Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-07 / 20. szám

ys Tfvi iTyjygr;

Többműszakos üzemeltetést a sertéstenyészetben eddig kevés olyan mezőgazdasági üzemben vezettek be, ahol azt — főleg a takarmányozás körül — az új gépezetek és a technológiai eljárások automatizálása az újonnan létesített istállókban különben lehetővé teszik.

A töbműszakos üzemeltetést a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését célzó intézkedések kellékének kell tekinteni, mivel rendezi a termelési folyamat alapjának, azaz az érdekelt dolgozók munkaviszonyainak kérdését. A többműszakos üzemeltetés lényege abban rejlik, hogy két, az előrehaladott vemhességű állatok körüli munkánál esetleg három műszakba osztja az eddig egész napon át jpegszakítás nélkül dolgozó embereket aszerint, milyen természetű munkálatokat követel meg az egyes épülettípusokban a napi munkabeosztás. Általában úgy szabályozzák a munkafolyamatokat, hogy műszakonként kétszer annyi sertés essen minden egyes állatgondozóra.

Az elméleti és gyakorlati ismeretek alapján a tenyész- és hízósertések nagymérvű összpontosítása, a mezőgazdasági üzemek üzemeltetésének technikai felkészültsége szerinti munkafolyamatok komplex gépesítése, valamint a tenyésztés egyes részlegein bevezetett helyes munkamegosztás által érhetjük el többek között az állati termelés fokozását és annak jobb minőségét a sertéstenyésztésben is.

De nemcsak a termelés növekedését, hanem a munkatermelékenység emelkedését, valamint a termelési egység, azaz 1 elválasztott malacra és 1 kg súlygyarapodásra eső önköltségcsökkentést is elérhetjük ezáltal. A több műszakos üzemeltetésnek az említett intézkedések kellékévé kell válnia, amely a mezőgazdasági termelést közelebb hozza az ipari termelés színvonalához.

A többműszakos üzemeltetés bevezetésének előfeltételei tehát: a sertéstenyésztés összpontosítása, a munÁ sertéstenyésztés többműszakos üzemeltetésének feltételei

kafolyamatok gépesítése és automatizálása, a helyes munkaszervezés, a díjazás, valamint az érdekelt dolgozók és kollektívák jó munkaerkölcse.

összehasonlítva az egy és többműszakos üzemeltetés eredményeit megállapíthatjuk, hogy máris jelentős előnyök mutatkoznak a kétműszakos üzemeltetésre áttért üzemekben. A sertéstenyésztésben például átlag 27 százalékkal, a hizlalókban 25, sőt egyes esetekben 40 százalékkal emelkedett a haszonhozam. Az állatgondozás normája 30 °/o-kal növekedett, az 1 elválasztott malacra eső önköltségek átlaga 5 százalékkal, a hizlalóban pedig az 1 kg súlygyarapodásra számított önköltségek 30 százalékkal csökkentek.. Az állatgondozók száma, nevezetesen a hizlalóban, átlag 30 százalékkal csökkent. Beállt tehát az ellenkezője annak, amit feltételeztek: a dolgozók száma a két műszakos üzemeltetés bevezetése után nem emelkedett, hanem ellenkezőleg, az érdekelt dolgozók bére emelkedett az egyműszakos üzemeltetést folytató üzemekkel szemben. Ez a béremelkedés a II. csoportba sorolt sertéseknél eléri az 54 százalékot, a hizlalóban a 61 százalékot, átlag tehát 30 százalékos emelkedést lehet számítani.

Felmerül a kérdés, vajon nem csupán a gépesítés hatására mutat-e fel szebb eredményeket a kétmijszakos üzemeltetés? Hogy ez a kétely indokolatlan, kitűnik abból, hogy .a két műszakos üzemeltetésre történt áttérés után sem változott semmi a gépesítésen a például felhozott sertéstenyésztésben. A szebb eredmények a jobb munkaszervezésre vezethetők vissza, amely a műszakok napi munkamegosztásában leli magyarázatát. Az istálló egyes részeiben könnyebben ellenőrizhető' a végzett munkák terjedelme és minősége. A szakmá-A sertéstenyésztésben a napi munkamegosztást nemcsak zootechnikai, hanem gazdasági szempontból is egybe kell hangolni. Abból kell kiindulni, hogy elvileg háromszor napjában etessünk és az egyes szakmányok ne haladják meg a nyolc órát.

