Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-04 / 1. szám
KEDVES ELVTÄRSNÖK! Az elmúlt öt év alatt sokat fejlődött tömegpolitikai munkánk. Legjobban bizonyítja ezt a Földműves Asszonyok Téli Iskolájának látogatottsága, mely akcióval jelentős mértékben hozzájárultunk ahhoz, hogy mezőgazdaságunk teljesíthesse a pártunk és kormányunk által kitűzött termelési feladatokat. A Szlovák Nemzeti Tanács 1963. december 12-i ülésén jóváhagyta a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának határozatát a Földműves Asszonyok Téli Iskolájának továbbfejlesztéséről. A határozatnak az EFSZ-ek VI. kongresszusa előkészítését és mezőgazdaságunk idei feladatainak teljesítésére szolgáló intézkedések meghozatalát kell meggyorsítania. A határozat szerint a Földműves Asszonyok Téli Iskolájának továbbfejlesztésében a következő szempontokra kell súlyt fektetni: ■ Az állattenyésztési munkamódszerek fejlesztése, ■ teljesíteni és túlszárnyalni a tejeladás tervét, ■ intézkedéseket foganatosítani a munka és a munkahelyek tisztaságának növelésére. A Földműves Asszonyok Téli Iskolája VI. évfolyamának középpontjában a fejőnők versenyének kell állni. A verseny 1964. januárjában kezdődik és az év végéig tart. A versenyző fejőnők munkáját rendszeresen ellenőrzik és értékelik. A téli iskola új évfolyamának ki kell bontakoztatnia az aszszonyok kezdeményező készségét, segíteni és támogatni kell minden olyan erőfeszítést és törekvést, amely valahaiképp szolgálhatja mezőgazdaságunk fellendítését. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha a politikai nevelő munka jelentőségéről sem feledkezünk meg. Nagyon ajánlatos ezért a különböző iskolázások, vitaestek, tanulmányutak megrendezése. Ne hagyjuk figyelmen kívül a szocialista munkaverseny elmélyítését, dé a féjőnők jutalmazási módszerének a megjavítását sem. Az évfolyamot a mozgalom kiszélesítése és elmélyítése érdekében a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a helyi nemzeti bizottságok, és a pártszervezetek aktív részvételével szervezzük meg. A Földműves Asszonyok Téli Iskolája csak ebben az esetben mozgósíthatja asszonyainkat az állattenyésztési termékek, legfőképp a tejtermelés tervének teljesítésére és túlszárnyalására. Hogy ezt elérhessük, a következő intézkedésekre van szükség: A TERMELÉSBEN ■ célszerű takarmányozási terv készítése és ennek szigorú betartása, ■ a lehető legjobban gépesíteni az etetést és a fejést, IS a tej higiénikus kezelésének biztosítása — fejéstől a szállításig. A MUNKASZERVEZÉSBEN S a mezőgazdasági üzemek kellően értékeljék a fejőnők munkáját, mint legilletékesebbekét a tejtermelés növelésében, ■ ne szorgalmazzuk a tehéngondozók áthelyezését más ágazatokba. mert ez a tejtermelés csökkenését vonja maga után DB lehetővé kell tenni, hogy a fejők a legrészletesebben ismerjék a napi, havi és az évi tejtermelési tervüket, B a tejtermelési terv szétírását Na tehenek hasznossága szerint végezzük, ■ teremtsük meg a két műszak bevezetésének, a kultúrált munkahely létrejöttének feltételeit. (Szociális helyiségek létesítésével, s belső elrendezésük fejlesztésével.) A JUTALMAZÁSBAN ■ az állattenyésztésben dolgozók jutalmazását a gondozott állatok hasznossága és száma figyelembevételével, valamiút a prémiumrendszer bevezetésével oldjuk meg. A fejőnők versenye a szocialista munkavérsenyen alapszik és helyes megszervezésével, a felsorolt intézkedések betartásával betöltheti küldetését. A verseny értékelésénél az 1963-as évben egy tehénre eső átlagos tejhozamot vesszük alapul: 100 literrel magasabb tejhozam, tiszta