Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-04 / 19. szám
Jő welöágfat si tavaszi kalászosok részér® let az első csoport növényei esetében rendszerint elegendő talajelőkészítést is jelent. Ilyenkor kultivátor alkalmazása csak akkor szükséges, ha a vetés már később, az agrotechnikai határidőn túl történt, vagy ha a talaj vegetatív úton (gyöktörzsek útján) szaporodó gyomokkal fertőzött. Ha kultivátort alkalmazunk, utána minden esetben boronát is használjunk. Mák vetésekor vetés előtt olykor könnyű sima henger munkába állítása is szükségessé válik, főleg, ha az már később, március közepe táján történik. Február végi, március eleji vetéskor viszont elegendő a hengerezés nélküli talajelőkészítés, mivel ez idő tájt a talaj felszíni rétegébe még mindenkor van annyi nedvesség, amennyi a mák csírázásához szükséges. Igen fontosnak tartjuk a tavaszi talajelőkészítés idejének helyes megállapítását. Tavasszal a talajt sem túl nedves, sem túl száraz állapotban előkészíteni és bevetni nem szabad. Ez alól kivételt csakis a homokos talajok képeznek, melyeket nedvesebb állapotban is előkészíthetjük és bevethetjük. Viszont a vetéssel sietni kell, mivel a korai vetés agrotechnikai előnye a termesztett növények fejlődése szempontjából elvitathatatlan. Különösen korai vetést igényelnek a tavaszi hüvelyes —gabona takarmánykeverékek, melyeknek termése a zöldszalag megszakított időszaki folytonosságának kiegészítésében játszik döntő szerepet. A kapások, az ipari növények és a takarmánynövények A második csoportba tartozó, nagy vízigényű növények talajelőkészítése szorosan összefügg vetési idejük megállapításával. Ezek később vetésre kerülő növények, melyek magjuk csírázásához már magasabb hőfokot igényelnek és a kikelő zsenge növények is érzékenyebbek a kései fagy iránt. Ide soroljuk a kapásokat, a technikai növényeket, a takarmánynövényeket és a melegkedvelő növényeket is. Tekintettel későbbi vetésükre, a simítózástól — boronálástól a vetésig hosszabb idő telik el, mely alatt a gyomok erősen lábrakapnak, és ellepik a talajt. E gyomokat még vetés előtt el kell pusztítani, nehogy a kelő növényzet között erősödjön, mert elpusztításuk ekkor már jelentékeny munkatöbblettel és fáradsággal jár. Elpusztításukra különösen megfelelő a tárcsás borona és a kultivátor alkalmazása, egyidejű fogasolással. Különösen a talajból feltöső és vegetatív módon (gyöktörzsek útján) szaporodó gyomok követelik meg a mélyebb talajporhanyítást (például az acat, a tarackfű stb.). Minden tárcsázást, illetőleg kultivátorozást fogasborona alkalmazása kell kövessen, mert utánuk a talaj egyenetlen, hullámos felületű marad, ami mindig fokozott vízveszteséget jelent. Az összes répafélék vetés előtt talajsimítózást és hengerezést követelnek meg, nehogy a répamag túl mélyre kerüljön a földbe és kelése egyenetlen legyen. A hengerezés viszont vízpocsékolással jár. Ennek elkerülésére célszerű a répát olymódon vetni, hogy a sorközökbe gyorsan kelő fehér mustármagot vetünk jelzőnövényként, amely 5 — 6 nap múlva kikel és azonnal kisarabolható. Ezzel a vetési móddal azt érjük el, hogy a talaj csakis a répasorokban marad hengerezett, és a párolgás útján történő vízveszteség a területnek mintegy I/4 — Vsére csökken. Kukoricavetés után a talajt rendszerint nem hengerezzük, mivel a vetés mélységében mindig elegendő vízkészlet áll rendelkezésre a vetőmag csírázásához. Kukoricavetés után a talajt csakis akkor célszerű hengerezni, ha tavaszi szántásba vagy könnyű jellegű homokos talajba került a mag, s a talaj összetétele és jellege eleve megkívánja a tömörítést. Szlovákia száraz éghajlatú vidékein még lucerna alávetés esetén sem javasolható a hengerezés, ha az idejében és a védönövénnyel (árpával) kerül vetésre. Az idejében vetett lucernamag a vetés utáni fogasboronázással kellő mélységbe