A műszakok munkabeosztását és a váltásokat úgy biztosítjuk, hogy minden szakmánycsoport minden második vasárnapon munkaszünetet tarthasson. A sertéseknél például a szombat délutáni szakmánycsoport hétfő délutánján lép csak a második műszakba. Az a dolgozó, aki vasárnapon szolgálatos, csak a legszükségesebb munkát végzi el, vagyis kétszer napjában etet. A takarmány előkészítését szombat délután lehet elvégezni, a trágyaeltakarítás pedig rendszerint elesik.

A hizlalóban, ahol rendszerint csak 1 dolgozó van a műszakban, úgy valósítható meg a váltás, hogy vasárnap az a dolgozó legyen szolgálatos két rövidített szakmánybán, akinek szombat délután volt műszakja, újból pedig hétfőn délután lép munkába.

Az állatgondozás normája

Az eddigi tapasztalatok alapján 25—30 anyasertést ajánlatos egy ápoló gondjaira bízni, a hizlalóban pedig 500 darabot, ahol nedves keverékkel

takarmányoznak. Két műszakos üzemeltetés bevezetését ott lehet mérlegelés tárgyává tenni, ahol az állatok összpontosítása legalább 45—50 sertést felölel, a hizlalóban pedig meghaladja az 500—600 darabot, amit a gépesítés növelése mellett arányosan fokozni lehet.

Díjazás

A díjazást elvileg az 1964-es évre szóló díjszabás szerint kell megvalósítani külön az ÁG-k és külön az EFSZ-ek számára. Az EFSZ-ekben szokásosak a díjazás érvényes formái és ugyancsak ajánlatos a szilárd díjazás rendszerét bevezetni a szövetkezetekben végzett munkákért, mivel a műszakoknak megfelelő munkaszervezés új módszerei főleg ott érvényesülnek, ahol a szövetkezetek már magasabb színvonalat értek el és áttérnek a szilárd díjazás rendszerére. A bért minden esetben kölcsönösen kell megállapítani és a ledolgozott műszakok arányában a dolgozók között felosztani. Emellett nem zárhatjuk ki a díjazás egyéb rendszere bevezetésének lehetőségét. Ezekből az elvekből és az 1963-ban érvényes díjszabásokból kiindulva a sertéstenyésztés 1 dolgozója által elért keresetek általában 1800 és 1930 korona között, a hizlalókban pedig 930 és

2490 korona között mozogtak. Az egy műszakos üzemeltetéshez viszonyítva ez lényeges bértöbbletet jelent, mert az egy műszakban dolgozók" bére a sertéstenyésztésben 1050 és 1370, a hizlalóban pedig 900 és 1340 korona között ingadozott. A hizlalóban elért alacsonyabb bérek azzal magyarázhatók, hogy a kivizsgálás alapjául szolgáló üzemekben elért nem kielégítő súlygyarapodások, valamint a hízók alacsony állománya nem tette lehetővé a termelés fokozásához szükséges kapacitás kihasználását.

A több műszakos üzemeltetés feltételeiről és megvalósításának eredményeiről vázolt áttekintés alapján megállapíthatjuk, hogy a két műszakos üzemeltetés bevezetésére már a jelenben is sor kerülhet, mert egyik útját képezi az ipari termelés színvonala elérésének. Igaz ugyan, hogy a szükséges istállőmunkálatok elvégzésére és a munkafolyamatok gépesítésének jelenlegi foka mellett nem lehet még szavatolni a 46-órás munkahét bevezetésének előfeltételeit még az aránylag magas munkakeresetek mellett sem, a két műszakos üzemeltetés bevezetése a sertéstenyésztésben mégis a munka kultúráltságának lényeges fellendülését jelenti, amely hozzájárul fiatal munkaerők megnyeréséhez a mezőgazdaság termelés számára.

Hangsúlyozzuk, hogy a felsorolt módszeres kezdeményező indítványokkal nem zárult le a felvetett kérdés végleges megoldása. A tényleges eredménynek gyakorlati tapasztalatokra kell majd támaszkodnia, amelyeket rendszeresen fel kell dolgozni. Ugyancsak további lehetőségeket kell keresnünk a sertéstenyésztés fellendítésére, amely a jelen körülmények között a szövetkezeti termelés oly fontos ágazatát képezi.

