Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-26 / 17. szám
1 szarvasmarhatenyésztés I jelenlegi helyzete és fejlődése <m.) Jersey szarvasmarha: A fajtával a tej százalékos zsírtartalmának javításét tűzték célul. Fajtajavító keresztezés kijelölt körzetekben folyik, hogy megbízhatóan kísérletileg kipróbálják és meghatározzák a csehszlovákiai viszonyok közötti alkalmasság mértékét. A jersey marha a világ legkltenyésztettebb szarvasmarha fajtái közé tartozik. Már 1789-től tisztavérben tenyésztik. Törzskönyvét Angliában 1879 óta, az USA-ban 1871-tól Jersey szigetén pedig 1866-tól kezdve vezetik. Ennek a kiváló fajtának a kitenyésztői elsősorban a tejelékenység megszilárdítására és tökéletesítésére törekedtek. Az állatok színét nem vették figyelembe. Ezért a jersey marhák közt a mai napig is a legkülönbözőbb színeket és színárnyalatokat tapasztaljuk a sárgától a bronzon át a szürkésbarnáig. A bikák általában sötét.ebb színűek. Tipus szempontjából a jersey marha jellegzetesen tejelő fajta. Hosszú testű, könynyű csontozató. A finom csukafejen kistülkös szarvak sárga vagy fehér színűek, a hegyük pedig fekete. A szarvak általában előre mérsékelten felfelé és hirtelen befelé görbültek. A nyak hosszú és vékony, a mellkas lapos, de mély és hosszú. A váll és a hát hosszú, kissé keskeny, a has terjedelmes. A medence a csípőszögletekben széles, hátrafelé erősen elkeskenyedő. A tőgy széles és hosszú, mélyen a has alá terjed és jól illeszkedik a hasoldalhoz. A mélyen lecsüngő tőgy ebben a fajtában csaknem teljesen Ismeretlen. A csecsbimbók finomak és szabályos elhelyezésűek, a távolság közöttük elég nagy. Ez lehetővé teszi a fejőkelyhek felillesztését. Az évek folyamán a jersey tehenek súlya jelentősen megnövekedett. Az eredetileg közölt 250—400 kg-os súly a későbbi források szerint 360—410 kg-ra növekedett. A jersey marha Amerikában és Dániában rendszerint nagyobb súlyú. Jersey szigetén a tisztavérű fejőstehenek kisebb súlya a mész és foszforhiánnyal magyarázható, ugyanis az ottani talajok őshegységi eredetűek. Ehhez járul még az üszők korai (13—17 hónapos korban) fedeztetése is. A jersey fajta kifejezetten tejelőtípus és 200 éves tenyésztési hagyományai folytán fajtabélyegei nagymértékben megszilárdultak. Megbízhatóan örökíti tejének nagy zsírtartalmát. Ezért a világon ma ez a legfontosabb fajta, amellyel az alacsonyabb tejzsírszázalékú fajtákat javítják. A szocialista nagyüzemi termelés megteremti a feltételeket a szervezett haszonállat-előállító keresztezés kihasználásához. A haszonállat — előállító keresztezés módszerei az első nemzedék termelési kihasználásával — mint a leggazdaságosabbal — számolnak, A nagy fogyasztási központok környékén a tejelékenyebb típus kialakítása végett dán-vörös bikákkal fajtaátalakító keresztezést végeznek. Teljesítmény ellenőrzése Minden tenyésztési intézkedés alapvető feltétele a teljesítmény ellenőrzés. 