Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-21 / 24. szám
Bratislava, 1964. március 21. Ära: 40 fillér XIV. évfolyam, 24. szám. Törvényerőre emelik a szövetkezetesek új szociális biztosítását Nemzetgyűlésünk mezőgazdasági bizottsága kétnapos ülésen megtárgyalta a növénytermesztés fejlesztéséről és a szövetkezeti parasztok szociális biztosításának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen azonkívül foglalkoztak a takarmánytermelés kérdéseivel és a föld termővé tételére irányuló intézkedésekkel is. A szövetkezeti parasztok szociális biztosításáról szóló törvény módosítása szerint a szövetkezeteseknek joguk van betegbiztosításra és családtagjaik ápolása esetén segélyre. A nőtagok rendszerint 22 heti szülési szabadságra jogosultak. A szövetkezeti tagok gyakorlatilag olyan családi pótlékot kapnak, mint az alkalmazottak. Az eddigi nyugdíjkategóriákat kibővítették. Azok a szövetkezeti tagok, akik nyugdíjjogosultságuk hatályba lépte előtt mint szakemberek vagy kiváló dolgozók legalább 5 éven át dolgoztak EFSZ-ben és átlagos munkadíjazásuk a természetbeni juttatásokat beszámítva meghaladta az 1500 koronát, 650 korona öregségi járadékot kapnak. A kormánynak a növénytermesztés fejlesztéséről szóló javaslata egyszerűsíti és rendezi az idevonatkozó előírásokat. A vita folyamán a képviselők rámutattak arra, hogy eddig főként az élelmiszeriparban nagy mennyiségű felhasználatlan értékes nyersanyagot nem adnak vissza takarmányozási célokra a mezőgazdasági üzemeknek. A mezőgazdasági bizottság ezért az Élelmiszeripari Minisztériumnak hatékony intézkedéseket javasol, amelyek lehetővé teszik, hogy a takarmányalap értékes fehérjékkel gazdagodjék. A képviselők a törvényjavaslatokat jóváhagyásra javasolták a Nemzetgyűlés plénumának. Készítik a világhírű liptói túrót (Foto: Bokor) Operatív tervezéssel Februárban 75000 liter teitobblet ¥ Uj árak a vendéglátóiparban Antonín Méchura, a belkereskedelmi miniszter helyettese e napokban Ismertette a CTK tudósítóját a közétkeztetés és az elszállásolás terén április 1-én életbe lépő változásokról. Az éttermi árak a IV. árcsoportban tudajdonképpen nem változnak. A III. árcsoportban átlag mintegy 4 °/b-kal a II. és I. árcsoportban mintegy 10— 15 %-kal emelkednek az árak. Megszűnik azonban az I. nehézségi övezetbe sorolás, ami túlnyomórészt csak az egyes idényekben nyitva tartó üzemekre vonatkozott. A II. és III. nehézségi övezetbe sorolt közétkeztetési üzemekben egységesen 10 %-ot számítanak hozzá az új árakhoz. Ezek az étermek nehezebb feltételek között működnek és üzemviteli költségeik is nagyobbak. Az osztályon felüli és az elsőosztályú éttermekben 10 %-os, a ni. és IV. osztályú vendéglőkben pedig 5 %-os felárat számítanak az árakhoz. A II. osztályú éttermekben, illetve vendéglőkben — jellegüknek megfelelően — 5, illetve 10 % felárat számítanak az árakhoz. Nem számítanak felárat a félkészárukat és készételeket, valamint frissítőket árusító boltokban, az állomásépületeken kívüli falatozókban, önkiszolgáló éttermekben, továbbá üzemi étkezdékben és a kantinokban sem. Hasonló intézkedések lépnek érvénybe a szállókban is. A szállodai árak, amelyek nálunk nagyon alacsonyak, átlag 15—30 %-kal emelkednek. Az árkülönbözet azonban a külföldi látogatók számára fenntartott, osztályon felüli szállókban még nagyobb lesz. Külföldi vendégeink azonban nálunk még így is jóval kevesebbet fizetnek, mint a nyugat-európai, hasonló színvonalú szállókban. A felárat az új szállodai árakhoz is hozzászámítják; idegenforgalmi szállókban 10 %-t, a többiekben 5 %-t. A nagy turistaforgalmú helyeken a B és C csoportba sorolt egyes szállókban is 10 százalékos felárat számíthatnak a szoba árához. A felárak hozzászámításával nyert összegek mintegy 