Mrakic mérnök (Bratislava)

Tavaszodik. Ez mindig azt jelentette, hogy rendet kell teremteni a ház táján. A dióspatonyi szövetkezet gazdasági udvarán is jónéhányan szorgoskodnak, hogy tisztává, kellemesebbé tegyék az istállók és más épületek környékét.

Fő üzemágkénl

a malacnevelést választották

Felső-csallóközi kis község Bacsfa. Alig 120 házat számlál. Ennek' megfelelően szövetkezete csupán 408 hektáros, s 55 állandó dolgozójának többsége szorgalmas és szívügyének tekinti a közös sorsát. Ezt tükrözik a múlt évi gazdasági eredmények is.

A munkaegység értéke 26 korona volt, és ebből zárszámadáskor nyolcat fizettek ki. A bevétel jelentős részét, 62,5 %-át az állattenyésztésből nyerték. A szövetkezetnek az elmúlt .évben csak a sertéstenyésztés 724 ezer koronát jövedelmezett.

— S ami a legfontosabb — mondta Németh István, a szövetkezet főkönyvelője —, hogy egész évben egyenletesen, arányosan jutottunk ehhez a bevételhez. Az idén szintén így tervezzük. A 788 000 korona bevételnek majdnem a felét az első félévben termeljük ki, azzal a különbséggel, hogy míg tavaly a sertéshizlalás volt a fő jövedelmi forrás, a jövőben a szakosítás következtében a malacnevelés lesz. Már januárban 165 malacot adtunk át a környező szövetkezeteknek hizlalásra.

A szakosítás gondolatával — a Dunaszerdahelyi Járási Termelési Igazgatóság javaslatára — tavaly augusztusban kezdtek foglalkozni, s helyi adottságaik alapos elemzése után úgy döntöttek, hogy fő üzemágul a malacnevelést választják. Annál is inkább, mivel erre a járás területén csupán 9—10 szövetkezetben — köztük Bacsfán — vannak a legjobb feltételek.

Idei tervük az, hogy a meglévő 90 darabos anyasertésállományt az év végére 150-re emeljék. E célból 30 szlovák nemesített fehér sertést vásárolnak, és a többit saját nevelésű állatokkal pótolják. A hízósertések számát viszont fokozatosan csökkentik és jövőre már csak a kiselejtezett anyákat hizlalják meg.

— Múlt évi eredményeinkből arra

következtetünk — vélekedett Németh elvtárs —, hogy jövedelmező termelési ágat választottunk, mivel egy malac tartási költsége az elválasztásig 250 korona volt és minden 18 kg-os eladott malacon 146 korona tiszta hasznot nyertünk. Ez pedig nem kevés.

A könyvelő szavai bizonyítják, hogy valóban érdemes náluk malacneveléssel foglalkozni, bár az elmúlt év gyenge gabonatermése elsősorban a sertéstenyésztést sújtja. Szemestakarmányban ők sem bővelkednek, de a hiányzó mennyiséget vásárlással pótolják, s bizonyos mértékben takarmánykeverékkel és lucernadarával.

Sertésólaik az 1956-ban készült betonpadlású kivételével, saját építésűéi: és vásárolt faólak. A két utóbbi előnye az, hogy levegőjük szárazabb és ezáltal egészségesebb. Saját építésű ólaik kóróval körülvéve télen is jó meleget tartanak. Hátrányuk, hogy a gépesítés, a modern technológia nem alkalmazható bennük.

Tavaly átlag 12,6 malacot választottak el egy anyától. Bár ez a szám közel áll az országos átlaghoz, az idén azonban, mivel szakosítanak, nem elégedhetnek meg ennyivel. Hisz egyes szövetkezetekben, ahol erre gondot fordítanak, 14—16 malacot választanak el egy kocától. Sőt néhol még többet is! Ezért meglepő, hogy 1964- re csak 12 malac elválasztását tervezték. Véleményünk szerint ennél — különösebb erőfeszítés nélkül is — jóval szebb eredményeket is elérhetnek. Ha egyel több volna a kocagondozó, közülük egy mindig éjszakás lehetne, és nem fordulna többé elő — Kovács Vendel, zootechnikus szavai szerint —, hogy az anya megeszi a malacait, vagy reggelre egyet-kettőt agyonnyom. Ennek kiküszöbölése még a munkaköltség emelkedése mellett is hasznos lenne, s nem ártana, ha a vezetőség elgondolkozna rajta.

