naponta 70 000 fővel szaporodik az emberiség. Önkéntelenül felvetődik mindenkiben a gondolat, vajon az emberiség gyors szaporodása nem veszélyezteti-e magának az embernek a létét? Jogos ez a kérdés, ha például az 1945—1955 közötti évtizedet vizsgáljuk, amikor a világ lakossága 11 %-kal, a mezőgazdasági termelés pedig csak 8 %-kal emelkedett. Persze, ilyen rövid időszak nem mutatja pontosan a fejlődés irányát. Az elmúlt száz évben például az élelmiszertermelés túlszárnyalta a népesség szaporulatát. Igaz, hogy a Földnek voltak olyan területei, ahol milliók és milliók éheztek Máshol viszont az élelmiszertermelés növekedése messzemenően meghaladta a lakosság számának az emelkedését. A szakemberek megegyeznek abban. hogy az emberiségnek nem kellene hiányt szenvednie élelemben. Frit2 Baade, neves nyugatnémet közgazdász a kiéli Világgazdasági Intézet vezetője a „Versenyfutás a 2000-ik évig“ című könyvében kimutatja, hogy nem kell félni a jövőtől. Az elkövetkező negyven évben a világ lakossága csak megkétszereződik, viszont az élelmiszertermelést meg lehet háromszorozni Sőt: a Föld nem 6 milliárd embert képes eltartani, hanem akár 30 milliárdot is. Hogyan lehet az, hogy ma mégis százmilliók éheznek? Ogy, hogy a lakosság növekedése és az élelmiszertermelés emelkedése Földünkön nem egyenletes. A népesség szaporodása éppen a gazdaságilag legjobban elmaradott országokban a legnagyobb. Ezzel szemben az élelmiszertermesztés leggyorsabban az élenjáró ipari országokban emelkedik. A gazdaságilag fejletlen országokban külterjes a földművelés, az állattenyésztés. A fejlett ipari országokban, főleg a szocialista államokban viszont valóságos forradalom zajlik a mezőgazdaságban: gépesítik, kemizálják a termelést, nemesített vetőmagvakat használnak, tenyészállatokat nevelnek, stb. Ugyanakkor a világon továbbra is léteznek úgynevezett „éhsé^-medencék“. Egyes ázsiai, afrikai, dél-amerikai országokban rendkívül alacsony az életszínvonal. Angliában táplálkoznak legjobban az emberek. Itt egy főre 3290 kalóriaegység fogyasztása jut. Ceylonban viszont csak 1960, Indiában 1950, Pakisztánban 2150, Peruban 2030 (az elfogadható kiegyenlített táplálkozás napi 2500 kalóriaegység felett mozog. Viszont 1950-ben az emberiség 62 %-a az előírt 2500 kalóriánál kevesebbet fogyasztott). Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezetének a kimutatása szerint jelenleg a világon 500 millió ember nem jut elegendő kalóriát tartalmazó táplálékhoz, s körülbelül egymilliárdan nem fogyasztanak elegendő fehérjét. Hogyan lehetne az éhezést és roszszultápláltságot megszüntetni? A dolog nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Nemcsak arról van szó, hogy megszüntessük a jelenlegi élelmiszerhiányt, hanem a gyorsan szaporodó emberiség élelmezésére is fel kell készülni. Negyven év múlva már hatmilliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni. Megoldható-e ez a kettős feladat? Igen, megoldható! Fritz Baade számítása szerint a mezőgazdasági termelés hozama viszonylag rövid idő alatt megháromszorozható, a korszerű gazdálkodás elterjesztése, a tartalékok (például a tengerek) jobb kihasználása útján. Szárazföldünk kiterjedése 13,5 milliárd hektár. Ebből eddig mindössze 1,5 milliárd hektárt változtattak szántófölddé, kertté, ültetvénynyé. Bőven nyílik tehát lehetőség újabb területek megművelésére. A 2,4 milliárd hektár legelőből és mezőségből mintegy 100 millió hektárral növelhető a szántóföld. Ezenkívül 400 millió hektár olyan területet tartanak nyilván, amely kihasználatlan, de termelésre alkalmas. Az őserdők, dzsungelek megművelésével újabb egymilliárd hektárt hasznosíthatnánk. A Föld szántóterületét tehát könnyen meg lehetne háromszorozni. A hozamok növelésének pedig nincsenek határai. Jelenleg 350 millió család foglalkozik mezőgazdasággal. Ebből 250 millió csak kézikapával vagy faekével rendelkezik. S a fennmaradó 100 millióból is csak a kisebbik rész az olyan parasztcsalád, amelynek munkája a traktorok révén vált könynyebbé. A parasztság többsége tehát még mindig kezdetleges termelőeszközökkel dolgozik, így a hozamok alacsonyak, • termelés