Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-26 / 17. szám

Befejeződet a szocialista munkabrigádok értekezlete (Befejezés az 1. oldalról) Joggal mutattak rá, hogy a munkához és az élethez való szocialista viszony nem választható el egymástól. Éle­tünk legfőbb tartalma és értelme az öntudatos, áldozatkész alkotómunka. Ez elsősorban az ifjúságra vonatko­zik. Egyesek a modern hősöket vala­miféle kisiklott, ingadozó és céltalan egyénekben látják, számukra érdek­telen, unalmas, elavult a céltudatos, munkás, tanulni vágyó ember. Pedig ez nagyon helytelen nézet. A fiatal­ságot aszerint kell megítélni, hogyan készül fel feladataira. Szocialista je­lenünk eszményképe az az ember, aki szakmailag és erkölcsileg felkészül az életre, felkészült az áldozatokra, kemény harcra. Ilyen emberek nőnek fel a szocialista munkabrigádokban. De annál kirívóbban ütköznek sze­münkbe a régi erkölcs maradványai, a közömbösség, tétlenség, élősdiség, önzés és a bűnözés. Bár az utóbbi időben csökken a bűncselekmények száma, másfelől azonban gyakran va­gyunk tanúi botrányoknak, szándékos testi sértéseknek, verekedéseknek, rablótámadásoknak, stb. Ellenezzük a meddő moralizálást. A szocialista tár­sadalom nem erénycsőszök vagy asz­kéták egyesülete. Semmi emberi sem idegen előttünk, de annál idegenebb életünktől minden embertelenség az emberek kölcsönös viszonyában... A Egy „nem létező ország“ kitűnő gyártmánya Egy londoni napilap, a Tribune leg­utóbb közölte, hogy a Washingtoni Fehér Házban Johnson elnök reziden­ciájában működik egy T 51 típusú távírógép, amelyet tudvalevőleg az NDK-ban gyártanak. — Az US^A és a többi NATO állam nem létezőnek te­kinti a Német Demokratikus Köztár­saságot. Létezik, vagy nem létezik, fontos, hogy világszínvonalon álló gé­peket gyárt. Tizenöt király egy országban Mint a párizsi lapok közük, Zogu albán exkirály fia egy párizsi temp­lomban I. Leka néven királlyá koro­náztatta magát. A szertartás után az ifjú „uralkodó“ kedves mamája Áppo­­nyi Geraldine grófnő kíséretében Spa­nyolországba utazott, ahol Franco, a bukott uralkodók istápolója fényes palotát bocsátott rendelkezésére. Az űj „uralkodó" már a 15-ik trón nél­küli államfő, aki Franco védőszárnyai alatt várja a jobb időket. dolgozók mélységes megvetéssel vi­seltetnek efféle jelenségekkel szem­ben, de leggyakrabban megelégszenek a felháborodással és legfeljebb azt kérdik, mit Csinálnak a biztonsági szervek. Az ilyen társadalomellenes jelenségekkel mindenütt, a gyárak­ban, a szövetkezetekben és gazdasá­gokon a legélesebben szembe kell fordulnunk és e tekintetben éppen a szocialista brigádok tagjainak kellene példát mutatniuk. A legfontosabb a bűnözést megelőzni és nem engedni, hogy az ember rossz útra térjen-. Po­zitív értelemben kell hatniuk rá a társadalmi szervezetnek, szocialista brigádoknak, az egész társadalom­nak ...“ Lenárt elvtárs beszéde végén fel­olvasta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságánhk a kon­ferenciához intézett üdvözlő levelét. A vita folyamán a konferencián öt­­venhatan szólaltak fel, de még 283 küldött kért szót. Időhiány miatt azon­ban írásban nyújtották be hozzászó­lásukat. A résztvevők között az az általános nézet alakult ki, hogy ta­nácskozásuk hatékonyan hozzájárult a XII. kongresszus határozatainak meg­valósulásához, a szocialista munka­­brigádmozgalom további fellendítésé­hez. „Ma jobban, mint tegnap, holnap jobban, mint ma!