Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-26 / 17. szám

végzett borjúnevedés esetén 610 liter te­jet kap a borjú, ebből 65 liter a föcstej, 295 liter az egalizált és 250 liter a lefö­lözött tej. A borjak általában féléves korig a tejen kívül egyedenként 180 kg abrakot, 630 kg takarmány murokrépát, 465 kg zöldtakarmányt vagy szilázst és 330 kg szénát fogyasztanak. Egalizált tej­jel a borjakat 10 — 14 napos korukban kezdjük itatni és 1 hónapos kortól kezd­ve takarmányadagjukhoz lefölözött tejet adunk. A borjak négyhetes korban kezdik meg a szilárd takarmány felvételét. Ilyen takarmányozással a 6 hónapos sárgatarka üszők 170 kg-ot, a pinzgaui fajta üszők pedig 140 kg-ot nyomnak. A tejüzemek a tejet pasztőrözik, úgy hogy a borjak egészséges, gümőbacilusoktól mentes te­jet kapnak. Á vitaminhiányt itt is pótol­juk. Egalizált tej itatása esetén egy borjú felnevelése során megközelítőleg 5 kg vajnak megfelelő zsírt nyerünk. , Igen jó eredménnyel pótolható a tej tejporral. A teljes tejet a borjak 15 — 20 napos korában kezdjük helyettesíteni a LAKTO keverékkel. A keveréket 1 :9 arányban hígítjuk és a borjaknak legfel­jebb 8 literes napi mennyiségben adagol­juk. Tejpor használata a borjúnevelést nagy mértékben leegyszerűsíti és füg­getleníti a külső éghajlati viszonyoktól. A borjúnevelés ezen módjának elterjedé­sét erősen befolyásolja a tejpor jelenlegi hiánya. A takarmányozáson kívül megfelelő figyelmet fordítsunk a borjak gondos ápolására. A szakszerűen vezetett tenyé­szetekben a borjakat a tehenektől elkü­lönítve istállózzák. A bornyút nyomban megszületése után a tiszta szalmával al­mozott egyedi boxban, az elletőistálló mellett berendezett külön helyiségben, az ún. profilaktóriumban helyezzük el. Száz tehén után kb. 40 m2 profilaktórium­­területet számítunk. Nagyon célszerű, ha a profilaktórium az ellető istállóval csak egy ablakon keresztül áll összeköttetés­ben, amelyen a föcstej tőgymelegen át­nyújtható. A föcstejes táplálás befejezé­sével a 10 — 14 napos borjak a tulajdon­képpeni borjúistállóba kerülnek. A bor­jaknak mintegy 20-25 %-a igényel külön egyéni boxot, viszont 75 — 80 %-a cso­portosan helyezhető el. Az egyedi boxok­­ban a profilaktóriumból való áthelyezés után, 2—3 hétig maradnak a borjak. Az­tán 2 hónapos korig 5 — 8, később 8 —Í0- es csoportokban istállózzuk őket. Különösen a tejitatás időszakában ügyeljünk a higiénia előírásainak betar­tására. A naponkénti almozásra mindig tartalékoljunk száraz, tiszta szalmát, ne­hogy az állatok a nyirkos alom miatt fel­fázzanak. A borjúistálló légtere száraz legyen, hőmérséklete télen 5-12 C° kö­zött mozogjon. A borjúistállóban nagyon veszélyes a huzat. A borjúistálló legyen világos, legelőnyösebb a felülről jövő vi­lágítás. A padozat ne legyen hideg. Leg­megfelelőbb az aszfalt vagy cementha­barcsba áztatott tégla. Fontos a vastag, mindig száraz, mély alomréteg. A borjú tartózkodjék minél többet a szabadban. A 10 — 14 napos borjút nyu­godtan kiengedhetjük egy-két órára a szabadba, csak a tűző napsütéstől, a nyir­kos hidegtől, sártól óvjuk őket. Igyekez­zünk nagy kifutókat létesíteni, lehetőleg azonban járassuk a borjakat. Hat hónapos borjú már 4 — 5 kilométert járhat. A le­gelő nem képes a borjú tápanyag-szük­ségletét teljes mértékben fedezni, ezért a féléves borjú etetéséről az istállóban kell gondoskodni. Bartha Béla okleveles gazda 1964. február 26. Köztudomású, hogy a nagyüzemekben, nagycsoportokban, de még a zárt háztáji udvarokban tartott szárnyasállatoknál is időnként fellángol a tollevés és ezt kö­vetően a kanibalizmus. Ez