Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-11 / 21. szám
vili. Évfolyam • 10. szäm A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Fehérjemeimyiség legyen a lucernatermesztés mércéié f Szárazságra hajló éghajlatú tájainkon a takarmánytermesztés gerincét a Iu- J cérnának kell alkotnia. A lucerna talajgazdagító hatásán kívül — az egyéb ta- J karmánynövények közül — rendkívül magas fehérjetermelésével tűnik ki. Egy f hektár lucerna 50 mázsás szénatermésében 500 kg az emészthető fehérje. Ugyan\ akkor 1 ha-on termett 24 q légszáraz szemeskukoricában és a kukoricaszárban J csak 218 kg, 24 q árpában 190 kg, 14 q borsóban és szalmájában 300 kg és 250 q \ kukoricacsalamádéban 75 ka emészthető fehérjét termelünk ki. Vizsgáljuk meg \ ezért a lucernatermesztés terén mutatkozó hiányosságokat és a helyzet javulása \ érdekében szükséges legfontosabb teendőket. A lucernatelepítés sikere érdekében alapvető fontosságú a terület helyes kiválasztása és előkészítése. A lucerna ugyanis igényes növény. Csak jó állapotban levő és gazdag talajban díszük jól, csak ott várhatunk tőle bő termést és hosszú életet, s csak ott fejtheti ki kedvező hatását a talaj termékenységére. Ma — sajnos — leggyakrabban csak közvetlen vetés előtt jelöljük ki a lucernával bevetendő táblát és így a hosszú életű lucernások földjének gondos előkészítésére nincs lehetőség. Márpedig az igényes lucerna megkívánja és meghálálja, ha már évekkel előbb gondoskodunk a talaj alapos istállótrágyázásáról, mély feltalaj kialakításáról, tápanyagokban gazdag, érett és gyomtalan vetöágy biztosításáról. A telepítésre váró előkészülethez tartozik még a fiatal lucernás szomszédságának megválasztása. Közismert dolog, hogy a lucerna önmaga után nem díszük. Arról azonban gyakran megfeledkezünk, hogy a kiöregedett, vagy az új vetést megelőző évben feltört lucernás szomszédságába sem célszerű lucernát vetni. Ha erre nem vagyunk figyelemmel, a kártevők főleg a vincellérbogarak, a fiatal lucernást teljesen tönkretehetik. Közvetlenül a vetést megelőző mély talajmúveléskor gondoskodjunk a lucerna foszfátszükségletének kielégítéséről. Később ugyanis a fejtrágyaként adagolt szuperfoszfát érvényesülése igen bizonytalan. Ha csak 3 évet számítunk — és évente 50 q/ha" szénatermést veszünk alapul — 630 kg szuperfoszfátnak megfelelő foszfátban szegényedik a talaj. Ezért a lucernavetés előtt hektáronként 450—500 kg szuperfoszfát műtrágyát adunk. Káliumban szegény talajon 140—170 kg 40 %-os kálisót is szórjunk ki. A lucerna a kelést követó 4—6 héten át nem gyűjt nitrogént, ezért igen helyes a gyengébb talajokon a kezdeti fejlődést 70—100 kg nitrogénműtrágyával serkenteni. A javaerőben levő lucerna is nagyon meghálálja a nitrogén fejtrágyát. Legeredményesebb a lucernát tisztán vetni. Sok tapasztalat Igazolja, hogy ha nem nagyon gyomos a talaj, akkor a tiszta vetésű lucerna biztosabban sikerül és bőtermőbb. Gabonasortávolság esetén legkevesebb 26 kg/ha vetőmag, tehát folyóméterenkint 150 mag szükséges. A keresztezett sorú vetéssel járó többletmunkát igen meghálálja. A lucernát sekélyen, 2—2,5 cm mélyen kell vetni. Az ilyen sekélyen vetett aprómag csírázására akkor számíthatunk, ha apróra elmunkált és tömött a magágy, vagyis olyan, mint amilyet a cukorrépa számára szoktunk használni. A vörösherét védőnövénnyel, TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Bartha Béla: Fehérjemennyiség legyen a lucernatermesztés mércéje..........................................37 TALAJERÖFOKOZÄS Barczi András mérnök: Talajelőkészítés cukorrépa alá . . 