1961-től kezdődően a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban megszervezték a szarvasmarhák háromfokozatú teljesítmény-ellenőrzését. Az I. fokozatú teljesítmény-ellenőrzés — amelybe a legfejlettebb tenyészetek tartoznak — a körzeti törzsáliománytenyésztő feladata. E fokozatban az ellenőrzés kiterjed — egyebeken kívül — a tej mennyiségére és zsírtartalmára. Az ide tartozó tenyészetek a tenyészüszőkön kívül tenyésftbikák nevelésére is jogosultak. Az I. fokozatú tejelés ellenőrzés alatt áll az egész tehénállomány 10 °/o-a. A II. fokozatú tejelés ellenőrzésében — ahová a közepes színvonalú tenyészetek tartoznak — szintén a tej mennyiségét és zsírtartalmát ellenőrzik, azonban az ellenőrzés havonkint váltakozva a körzeti törZsállattenyésztő és a mezőgazdasági üzem ezzel megbízott főiskolát végzett állattenyésztő szakembere látja el. Ezek a tenyészetek tenyészüsző nevelésre jogosultak. A többi űn. árutermő tehenészet a III. fokozatú ellenőrzés alá kerül. Itt az ellenőrzést a mezőgazdasági üzem dolgozói végzik a körzeti törzsállattenyésztő irányításával és segítségével. A II. fokozatú ellenőrzésbe fokozatosan bekapcsolják az egész tehénállomány 20 %-át. A III. fokozatú ellenőrzés alá tartozik a szocialista szektor tehenészeteinek túlnyomó többsége. Célja alapot szolgáltatni a saját állományon belüli szelekcióhoz, illetve tenyészállatok neveléséhez. Hasznos tulajdonságok öröklődésének ellenőrzése A bikák ivadékaik szerinti értékelésében az utóbbi években lényeges előrehaladást értek el. Az értékelés a legszélesebb mértékben Robertsonféle módszerrel (Contemporary Comparison) történik. Ezenkívül két állomást szerveztek a dán elvek szerint értékelésre, ahol a bikák leányutódainak termelését hasonlítják össze az anyák termelésével. Az apaállat előzetes elbírálásához megrendezik az utódok szemléjét. 1958—1960. évek közötti időszakban a „CC“ módszerrel 441 tenyészbikát értékeltek. Az egész értékelésből a bikák 35 %-nál a tej mennyiségének a javítását, a bikák 40 %-nál a tejzsír tartalmának javítását, a bikák 35 %-nál mind a tej mennyisége, mind pedig annak zsírtartalma vonatkozásában közömbösséget, a bikák 30 %-nál a tejhozamnak az istállóátlaghoz viszonyított lerontását figyelték meg. A legjobb értékelést a Major nevű bika érte el 163,2 kg zsírral. Jelenleg célszerűen irányított párosltási tervvel megteremtik a bikák nagyarányú ívadékvizsgálatának előfeltételeit. A törzsállattenyésztés felépítése A szükséges számú törzsállat kitenyésztése specializált mezőgazdasági üzemeket igényel. Ezek felépítése a törzstenyészetekre a törzsállattenyésztő gazdaságokra és a tenyésztő gazdaságokra oszlik. A törzstenyészetekbe a legjobb és kiegyenlített termelésű üzemek tartoznak. Ezek feladata céltudatosan új vonalak, családok kialakítása, 6B javító apaállatok nevelése a törzsállattenyésztő gazdaságok részére. Ezekben a tenyészetekben a megkívánt átlagos termelés 4400 kg tej 4 %-os zsírtartalommal. A 231-es törzsállattenyésztő gazdaság feladata elsőrendű apaállatokat nevelni a mesterséges termékenyítéshez, a természetszerű tenyésztéshez. Ezenkívül anyaállatokat nevelni a többi tenyészet részére. A tenyészgazdaságok a szarvasmarha tenyésztésre specializált gazdaságok. A tenyésztési munka rendszeres irányításához fontos eszköz a törzskönyv. Országunkban kétfokozatú törzskönyvet vezetnek: kerületi törzskönyvét és állami törzskönyvet. A mesterséges termékenyítésre használt bikákat kizárólagosan csak törzskönyvezett tehenek után lehet nevelni. 