Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-14 / 22. szám
Gép-újdQnságQk Szárítógép és kalapácsos daráló A Komáromi Mezőgazdasági Gépfejlesztő Üzem dolgozói többféle új mezőgazdasági gépet gyártanak ebben az évben. Ezek közül elsőként említhetjük a mindenes szárítógépet, amellyel gabonát, zöldtakarmányt, sőt gumós-takarmányokat, valamint zöldségféléket száríthatunk. A szárításon kívül a meleg levegővel szárított takarmányokat ugyanezen géprendszerhez tartozó kalapácsos darálóval lisszté őrölhetjük. Huszonnégy óra alatti teljesítménye 150 tonna szemes takarmányból óránként 120 kiló leda-Nagyteljesítményű takarmánykeverő Ugyancsak a fenti üzem dolgozói által gyártott nagyteljesítményű takarmánykeverő is a mezőgazdasági gépújdonságok közé tartozik. Ez a takarmánykeverő 1000 szarvasmarha rálása. részére készít folyamatosan takarmánykeveréket. A második negyedévben a Hruäovany-i Állami Gazdaság részére gyártanak ilyen takarmánykeverőt. Gyorsfüllesztő és pároló Az említett üzem a fentieken kívül 200 darab gyorsfüllesztőt készít, főleg a gumóstakarmányok párolására. Ez a gyakorlatban jól bevált berendezés óránként 400 kiló gumóstakarmány párolását teszi lehetővé. Ezen kívül még herbycidszórót, szénaszárító acélszerkezeteket, s más gépi eszközöket készítenek a gépfejlesztő üzem dolgozói. íTK- TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK - TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK -Ösztön és feltétlen reflex nem ugyanaz A Szovjet Tudományos Akadémia fiziológiai intézetének munkatársai (Leningrád), akik állatokon számos kísérletet végeztek, úgy vélik, hogy az ösztön bonyolultabb tulajdonság. Az ösztönben párosulnak a veleszületet és szerzett reflexek. Az ösztönmegnyilvánulások a leningrádi tudósok szerint, akik az állatokat születésük pillanatától kezdve figyelték, nemcsak külső okoktól, hanem a szervezet belsejében ható okoktól - is függnek. így például az eleségtartalékolás ösztönét a fiziológusok szerint a pofazacskók ingerlése váltja ki. Ez az ösztön az állatnál ugyanazon korban jelentkezik, még akkor is, ha az állatot elszigetelték a külvilágtól. A feltétlen reflex külső ingerek hatására — élelem, fény, hang, érintés — kezd működni. A fiziológusok úgy vélik, hogy éppen ebben rejlik az ösztön és a feltétlen reflex közti lényeges különbség. (TASZSZ) Kifogástalan adást biztosító TV-antenna Egy japán állami kutatóintézetben olyan új televíziós antennát konstruáltak, amely 300 kilométer távolságra biztosít kifogástalan adást és vételt. A műszaki szakemberek véleménye szerint az új antennát már az idei olimpiai játékok alkalmával üzembe lehet helyezni Tokióban. (Wo. Maschinen-Funk, Wien) A legyek és a kék szín Tudományos megállapítások szerint a legyek nem bírják, elkerülik a kék színt. Franciaországban ezért több kórházban és klinikán kékre festették a betegszobák falát; Dániában gyárakban és vágóhidakon kék mázolással védekeznek a legyek ellen. Egyes délamerikai országokban és Nyugat-Indiában a konyha-ablakokon nem hálót alkalmaznak a legyek elleni védekezésül, hanem kékre festik a konyha falát. Biztonságos halászat Nagyon veszélyes a halászok munkája, főleg erősen hullámzó, viharos tengeren. A hatalmas hullámok szempillantás alatt lesodorhatják az embert a fedélzetről, s a halászhajótól messzire sodorhatják. Ilyen