a szövetkezet pontosan Kidolgozott

prémiumrendszer alapján jutalmazza az állattenyésztőket. Mivel az idén még 312 mázsa sertéshúst kell eladniuk, nem feledkeztek meg a hízősertésgondozókról sem: 100 kg súlygyarapodás után három munkaegység jár, s ha a gondozó 7 hónap alatt 90 kg-os átlagsúlyra hizlalja fel az állatait 4 %-nál alacsonyabb elhullással, akkor darabonként 2 korona a prémium. Az istálló környéke és a takarmányelőkészítő tisztántartásáért 10 koronát kapnak havonta.

Az anyasertés gondozókat 100 kg malacsúly után 9,1 munkaegység illeti. Ha átlag 10 darabos elválasztást ér el, és malacai 10 hetes korban 15 kg átlagsúlyúak, a gondozó anyánként 20 korona prémiumban részesül. Ha az év végére 12 darabos elválasztást érnek el, személyenként 200 korona pénzjutalmat kapnak. Ezen kívül minden előhasi malacért, mely az anyaállományba kerül, 20 korona jár.

Ebből láthatjuk, hogy a bacsfaiak kellően gondoskodtak az anyagi érdekeltség megteremtéséről. Nem véletlen tehát, — mint Reis elvtárs, a járási felvásárló üzem alkalmazottá mondta —, hogy a járásban ők teljesítették eddig legmagasabban a malaceladás tervét.

Kezes Éva

Számológéppel---------------------—---------------------------------—

Az ipolyszalkai szövetkezetesek elhatározták, hogy a termelés fokozása érdekében értékelik az 1963-as év önköltségeit és intézkedéseket tesznek ezek csökkentésére. A szövetkezet jelentős tartalékokkal rendelkezik, amelyeket a kisebb-nagyobt problémák megoldásával hatékonyar kihasználhatnak.

A gabonafélék előállítási költségei az alacsony hektárhozamok és a számottevő betakarítási veszteségek ellenére is kedvezően alakultak. A jövedelmezőség terén legszebb eredményeket a rozs termelésénél érték el A tiszta jövedelemből 47,80 koront jutott egy ledolgozott munkaegységre illetve 1817 korona egy hektár vetésterületre. Az elért eredményt a hektárhozam növelésével még továbt lehet javítani.

Megfelelőek voltak a takarmánytermelés eredményei is. Ez a termelési ág a növénytermelés fontos részét képezi. Az elemzésnél kitűnik hogy a fehérjét legolcsóbban a rétekről nyerte a szövetkezet, ami elsősorban a legeltetési lehetőségek maximális kihasználásának köszönhető. Ezen a téren legsürgősebb feladat a rétek rekultivációja és a herefélék vetőmagjának biztosítása.

A kapásnövények termesztése magas költséggel jár. Itt előnyös lenne a gépesítés növelése és az egycsírájú vetőmag használata.

Az állattenyésztés eredményei a növénytermesztésinél sokkal gyengébbek. Főleg a szarvasmarhatenyésztés költségei magasak. Egy liter tej kitermelési költsége 3,48 korona. Ezt elsősorban az inszemináció terén mutatkozó hiányosságok idézték elő. A tehenek fogamzása még a 70 %-ot sem érte el. Egy tehén évi tejhozama mindössze 1463 liter volt. Az előző évekhez mérten ez' csökkenést mutat. Nem volt minden rendjén a takarmányozás terén sem. A téli takarmányozás technikája és előkészítése nagyon hiányos.

A sertéstenyésztésben sok az elhullás. így például a decemberben született szopósmalacoknak a 31,1 %-a elhullott. Nem volt jobb a helyzet a többi sertésnél sem. A választott malac önköltsége 178,25 korona. Egy kiló sertéshús előállítására pedig 7,85 koronát fordítottunk. Egy anyától több mint 13 malacot választottunk el. Átlagos napi súlygyarapodás (választott malacoktól a hízókig) 0,44 kg volt. Az állattenyésztésből származó bevétel az összbevételnek az 53,2 %-át teszi ki. A jövőben csökkenteni kell az elhullást. Be kell biztosítani többek között a villanypárnák használatba vételét.