25 %-át az üzemek berendezésének kiegészítésére, a szociális és higiéniai berendezések tökéletesítésére és a szükséges javítások fedezésére fordítják. Az új rendezéssel megjavulnak a közétkeztetési üzemek dolgozóinak munkafeltételei is. Ezek a jövőben — a tanulókat is beleszámítva — fokozatosan ingyen kapnak munkaruhát és ortopédcipőt. A vállalatok vezteőségének gondoskodniok kell az alkalmazottak fehér öltözetének mosásáról, hogy naponta tiszta ruhát válthassanak. A mosás költségeit is a vállalatok viselik. A felárakból eredő öszszeg jelentős része az alkalmazottak jutalmazására szolgál majd. E felárakból a jövőben a szakácsok, a takarítónők és a többi üzemviteli dolgozók is részesülnek. A vendéglátóipar egy-egy alkalmazottja így havonta több mint 200 koronához jut. A kisüzemek dolgozói, ahol nem főznek, vagy csak részben főznek ételeket, jutalékot kapnak. Ez a jutalék magába foglalja a túlórákért, a takarításért, az anyagi felelősségért és a további munkák elvégzéséért járó különbért is. A Zoboraljai fiatalok példás vállalása Milyenek az eredmények a műit ev ugyanehhez az időszakához viszonyítva ? Tassy Zoltán elvtárs a Tejfeldolgozó Üzem ipolysági részlegének igazgatója figyelemreméltó megjegyzést fűzött a kérdéshez. Elmondta, hogy az üzemrészlegen idén alkalmazzák elsőízben az- operatív tervezést. Mi tulajdonképpen ennek a lényege? Egyszerűen az, hogy — van egy évi kerettervük — minden hónapban a reális lehetőségekkel indulnak ki, azaz az előző esztendő hasonló hónapjában fölvásárolt tejmenynyiséget veszik alapul s ehhez hozzászámítanak egy bizonyos többletet, amelynek elérésére lehetőség mutatkozik. Ennek következtében nincsen olyan nagy ingadozás a felvásárlás terén, mint az előző években. Jóllehet, az operatív tervezés mellett is adódhatnak bizonyos előre nem látható eltérések, ingadozások, azonban ezek csak kevésbé észlelhetők. Bizonyításul fölhozhatjuk, hogy az ipolysági üzemrészleg az év első két hónapjában csupán 30 000 literrel maradt terven alul, de vegyük figyelembe azt is, hogy mindezek ellenére idén (februárban) 75 000 literrel több tejet vásároltak fel, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Március elején pedig a naponkénti fölvásárlási átlag 105 %-ot mutatott. A hónap végéig mód van arra, hogy a tartozást kiegyenlítsék. Ez hát a lényeg. Mi okozta tulajdonképpen a lemaradást? Részben az, hogy a tejfeldolgozó körzetébe eső szövetkezetek némelyikében a tehenek 70 %-a szárazon áH. Alsótúron és Gyerken például tipikus ez az eset, Egegen pedig 40 tehén kiesett a termelésből mérgezés végett. Megérdemlik az előkelő helyet Mádéi Józsi bácsi nyugodt ember. Nem szereti a fecsegést, az üres beszédet. Megfontolt minden szava. Ismeri a növények világát, évtizedek során sok-sok tapasztalatot gyűjtött össze. Magángazda korában is jól gazdálkodott. Mostani posztján szintén megállja a helyét. A damásdi szövetkezet agronómusa, 1959-től. Azóta jó munkát végzett. Örömmel jelenti ki: — A búza, árpa, kukorica- és a cukorrépa hektárhozamát megkétszereztük. Bár magasabb hektárhozamok is lehetnének ... Kissé elégedetlen. Teremhetne több is. A jó zsíros Garammenti föld, ha tudnak vele bánni, jól fizet. De az eredmények arról beszélnek, hogy a két kongresszus között az agronómus megtette a magáét. A szövetkezetek V. kongresszusának évében búzából 30, árpából 22,60, kukoricából 36,23, cukorrépából pedig 415 mázsás hektárhozamot értek el. A múlt évben az árpa hektárhozama 38,23, a kukoricáé 40, a cukorrépáé 434 mázsára emelkedett. A búza a kedvezőtlen időjárás miatt csak 21,4 mázsát adott. A VI. kongresszus évében búzából 30, árpából 30, szemeskukoricából 42, cukorrépából 420 mázsát akarnak begyűjteni hektáronként. Persze, az eredmények nem