munkahely, higiénikusan végzett munka esetén a fejőnő (vagy csoport) a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságától dicsérő oklevelet kap. 200 literrel magasabb tejhozam és az előző pontban említett feltételek betartása mellett a fejőnő elnyeri a „Példás fejő“ jelvény második fokozatát 300 literrel magasabb tejhozam eléréséért és az előírt feltételek szigorú betartásáért a fejőnő a „Példás fejő“ jelvény első fokozatának tulajdonosává válik. Szlovákia 100 legjobb fejőnöje a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályától és a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságától kapja jutalmát. A legjobb fejőnőket a járás keretén belül külön jutalomban részesítik. A mezőgazdasági üzemek termelési értekezletein vagy vezetőségi ülésein a fejönők részvétele mellett havonta értékelik eredményeiket. Járási viszonylatban a mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a járási nemzeti bizottságok mellett működő nöbizottságok részéről negyedévenként kerül sor értékelésre. Az említett szervek lehetővé teszik, hogy a legjobb fejőnők tapasztalatai, munkamódszerei tanulmányutak, vitaestek útján közkinccsé váljanak. A NÖBIZOTTSÁGOK FELADATA: ■ elősegíteni az asszonyok sikeresebb munkáját a tejtermelés terén és az állattenyésztés valamennyi ágazatában, ■ ennek érdekében szervezzék meg és támogassák az asszonyok közötti szocialista munkaversenyt, ■ kísérjék figyelemmel a fejőnők versenyét, vegyenek részt értékelésében. ■ segítsenek az új technológia bevezetésében, a munkaszervezésben, a munkahely tisztántartásában és a munka higiénikus elvégzésében, El fontos feladatnak tekintsék a bölcsődék, napközi otthonok, üzemi konyhák létesítését, ■ továbbra is vegyenek részt a tej, tojás és más állattenyésztési termékek felvásárlásában a szövetkezeti tagoktól, magángazdáktól. A járási nemzeti bizottságok értékelik a nöbizottságok által nyújtott segítséget a mezőgazdaságnak, s lehetőségeikhez mérten 1965 már. ciusában megjutalmazzák a legjobbakat. A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága és az SZNT mezőgazdasági osztálya jutalomban részesíti azt az öt járási nőbizottságot, amely az 1964-es évben a mezőgazdaság termelési feladatainak teljesítését a legjobban elősegítette. Február, március és április folyamán a szövetkezetek vezetői összehívják az asszonyokat, hogy ismertessék a VI. kongresszus határozatait és az intézkedéseket, melyek végrehajtására szükség van a szövetkezetekben. Fő figyelmet a munkaszervezésre, a jutalmazás, szociális biztosítás kérdéseinek és az ifjúság problémáinak megoldására kell fordítanunk. KEDVES ELVTÄRSNÖK! A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége megállapította, hogy földműves asszonyaink munkakedve, lelkesedése, kezdeményezése gazdag forrása a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének. Hogy a Földműves Asszonyok Téli Iskolája mozgalom továbbra is sikeres legyen, asszonyainknak és az iskola szervezőinek áldozatkész munkát kell végezniük. Tudjuk, hogy milyen lelkesedéssel és hozzáértéssel vettek részt az öt előző évfolyamban, s egész társadalmunk nagyra értékeli az elért eredményt. Köszönetét mondunk az eddigi munkáért, a nagyszerű teljesítményért és örömteljes újesztendőt kívánunk. Az 1964-es év békében, egészségben köszöntsön ránk, hogy bőségben és elégedettségben élhessünk. Bratislava, 1963 december. A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának Elnöksége Mokcsakerész-Mogyorós, de vehetjük fordítva is, s ha utánaírjuk az egyenlőség jelét, akkor az eredmény az „Üj Élet“ szövetkezetei adja. Nincs egészen a világ végén, de elég távol van ahhoz, hogy útközben, míg odaér az ember, tönkrezsibbadjon. December közepetájt, mindezt tetézve, némi fagy, hó, s a Bodrogköz örökké sistergő, vonító szele szegődik utitársul. De azt könnyű elviselni. A télben van romantika, bölcsesség, öröm és szépség. Ezért hát ne panszkodjunk. Első közjáték — Mire kíváncsi? — Mindenre. — Pontosabban?