Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-11 / 21. szám

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának hatürrfeTjata a mezőgazdaság fejlesztésére és az 1964. évi terv teljesítésére llälärOZdtä írányu|ó intézkedéseiről gok és a Mezőgazdasági Minisztérium feladata a mezőgazdaság számára rendszeresen munkaerőket biztosíta­ni, s emellett teljes mértékben fel­használni a Központi Bizottság által 1964. januárjában jóváhagyott intéz­kedéseket. A mezőgazdaságban vég­zett munka és az ifjúság megnyerése feltételeinek megteremtéséről első­sorban az EFSZ-ek és az állami gaz­daságok vezetőségeinek és a mező­­gazdasági termelési igazgatóságoknak kell gondoskodniok a nemzeti bizott­ságok és az iskolák segítségével. A mezőgazdasági termelési igazgatósá­gok minden üzemben segítséget nyúj­tanak a dolgozók szükségletei és a megnyerésükre irányuló konkrét in­tézkedések tervének kidolgozásában. Elsősorban azokat kell megnyerni, akik a mezőgazdasági üzem helyén, a faluban laknak. Valamennyi szak­ágazatnak, a bányászat, kohászat, épí­tészet és a vasúti közlekedés kivéte­lével kötelessége a mezőgazdasági munkákra megnyert dolgozókat sza­baddá tenni. A többi ágazat számára történő munkaerő-toborzás folyamán tiszteletben kell tartani a mezőgaz­daság szükségleteit. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség feladata, hogy el­sőrendű figyelmet szenteljen a fiatal emberek megnyerésének a mezőgaz­dasági termelésben. 10. Gyorsítsuk meg a lakáskér­dés megoldását a falvakon Meg kell határozni: — hogy a szövetkezeti lakásépítés az EFSZ-ek tagjai számára 30 °/o-os állami hozzájárulással. 45 °/o-os hosz­­szúlejáratú hitellel, 1 °/o-os kamatláb­bal, 20—30 évi lejárat mellett való­síthassák meg. Abban az esetben, ha a gazdaságilag gyenge EFSZ-eknek nincsenek meg a szükséges eszközei, a mezőgazdasági termelési igazgató­ság kisegítheti a közvetlen állami segély eszközeiből; — azoknak a fiatal szövetkezeti tagoknak, akiknek nincs pénzük a tagsági alapbetét befizetésére, s köte­lezik magukat, hogy legalább tíz évig a szövetkezetben fognak dolgozni, a költség 25 °/o-ának összegében a be­tétet az EFSZ kölcsönzi. Az összeget tíz év után az EFSZ leírja; — az egyéni, saját erőből végzett lakásépítéshez a mezőgazdasági Üze­mek dolgozóinak előnyös, hosszú le­járatú hitelt kell nyújtani, egészen az anyagi költségek teljes összegéig 20—30 évi lejárattal; — a mezőgazdaságban a lakásépít­kezést mindenütt, ahol ennek meg vannak a feltételei, önsegélyes épít­kezésre kell irányítani. Amennyiben valamelyik járásban az önsegéllyel épített lakásegységek iránti ig-nyek meghaladják a mezőgazdaság számá­ra meghatározott számot, meg kell bízni a mezőgazdasági minisztert, hogy az illetékes szakágazatokkal megegyezésben az építkezés céljaira eszközöket folyósítson a mezőgazda­­sági építkezési beruházásokra szánt globális összegből. Ebben az irányban módosítani kell az előírásokat is. A határvidéki mezőgazdasági üze­mek építkezéseinél a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üze­mek a CSISZ-szel, a védnökség! üze­mekkel és az iskolákkal szoros együttműködésben úgy járnak el, hogy az építkezést szervezetten és komplexen megoldják, beleértve a szükséges dolgozók és szakemberek megnyerését is. Az építkezést a ter­melési központokba és központi köz­ségekbe kell összpontosítani. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok feladata, kidolgozni az épít­kezés konkrét eljárását az egyes me­zőgazdasági üzemekben. A kerületi és járási pártbizottságok e tervet meg­tárgyalják és teljesítését rendszere­sen ellenőrzik. 11. Növeljük a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szakkép­zettségét különböző tanulmányi formákban bő­vítjük a bevált gyakorlati dolgozók szakképzettségét. A Mezőgazdasági Minisztérium és az Iskolaügyi Minisz­térium feladata e formákat kidol­gozni úgy, hogy már az idén ősztől megvalósításukra sor kerüljön. To­vábbi szakembereket és szervezőket kell megnyerni a mezőgazdaságon kí­vüli ágazatokból, s itt fel kell hasz­nálni a dél-morvaországi kerület jó tapasztalatait. Az idén körülbelül 3000 ilyen szakembert kell megnyerni. 12. A mezőgazdasági munka idényszerűségének meg­szüntetése A munka tökéletesebb megszerve­zésével a mezőgazdasági üzemekben meg kell szüntetni a mezőgazdasági munka idényszerűségének következ­ményeit és a Mezőgazdasági Minisz­térium ez év januári rendelete értel­mében célszerű melléktermelést kell folytatni. Fokozatosan bővíteni kell a mezőgazdasági üzemek és a népgaz­daság többi ágazatának üzemei kö­zötti tervszerű együttműködést. A Mezőgazdasági Minisztérium az összés minisztériumokkal együtt ja­nuár 30-ig konkrét javaslatokat ter­jeszt a kormány elé, hogy azokat már az 1964—1965. téli időszakában széle­sebb mértékben megvalósíthassák. 13. Kiküszöböljük az egyes EFSZ-ek lemaradásának okait A CSKP járási bizottságainak, a mezőgazdasági termelési igazgatósá­goknak és a nemzeti bizottságoknak meghagyják, hogy március végéig minden járásban kidolgozzák azokat az intézkedéseket, melyekben meg­állapítják, mely szövetkezetekbe össz­pontosuljon a káder-, anyagi- és szaksegítség, hogy még az idén elér­jék az átlagos EFSZ-ek színvonalát. A komplex intézkedésekben figyel­met kell szentelni elsősorban a lema­radó szövetkezetek káder megerősí­tésének. Az eddiginél célszerűbben kell megoldani alapvető eszközökkel való ellátásukat, biztosítani kell a föld teljes kihasználását, megfelelő agrotechnikai és zootechnikai intéz­kedéseket kell tenni stb. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek nem ren­delkeznek elegendő géppel vagy trak­torossal, a tavaszi munkákban nyújt­sanak segítséget a GTÄ-k. 14. Tökéletesítjük a mezőgaz­daság irányítását A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezetőinek feladata, hogy a termelési igazgatóságok dol­gozóit konkrét munkára irányítsák s alaposan mentesüljenek a bürokra­tikus irányítási módszerek maradvá­nyaitól. A termelés fejlesztéséről való rendszeres gondoskodás mellett na­gyobb mértékben törődjenek a mező­­gazdasági üzemek gazdasági és pénz­ügyi kérdéseinek megoldásával. Az irányításban lépésről lépésre érvé­nyesítsék a vállalati módszereket. El kell mélyíteni az Állami Bank és a termelési igazgatóságok együttműkö­dését. Hogy megerősítsük a mezőgazdasá­gi termelési igazgatóságok befolyását a mezőgazdasági műszaki fejlesztés­re, az igazgatóságok alá kell rendelni a gép- és traktorállomásokat. A GTÁ- kat elsősorban a termelési tevékeny­ségre, s a Járás mezőgazdaságának műszaki fejlesztésében nyújtott se­gítségre kell irányítani. A Központi Bizottság emlékeztet arra, hogy a nemzeti bizottságoknak továbbra is rendszeresen gondoskod­niok kell a mezőgazdasági termelés szükségleteiről és fejlesztéséről. El kell mélyíteni a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok együttműködését és cél­szerű