lassan fejlődik. Rendkívül sok élelmiszert vonnak el az emberi táplálkozás elől az igavonó állatok. A világon kb. 100 millió ló és öszvér van. Ezek az állatok rengeteg olyan takarmányt és terméket fogyasztanak, amelyek közvetlenül vagy közvetve alkalmasak volnának emberi táplálkozásra. Gépesíteni kellene tehát a mezőgazdaságot, hogy minél több élelmiszer maradjon az emberi táplálkozás számára. Nagyban lehetne növelni a terméshozamokat a műtrágya tömeges felhasználásával, a talajtáperő fokozottabb pótlásával. (Ezeknek a gyártásában és felhasználásában még csak a kezdetnél tart a világ.) Minden erőfeszítés ellenére sem érhetünk el azonban jó eredményt, ha az elmaradott országok parasztjai nem sajátítják el — egyelőre csak — az alapvető termelési módszereket és a tudomány legegyszerűbb vívmányainak felhasználását. Ehhez meg kellene szüntetni ezekben az országokban az analfabétizmust, és nagy összegeket kellene fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. Persze, a világ mezőgazdaságának fejlesztése nemcsak gazdasági, technikai és pénzügyi, hanem politikai kérdés is. A fejlődést számos országban az elmaradott társadalmi viszonyok akadályozzák. Sok helyen még mindig érvényesül az imperialista-gyarmati befolyás. Akadályozza a fejlődést a nagyarányú fegyverkezés is. .A világ jelenleg évente 150—170 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. Egy puska árából két vasekét, egy nehézharckocsi előállítási költségéből 3—5 traktort gyárthatnának. A lehetőségek tehát adva vannak, csak a népeknek kell felismerniük a járható utat. A világ egy részén a szocializmust építő népek már felismerték e lehetőségeket. Ezért fejlesztik gazdaságukat, harcolnak a leszerelésért, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás ^mellett éléséért, segítik a gyengén fejlett országokat, hogy azok is kiemelkedhessenek a szegénysorból. S ha szerte a világon megvalósul a szocializmus, nem lesznek többé éhező emberek! (i. -r) Műanyag alagcsövek A Bjelorusz Talajavítási és Vízgazdálkodási Intézet tudományos munkatársai 20 hektáros területen kísérletképpen polietilénből és más műanyagból készült alagcsöveket használtak fel lecsapolásra. A kísérlet jó eredménnyel járt. A műanyag alagcsövek az eddigieknél jóval kevésbé iszaposodnak el. Az alagcsövezés teljesen gépesíthető. A csövek olcsók és könynyűek s így a lecsapoló rendszer építési költségei felére, sőt harmadára csökkennek. Lengyel tudósok kimutatták hogy a tőzegben megtalálható bizonyos szerves vegyületek védelmet nyújtanak a röntgensugarakkal szemben. A tőzegből kivont anyagokat félórával a besugárzás előtt a kísérleti egerek és nyulak szervezetébe jutatták. Az állatok ezután minden káros következmény nélkül elviselték a rádióaktív sugárzások halálos adagját. . Még korai lenne a kutatások végső . eredményeiről beszélni, ám a jövőben . elvezethetnek a sugárbetegség elleni ■ új gyógyszer felfedezéséhez. : • (Tyehnika Mologyozsi) Speciális tisztítószer i Korrózióvédő szerek felvitele fémes • felületekre feltétlenül szükségessé ■ teszi a felület kifogástalan tisztítását, i A baseli HACOBA cég több, sokoldalúan felhasználható speciális tisztítószert hoz forgalomba. Előnyeik: hőenergia-megtakarítás, egyszerű kezelési mód, önköltségcsökkentés, meny. nyiségi teljesítmény-emelkedés, jobb ; munkahigiénia. (Schw. Industrie u. Handel, Lausanne) 1 A szerpentinit — új műtrágya A pervomajszki (Szovjetunió) mezőgazdasági kutató intézetben kísérleteket végeztek a szerpentinitnek nevezett új műtrágyával. Ez a trágyafajta 35—38 százalék magnéziumoxldot és különböző mikroelemeket: mangánt, cinket, krómot, vasat, nikkelt és másokat tartalmaz. Az ősszel (300 kg ha-ként) vagy a fejlődés időszakában (50 kg/ha) alkalmazott szerpentinit hatása következtében mintegy 25 %-kal megnövekedtek a cukorrépa levelei, amelyek ugyanakkor aszályállóakká váltak. Ezzel egyidejűleg fokozódott a szénhidrát keringése a levelekből a gyökerek felé s ezáltal 0,5 %-kal megnövekedett a répa cukortartalma, ugyanakkor pedig a betakarított mennyiség hektáronként 34 mázsával növekedett. (Falvak Dolgozó Népe, Románia)