- Pontosabban a szövetkezet gazdasági helyzetére az egyesítés előtt, után s az idei év eredményeire.— Azon kívül? — Egyelőre ennyi talán elég is lesz. - Kérem, akkor jegyezheti. A kezdet s az újrakezdés „Mogyoróson 1951-ben alakult a szövetkezet: egy év múlva egészkczségivé vált, hogy 1953 végén szétessen. Nem egészen, csak félig esett szét. Vagy méginkább megrekedt. 1956-ban alakult újra, s 57-ben lett egészközségivé. A mokcsakerésziek ugyanezt az utat járták végig. Mokcsakerész 700, Mogyorós 500 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodott 1959-ig. A két szövetkezet összvagyona arányos volt ehhez: vagyis az egyesítés előtt a mogyorósi EFSZ összvagyona 4 950 000-en felüli volt. a mokcsakerészi szövetkezeté pedig öt és félmillión felüli. A munkaegység értéke 15, illetve 16 koronát tett ki a természetbeniekkel együtt. A gépesítés kezdetleges fokon állt.“ Második közjáték — Folytassam? — Talán egy kicsit várhatnánk... Negyvenes, barna, szélesvállú szövetkezeti tag lép a „színre“.- Újságíró? — ! ? — Majd nézze meg a Vitézt is. — Megnézem. — Tudja milyen gyönyörű? — Még nem tudom. — Azért! Nem is tudhatja, mert nem látta. De ha megnézi, majd megtudja. — Nem folytatnánk? — Lehet. Az egyesítéstől mostanáig „1959-ben egyesült a szövetkezet (mindazokkal a termelőeszközökkel, s mindennemű alapokkal, ahogy azt már előbb vázoltuk), 193 taggal. A legeredményesebb évünk az 1962-es volt, s a leggyengébb a 63-as. Még az egyesítés körülményeit elemezve el kell mondani, hogy elkövettünk egy alapvető hibát, mégpedig a munkanormák megállapításában. Ugyanis, annak idején mindig azt a normát vettük át az egyesített szövetkezet normáiba, amelyik lazább volt. Példának, mondjuk ha valamelyik termény egy hektárjára Mogyoróson 90 munkaegység volt, Mokcsakerészen pedig 95, akkor az utóbbit vettük fel az egyesített szövetkezet tervébe. S ennek a normalazításnak a hatását most, négy év múlva is érezzük még. s egyelőre nem is tudjuk felszámolni. Nézzük csak: az egyesítés előtt a két szövetkezet tervezett munkaegység-szükséglete összesen 104 297 volt. Az egyesített szövetkeze^ 1963- ra 120 000 munkaegységet tervezett, vagyis majdnem 16 000-rel még mindig többet, mint amit az egyesítés előtt a két szövetkezet. Ez az egyik komoly tényező és probléma, amelyet meg kell oldani. Annál is inkább elgondolkoztató ez az állapot, mert az egyesített szövetkezet az elmúlt négy év alatt másfél millió korona' értékű gépet vásárolt. A termelés és a gazdaságosság logikája szerint az ilyen mérvű gépesítés eredményeként munkaegység-csökkenésnek kellett volna bekövetkeznie. S mindebből kiderül az is, hogy az egyesítés előtt a munkák zömét kézi és fogatoserővel végezték, s a munkaegységszükséglet mégis kisebb volt. Természetesen vannak objektív tényezők is, amelyek kihatással vannak a gazdasági helyzetre. Hogy a többi közül csak egyetlen egyet említsünk: az Új Élet szövetkezetben terem elegendő mennyiségű szálastakarmány, az állattenyésztésben a marhaállomány törzskönyvezett, szóval e téren aránylag kedvező a helyzet. 