komoly terme­lés-kiesést jelenthet húsban, tojásban egyaránt. Igen sok helyen előfordult és hiába alkalmazták az ismert preventív védekezési eljárásokat, hiába adagolták a szintétikus vitaminokat, az eredmény nem volt kielégítő. A pecsenyekacsák nagyüzemekben ál­talában gyárilag előállított kacsatápot esznek. A gyáritápban a növekedéshez szükséges fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok elvileg bentfoglaltatnak. így lát­szólag nem tekinthető a baj okának sem a fehérje, sem a vitaminhiány. A zárt udvari tartás esetén már megint más a helyzet. Gyakorlatilag az a tényleges helyzet, hogy a kacsák előbb a tollat, végül egy­más húsát tépik és valósággal felfalják azt, amelyik a lábáról leesett. A pecse­nyekacsákat általában nagy területen, de legtöbb esetben nagykiterjedésü vízi­kifutón vagy halastavakon tartják. Tehát a zsúfoltságot nem lehet a baj okának tekinteni. Mi hát a baj előidézője? Az egyik kacsatelepünk vezetője a zöldnö­vényben lévő és semmi mással nem pó-Paradicsompalánták mesterséges megvilágítása Kísérletben tanulmányozták a paradi­csom hajtatása esetén szükséges mester­séges megvilágítással kapcsolatban: (1) a legmegfelelőbb fényforrást; (2) a meg­világítás optimális időtartamát; (3) de­rült időben szükséges-e többletmegvilá­gítás. Legmegfelelőbb fényforrásnak a meleg fényt adó fénycső és a magasnyo­mású higanygőzlámpa bizonyult, az utób­bi szerelése egyszerű és gyakorlatilag árnyékhatás nincs. A 16 és 12 órás meg­világítás egyenlő jó eredményt adott, a S órás megvilágítás során a növények enyhén, a 6 órás folyamán teljesen etio­­láltak voltak, a növekedés erősen lecsök­kent. (Bull. Hort.) tolható anyag hiányában kereste a baj okát. E megállapítását a megfigyelések, később pedig a gyakorlat igazolta. Azóta, az előnevelőkből kikerült 2—3 hetes ka­csák részére a táphoz apróra vágott zöld­lucernát adagolnak. Az a tapasztalat, hagy ha zöld lucernát vagy ennek hiányá­ban zsenge zöld füvet etetnek a kacsák­kal, akkor nem lép fel a kanibalizmus. A kacsák napi zöldlucerna fejadagja ka­csánként 4—5 dkg. Zsenge füféléből vala­mivel többet kell adagolni. A zöld lucer­nát és a zsenge füvet értelemszerűen finomra szecskázott vagy pépesített ál­lapotban kell a kacsák takarmányához keverni, lehetőleg a reggeli és déli etetési időszakban. Ugyancsak így kell eljárni a zárt udvarban tartott kacsák esetében is. A fenti módszer alkalmazásával a toll­evés nemcsak a kacsák, de a többi házi­­szárnyasok esetében is megakadályozha­tó. Téli időszakban zöld eleséget hidro­­póniák (vizikultúrák) segítségével nyer­hetünk. Szikora A. (Bp). Fagykárok megakadályozása melegágyakban az üvegfelületek külső öntözése által !A szabadföldön végzett esőztetö öntö­zés fagyvédő hatása üvegfelületeken is alkalmazható. Bár höleadás szempontjá­ból az üvegfelület kedvezőtlenebb, viszont előnyösebb a terület zártsága folytán. Így kevesebb vízzel megvédhető. A jég­réteg a fényt nem veszi el. Az üvegfelü­let fölé kislyukú dróthálót feszítenek, mely a jeget megtartja és ennek folytán súlya nem töri be az üveget. Az eljárás akkor alkalmazható, amikor a jég nap­közben már leolvad. A melegágyak kör­­alakú rendszerekbe helyezendök el, hogy az öntözőberendezések jól kihasználhatók legyenek. Nagy hőmérséklet-ingadozások idején is fagymentesen tarthatók a hi­degágyak ezzel az eljárással. (Technik im Gartenbau) Ukrán traktoros pótkocsi A Harkovi Natio­nal Ekonomy Coun­cil T—16 jelzésű kistraktoros pót­kocsik gyártását vezette be, melyek híre már az Ukrán SZSZK határain is túljutott, -ksz-

Next

/
Thumbnails
Contents