Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-11 / 21. szám
Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk építésének és fejlesztésének egyik fontos alappillére a mezőgazdaság gépesítése. Többet és jobbat termelni, kevesebb költséggel és kevesebb emberi erőfeszítéssel csakis a korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazásával lehet. Az okszerű gépesítés sok előnye közül a legfontosabbak: 1. Növeli az emberi munka hatásfokát, 2. Lerövidíti a munka elvégzésének idejét, csökkenti a végső agrotechnikai határidőket. 3. Növeli a termelést és a termények minőségét. 4. Csökkenti a betakarítási és raktározási veszteségeket. 5. Csökkenti a termelési költségeket, gazdaságosabbá teszi a termelést. 6. Belátható időn belül (5—10 év) megtérül. 7. Növeli a gazdaság jövedelmét és megkíméli a dolgozókat a nehéz, fárasztó munkáktól. Ezek és más előnyök csak olyan alkalmazható gépek esetén mutatkoznak, amelyeket a gazdaságban ki is használunk. A kihasználatlan gépek értékcsökkenésük (amortizációjuk) révén drágítják a termelést. A gépek jó kihasználására az élenjáró EFSZ-ek már a téli időszakban alaposan felkészülnek. Ez a felkészülés főleg a következőkből áll: a) A dolgozók szakmai kiképzéséből a gépesítés és agrotechnika terén, beleértve a legújabb ismeretek közlését is. b) Gyakorlati oktatásból. c) A gépek szakszerű javításából és elkészítéséből. Az egyetemesen gépesített munkacsoport tervkészítésének és munkájának alapja a pontosan, szakszerűen kidolgozott agrotechnikai-műszaki terménykártya. A műszaki kártyák kell hogy az egyes termesztett kultúrák összes termelési adatait és a Jó termés érdekében egész év során elvégzendő összes munkák adatait részletesen tartalmazzák. Tehát a műszaki kártyák lehetővé teszik a gépi munkák tervezését, a gépek karbantartását és kihasználásának tervezését. A gépek magasfokú kihasználásának érdekében a nehéz munkák elvégzését a traktorokra tervezzük, az igaerőt pedig csak könnyebb munkákra vesszük igénybe, például rövid távolságra történő szállításra vagy a traktorvontatású gépcsoportok kiszolgálására. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok érékes óra takarítható meg azzal, hogy a mezei munkák (például a tavaszi vetés) megkezdése előtt a használatra kerülő gépcsoportokat (agregátumokat) előre beállítják, hogy azok a szükséges munkák elvégzésére előre készen álljanak. Sokhelyütt tartalék kapcsolószerkezeteket készítenek, így átkapcsoláskor csak néhány percet kell erre a műveletre fordítani. A kapcsoló szerkezetre további vonóhorgokat kell szerelni, amelyeket más és más színűre lehet festeni, például a boronákét kékre, a vetőgépekét pirosra, a tarlóhántókat zöldre stb. A munkák megkezdése előtt minden vonóhorgot a gépek szélességére beállítottan előre a vonószerkezetre helyezhetünk, ami megmaradhat az idény végéig, amivel sok drága idő takarítható meg, továbbá elmarad az idegeskedés. A gépek jó műszaki állapota nagyon fontos. A helyes beállítást, a kenést, a súlyelosztást pontosan kell elvégezni. Ismeretes, hogy szántáskor a tompa ekevasak ellenállása 25—30 %-kal nagyobb az éleseknél. Például, ha egy kultivátor vonóerő szükséglete mondjuk 500 kg, s a kapakések életlenek, ez a szám már 650—700 kg-ra ugrik fel. A gyakorlatban sokféle egyszerű és összetett gépcsoportot használhatunk. Szántáskor néhány szántási mód. például az őszi mélyszántás kivételével az eke után boronát kapcsolunk. Az összetett gépcsoportok alkalmazásakor különböző mezőgazdasági gépeket és felszereléseket kapcsolunk egybe, pl. jó a szántást és a boronálást, a kultivátorozást meg a boronálást, a vetést valamint a boronálást, a kombájnokkal történő gabonabetakarítást és a tarlóhántást egyszerre végezni. A megfelelő gépcsoport a traktor teherbírásának teljes terhelését biztosítja. A gépcsoportok hasz-' nálata gazdaságos, munkatermelékenységük, teljesítményük nagyobb, 2—3 művelet esetén is csak egyszer gyúrjuk a talajt, ami különösen a tavaszi munkák során előnyös. A jól összeállított kapcsolt gépcsoportoktól elvárjuk, hogy: 1. Jó munkát végezzenek, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően. 2. Használják ki a traktor erejét és sebességét, de 10—15 %-os tartalékkal, ami szükséges az átmeneti nagyobb ellenállások leküzdésére, az alacsonyabb sebességfokozatra történő viszszakapcsolás nélkül. 