kerül. Tavaszi takarmánykeverékeink magja elég nagy ahhoz, hogy henger nélkül is vethető legyen, de korai vetésük is ellene szól a henger használatának. Henger alkalmazására csakis a később vetésre kerülő melegkedvelő növények után kerülhet sor, ott ahol a talajnedvesség a felső talajrétegből már kipárolgott és a kapilláris vízemelést kell igénybe venni, annak mélyebb rétegből történő felhozatalára. Télen a gépek javításán, a tervezésen, a műtrágya beszerzésén kívül gondolni kell a vetőmag jó minőségű előkészítésére is. Csak az idejében és felelősségteljesen előkészített vetőmaggal biztosíthatjuk a vetés agrotechnikai határidejének betartását, a gombabetegségek és kártevők elleni hatásos védelmet, a jövő évi vetőmag jó minőségét, valamint a hektárhozamok növelését. A vetőmagot termesztő és előkészítő üzemekben a munkát szervező vezetők kötelesek gondoskodni minden vetőmag fertőtlenítéséről, vagyis csávázásáról. (E kötelességről szól a CSN 460310 számú szabvány 58. bekezdése, a CSN 465820 számú szabvány, valamint a 188/50 Zb. számú törvény 25. §-a.) A bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet-en belül működő növényvédelmi és zárlatellenőrző felügyelet a fentnevezett növénybetegségek meggátlására vonatkozó rendszabályok betartása érdekében ellenőrzi a vetőmag csávázását az egyes előkészítő üzemekben (a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemeiben, az állami gazdaságokban, az EFSZ-ek raktáraiban Tény az, hogy minden talajelőkészítés során döntő szerepet a jól meggondolt agrotechnikai beavatkozás jelent. Ez arra kötelez bennünket, hogy minden agrotechnikai behatást előzőleg jól megfontoljuk és csakis az összes tényezők és hatások együttes értékelése alapján döntsünk ezek idejéről és módjáról. Természetesen, ahol az őszi mélyszántás elmaradt, változik a helyzet és tavaszi szántással kell a talajt vetésre előkészíteni. A tavaszi szántást lehetőleg minél gyorsabban végezzük el és ezzel egyidejűleg fogasoljunk. Sok esetben még szükséges a tárcsás borona alkalmazása is, amely a keletkező hantokat elaprózza. Ahol azt a talaj állapota megengedi, célszerűbb a talajelőkészítést a tavaszi szántás mellőzésével, kultivátorozással, tárcsás boronákkal, vagy kormánylemezétől megfosztott ekékkel végezni. Ilyen talajok vízkészlete azonban már gyenge, a szántással felhozott gyommagvak révén gyomossá válik és sok gondot okoz megművelőjének. Ilyen esetben gyakran a henger rögtörö és vízemelő hatása sem nélkülözhető. Sohasem szabad azonban Talajművelő gépsor Az NDK-ban a grubberes talajművelő gépsort sokhelyütt így állítják össze: grubber, nehéz borona, Cambridge-henger, könnyű borona és simító. -kszmegfeledkezni a hengerezés utáni porhanyításról. Dr. Frideczky Ákos, mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára stb.) főleg az előkészítés idején. Az ellenőrzéshez tartozik többek között a vetőmag mintavétele is, amely fontos a csávázás minőségének laboratóriumi kivizsgálása céljából. A múlt évi eredmények sok hiányosságot mutattak a csávázássa! kapcsolatban. így például a nyugat-szlovákiai kerületben a vetőmag tavaszi csávázása idején ennek helyesen csak 35 °/o-át csávázták, 47,7 %-át részben, 17,3 °/o-át pedig túlcsávázták. Az őszi vetőmagból vett minták 6,3 %-a mutatott csupán helyes csávázást. Összesen 220 minta — bár ez nem képviseli a tervezett területek bevetésére elegendő mennyiséget — bizonyos képet nyújt a vetőmag hiányos csávázásáról. A vetőgépben történő vetőmagcsávázás nem megfelelő, mivel ez a módszer nem biztosítja a csávázószer kellő adagolását és ebből kifolyólag a vetőmag egyenletes csávázását. Sajnos, ezt a módszert még aránylag sok helyen alkalmazzák. Épp úgy nem megfelelő a padlózaton végzett, lapátok segítségével történő csávázás, mert az szintén nem biztosítja A vetőmag csávázása 1964. március 4.