esetben nehéz segíteni a bajba jutottakon. Éppen ezért a Szovjetunióban elsülylyeszthetetlen öltözéket készítettek a halászok számára. Az öltözet vízhatlan anyagból készült, vízbe merülve egy készülék automatikusan felfújja, a csuklóknál pedig rugalmas gumírozott anyag zárja el. Az élénk narancsszínű ruha messziről látható, jól kivehető a hamuszürke hullámok között. Az éjszakai keresést azzal könnyítik meg, hogy a ruha csuklyájára elemmel villanykörtét erősítenek. MIKROKLÍMA. Kis térség különleges éghajlata, amelyet a mikroklimatológia kutat. Kialakulását a környezet sajátos körülményei okozzák, ezért környezet-éghajlatnak is nevezik. Például búzavetés, lakás, istálló éghajlata. Jelentős tulajdonsága a módosíthatóság. Az élőlények ilyen mikroklímában élnek, ezért ennek tulajdonságai döntők életükben. MARMOR YPSYLON. Az egyik legveszélyesebb vírusféleség. A burgonyán változatos formában jelenik meg. A száron és a leveleken sötétbarna, vonalalakú elhalások (vonalas betegség) mutatkoznak. Az alsó levelek megsárgulnak, lecsuklanak és a száron maradnak (levélsorvadás), a felső levelek a hajtás végén csokrosan nőnek, aprók és visszafelé görbülnek. Az erőtlen szár néha kúszik a földön. Súlyos esetben gumók helyett csak apró bogyók termenek. Mechanikai úton és levéltetvekkel is terjed. Védekezés: tőszelekció. TÖSZELEKCIÖ. A fertőző gomba- és vírusbetegségek elleni védekezés egyik módja. Alkalmazása a burgonyatermesztésben kiterjedt a leromlás meggátlására. A negatív tőszelekció végrehajtásakor a beteg vagy gyanús növényeket eltávolítják a többi közül, majd összegyűjtve elégetik, elássák. Ezt a műveletet termésérésig 2—3-szor megismétlik. A pozitív tőszelekció abból áll, hogy a negatív tőszelekció elvégzése után külön kiszemelik és alkalmas módon megjelölik azokat a töveket, amelyek kétségtelenül egészségesek, a szomszédjuk is az, és amelyek a tenyészidő alatt mindvégig ilyenek maradnak. Ezeknek utódjait használják tel továbbszaporításra. SZUSSZANÖ-PRÖBA, a must erjedésmentes állapotát vizsgáló gyakorlati módszer. Félig töltött palack mustot ledugaszolva erősen megrázunk; ha a dugó eltávolítását szusszanó, vagy pukkanó zaj kíséri, akkor a must már nem erjedésmentes, minthogy erjedési termékként keletkező széndioxidot tartalmaz. REX NYÜL a szoros rokontenyésztés (vérfrissítés hiánya) miatt a szőrzetben és a nevelőképességben fellépett degenerációs mutáció. A szőrzetben a felszőrök csak olyan hosszúak mint a pehelyszálak, ezért a prémek tapintata bársonyos. Gyengék a termékenyítési, fogamzási, nevelési, fejlődőképességi, életképesség! tulajdonságai. Újfajta műanyagzsák Ausztriában újfajta, ömlesztett árúk csomagolására szolgáló műanyagzsákot állítanak elő, amely egy kis szeleppel automatikusan záródik, ha megtöltötték. Az anyag víz-, sav- és lúgálló, vegyileg közömbös s élelmiszerek csomagolására is alkalmas. A rendkívül szilárd anyag könnyű súlya igen előnyös netto-tara viszonyt teremt. A zsák átlátszó, de kívánatra színes is lehet. (Europ. Technische Informationen, W'ien) Méhesek tavaszi ellenőrzése Előbbi cikkeink egyikében rámutattunk arra, mennyire fontos a méhész jelenléte a méhek első tavaszi tisztuló repülésénél. Figyelemmel kell kísérnie az állatok repülését, hogy feljegyzéseket készíthessen a „gyanús“ méhcsaládokról és adott esetben helyes intézkedéseket