Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-29 / 18. szám
Ó^amslom a helyi nemzeti friaattsáfjnafv.. Tegyük szebbé falunkat Manapság nehéz lenne ráismerni a felszabadulás előtti Szirénfalvára. Rendezett utcák fogadják az érkezőt. A régi szalmatetős házak helyén gombamódra nőttek ki a korszerű családi házak. A lakásokban korszerű berendezés, mosógépek, televíziók, hűtőszekrények stb. találhatók. A falu életében fordulópontot jelentett az egységes foldmüvesszövetkezet megalakítása és az új művelődési otthon felépítése. Ezek az eredmények csak elismerést érdemelnek, azonban mégsem lehetünk teljesen elégedettek, mert akad még elég tennivaló, hogy falunkat szebbé, rendezettebbé tegyük. E célból megemlítek néhány olyan problémát, amelyeknek megoldása eredményt hozhat. Nagy népszerűségnek örvend nálunk a labdarúgás, de nincs megfelelő labdarúgó-pálya. Ami van, a falu közepén fekszik, nagyon elhanyagolt és nem illik bele a környezetbe. Rendbe kellene azt tenni amennyire csak lehet, és körülkeríteni. Mellette még létesíthetnének, kézilabda-, röplabda- és futópályát is. Ugyancsak a falu közepén van egy tó, amelyet régen kacsaúsztatónak használtak. Ma már e célra sem lehet használni. Jó lenne a tó vizét minél hamarabb lecsapolni, mert nemcsak az összképet rontja, hanem a környezetet is egészségtelenné teszi. Ha már hamarabb lecsapolták volna, ma nem kellene attól félni, hogy a rajta lévő rossz állapotú fahíd leszakad egy rajta áthaladó teherautó alatt. Szép parkot lehetne létesíteni a helyén. A helyi nemzeti bizottság több gondot fordíthatna a mellékutcákra, amelyeken esős időben bokáig ér a sár. Ki kellene kövezni ezeket az utakat és karbantartásukra is gondot fordítani. Ez gazdasági szempontból is jelentős lépés volna. Csekélységnek tűnik ugyan, de ideje lenne ha fölszerelnének valahová már egy postaládát, hogy ne kelljen a falu lakóinak a levelekkel Nagykaposra utazniuk, mert ez egyrészt kiesést jelent a munkából, másrészt az útiköltség oda-vissza nyolc koronát jelent. És végül javaslom, hogy a helyi nemzeti bizottság a jövőben többet foglalkozzon és jobban ellenőrizze a CSEMADOK, CSISZ stb. szervezetek munkáját, és amenynyiben lehetséges, segítse azokat. A felvetett problémák megoldásához csak akarat és a falu lakóinak összefogása szükséges. Nem nagy dolgokról van szó és a megoldás sem követel különösebb anyagi befektetéseket. Tóbiás Lajos (Szirénfalva) Igazság kerestetik Válaszok „A parkba lépni tilos“ című cikkünkre Lapunk január 12-i számában helytelenítettük, hogy a nagybalogi dolgozók ki vannak zárva a község szomszédságában lévő 10 hektáros terjedelmű parkból. Közöltük a község lakosságának véleményét is, melynek értelmében javasolják, hogy a kastély, amely jelenleg a gyógyíthatatlan idegbetegeknek szolgál otthonul, bocsássák a tanulóifjúság rendelkezésére. A felvetett kérdésekre az illetékes szervek igy válaszoltak: A Műemlékvédő Szlovákiai Hivatal véleménye — A lakosság kívánsága jogos. A jelenlegi helyzet valószínűleg azzal magyarázható, hogy a HNB és az egészségügyi központ vezetősége nem érti meg egymást. Majd az említett hivatal arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy feladatul adta a Műemlékvédő Kerületi Központnak: a helyszínen, s ha ott nem lehet, akkor a járási szerveknél rendezze az ügyet. * * * A Műemlékvédő Kerületi Központ álláspontja Értesítette szerkesztőségünket, hogy megbízottja tárgyalt a Nagybalogi Helyi Nemzeti Bizottság képviselőivel, és arra a következtetésre jutott: tekintettel arra, hogy a kastélyban gyógyíthatatlan idegbetegek vannak elhelyezve, a parkot a község lakossága nem használhatja. Javasolja, hogy a kastélyt más célokra használják és ezáltal oldódjon meg a park használatának kérdése is. Majd hangsúlyozza, hogy a park kettéosztásába nem egyezhet