munkamegosztását a CSKP KB múlt év áprilisi plenáris ülése hatá­rozatának szellemében. A CSKP Kerületi és járási bizott­ságainak a feladata értékelni a ter­melési igazgatóságok munkáját és a nemzeti bizottságok részvételét a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben. Olyan intézkedéseket kell hoz­mok, amelyek hatékonyan megnyil­vánulnak a tavaszi és az aratási mun­kák folyamán, 15. A Központi Bizottság a me­zőgazdasági miniszter fel­adatává teszi a minisztérium munkája színvonalának emelését Újból emlékeztet arra, hogy ennek alapja a minisztérium tevékenységé­nek és szervezésének olyan módosí­tása, hogy a XII. kongresszus hatá­rozata szellemében következetesen kidolgozza a mezőgazdaság fejleszté­sének tervét, s a mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok konkrét irányí­tásával biztosítja ennek teljesítését. A minisztérium munkaszínvonalának döntő mércéje a mezőgazdaság-fej­lesztési terv teljesítésének eredmé­nyei lesz. A minisztériumot tehetsé­ges, politikailag és szakmailag fejlett dolgozókkal kell megerősíteni. Az ide vonatkozó javaslatokat a mezőgazda­­sági miniszter ez év április végéig a Központi Bizottság elé terjeszti. kell használnia a minisztérium mel­lett működő tudományos kutató ta­nácsot, a gazdálkodás tudományos rendszereinek intézetét, a tudomá­nyos műszaki tájékoztatási intézetet és a többi kutatóintézetet, a mező­gazdasági-erdészeti társaságokat és haladó tapasztalatok iskoláit, vala­mint az összes fokú mezőgazdasági iskolákat. 17. A Mezőgazdasági Miniszté­rium feladata hogy az EFSZ-ek VI. kongresszusán megtárgyalják a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének fokozására irányuló intézkedések rendszerét, amely elősegíti a munkaeredmények alapján történő díjazást, jobban te­kintetbe veszi a szakképzettséget és hangsúlyozza a prémiumok szerepét. A termelésben való anyagi érde­keltség növelése céljából el kell mé­lyíteni az EFSZ-ek jövedelemelosztási módszerét. Az EFSZ-ekben az elosz­tás alapjául a szövetkezet egész jö­vedelmét kell venni, vagyis a pénzben és természeti formában újonnan ki­alakult értéket, amelynek részét ké­pezi az a jövedelem is, amely nem a termelésből ered. Elbírálás céljából konkrét javaslatokat kell terjeszteni az EFSZ-ek VI. kongresszusa elé. 18. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a Mező­­gazdasági Minisztérium fel­adatai Minden téren fejleszteni és támo­gatni a mezőgazdasági üzemek és egyének szocialista munkaversenyét az idei tervfeladatok teljesítése érde­kében. Minden járásban mielőbb ki kell dolgozni azoknak az akciós intéz­kedéseknek a tervét, amelyek vala­mennyi mezőgazdasági szervezet egy­séges eljárását és erőfeszítését biz­tosítják. 16. Gyorsabban és következete­sebben érvényesítsük a me­zőgazdasági termelésben a kutatás eredményeit és a haladó ismereteket A Mezőgazdasági Minisztérium fel­adata az ismeretek terjesztése eddigi rendszerének elmélyítése és kiegé­szítése. E célra teljes mértékben fel 19. A mezőgazdaság szükségle­teinek biztosítása valameny­­nyi népgazdasági ágazat el­sőrendű feladata Valamennyi miniszter, azon kerületi nemzeti bizottságok elnökei, amelyek­nek vállalatai a mezőgazdaság szük­ségleteit és fejlesztését biztosítják, főként a vegyipari miniszter, az álta­lános gépipari, külkereskedelmi és közlekedésügyi miniszter feladata: március végéig ellenőrizni és bizto­sítani, hogy a mezőgazdaság számára a szállítmányokat a tervezett meny­­nyiségben, választékban és a mező­­gazdasági termelés teljesítéséhez szükséges határidőkben leszállítsák. 