eszközölhessen. Ha ebben az időszakban ésszerűen akarjuk irányítani a méhcsaládok fejlődését, ismernünk kell állományukat. Ezt pedig egyedül a tavaszi ellenőrzéssel érhetjük él. Lehető legkorábban kell ehhez hozzálátnunk, amint az időjárás alkalmasnak mutatkozik. Válasszunk lehetőleg derűs, verőfényes napot, amikor a hőmérséklet árnyékban eléri a 10—12° Celsiust és a méhek megkezdik tisztuló repülésüket. Az ellenőrzést gyorsan kell végrehajtani, hogy a Hasítást ne tegyük ki a meghűlés veszélyének. Ne tartson tehát tovább 5 percnél. Az ellenőrzés célja a méhek tömegének megállapítása, a fiasítás terjedelmének négyzetdeciméterenkénti, becslés szerinti felmérése, a méz- és virágportartalék mennyiségének meghatározása, valamint az anya jelenlétének és teljesítő képességének kikutatása. Ha az ellenőrzés során kevés méhet találunk a kaptárban, szűkítjük a családot. A fiasítás legyen tömött, zárt körű. Nyitott fiasítás arra vall, hogy az anya rendben van. A tavaszi ellenőrzés idején a méztartalékok ne süllyedjenek 4—6 kg alá. Ha ennél kevesebb, pótolni kell. Az anya teljesítő képességére a fiasítás mennyiségéből következtetünk. Nem takart vagy csak gyéren takart lépet kiveszünk és csak annyit hagyunk belőlük, amennyit méhek teljesen takarhatnak. A tavaszi ellenőrzés eredményéről pontos feljegyzéseket készítünk. Ezekben feltüntetjük minden méhcsalád számát, az anya korát, a lépek számát az ellenőrzés előtt és után, a méhcsaládok erősségét, a fiasítás terjedelmét és végül a tartalékok mennyiségét. Vannak méhészek, akik lebecsülik a feljegyzések jelentőségét. Ez a nézet helytelen, mert csak pontos jegyzetek vezetése által tudjuk megállapítani az egyes méhcsaládokra vonatkozó valamennyi adatot. MEDDIG ÉLNEK AZ ÁLLATOK? Csak a fogságban tartott állatok élettartamát tudjuk számontartani. Az így nyert adatok hozzávetőlegesen érvényesek a vadonban élőkre is Eszerint az egér legfeljebb 3, a futóbogarak 10, a farkas és a hangya 15, az antilop, eb és tigris 20, a szarvas és teve 25, az orangután 30, a medve 35, a ló 45, a pávián 48, az elefánt igazoltan 70, de állítólag 200 évig is elél. A legtekintélyesebb kort megélő állatok azonban a keselyűk és hollók 100 esztendős, az óriás teknősbékák pedig 300 éves vénségükkel. (j. o.) "P mm I rr | A SZŐLŐBEN, Tavaszi teendők “ ~ A szőlőben: Az eléggé hideg február lehetővé tette a gépek, karók, huzalok, alkatrészek javítását, beszerzését vagy elkészítését, ezzel párhuzamosan azonban kizárt minden talajművelést. Ezért fontos, hogy márciusban összpontosított erővel lássunk hozzá' a szőlő szervetlen trágyázásához, nyitáséhoz, a kötött talajok szénkénegezéséhez. Ha ősszel nem végeztük el a szervestrágyázást, most megtehetjük, bár semmi esetre sem várhatunk az őszi trágyázással azonos eredményeket. A szervetlen trágyák adagolását a talaj kémiai elemzése alapján végezzük. Az elemzési műveletet minden 5—7 évben végeztetjük el, A friss istállótrágyával trágyázott területekre az első évben 150 kg szUperfoszfátot szórunk hektáronként, és esetleg 80—90 kg kálisót. A további években a tápanyagpótlást fokozatosan emeljük. Általában 350—400 kg kénsavas salétromot, 250—300 kg szuperfoszfátot és 200 kg kálisót adunk minden hektárra. A szőlő metszését ne hamarkodjuk el, főleg azokon a helyeken, ahol betakarását az ősz folyamán nem