38 SZŐLÉSZET Szi kor a András: Egyetemes szőlőművelő eke...........................39 gépesítés Varsányi Gábor mérnök: Használjuk ki a gépek erejét . 40 leginkább tavaszi árpával vetik. Külön elvetjük a védőnövényt, s erre keresztben a vörösherét 2—2,5 cm mélyen. Az újvetésű lucerna kelését kísérjük figyelemmel. Ha a föld cserepes és alatta egyenlőtlen a kelés, könnyű hengerrel meghengerezzük. A fiatal lucernás rendkívül kényes a gyomosodásra. Ma a lucerna gyomlálását ritkán alkalmazzuk, helyette kaszálunk. A gyomirtó kaszálást mindig szükség szerint és magas tarlóval kell végezni, de alkalmazhatunk hereféléket kímélő vegyszeres gyomirtást is. Hektáronként 6—8 kg/600 1 Legumex D készítményt permetezünk ki, ha a vetések 10 cm fejfettségűek. A vöröshere permetezésére Dikotex 40 vagy Legumex M készítményt használunk. A régi lucernás ápoló munkái közül a fogasolás legtöbbször fölösleges, néha káros. Egészen másképpen kell értékelnünk a seprőborona munkáját és az öreg, ritkuló, mohásodó lucernás megfiatalítására szolgáló tárcsázást. A beállt pillangósvirágú takarmánynövényeket felfagyás esetén, vagy ha talajuk fellazult, (pl. egérjáráskor) meghengerezzük. Az ápolás munkáihoz sorolhatjuk a kártevők elleni védekezést is. Az arankafélék ellen arankamentes (ólomzárolt) vetőmag használatával, vagy fertőzés esetén Rafex 35 készítmény permetezéssel segítünk. Fiatal és idős lucernásban tavasszal járassunk pulykát, gyöngytyúkot vagy egyéb baromfit. Célszerű ezenkívül a fiatal lucernatáblát körülárkolni, vagy arzénes szerrel megpermetezni, a vincellérbogarak pusztítása céljából. Április közepén, amikor délben a hőmérséklet 16 fokra emelkedik, kezdjük meg a lucernabogarak, lucernabödék hálózását. Ha elmulasztottuk a hálózást és sok a tarlón az álca, hektáronként 1,6 kg/200—300 liter Dykol készítménnyel permetezzünk, vagy DDT-vel porozhatunk. A vegyszeres védekezést lehetőleg kerüljük, mert ez a hasznos rovarokat is pusztítja. Közlések szerint az USA-ban éppen a kémiai védekezés következtében a lucernatermő vidékeken a vadméhek száma annyira megcsappant, hogy mesterséges szaporításukkal kell gondoskodni. Száraz vidékeinken, a lucerna számára kedvező talajon érdemes lenne a májnál lényegesen nagyobb mértékben felkarolni főleg a baltacim és a cirok-félék (cukorcirok, szudáni cirokfű, szemescirok) termesztését. A cirokféléknek azt a hibáját, hogy a talaj nitrogén készletét alaposan igénybe veszik, fejlődő műtrágyagyártásunk egyre inkább ellensúlyozhatja. Mindenesetre előnyös, ha növekszik azoknak a szárazságtűrő szálastakarmánynövényeknek a száma, amelyek közül választhatunk. A takarmánytermesztés változatossá tétele egyik legjobban járható út a termesztés biztonságának növelésében. A takarmánytermesztés biztonságának növelése pedig alapfeltétele az intenzív állattenyésztésnek. Bartha Béla okleveles gazda Szénaszáríftó torony A Stúrovói Állami Gazdaságban kb. 10 m magas szénaszárító tornyot állítottak fel, melynek négy légkéményén keresztül ventillátor segítségével végzik a hideglevegős takarmány szárítást, amiben a környezet légáramlása is segít. Szénafúvóval juttatják a toronyba az anyagot, amely a négy légkémény köré hull. A kémények toldalékrészei dróthálóból készültek, ugyanúgy, mint a torony, melynek váza azonban fémcsövekből épült. A szénabetakarítási idény befejeztével kukorica szárítására és tárolására használják fel a tornyot. (Kúti Sz, felv.) 1964. március 11.