1961-ben összesen 2430 tenyészbikát neveltek, ebből Elit Rekord és Elit osztályokba sorolt a bikák 48,8 %-a. A mesterséges termékenyítésben használt apaállatok anyáinak átlagos termelése 4350 kg tej 4.2 % zsírtartalommal. A szarvasmarhák mesterséges termékenyítése Csehszlovákia a tehenek mesterséges termékenyítése elterjedésében a világ második országa 1961-ben a mesterséges termékenyítésben bevont tehenek száma az egész állomány 88,2 %-át tette ki. Napjainkban kb. 95 %-ot tesz ki. A mesterséges termékenyítés Cseh- és Morvaországban a legelterjedtebb. Itt 1960-ban a tehenek és az egyévesnél idősebb üszők 90,7 %-át, míg Szlovákiában az egész állománynak csak 66,7 %-át termékenyítették meg mesterséges úton. A termékenyítő állomásokon 1960-ban 2851 apaállatot, 1961-ben 2605 apaállatot, 1962-ben 2502 apaállatot tartottak. A legnagyobb százalékarányban a vöröstarka fajta bikák voltak, 1945 bika, utána szlovák zsemlyetarka fajta bikái — 445 bika és a pinzgaui fajta — 120 bikával. Az egyéb fajtákhoz tartozó bikák száma 85 volt, ebből legnagyobb számban a dánvörös fajta (30) és az ayrshire fajta (28) bikái voltak képviselve. Egy apaállatra országos átlagban 912 anyaállat jutott. A használt apaállatok közül 72,5 % az EB vagy E osztályba tartozott. 1950-ben 68 termékenyítő állomás volt, a mesterségesen termékenyített tehenek száma 196 760. 1960-ban a termékenyítő állomások száma 139 és a mesterségesen termékenyített tehenek száma 1786 328 volt. Jelenleg minden járásban egy, némely járásban két állomás is működik. Az elkövetkező években előirányozták az állomások számának radikális csökkentését, az eddigi 139-ről kb. 50 állomásra. E csökkentés előfeltétele az ondó higítási arányának növelése és a tenyészbikák rendszeres ivadékvizsgálata lesz, hogy a legjobb bikákat a legnagyobb mértékben ki lehessen használni. A nagy kiterjedésű mezőgazdasági üzemek kialakítása lehetővé tette az üzemek részére saját, mesterséges termékenyítéssel foglalkozó technikus alkalmazását. Molnár F. • A Safárikovói Állami Gazdaság dolgozói évi eladási tervüket valamennyi termelési ágban 100 %-on felül teljesítették. Egy millió 292 ezer 733 liter tejet, 273 418 darab tojást és 461 528 mázsa húst adtak el. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) • Üzembe helyezték a Barátság kőolajvezeték utolsó szakaszát. Az NDK- beli Schwedti kőolajkombinátban szerdán ünnepélyesen üzembe helyezték a Barátság-kőolajvezeték utolsó szakaszát. Az üzemben rendezett ünnepi gyűlésen részt vett Walter Ulbricht elvtárs is. Fekete aranyunk A talaj termőképességének egyetemes fokozásához elsősorban azzal kell hozzájárulnunk, hogy minél nagyobb mennyiségű szerves trágyát termeljünk és dolgozzunk a talajba. A hagyományos istállótrágyán és növényhulladékon kívül hatalmas tőzegtelepekkel rendelkezünk a dunaszerdahelyi járásban, ennek ellenére mezőgazdasági üzemeink ezt az anyagot nem használják tel kellőképpen. A tőzegfejtés feladata a járási talajjavító szövetkezetekre hárul. A legnagyobb mennyiséget a Dunaszerdahelyi Talajjavító Társulás fejti. A felsőpatonyréti tőzegtalajszakaszon vagy 25 ezer köbméter fekszik felhalmozva, amelyet még tavaly jövesztettek. Az EFSZ-ek és ÁG-ok szerződést szoktak kötni a talajjavító társulásokkal és megállapodás szerint többnyire saját szállítóeszközzel hordják el a tőzeget. Csaknem két hónap már elszaladt az új évből, de számos mezőgazdasági üzem bizony még hátralékban van a múlt évi szerves