végeztük el, s különben is késői metszés némi védelmet nyújt a késel tavaszi fagyokkal sújtott körzetekben. A metszés technikáját e néhány sor keretében nem tudjuk megtárgyalni, dióhéjban csak ennyit: a metszés megkezdése előtt fordítsunk gondot a szőlővesszők szemeinek vizsgálatára. Minden fajtánál szedjünk le néhány vesszőt és tartsuk egy-két napig enyhe hőmérsékleten, majd éles oltókéssel készítsünk szem-keresztmetszetet. Az egészséges szem szép fűzöld, a rossz viszont barnás színű. Ennél a módszernél biztosabb, ha meleg helységben vízben áztatjuk, azaz kihajtatjuk a szőlőszemeket. Ahol a szemek hibásak, tanácsos később metszeni, megvárni a szemek duzzadásának idejét. Ha meggyőződtünk a kármentes áttelelésről, megkezdhetjük a metszést. Először a könnyebb, homokos talajokon végezzük, majd a kötöttebb talajokon folytatjuk. Általában az erős növésű 5—20 éves szőlők metszésével kezdjük, utána a fiatal Ötéves telepítéseket vesszük, Gondos vizsgálat után folytathatjuk a szaporításra szánt simavesszők és oltószemek szedését. Befejezhetjük a szőlő fás oltását, és elkezdhetjük a hajtatást. Az új telepítések talaját simítjuk és 150—200 kg HCH-t szórunk rá, majd ha az idő megengedi, a hónap végefelé kezdjük meg a jelöléseket a szőlő telepítését, ültetését. Ezzel párhuzamosan végezzük el a hiányzó tőkék pótlását. A hónap végefelé megkezdhetjük a simavesszők kiiskolázását is. A saját gyökerű szőlővesszöket olyan talajon telepítjük, amely legalább 75 % homokot tartalmaz. A simavesszők hossza 45—50 cm s csak a legfelső szemet hagyjuk meg rajta, a többit tördeljük ki. Márciusban, ha szükséges, permetezzük a tőkefejeket lisztharmat és más betegségek ellen 5 %-os mészkénlével vagy 3 %-os Polybarittal. A gyümölcsösben: Március a gyümölcsösben ébresztőt jelent, de nemcsak a gyümölcsfák, hanem kártevőik és betegségeik számára is. Ezért minél hamarabb fejezzük be a fák metszését, a koronatisztogatást, a rügyfakadás előtti permetezést, 1—2 %-os Nitrosannal vagy 4—5 %-os Arborollal. Permetezés előtt távolítsuk és égessük el a rágcsálók elleni védőkötéseket és az enyvgyűrüket. Cseresznye, szilva, meggy, és ringlófák gombabetegségei ellen fehérbimbós állapotban 1 %-os bordóilével vagy Cuprikollal permetezzünk. A málnatövekről metsszük le a tavalyi és a fertőzött vesszőket, s azonnal égessük el. Folytassuk az elöregedett fák ifjítását és átoltását. Amint lehet, a gyümölcsös új telepítésre szánt talaját simítsuk, fogasoljuk és vessük be zöldtrágyának szánt növénymaggal, és meszezzük. Megkezdhetjük az ősszel megmaradt fák, málna, ribiszke, köszmétebokrok ültetését, beiszapolását, karókhoz erősítését. A kiültetett fák ágait visszametsszük, az almásgyümölcsűekét körülbelül felére, a csonthéjasok ágait pedig kétharmadával vágjuk vissza. A hónap vége felé elvégezhetjük a fák töve körül a mélykapálást, kitányérozást és a műtrágyázást. A borpincében: A borokat kéthetenként féltöltögetjük, a dugókat havonta kifőzzük, az üres hordókat kénezzük, kívülről törülgetjük és a pincét rendszeresen szellőztetjük. Kása Mihály (Nemesócsa) Védekezés a Kaliforniai pajzstetű ellen El kell ismerni, hogy nem könnyű dolog a Kaliforniai pajzstetüvel fertőzött fákat teljesen megtisztítani. Előszöris, ismerni kell jól a kártevő életmódját, mert ez az alapja, hogy a védekezés tervszerű, tudatos és