“ Ez az elkövetkező időszak jelszava. Záróbeszédében Zupka elvtárs, a KSZT elnöke kiemelte, hogy a CSKP januári ülése, Lénárt elvtárs beszéde az értekezleten kijelölték az idei ál­lami népgazdaságfejlesztésí terv tel­jesítésének útját. „Hallottunk jogos bírálatokat Is. Sok a szocialista mun­kaversenyek fellendítését gátló admi­nisztráció, felesleges mutatőszám. A formalizmus, a bürbkrácia gyakran el­fojtja az emberek kezdeményezési kedvét. A FSZM a kormánnyal együtt intézkedéseket készít elő e visszássá­gok mielőbbi megszüntetésére ...“ A továbbiakban Zupka elvtárs hang­súlyozta, hogy a szakszervezetek, a CSISZ, a gazdasági vezetés javítson a versenyek megszervezésének jelenlegi rendszerén és irányításán. „Tegyetek meg mindent annak ér­dekében — fejezte be beszédét Zupka elvtárs, — hogy az országos konfe­rencián szerzett tapasztalatok a moz­galom további fellendülését eredmé­nyezze és új sikerekkel méltóan ün­nepelhessük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés és Cseszlovákia felszabadu­lásának 20. évfordulóját.“ Zárszámadások idején Ugyancsak megnőtt a forga­lom a különböző üzletekben. Elő­fordult, hogy a nagy kereslet so­rán egyes árucikk­ből, mint például kerékpárokból is hiány volt. Fölvé­telünk egy lévai üzlet előtt készült, ahová megjött az utánpótlás, tehát a szövetkezet dolgo­zói újra válogat­hatnak a „kerék­­párerdóben". Az egyén és a társadalom Kedvező feltételek a foglalkozás melletti tanuláshoz. Munkakönnyítésben és anyagi hozzájáru­lásban részesülnek a tanulók Mezőgazdaságunkban egyre több szakemberre van szükség. A közép­iskolák és a főiskolák ezt a szükség­letet a rendes tanítás keretén belül nem tudják kielégíteni. Ezért évről évre, mind több olyan mezőgazdasági dolgozó jelentkezik a közép- és fő­iskolákra, akik foglalkozásuk félbe­szakítása nélkül szereznek nagyobb szakképzettséget. A foglalkozás melletti tanulás sok­kal nagyobb követelményeket támaszt a tanulóval szemben, mint a rendes tanulás. A tanulóknak a tanulás mel­lett munkafeladataikat Is teljesíteniük kell. Társadalmunk ezért messzeme­nően támogatja a foglalkozásuk mel­lett tanuló dolgozókat, hogy anyagi hozzájárulással és a munkában nyúj­tott könnyítéssel a lehető legkedve­zőbb feltételeket biztosítsa számukra. A mezőgazdasági és erdészeti mű­szaki középiskolákban a foglalkozá­suk mellett tanuló dolgozóknak az üzemek a következő előnyöket bizto­sítják: 1. hetenként 4 órai fizetett szabad­ság: 2. minden iskolaévben egyheti sza­badság a vizsgák elvégzésére; 3. 5 heti fizetés nélküli szabadság az érettségi vizsgára, ha az szakmai munkát is kíván, amennyiben pedig erre nincs szükség, akkor 2 heti fize­tés nélküli szabadság; 4. további fizetés nélküli szabadság az egésznapos vagy az Internátusi tan­folyamok látogatására, illetve az össz­pontosításra, ha az kötelező része a tanulásnak. A mezőgazdasági és erdészeti fő­iskolákon foglalkozásuk mellett tanu­lók a következő kedvezményekben részesülnek: 1. minden iskolaévben 24 napi fize­tett szaba.ság tanulásra, konzultá­ciókra és laboratóriumi gyakorlatra; 2. minden vizsga alkalmából 2 napi fizetett szabadság; 3. az iskolaév folyamán egy heti fizetett szabadság a rövid Időtartamú internátusi tanfolyamok látogatására; 4. 16 heti fizetés nélküli szabadság a tanulás utolsó évében, avagy azt követően az államvizsga elvégzésére. A foglalkozás melletti tanulás a tanulótól nagy kitartást és áldozat­­vállalást követel meg, sok Idejét igénybe veszi, egyszersmind anyagi =■ téren is érinti, amikor hosszabb idő­tartamú fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Társadalmunk ezért a fog­lalkozásuk mellett tanulóknak a mun­kakönnyítésen kívül anyagi támoga­tást is nyújt tanulmányi járulék for­májában. A mezőgazdasági és erdé­szeti műszaki középiskolákon foglal­kozásuk mellett tanuló, nős