1962-ben a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya felkért bennünket arra. hogy vásároljuk meg a környékről a szopósborjakat. Megkötöttük a szerződést. Eszerint mi a két- háromhetes borjakat felneveljük 120—130 kilóig, ezután a járás biztosítja azok elszállítását. Ebből tiszta hasznunk az a 290 korona szubvenció lett volna minden felnevelt borjú után. 1962-ben rendben is volt minden. Amikor megalakult a járási mezőgazdasági termelési bizottság Terebesen, jött egy rendelet, amely szerint nem nekünk jár az a 290 korona, hanem annak az üzemnek, amely tőlünk a felnevelt állatokat átveszi. Ha átveszi. De mostanában többször megtörténik, hogy a növendékeket kéthárom hónappal tovább kell tartani és sok esetben ezalatt az idő alatt veszítenek súlyukból, mert nem tudjuk úgy takarmányozni, ahogy kellene, tehát a rájuk fordított kiadásaink aránytalanul megnőnek. A másik rész. ami szintén hátrányt jelent, hogy a szerződés szerint a bikákért 12, az üszőkért pedig 13 koronát kellett volna kapnunk kilónként. 1982-ben ez is meg volt. De mivel tovább tartjuk az állatokat, s többnyire veszítenek súlyukból, csak 10,50 koronát kapunk kilójáért. Ilymódon az ez évi veszteségünk kerek egymillió koronára tehető. Hogy miért? Egyrészt azért, amit már felsoroltam, másrészt az a takarmány, amit így feletettünk, hiányzik a tehenészetben, a sertés- és baromfitenyészetben is. ezáltal a termelés intenzitása gyengébb, s a belőle származó bevétel is kevesebb. Még károsabb hatás mutatkozik meg aztán a tagság között, mégpedig azért, mert az első évben ez jó jövedelmi forrást jelentett, tehát serkentően hatott, most viszont a tagság körében pont az ellenkező eredményt mutatja.“ Harmadik közjáték Délre rendszerint még a riporter is megéhezik. Ilyenkor megkérdez valakit, merre a kocsma. És elindul. A jelen esetben a könyvelővel együtt, majd jő étvágyat kívánva egymásnak, elválnak. Egyik hazamegy, másik a kocsmába ... De a kocsma ablakában egy cédulán ez áll: „Hivatalos ügyben Gálszécsre mentem“. Erre a riporter nyel egyet, s elhatározza, hogy megnézi a falut. Ám alig indul el felfedező útjára, jön szembe a könyvelő, s csak ennyit mond: — Jöjjön, mert az asszonyok még megvernek. — Miért? — Merthogy elengedtem. Az 1963-as év eredményei „A növénytermesztésben inkább nem is beszélnek eredményről, hanem eredménytelenségről. Nálunk közepes eredmények között-a gabonafélék megadják a 22 mázsás hektárhozamot. A nagyon kedvezőtlen nyár viszont tönkretette azokat. Búzából 12,3, rozsból 19, árpából 13 mázsa volt a hektárhozam. Itt nincs mit magyarázni, s nem is lehet. Besültek a gabonák, s a szem könnyű lett. A kukoricánk azonban a szokottnál szebb termést hozott. Az átlag hektárhozam morzsolva 32 mázsa. A cukorrépa s a burgonya viszont gyenge volt. A répát öntözni akartuk, de későn kaptuk meg az öntözőberendezést. így csak 200 mázsát takarítottunk be hektáronként. A burgonya hektárja 100 mázsát adott. Az állattenyésztés eredményei már sokkai szebbek. Sertéshúsból 520, marhahúsból 620 volt az eladási tervünk. Sertéshúsból november 30-ig 450 mázsát, marhahúsból ugyanezzel az időponttal bezárva 458 mázsát adtunk el. Ezenkívül eladtunk 816 mázsa növendékállatot továbbtartásra. A hiányzó sertéshúsmennyiséget az év végéig eladjuk. A tejeladás terve 180 000 liter volt. November 30-ig hiányzott még 16 000 liter. Még meg kell jegyezni, hogy a gabonaeladási tervet teljesítettük.