Az önköltség felmérése csak az első lépést jelentette, amit a termelés növelésének érdekében megtett a vezetőség. Az elfogadott javaslatokat befoglalták az évi termelési és pénzügyi terv műszaki-szervezési intézkedései közé, ami biztosíték a megvalósításra.

Pflfikn r.357ln nnn1trc7oIl/a\

Kombinált silótakarmány sertések és tyúkok számára

Szovjet kísérleti intézetekben az utóbbi időben egyre inkább azon fáradoznak, hogy nagyobb mennyiségű fehérjét tartalmazó, különleges silót készítsenek baromfi és sertések takarmányozására. A kutatási munkálatokat immár siker koronázta, megtalálták az új fajta silótakarmány helyes öszszeállításónak módját. Szénhidrátokban gazdag takarmányféléken, tehát répalevélen és takarmányrépán kívül nemcsak a növények földfeletti részéből, párolt burgonyából és magas fehérjetartalmú növényekből, hanem főleg hüvelyeseket és hereféléket tartalmazó zöldanyagból készül az ízletes takarmány.

(Svét sovétu)

literrel többet esv tehéntől

A slavosovcei szövetkezet fejőkollektívája megtárgyalta a Csehszlovák Nőbizottság nyílt levelét a tejtermelés növelésével kapcsolatban, s kötelezettséget vállalt, hogy az idén a múlt évvel szemben minden tehéntől- 300 literre! több tejet termel. így egy tehén évi átlagos tejhozama 1980 literről 2280 literre emelkedne. Felajánlásuk teljesítésével el szeretnék nyerni a „Példás fejők“ című kitüntetés első fokozatát.

Célkitűzésük elérése érdekében a következő módszert dolgozták ki: a teheneket haszonhozam szerint csoportosították, s ehhez mérten állították össze a napi takarmányadagot is. A szálastakarmányféléket pácolják.

A nyári takarmányozásra való áttérést úgy ütemezik be, hogy ne essen kár az állatok egészségi állapotán. A nagytejelékenységű teheneket legeltetik; és naponta háromszor fejnek. A napi takarmányadagot tavaszi keverékkel egészítik ki. A higiéniát mind az állatok körül, mind a tejkezelésben következetesen betartják. A takarmányozást és fejést állandó munkacsoportokra bízzák, a feladatokat pontosan szétírják az egyes fejőkre és az elért eredményt havonta értékelik.

A dolgozókat elért eredményeik szerint jutalmazzák. Az 1963-as évhez viszonyított magasabb hozamért 10 %-os, a kötelezettségvállaláson felüli teljmennyiségért 20 %-os prémium üti markukat.

Felajánlásuk nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy szövetkezetükben növelik a tejtermelést. Felhívást intéztek ugyanis a rozsnyói járás többi szövetkezetéhez is. A kötelezettségvállalások egymás után érkeznek a járási termelési igazgatóságra. A slavoskai 400, a gocaltovol 300, a hankovai 220, a chyznéi. almási, honcei 200, a vlachoi, nandrázi, lekenyei, rostári,'polomai, rakovnicai szövetkezetek pedig 100—100 literrel növelik az idén a tehenek tejhozamát. A verseny feltételeinek betartása lehetővé teszi a járás számára a tejeladási terv nagyfokú túlteljesítését.

■_________________________(-ól)

nyát befejező dolgozó átadja munkahelyét a következő csoportnak, amelynek módjában áll az addig végzett munkák eredményét felülvizsgálni és az istállóban fennálló helyzettel megismerkedni, ami főleg az előrehaladott vemhességű kocáknál felette fontos.

A sertések egyes csoportjainál például a következő munkamegosztás ajánlható műszakonként:

Serteseknel:

5-től 12,30-ig vagy 13-ig, I. műszak, azaz 7,5 — 8 óra munkaidő,

12-től 19-ig vagy 19,30-ig, II. műszak, azaz 7,5 — 8 óra munkaidő,

Hizlalókban:

5-től 12,30-ig vagy 13-ig, I. műszak, azaz 7,5 — 8 óra munkaidő,

12-től 19-ig vagy 19,30-ig, II. műszak, azaz 7 — 7,5 óra munkaidő.