bele, mert egy ilyen intézkedéssel megbontanák a kastély és a park építészeti egységét, s a park is veszítene értékéből. A JNB szociális ügyosztályának véleménye Egyetért azzal az állítással, hogy a park a jelenlegi körülmények között nincs kihasználva. Majd megjegyzi, hogy a kastély a második világháború idején teljesen tönkrement. Felépíttetését egyetlen intézmény sem akarta vállalni, míg végül a Szociális Gondoskodás Állami Hivatala vette gondjaiba és többmillió koronás költséggel újjáépíttette. — Tekintettel arra, hogy a kastélyban, vagyis az egészségügyi intézetben jelenleg 150 beteg van elhelyezve, s mert az intézmény kerületi jelleggel bír, nem egyezhetünk meg abban, hogy a kastély más célra legyen használva — írja levelében a rimaszombati JNB szociális ügyosztálya. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a nagybalogiaknak a park használatával kapcsolatos igénye jogos, ehhez hozzá is járul, amennyiben a Műemlékvédő Kerületi Központ ez ellen nem emel kifogást. * * * A Középszlovákiai KNB szociális ügyosztályának álláspontja Megállapítja, hogy a kastély és a park a Műemlékvédő Kerületi Központ felügyelete alatt van. Tehát az említett intézmény véleményétől teszi függővé saját véleményét. Majd így folytatja: — Tekintettel arra, hogy a műemlékvédő kerületi központ nem helyesli a park kettéosztását, így természetesen mi sem helyeselhetjük. A kastélyt pedig más célra nem engedhetjük át, mert annak felújítása több millió koronába került, s mert a betegek áthelyezését sem tudjuk megoldani. * * * A JNB iskola és kulturálisügyi szakosztályának véleménye Hangsúlyozza, hogy nem áll módjában döntő álláspontot elfoglalni a nagybalogi kastély használatát illetően, mert azt jelenleg szociális gondoskodás céljaira használják kerületi méretben. — A nagybalogiak iskola-ügye a jövő évben megoldódik azáltal, hogy Bátkán (10 km-re Nagybalogtól) befejeződik a 17-tantermes kilencéves alapfokú iskola építése. A nagybalogi iskolaépület generáljavítása pedig 1965-ben megtörténik — írja levelében a JNB iskolaügyi szakosztálya. Majd végezetül megjegyzi, hogy Nagybalogon nem építenek kilencéves iskolát, mert ebben a körzetben a lakosság nemzetiségi összetétele ilyen követelményeket nem támaszt. * * * Mint látjuk, a vélemények megoszlanak. Az intézmények többsége csak a maga igazát hangsúlyozza. Reméljük azonban, hogy lesz olyan úgynevezett felsőbb szerv, amely az itt közölt vélemények fölé emelkedve kihámozza az igazságot és kedvezően oldja meg a nagybalogi dolgozók kérelmét. pk Szárnyat bontogató állandó színpad A Lévai Járási Népművelési Otthon fokozatos gondot fordít a műkedvelő színjátszás fejlesztésére. Eddig azonban a szervezet irányítói főleg a mennyiség terén végeztek eredményes munkát. E tél folyamán is mintegy száz színjátszó csoport tevékenységével dicsekedhetnek. Az ifjúság és a dolgozók alkotó versenyében is közel hatvan színjátszó együttes nevezett be. A járás székhelyén állandó színpad keretében akarják feleleveníteni a nagymúltú lévai színjátszást. Másrészt a műkedvelő színjátszás eszmei és művészi színvonalának fokozásában példaképül akarnak szolgálni a többi műkedvelő-együttes számára — ami lényegében az állandó színpadok feladata. A művelődési otthon mellett működő állandó színpadnak mind szlovák, mind magyar csőportja működik. A szlovák nyelvű együttes nemrégiben mutatta be A nadrág című vígjátékot. , A magyar részleg az elmúlt hét végén zenés komédiával, a „Szabin nők elrablásával“ lepte meg a közönséget. Nagy László, az ismert lévai rendező szívesen nyúlt vissza a kispolgári világba, hogy a közönség jól derülhessen annak visszásságain. Nem könnyű egy zenés bohózat megrendezése, ha még olyan lelkes segítőtársak is vannak mint Tóth Károly, Hochsteiger Ferenc, a járási művelődési otthon dolgozói