anyag elszállítása dolgában. Az idén fontos feladat hárul a Dunaszerdahelyi Talajjavító Társulásra, a talaj termőerejének fokozása tekintetében. Harminc mezőgazdasági üzemnek 255 hektárnyi talajfelújítási munkálatára vonatkozó műszaki tervet kell készítenie s a tőzegfejtést egybe kell hangolni annak elszállításával. Nem kisebb mennyiségről, mint 61 ezer köbméterről van szó. A legtöbb munkahely távol esik a falvaktól, sürgős szükség van szállítóeszközökre. De az EFSZ-ek szervezése körül sincs minden rendben, ami a tőzegszállítást illeti. A Dunaszerdahelyi Talajjavító Társulásnak mindössze egy Z —25- ös traktora és egy Tatra 111-ese áll rendelkezésre tőzegfuvarozásra. Tekintettel a tőzeg fontosságára, a talaj termőerejének fokozása szempontjából tanácsos, hogy mind az EFSZ-ek, mind a termelési Igazgatóság dolgozói több megértést tanúsítsanak a tőzegszállítás zavartalanságát illetően. (íic) Állatról emberre terjedő betegségek Száj- és körömfájás — a kérődzők és a sertések fertőző megbetegedése, amely iránt az ember is fogékony. Időnként lavinaszerűen terjedő járványok alakjában jelentkezik, főleg nyáron vagy kora ősszel. A száj- és körömfájás nagy kórokat okoz népgazdaságunknak. A beteg állatok súlya, a lázas állapot és az étvágytalanság miatt alacsonyabb, hosszabb időre csökken a tejtermelés is (20— 75 %-kal), sőt a következő laktációig 1964. február 26. A száj- és körömfájás hólyagjai az ember kezén egyes tehenek teljesen el Is apadhatnak. A betegség több esetben elvetéléssel jár. Szopós állatoknál még nagyobbak a veszteségek, mert ha a betegség rosszindulatú, sokszor 60 százalékig terjedő elhullást okoz. A fertőzést vírus okozza, mely jelen van a hólyagok falában, a hólyagokat kitöltő folyadékban, a nyálban, a tejben, a vizeletben, a bélsárban és átmenetileg a vérben is. A vírus ellenállóképessége nem túl nagy. Forraláskor azonnal elpusztul és könnyen megsemmisíthető 2 %-os nátronvagy kálilúggal. Megsemmisítéséhez elegendő a trágya érése közben keletkező meleg is. A tejben is elpusztul, ha az megsavanyodik, vagy erjedési folyamaton esik át. Beszáradt állapotban azonban sokáig elélhet, így a marhaszőrökre tapadt vírus négy hétig, a szénához tapadt vírus tizenöt hétig is megtarthatja fertőzőképességét. A betegség tünetei a szarvasmarháknál — A fertőzés utón 2—7 nappal jelentkeznek a betegség első tünetei: magas láz (40—41 C°), étvágytalanság. A szájban, a lábvégeken és a test szőrtelen részein hólyagok keletkeznek. A szájüregben: a foghúson az ajkak belső felületén, a nyelvben, a pofák belső felületén és sokszor a fényszájon is vékonyfalú hólyagok képződnek, melyek kezdetben tiszta, később sárgás-szürke töltöttek. A hólyagok egy-két nap alatt felrepednek, s helyükön élénk-vörös kimaródások — fekélyek — keletkeznek. A nyáltermelés fokozódik s ez csámcsogásra készteti az állatokat. A nyál igen nyúlós és hosszú fonalakban csüng az alsó ajkon. A lábvégeken a pártaszélen, a körömhasadékokban is hólyagok keletkeznek, melyek egyidőben az előbbiekkel megrepedeznek s helyükön vérszegény fekélyek keletkeznek. Az állat a lábvégek fájdalmassága miatt sántít, esetleg állandóan fekszik. Kisebb területeken a szarutok és az ikra szétválik, súlyosabb esetekben pedig az egész szarutok is leválhatik. Hólyag és fekélyképződés