3. A gépek fordulása és kezelése (például a vetőmag feltöltés) legyen könynyen végrehajtható. 4. Legyen a munkatermelékenység 30—50 %-nál nagyobb. LEGFONTOSABB ALAPFOGALMAK A gépek kihasználásának számításakor bizonyos műszaki ismeretek és adatok szükségesek. íme, ezek áttekintése: A teljesítmény egysége a lóerő, melynek jele LE (labor effectus), vagy angolul HP (horse power). 1 LE = 75 mkg'mp (méterkilogramm/ másodpercenként). Például: egy traktor motorja 2,5 m/mp sebességgel halad, ez a sebesség 9 km óránkénti gyorsaságnak felel meg, miközben 800 kg vonóerőt fejt ki. Számítsuk ki, milyen teljesítményt nyújt a motor LE-ben. Teljesítmény = erő X sebesség = 800 X 2,5 = 2000 mkg/mp, s mivel 1 LE =» = 75 mkg/mp. így a traktor motorteljesítménye = 2000 :75 = 26.7 LE. A motorteljesítmény természetesen teljes egészében nem érvényesül vonóhorgon, mivel bizonyos veszteségekkel is számolunk. Ezek: 10 % a motor erejéből felhasználódik a súrlódás leküzdésére. 15 % a saját gépsúly vontatására, 3% csúszásra, 2 % a terepemelkedés minden százalékára. 30 % a veszteség összesen, mivel további 10 % tartalékkal számolunk, így kerekes traktorok esetében a motorteljesítmény 60 %-ával, lánctalpas traktorokra vonatkozóan pedig a motorteljesítmény 70 %-ával számolhatunk vonóhorog-teljesítményként. Ezt az erőt kell gazdaságosan megterhelnünk, ha traktorainkat ki akarjuk használni. Példa: A Zetor 25 motorteljesítménye 25 LE, ennek 60 %-a = 15 LE vonóhorogteljesítmény = 1 traktoregység. A DT 54 motorteljesítménye 54 LE, ennek 70 %-a = 37,5 LE vonóhorog-teljesítmény = 2,5 traktoregység. MŰSZAKI ADATOK A Zetor K-25 jelzésű traktor motorteljesítménye 25 LE. 1. sebessége 3,3 km/óra, vonóereje 950—1050 kg. II. sebessége 4.2 km/óra, vonóereje 850—950 kg. HL sebessége 8,9 km/óra, vonóereje 600—700 kg. A DT 54 jelzésű traktor motorteljesítménye 54 LE L sebessége 3.6 km/óra, vonóereje 2900 kg, . II. sebessége 4.7 km/óra, vonóereje 2200 kg. III. sebessége 5.4 km/óra, vonóereje 1800 kg, IV. sebessége 6.3 km/óra, vonóereje 1500 kg. Munkagépek vonóerő-szükséglete 1 méter munkaszélességre kg-ban Vonóerő Átlag kg/m kb. kg/m Könnyű borona 20—50 35 Középnehéz borona 30—60 45 Nehézborona 40—80 60 Talajsimító 40—60 50 Tarlóhántó tárcsa (egysoros) 140—200 170 Tárcsás borona (kétsoros) 190—220 200 Kultivátor (rugós) 140—240 190 Gyűrűs henger 50—150 100 Vetögép (traktorvontatású) 100—140 120 Fükaszálógép 80—120 100 Lovasgereblye 20—30 25 Kévekötő aratógép 140—160 150 Arató-cséplőgép (üres tárolóval) 110—130 120 Arató-cséplőgép (telt tárolóval) 170—190 180 A mezőgazdasági gépek vonóerő-szükségletét az adatok alapján kg-ban vagy LE-ben számíthatjuk ki. Például: 1 vetögép 3 m (munkaszélesség) X X 120 kg = 360 kg. 3 vetögép 3 X 360 kg = 1800 kg stb. Mezőgazdasági munkagépek teljesítményének kiszámítása * Mezőgazdasági gépek üresjárat nélküli teljesítményét megkapjuk, ha a munkaszélességet megszorozzuk a traktor sebességi fokozatának megfelelő gyorsasággal és elosztjuk 10 000-rel. Példa: A 3 szántóvasú traktoreke munkaszélessége legyen M = 0,90 m, a traktor sebessége a II. sebességi fokozatban S = 4300 m. Hány hektár az óránkénti teljesítmény? 0.9 X 4300 ha =------------------= 0.38 ha/óra 10 000 A gyakorlatban azonban bizonyos üresjárattal mindig számolnunk kell, ez a talajmunkák során szerzett tapasztalatok szerint 10 %-ot, vetéskor pedig körülbelül 30 %-ot tesz ki. Példánkban tehát a tényleges teljesítmény a következő: 0,38 — 0.038 (azaz 10 %) = 0.34 ha/óra stb. Befejezésül még annyit, hogy minden gép műszaki leírásában megtaláljuk a szükséges adatokat, tanulmányozzuk ezeket behatóan. A tudás birtokában a mezőgazdasági gépek erejét majd )jobban ki tudjuk használnL Varsányi Gábor mérnök. a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára Használjuk ki a gépek erejét 1964. március 11.