és Hevesi Sándor zenekar-vezető. Még nehezebb a feladat akkor, ha a sors kegyetlensége az utolsó héten elragadta az élők sorából az egyik főszereplőt, a lelkes műkedvelőt. Körinek Lajost. A rendező nem tehetett mást, kénytelen volt eljátszani Rettegi színigazgató szerepét. Most gondja lesz új szereplőt betanítani, mivel a zenés komédiát nemcsak a lévai színpadon mutatják be, hanem vendégszerepeinek majd a környékbeli művelődési otthonokban, szövetkezeti klubokban. Még folytak a Szabin nők elrablásának próbái, az együttes vezetői már döntöttek egy újabb színmű betanulásáról. Lehet, hogy Arthur Müller Pillantás a hídról című háromfelvonásos drámáját elsőnek mutatják majd be Szlovákiában a műkedvelő együttesek közül. De minden bizonynyal ez a dráma is műsoron lesz még, amikor megkezdik egy újabb színmű próbáit. Mindez bizonyítéka annak, hogy egy állandó műkedvelő színpad olyan intézmény a legfejlettebb műkedvelő együttesek számára, amely lehetővé teszi a rendszeres tevékenységet, hogy társadalmunk számára művészileg magasabb színtű, tartalmasabb műkedvelő színjátszást alakítsunk ki. 1964. február 29. A Lévai Járási Művelődési Otthonban sokat adnak a propagációra -tt-Egerek és emberek J. E. Steinbeck drámája a MATESZ színpadán Ha a legjobb teljesítményt öt ponttal értékelem, akkor az Egerek és emberek bratislavai bemutatója három és fél pontot kap. S ez nem feltevést, vagy az értékelés egyik lehető módját jelöli, hanem a valóságot mutatja, mert valójában ez a középaránya az összteljesítménynek. Ehhez hozzá kell tenni az is, hogy különösen egy színészi teljesítmény se haladta meg ezt. Egyszerűen és tömören: jó közepes teljesítményt látott a közönség. S a jó közepes teljesítmény nem elmarasztalás, hanem egy jóleső megállapítás, amely azt jelöli, hogy a MATESZ keretén belüli kialakult és állandósult egy aránylag jelentős színvonal. Steinbeck Egerek és emberek című drámája a magány drámája: a magányos embereké, akik egy társadalmi rend keretein belül élnek, mozognak, s amelyek idegenek még akkor is, ha néha munkához jutnak, ha valamilyen közösség magába is fogadja őket. Nincs az a közösségi érzés, amely feloldaná, közelebb hozná egymáshoz az embereket. A kiúttalanság álmodozóvá teszi őket, de az álmaikról se beszélnek. A közösségen belül nincs közösségi élet. A dráma két főhőse annyiban különbözik ezektől a külön-világú emberektől, hogy nekik kettejüknek van külön világa. Mindig együtt vánnak, jóban rosszban. Ez viszont szükségszerű. Lennie (Nádasdy Károly) terhelt jellemével, gyermekes naivitásával egyedül képtelen lenne létezni az adott társadalomban. Társa George (Bugár Béla) becsületes ember, akinek Lennie csak nyűg a nyakán, de mégse zavarja el magától. Nem emberségből, nem is valami nagy eszmék miatt, hanem egyszerűen azért. mert neki is szüksége van Lenniere. Munkát keresnek, miután szökni kellett az előbbi munkahelyről, ahol Lennie csupa szórakozásból megölt egy lányt; de az új munkahelyen is utoléri őket a szerencsétlenség. Lennie új áldozata a fiatal Curley (Várady Béla) felesége. Most már George-nak nincs erkölcsi joga Lennie-t megvédeni. Curley meg akarja őt lincselni. Meg-Jelenet a drámából indul az embervadászat. Lennie-t azonban nem találják. George tudja hol rejtőzik, s mikor az üldözők el,szélednek, maga hajtja végre az ítéletet. Ennyi a dráma magja. A még nem említett szerepeket Candy (Király Dezső), Crooks (Lengyel Ferenc), Síim (Kovács József), Curleyné (Szentpétery Aranka), Whit (Takács Ernőd), Carlson (Fazekas Imre) és a gazdát (Holubek László) alakították. A díszleteket Pavel Zdenék tervezte. A rendezés a már jól ismert Pavel Rímszki munkáját dicséri. -gs-Nemes cselekedet Szocialista társadalmunkban első helyen áll az emberről való gondoskodás. Különösen széleskörűek azok az