hatásos legyen. A Kaliforniai pajzstetű több mint 100 fajta növényen élősködik. Elsősorban a ribiszkét, almát, körtét támadja meg, de a többi gyümölcsféléken is bőven található. A rovar fejlődése folyamán testéből választja ki pajzsanyagét, ennek védelme alatt él és táplálkozik. A kifejlett pajzs 1—2 mm széles (a fejletlen kisebb) köralakú, kissé domború, amelynek közepén jellegzetes kráterszerü gyűrű látható, alatta van az élénksárga színű tetű. Előfordul a törzsön, ágakon, hajtáson, leveleken, termésen. Tömeges előfordulás esetén a fán szürke, kosz-szerű, hamuszínű bevonat található, mely a pajzsok apró tömegéből áll. Kaparáskor elválik a fától és alatta szívási foltokat láthatunk. Lárva alakban telel át a pajzs alatt, A szárnyas hímek csak pár napig élnek, amíg a nőstényeket megtermékenyítik. A nőstények szárnynélküliek és a pajzs alatt élnek mozdulatlanul. A megtermékenyítés után május végén, júniusban 5—6 hét alatt 200—300 eleven lárvát szülnek. A lárvák pár óráig mozognak (legtovább 2 napig) és ezalatt az idő alatt hozzátapadnak vékony szívókájukkal a fa kérgéhez, elveszítik csápjukat, lábukat, szemüket, mozdulatlanná válnak, s testük fölött megkezdik a védőpajzs kialakítását, mely eleinte fehér színű, csak később válik barna, kéregszínfivé. Ezt az időpontot kell kihasználni a sikeres védekezésre. Körülbelül két hónap alatt kifejlődik a tetű és a fejlett nőstények az előbbi folyamathoz mérten augusztusszeptember hónapokban kezdik szülni a második nemzedék eleven lárváit. A Kaliforniai pajzstetű egyetlen nőstényétől évente 20 ezer utód is származhat. A pajzstetű kártétele abban nyilvánul meg, hogy tűszerű, finom szívószúró száját bemélyeszti a fa vagy gyümölcs héjéba. Folytonosan szivogatja a növény nedveit és ezáltal a fejlődésben zavarokat okoz. A tetvek nyáléban lévő anyag megmérgezi a megtámadott növényi részeket. A szívás nyomán a növényi részeken piros gyűrű keletkezik, a fa héjszövetei alatt a háncsszövetek liláspirös színűek lesznek. A vesszők a szívás következtében nem érnek be és megfagynak, a fa két-három éven belül kipusztul. A Kaliforniai pajzstetű leggyakrabban a facsemeték útján terjed, továbbá az összeérő lombok útján, madarak csőrén, lábán, bogarak, emberek, szél útján. Egy-két méter távolságra a lárvák is elmásznak. A hazai kis és nagy pajzstétű hasonló az előbbihez, csak nem eleveneket szül, hanem tojásokat rak, és nem is oly szapora, így a veszély kisebbméretű. A nagy pajzstetű 3—6 mm nagyságú is lehet. Védekezés: koronaritkítás, a nyugalmi időszakban az idősebb ágakon és törzsön kéregkaparás, stb. Permetezés nyugalmi időszakban: Aspergol 5 % töménységben Arbqrol, Arborol C, 5 % töménységű Oleo-akarition, oleo-fosfotion, oleovofatox, oleo—009, másfél-két százalék töménységben. Gyümölcsfaolajokkal, gyüm. karbolineummal nem ajánlatos évente permetezni, csupán három évenként, mert különben súlyos kárt okozhat. Vegetációs időszakban főképpen a rajzás idején kontakt idegmérgeket használhatunk. Nagyon jól bevált szer például a Fosfotion 0,3 % töménység, Intration 0,055 % töménységű. Megjegyzem, hogy a permetezést minden esetben tökéletesen kell elvégezni, mert a legkisebb helyen ottmaradt kevés pajzstetűből is nagy menynyiség elszaporodhat.. Paál József, a Vágsellyei Kertészeti Műszaki Középiskola tanítója 1964. március 14.