20. Csökkentsük a mezőgazda­­sági termékek raktározásá­nál és feldolgozásánál ke­letkező veszteségeket A mezőgazdasági, élelmiszer- és közszükségleti, ipari, belkereskedelmi minisztériumok, a központi felvásár­lási igazgatóság és valamennyi mező­­gazdasági terményfeldolgoző szerve­zet feladata intézkedéseket tenni a mezőgazdasági termékek betakarítá­sánál, raktározásánál és feldolgozásá­nál keletkező veszteségek megakadá­lyozására. Az illetékes minisztériumok az intézkedésekről április végéig je­lentést tesznek a kormánynak. A kor­mány jóváhagyja ezen intézkedések ellenőrzésének konkrét rendszerét, és szankciókat állapít meg mindazok ellen, akik felelőtlenül gazdálkodnak a mezőgazdasági termékekkel. A je­lenlegi állapot megjavítása céljából megfelelő beruházási eszközöket kell folyósítani raktárhelyiségek építésére. 21. A CSKP kerületi és járási bizottságainak feladata Gondoskodni arról, hogy fokozato­san minden EFSZ-ben és állami gaz­daságban akcióképes pártszervezet legyen. A pártszervezetek egyik fő kötelessége megszilárdítani a párt- és a munkafegyelmet és minden egyén felelősségét a rábízott feladatok kez­deményező teljesítéséért. Tagjelölte­ket kell megnyerni a pártba a fiatal bevált szakemberek soraiból. A fiatal szakembereket a pártba való belépés­re a fő- és középiskolákon működő CSISZ és pártszervezetek készítik elő és a legkiválóbbakat mér tanulmá­nyaik folyamán, vagy tanulmányaik végén felteszik a párt tagjelöltjeinek sorába. A kommunista szakemberek elhelyezésénél tekintetbe kell venni a pártszervezetek szükségleteit. Figyelmet kell összpontosítani a kommunisták pártos nevelésére. A falvakon gazdasági és politikai tudá­suk növelésére kell törekedni * * * A Központi Bizottság a mezőgazda­ság és a népgazdaság többi ágazatá­nak valamennyi dolgozójához fordul hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés 1964. évi tervének sikeres teljesítéséhez. A Havhckúv Brod-i, vyskovi, topol'­­canyi és a MIadá Boleslav-i járások dolgozóinak példája nyomán a mező­­gazdaság ez évi fejlesztési tervének teljesítéséért és túlszárnyalásáértl 2 1964. március 11. tapasztalatokat es fejlesztem a napi feladatok túlszárnyalásáért folyó munkaversenyt. A tejtermelésben köz­vetlenül a fejőnők és szakképzettsé­gük a döntő. Jó munkafeltételeket kell számukra teremteni, főként célsze­­szerűn kell megszervezni a munkát, s nem szabad megengedni, hogy gyakran változtassák helyüket. Az állattenyésztési munkákra a CSÍSZ- szel együtt mindenek előtt a fiatal dolgozókat kell megnyerni, s minden téren gondoskodni kell róluk. Meg kell szervezni a takarmány folyama­tos szállítását. Szigorúan figyelemmel kell kísérni a tehenek hágatását. A borjakat szü­letésük után borjúneveldékbe (akár ideiglenes istállóba) kell elhelyezni. Minden istállóhoz kifutót kell építeni. 