születnek könnyen. A vetőmagtermesztő szövetkezet 32 fajta növényt termel. Az agronómusnak is vannak kedvencei. A cukorrépát nem nagyon szereti, mert még 434 mázsás átlagos hektárhozam mellett is ráfizetnek. Papírt, ceruzát vesz a kezébe. Percek alatt kiszámítja— Ha minden kiadást összegezünk, egy hektárra 8882 korona termelési költség jut, a bevétel viszont csak 8284 korona. A gabonaféléket szeretem. Tekintélyes jövedelmet hoznak. Kedvence a korai burgonya is. Minden évben szép pénzt kapnak érte. Kifizetődő a termesztése. Tavaly 20 hektáron termeltek korai burgonyát és 484 997 koronát tehettek be a közös kasszába az értékesítés után. Elégedett a dohánytermesztéssel is. Äz öt hektáros parcella jó jövedelmet hozott. A kiváló minőségű dohányért 173 798 koronát kaptak. Persze, nemcsak a kedvencek kerülnek előtérbe. A népgazdaság szükséglete szerint alakítja a vetési tervet. A párthatározat szerint a szántóföld 53 %-án kellene gabonaféléket termeszteni. Ő még előkelőbb helyet szánt a gabonaféléknek, a múlt évben 58,2 %-nál tartott, idén pedig 64 %-ra emelte. Az agronómus érdeme, hogy a damásdi szövetkezetben nem becsülték le a növénytermesztést, megmutatta, hogy a gabonafélék termesztésével is jó jövedelmet lehet elérni, ha elég magasak a hektárhozamok. A szövetkezet és az állam is jól jár. A közös gazdaság jó pénzt kap a gabonafélékért, az államnak pedig kevesebb deviza-koronát kell a külföldről behozott gabonáért fizetni. Ilyen irányú gazdálkodás sokat segít az államnak, mert a gabonafélék, főleg a búza, egyre keresettebb cikk a világpiacon. Mádéi Józsi bácsi szaktudásával lényegesen hozzájárult a szövetkezet belterjesebb gazdálkodásához, ami meglátszik a tagok jövedelmén is. Egy munkanormára 25 korona értéket fizetnek. A 820 hektár földön gazdálkodó szövetkezet a múlt évben 1922 000 koronát fizetett a tagságnak. A gabonafélék tehát megérdemlik a vetéstervben az előkelő helyet. Bállá József Merész lépésre szánta el magát idén a nyitrai járás fiatalsága: hathatósan segítségére siet a mezőgazdaságnak. A talaj célszerű és hatékony megmunkálása érdekében legalább 10 falusi és üzemi CSISZ-szervezet védnökséget vállal az újonnan feltárt földterület fölött. Fokozott gondot fordít a talaj termővé tételére s ennek céljából 20 000 köbméter komposztot készít. A tavaszi idényben 500 hektár rétet és legelőt vesz gondozásba. A nyári szünidő brigádmunkálatainak keretében 2 járási és 5 helyi vonatkozású meliorációs berendezést létesít. Ugyancsak fokozott figyelmet fordít az öntözéses berendezésekre. Minden ilyen berendezés fölött védnökséget vállalnak a CSISZ-brigádok és maradéktalanul felhasználják azokat az ipari növények, a takarmányfélék és zöldség öntözésére. Egyúttal arra törekednek, hogy legalább 500 hektárnyi területet öntözhessenek. Takarmányalapok létesítése által nem kisebb gondot fordítanak majd a takarmánynövényekre. Ezer hektár földterületen védnökségük alá helyezik a szemes- és silókukoricát. A gyümölcstermesztés felvirágoztatása érdekében 15 000 gyümölcsfa-csemete ültetését tűzték ki feladatul. Élénk érdeklődést tanúsítanak a tavaszi, nyári és őszi munkák iránt. A járási szocialista munkaversenybe legalább 30 ifjúsági munkacsoport nevez be. A mezőgazdasági gépek alapismereteinek és kezelésének elsajátítása céljából a nyitrai GTA-n 150 fiatal mezőgazdát és gépkezelőt képeznek ki mezőgazdasági és állattenyésztési szakmára. A gépesítés fellendítésére három ifjúsági komplexbrigád szervezését határozták el mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, két ifjúsági munkaközösséget pedig az új technológia széleskörű alkalmazása és érvényesítése érdekében szerveznek. Értékes vállalásnak minősíthető a fiatalok elhatározása az ifjúsági szervezetek