“ Befejezés-féle Mindazt, amit leírtunk, az Üj Élet elnöke, Albert János, Juhász Sándor főkönyvelő és Bálint János agronómus mondta el. A gazdasági udvar megtekintése közben kiderült, hogy „Vitéz“ a szövetkezet fiatal törzskönyvezett bikája, amelyet már meg is vettek tőlük kerek 13 000 koronáért. Gondozóját P. Balogh Jánosnak hívják. Mikorra mindent, még a keletkezett vitát is befejeztük, ránk sötétedett. A felhők kirepedtek a falu felett, s a hó az alkalomhoz illő ünnepélyességgel és méltósággal zizegett a háztetőkre. -gs-Valóra váltották ígéretüket Nálunk a milliárdos mozgalom nem szófecsérlés Az elmúlt év tavaszán Dolny Óhaj új impozáns kultúrháza nagyszerű ünnepség szemtanúja volt. Szovjet vendégek és a központi szervek képviselői jelenlétében a falu szövetkezete felvette a „Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezete“ nevet. ☆ Milyen eredményeket tudnak felmutatni a derék szövetkezetesek, érvényesítik-e a bevált szovjet és hazai tapasztalatokat? — ezt igyekeztem megtudni az egyre városiasabb külsőt öltő községben. Augustin Jaroslav mérnök-zootechnikus felvilágosítása szerint kiválóak a terméseredményeik. A szövetkezet az év elején áttért a tenyészsertések nevelésére. Az állami és kerületi törzskönyvbe bevezetett tenyészállatok szaporulatából eddig 133 növendékállatot értékesítettek. Eddig kereken 300 000 koronával többet-vételeztek be, mintha ugyanilyen mennyiségben hússertést értékesítettek volna. Kezembe került a sertésgondozók szocialista vállalásának szeptemberi értékelése, mely szerint Valent István a tervezett 140 malac helyett 192-t választott el és az elválasztási súlyt is megtoldotta egy-egy kilóval darabonként. Mikla János és csoportjának eredményei még ezt is túlszárnyalják. A baromfitelep delgozói is derekasan helytálltak. Majercíková Ludmila és Kukucin István a tyúkok „B" tenyészeténél tojónként Í52 tojással dicsekedhetnek. Az asszonyok a tehenészetben is kiváló eredményeket érnek el. Holubcová Mária és Slobodníková Mária 9,26 literes tejátlaggal a járási versenyben első helyezést nyertek. Az említettek közül az első most a kitüntetéssel járó 1000 korona jutalommal Dumbier alatt üdül - s tegyük hozzá, megérdemelten. Ezekután könnyebben megérthetjük, hogy a szövetkezet milliárdos mozgalomhoz való 270 Q00 koronás hozzájárulása miért szökött fel 803 ezer koronára. A vállalt 192 mázsa hús 270 mázsára kerekedett, az 50 000 tojás helyett pedig 114 000 jutott a dolgozók asztalára. A szövetkezet hústermelésben egy hektárra elérte a 211 kg-ot, vagyis hektáronként 31 kg-mal többet termelt, mint tavaly. Egy liter tej önköltsége 1,57 korona. A marhahúsnál kilónként 3,26 korona, a sertéshúsnál 5,94 korona, a tojásnál pedig darabonként 29 fillér önköltségmegtakarítást értek el a tervezettel szemben. A minden dicséretet megérdemlő eredmények mögött szorgalmas, igyekvő emberek sorakoznak. ☆ A művelődési és szórakozási igények kielégítésében nagy szerepet játszik az új kultúrház és fáradhatatlan vezetője Dobrocsányi István. Az elmúlt időszakban havonta 3—4 szovjet filmet vetítettek, a szovjet mezőgazdaságot, egészségügyet és sportot megelevenítő rövidfilmeknek pedig se szeri, se száma. A barátsági hónap befejezésére a falu műkedvelői „A távoli visszhang" című szovjet színdarabot adják elő, a könyvhét során pedig a „Hatan elindultak az úton“ című könyvet ismertetik. A tagok részére most indul a mezőgazdasági népi akadémia, mely által bővebben megismerkedhetnek a szovjet mezőgazdaság tapasztalataival. Gábris József (Érsekújvár) a földműves asszonyokhoz, a szövetkezeti tagokhoz, a nemzeti bizottságok és nőbizottságok tagjaihoz, a járási- és a kerületi nemzeti bizottságok mellett működő női aktívákhoz. Mezőgazdasági kiállításon — Rezerválhatok magamnak belőle tíz deka tepertőt?...