8. Országos viszonylatban 5—6 éven belül érjünk el minden tehéntől 2500 liter évi tej­hozamot A Mezőgazdasági Mintsztérium fel­adata még az Idén minden mezőgaz­dasági üzemben, járásban, kerületben és országos méretekben is gondos­kodni a tudományos és kutató intéz­mények részvételével az Intézkedések kidolgozásáról a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági üzemekben az intéz­kedéseket és a célokat a termelés eddigi színvonalának, a termelési fel­tételeknek és a távlati lehetőségek­nek tekintetbe vételével kell megálla­pítani úgy, hogy országos méretben 25J0 liter átlagos tejhozamot érjünk el. A következő elvekből kell kiindulni: — A szarvasmarhatenyésztés fő irányának a vegyes hűs-tejhasznos­­ságot kell tartani a tejhozam túlsú­lyával; — valamennyi közös tenyészetben ellenőrizni kell a hasznosságot és törzsállományt kell létesíteni; — egyes körzetek számára kötelező minimális tehénállományt kell meg­állapítani, (országos viszonylatban 2 035 000 darabot). Az állomány növe­lését a törzsállomány minőségének növelésével és a takarmányalap gya­rapodásával összhangban kell végezni; — javítani kell az itatásos borjak nevelésén és rövid időn belül fel kell építeni a szükséges borjúistállókat; — biztosítani kell az üszők- megfe­lelő tenyésztését. A további tenyész­tésre szánt - üszőborjakat csupán a tenyész-csoportból kell kiválogatni. Minden téren biztosítani kell tenyész­tésünk optimális feltételeit, hogy a megfelelő súly elérésével legkésőbb 22, de legfeljebb 24 hónapos korukban fedeztessék őket. Ezen elv teljesíté­séért a zootechnikusoknak, állatorvo­soknak és törzsállattenyésztőknek prémiumokat kell kifizetni. A tehén­­állományba kerülő jó minőségű üszők után a mezőgazdasági üzemek pré­miumban részesülnek; — növelni kell a mezőgazdasági üzemek zootechnikusainak a szarvas­­marhattenyésztés és tejtermelés fej­lesztéséért viselt felelősségét; — fokozni kell a törzsállattenyész­tési és állatorvosi szolgálat gondos­kodásét a hasznosság növeléséről és a szarvasmarha egészségi állapotának javításáról, egészséges környezet ki­alakításáról, az üszők és tehenek rendes, idejében való fedeztetéséről s a fiatal állatok neveléséről. A szarvasmarhatenyésztés terén komp­lex intézkedéseket kell kidolgozni s törzstenyésztési munkák és a mes­terséges megtermékenyítés fejlesz­tésére, amely meggyorsítja a tej és húshozam növekedését. Ki kell széle­síteni a törzstenyésztés és az állat­orvosi szolgálat együttműködését £ smezőgazdasági termelési ’Igazgatósá­gokkal, növelni kell az állatorvosok jogkörét és felelősségét; — meg kell teremteni a hasznosság növelésének előfeltételeit a takar­­mánytermesztésben, fel kell tárni s tartalékokat, főként a réteket illetően az intenzív takarmányfajtákat, a lege­lőket, csökkenteni kell a betakarítás­nál és a raktározásnál előfordult veszteségeket és szélesebb mértékber kell alkalmazni vegyi anyagokat; — abból a célból, hogy minden te­héntől átlag 2500 liter tejhozamoi érjünk el, ki kell dolgozni a mező­­gazdasági üzemek, dolgozók, terme­lési igazgatóságok és szolgálatok anyagi érdekeltségének rendszerét; — minőséget kell elérni a szarvas­marha-hizlalás, főként a fiatal bikák gyorshlzlalása terén; — létre kell hozni az állattenyész­tési dolgozók, főként a zootechniku­­sok és a fejönök szakképzettségének növelésére szolgáló oktatási és tanul­mányi rendszert. 9. Erősítsük a mezőgazdaságot munkaerőkkel A mezőgazdasági üzemek, terme­lési igazgatóságok, nemzeti bizottsá­JNB-k, a kerületi és járási pártbi­zottságok feladata olyan intézke­déseket hozni, hogy hegyi legelőkről minden füvet idejében betakarítsa­nak. Mindjárt tavasszal ki kell haj­tani a legelőre a fiatal állatokat, s a legelők egy részét néhány év tarta­mára azon járások és kerületek ren­delkezésére kell bocsátani, amelyek­ben kevés a szálas takarmány. A fel­vásárlószervek szénabeadási felada­tokat rónak ki az üdülőközpontok vagy más