közvetítésével, amely szerint odahatnak, hogy minden egyes kollektíva megtárgyalja és elfogadja népgazdaságunk élenjáró dolgozóinak felhívását: „A szocialista munkaviszony elmélyítéséért, a munkás- és parasztbecsületért!". Marián Takác (Nyitra) JssSi egészséges állatállomány A nagykeszi EFSZ-ben 25 korona a munkaegység értéke. Ebből osztalékként 13 koronát fizettek ki, vagyis 1 koronával többet a tervezettnél. Ez a tagság szorgalmas munkájának eredménye: példásan teljesítették a 800 mázsa sertéshúseladást, a 25 mázsa baromfihús helyett 27,8 mázsát adtak el. Tejtermelési tervüket 2700 literrel, a gyapjútermelést pedig 65 kg-mal lépték túl. Nem maradtak el a tojáseladással sem. Az állattenyésztők közül külön dicséretet érdemel Potháczky Ferenc sertésgondozó, aki egy anyától átlag 14 malacot választott el. Ezt annak köszönheti, hogy sosem hagyja felügyelet nélkül az ellő anyákat, és így elejét veszi a felesleges malacelhullásnak. Említésre méltó, hogy a szövetkezet a gazdasági udvar tisztasága érdekében központi trágyatelepet létesített, ahova naponta elhordják az összegyűlt trágyát. Az állattenyésztőkre ez évben nagy feladat vár: felszámolni a betegségeket, főleg a szarvasmarhatenyésztésben. Már a múlt évben 40 üszőt vettek, melyeket elkülönítve tartanak. Ezek és borjaik képezik majd a beteg tehenek utánpótlását. A múlt évben az állattenyésztésben nem fordult elő jelentősebb megbetegedés, csupán a borjak sömöreltávolítására fordíthattak volna nagyobb gondot. Michalovics Miklós A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A szociolista mezőgozdosógért Országszerte kedvezően alakul a tejfelvásárlás! • Szlovákiai méretben februárban 102,5 %-ra teljesítettük ez irányú feladatunkat • A termelők kihasználják mindazon lehetőségeket, amelyek a termelést elősegítik • A lemaradás további okozója, hogy számos mezőgazdasági üzemben aránytalanul magas a belüzemi tejfogyasztás, de kedvezőtlenül hat a termelésre és az eladásra az is, hogy nem tartják be a tervezett tehénállományt. Azon üzemekben, ahol a vezetők és a tehenészek kellő gondot fordítanak a tejtermelés szervezésére, az állatok gondozására és etetésére, a múlt évihez viszonyítva lényeges emelkedést észlelhetünk a tejtermelésben. Ez természetesen hatással van az eladásra is. Például a szécsénkenagyfalusi egyesített EFSZ februárban 4200, az ipolynyéki 3400, a ladzanyi 6450, a sipicei 3900, a Hontianske Moravce-i 3884, a szetei 6158, a palásti 5848, a tesmagi 3339, a ipolysági pedig — annak ellenére, hogy tehénállományuk 38 darabbal kevesebb, mint tavaly ilyenkor — 3131 literrel túlszárnyalta tejeladási tervét, alapul véve a múlt évi tejtermelést. Hadd ismerje őket mindenki A jó eredmények mellett persze akadnak visszaélések is. Kevés ugyan, le akad lelkiismeretlen ember, aki vizezi a tejet. így a felsőszemeréch szövetkezetben végzett ellenőrzés álcáiméval 4710 liter tejben 136 liter vizet állapítottak meg. További esetet jegyeztek fel január 21-én a leszenyei szövetkezetben, ahol 47,5 liter tejben 15,7 liter vizet találtak. A Babka Mihály által kifejt tejben 38, Mackó Jánoséban 36, Mackó Jőzsefnéében — akit máskor is rajtakaptak — 40 % vizet állapítottak meg. A Leszenyei Állami Gazdaság illésmajori részlegén január 24-én 254 liter tejben 45,8 liter, 25-én pedig 280 liter tejben 40 liter vizet „fedeztek fel“. Konkréten Samson fejőnél 33 % vizet mértek a kifejt tejben. Bátran nevezhetjük ezt csalásnak. A felsorolt esetek arra figyelmeztetik a mezőgazdasági üzemek vezetőit, az ellenőrző bizottságot, hogy a jövőben éberebben figyeljék, mi történik az istállóban. Mert hiszen a csalásra a tejfeldolgozó üzemben úgys rájönnek. Ez pedig nagyon rontja i szövetkezetek és az állami gazdasájok jó hírnevét. Hoksza István