intézkedések, amelyek egészségügyünket szolgálják; Gondoljunk csak az ingyenes gyógykezelésre, vagy akár a táppénzek juttatására. Tudjuk, hogy államunk a költségvetés jelentős részét fordítja egészségügyi célokra, van azonban olyan orvosság is, amelyet pénzért nem lehe előállítani: az emberi vérre gondolunk, amely egyike a legdrágább, életmentő orvosságunk, s amelyet csak ép, egészséges emberektől lehet nyerni. Ezeknek az adakozóknak nem közömbös embertársuk egészségi állapota, akiknek érdekében legdrágább kincsüket, az életadó vért készek áldozni. Ilyen értelemben szólalt fel dr. Horváth elvtárs is, aki eljött körünkbe, a Nagymegyeri Mezőgazdasági Iskolába, hogy önkéntes véradókat toborozzon. Az iskola hallgatói megértették, magukévá tették az ügyet és mintegy huszonötén, élükön az iskola igazgatójával, Táncos Tiborral, jelentkeztek önkéntes véradásra. Némi izgalommal lépték át a dunaszerdahelyi kórház kapuját. A vérátömíesztő állomáson, mely gyönyörűen van berendezve, kellemes meleg, nagy rend és tisztaság uralkodik. E barátságos környezetben fogadott bennünket dr. Dubecká orvosnő, aki mindenekelőtt megköszönte cselekedetünket, amelyet embertársaink ér-I Jelentős lépés előre A közelmúltban tartotta alakuló közgyűlését a Szlovák Újságírók Szövetségének magyar szekciója. Jelentős lépés ez hazai magyar sajtónk életében. Az ötvenes évek elején már voltak hasonló törekvések, de az akkori kedvezőtlen légkörben eredmény nem mutatkozott. Az újságírószövetség magyar szekciója jelenleg több mint száz magyar újságírót tömörít, s fő feladatának tekinti a magyar újságírás színvonalának emelését, valamint az újságíró szakmai-politikai nevelését. Pillanatnyilag ez a két kérdés a legfontosabb feladatok közé tartozik. dekében tettünk. Ismertette aztán az állomás történetét, elmondotta, hogy az 1960-ban kezdte meg működését. Akkor volt az első ünnepélyes véradás is, amelyet azóta már sok száz követett. A kezdeti nehézségek után a helyzet lényegesen javult, s ma már tömegesen jelentkeznek az önkéntes véradók az üzemekből, falvakból, iskolákból stb. Ismertette továbbá azokat a főbb betegségeket, amelyek kezelésénél föltétlenül szükséges a vérátömlesztés, mint például súlyosabb sebesüléseknél, égéseknél, vérszegénységnél és nagyon gyakran műtéteknél. Igen sokszor kell pótolni az elvesztett vért szülés esetén. A hivatalos bejegyzéseket és a véradás körüli egyéb munkákat ápolónők végzik Seregi Julika vezetésével, aki már kezdettől fogva itt dolgozik. Kedves mosolyával igyekszik eloszlatni a szorongást, az izgatottságot, mindenkihez van egy-két kedves szava. Örömét fejezte ki előttünk, hogy ilyen szép számmal jöttünk. Kevés a i vér, mondotta — a helybeli kórház mind fel tudja használni, bár előfordul az <is, hogy a kórházak kölcsönösen kisegítik egymást. Megtudtuk tőle azt is, hogy az állomásnak már vannak állandó véradói is, mint például a dunaszerdahelyi Martáková Amália, aki már negyvenszer, és Pavol Tepala, aki huszonötször adott vért. A véradás külön teremben történik, előzetes alapos orvosi kivizsgálás után. Ha az orvos valakinél valami rendellenességet állapít meg, az mint véradó nem jöhet számításba és azonnal gyógykezelésben részesítik. Véradás után bőséges ebédet kaptunk, majd az orvosnő köszönő szavai után azzal a tudattal hagytuk el a kórházat, hogy ezen a napon talán sok embertársunk egészségén segítettünk. Még csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a véradás nem okoz fájdalmat, s ezért polgártársaim, ha egyszer úgy adódik, hogy a ti véretekre is szükség lesz, amellyel életet menthettek meg, egy pillanatig se habozzatok, hanem kövessétek a Nagymegyeri Mezőgazdasági Iskola hallgatóinak példáját, akik díjtalanul adták a legdrágábbat, a vérüket, amelyet pénzzel nem is lehet értékelni. Csekey Ernő (Nagymegyer)