tulajdonosok rétjei után. A Mezőgazdasági Minisztérium fel­adata, hogy a CSISZ KB-val a FSZM- vel,. a Nemzetvédelmi Minisztérium­mal és a Belügyminisztériummal együttműködésben megszervezze a határvidéki járásoknak nyújtandó munkaerősegítséget. A többi kerüle­tekkel elő kell készíteni a határvidéki legelők felhasználását. A Mezőgazdasági Minisztérium mi­előbb olyan intézkedéseket dolgoz ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hegyi legelőket már az idén a juh­tenyésztés céljaira használják fel. Meg kell gátolni a takarmányfélék betakarításánál, főként a rossz idő­járás következtében keletkező nagy veszteségeket. Figyelmet kell szen­telni a silózásnak. A célból megfelelő silótérségeket kell kiépíteni, összesen 3 100 000 köbméter terjedelemben és a mesterséges szénaszárítást 270 000 hektár területen kell elvégezni. Az állatok táplálása terén fokozni kell a vegyi és biológiai anyagok, így az ammóniák, a hugyany és egyéb más anyagok felhasználását. 5. A föld termőképességének fokozása érdekében minden hulladékot használjunk fel komposzt készítésére A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok és a járási nemzeti bizottsá­gok feladata, hogy áttekintést nyer­jenek az ipari, városi és járási trá­gyázásra felhasználható hulladék anyagokról. A GTÁ-k, a nemzeti bi­zottságok, a termelési igazgatóságok, mezőgazdasági- és iparvállalatok ak­tív segítségével egyszerű és olcsó komposztolókat építenek. Folytatni kell a komposztkészítést a mezőgaz­dasági üzemekben, hogy minden hek­tár mezőgazdasági földre átlag három köbméter komposzt jusson. A Mezőgazdasági Minisztériumnak és Prágá Főváros Nemzeti* Bizottsá­gának meghagyják, hogy mielőbb gon­doskodjanak a prágai hulladékok felhasználásáról. 6. Gátoljuk meg a mezőgazda­­sági földek építkezési és más célokra való felelőtlen lefog­lalását Érvénybe lép az az elv, hogy a be­ruházók, a földért annak minősége alapján az évi mezőgazdasági nyers­termelés értékének többszörösét fog­ják fizetni. Az ideiglenes földhaszná­lók teljes ellenértéket fizetnek a nö­vénytermelés nagyságának megfele­lően, amelyet a használt földön ter­melnének. A földterületnek a mező­gazdasági termelésből való kivonását egy hektáron alul a járási nemzeti bizottságnak, 5 hektárig a kerületi nemzeti bizottságnak és 5 hektáron felül a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumnak kell jóváhagynia. Minden igénylést olyan elemzéssel kell alátámasztani, amely bebizonyít­ja, hogy a földet feltétlenül ki kell vonni a mezőgazdasági termelésből. A Mezőgazdasági Minisztérium és a mezőgazdasági termelési igazgató­ságok gondoskodnak arról, hogy a síkságokon jó minőségű szántóföldön he telepítsenek gyümölcsösöket. Gyü­mölcstermesztésre elsősorban a lejtős földeket kell felhasználni. A köztársaság kormányának meg­hagyják, hogy a földalap védelmére új, szigorú intézkedéseket dolgozzon ki, s azokért következetesen szálljon síkra. 7. A tejtermelést egy tehénre számítva 200 literrel és a tej­felvásárlást 150 literrel nö­veljük A mezőgazdasági termelési igazga­tóságoknak meghagyják, hogy e fel­adatot tárgyalják meg a szakértők és zootechnikusok részvételével minden istálló állatgondozóival és fejőivel és a helyi feltételek alapján állapodja­nak meg abban, hogyan teljesíthetik konkrétan e feladatot. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogyan teljesítik a feladatokat, általánosítani kell a jó

Next

/
Thumbnails
Contents