van néha még az orr nyálkahártyáján, a szem szaruhártyáján és a tőgyön is (főleg a csecsbimbókon) jelentkezik. Az itt vázolt tünetek alapján csak néha fordulnak elő komoly károkat kitevő elhullások. A szopós állatoknál azonban a betegség rosszindulatú alakja dominál, amely szívbántalom formájában nyilvánul meg. A szívműködés meggyorsul, a légzés nehezebbé válik s ehhez hasmenés is társul és az állatok néhány nap alatt elhullanak. Az elhullás oka az, hogy a véráramba került vírus megtelepedik és elszaporodik a szívizomzatban, s ott elfajulást, majd szívizomgyulladást okoz. A betegség tünetei az embernél. — Négy-öt nappal a fertőzés után jelentkezik éspedig: rossz közérzettel, hányással, lázzal (39 C°), szájnyálkahártya-gyulladással és a nyálkamirigyek duzzanatával. A száj nyálkahártyáján az orrüregben, kezeken, ujjakon, néha a szem szaruhártyáján és a melleken fájdalmas, borsónagyságú hólyagok keletkeznek, melyeket tiszta folyadék tölt ki. A hólyagok később felszakadnak és még fájdalmasabb fekélyekké változnak. Fokozódik a nyálelválasztás, a beteg nehezen nyitja ki száját, a rágás és a beszéd nehezére esik. A fekélyek egy-két héten belül többnyire minden következmény nélkül gyógyulnak. Egyedül a szem szaruhártyáján keletkezett fekélyek veszélyesek, mert a látás károsodását idézhetik elő. A betegség 2—4 hétig tart. A betegség terjedése. — A fertőzés a beteg állatokról való közvetlen érintkezés közben (nyalakodás) történik, vagy közvetve úgy, hogy a vírust tartalmazó hólyagok falával és nyirkával fertőzött takarmány, ivóvíz, tárgyak és eszközök, valamint élőlények, s köztük főképpen az ember terjeszti (lábbelin, ruhán). A betegségeket terjeszthetik a kutyák, macskák, madarak, legyek és egerek is. Az ember a beteg állatok ápolásánál fertőződik. Minthogy a tej is tartalmazza a fertőző anyagot, így sok esetben a fertőzés a nyerstej, tejszín elfogyasztása után is felléphet. A betegség megelőzése. — A száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá esik. Ha valamely állományba behurcolták, ragályos természete miatt, előbb-utóbb valamennyi fogékony állatra ráterjed A fertőzött környezetet meg kel! jelölni és le kell zárni! A beteg állatokat el kell különíteni az egészségesektől és a környékbeli egészséges állatokat be kell oltani. Az állatgondozók munka közben ne egyenek, igyanak és dohányozzanak a fertőzött környezetben. A nyers tej és a belőle készült termékek (tejszín, vaj, túró) fogyasztása tilos! A tejet fel keil forralni! Fejés után mossanak kezet meleg vízben, szappannal és Utána fertőtlenítsék kezeiket 1 %-os chlorseptollal. Elkerülhetetlen a személyi fertőtlenítés (ruha, csizma, kesztyű — amelyeket a beteg állatoknál használnak), az Istállók, berendezések, de az utak fertőtlenítése is úgy, ahogy azt az irányelvek és az állatorvosi egészségügyi szolgálat megköveteli. Ha ember betegszik meg száj- és körömfájásban, nem szabad sem az élelmiszerek elkészítésénél vagy gyártásánál, sem a fejősnél dolgoznia. Azonnal gyógykezeltetnie kell magát és pontosan a kezelőorvos utasításai szerint kell eljárnia. Fóti János «,^'i I ^ ° 5 8 bi 'a ^ , 8|5‘ «11 ' I 5 ! Usi tSSS 1 0J CL ív'í Oi u c Öl «> 1 S a -o ■ ! S, g:S. <q :o »> 1 23 ,2 a « 2 a § 0 ££ ’S ö o •sil 1 § ° Iff öl*-á S'C- í "8 ü • ’O ° -tj 3 ii 4) ◄◄◄ &