és gyer­mekek ellátásáról gondoskodó dolgo­zók heti 340 korona, nős, de gyer­mektelen dolgozók heti 275 korona, a nőtlen dolgozók pedig heti 170 korona tanulmányi járulékot kapnak fizetés nélküli szabadságuk időtarta­mára. A főiskolákon továbbtanuló nőtlen dolgozók fizetés nélküli tanul­mányi szabadságuk idején havi 600 korona, a nős dolgozók havi 900 ko­rona járulékot kapnak. A foglalkozásuk mellett tanuló dol­gozók a vasutakon és az autóbusz­­vonalakon ugyanolyan utazási ked­vezményt élveznek, mint a rendes tanulók. Milyen munkakönnyítésben és anya­gi hozzájárulásban részesülnek az egységes földműves szövetkezetek tagjai? Az egységes földműves szövetkeze­tek a foglalkozásuk mellett tanuló tagjaiknak ugyanolyan munkaköny­­nyítést nyújtanak, mint amilyent az üzemi dolgozók kapnak. A mezőgazdasági és erdészeti mű­szaki középiskolákban foglalkozásuk mellett tanuló egységes földműves szövetkezeti tagoknak fizetés nélküli szabadságuk idején a járási nemzeti bizottság olyan összegű tanulmányi járulékot nyújt, hogy a szövetkezet­től kapott munkajutalmazással együtt nős és gyermekek eltartásáról gon­doskodó dolgozóknál ne haladja meg a heti 340 koronát, nős, a gyermek­telen dolgozóknál a heti 275 koronát, nőtleneknél pedig a heti 170 koronát. A főiskolán továbbtanuló nőtlen szö­vetkezeti tagok havi tanulmányi járu­léka a szövetkezettől kapott munka­jutalmazással együtt nem lépheti túl a havi 600 koronát, nős Szövetkezeti tagoknál pedig a havi 900 koronát. A foglalkozás melletti tanulás nem­csak a tanulók Ugye, hanem az egész társadalom érdeke. A társadalom egy­re kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy azok a mezőgazdasági dolgozók, akiknek a múltban nem volt lehető­ségük a tanulásra, most foglalkozásuk félbeszakítása nélkül közép- és fő­iskolai képzettséget nyerhessenek, s tudásukkal hozzájáruljanak a me­zőgazdasági feladatok teljesítéséhez. Ennek érdekében az egységes föld­­müvesszövetkezetek, állami gazdasá­gok és más mezőgazdasági munka­helyek válasszák ki a foglalkozás melletti tanulásra tehetséges dolgo­zóikat és eredményes tanulásukhoz teremtsék mea a kedvező feltételeket. Hazánkban javult a népesedés helyzete 0 Idegenforgalmunk eredményei. A Csehszlovák Utazási Iroda — a Ce­­dok — jelenleg' 500 külföldi vállalat­tal tart fenn kapcsolatokat. Lakást és ellátást biztosít a kapitalista és szo­cialista országokból hozzánk látogató turisták részére, akiket képzett ide­genvezetők kalauzolnak hazánkban. Tavaly köztársaságunkat a Cedok közvetítésével 268 849 külföldi láto­gatta meg valamennyi világrész 55 országából; a legtöbb ezek közül az NDK-ból, Magyarországból és Len­gyelországból érkezett. A nyugati or­szágokból több mint 15 000 érkezett Ausztriából, mintegy 10 200 Francia­­országból, 6100 az Egyesült Államok­ból. Tavaly a Cedok segítségével 102 703 polgárunk 19 európai, amerikai, ázsiai és afrikai országba utazott. A válla­lat ez évre több mint 300 000 külföldi beutazását készíti elő. * * * ® A Csehszlovák bizsutéria — ipar az idén az ozakai (Japán), a tripoliszi (Líbia) és a lipcsei nemzetközi vásá­ron állítja ki gyártmányainak válasz­tékát. Á Jablonex-vállalat dolgozói már el is küldték a fémből és üvegből készült mintakollekciókat. * * * @ Több gép a tavaszi mezőgazda­sági munkákra. A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek gépállománya tavaszra szép számmal gyarapodik. A tavaszi munkák elvég­zésére tervbe vett 882 traktor közül 230 lesz lánctalpas és a vetőgépek száma 97-tel lesz nagyobb mint ta­valy. Tizeneggyel szaporodik az egy­­csírájú répamagot vető gépek száma és az új gépek mellett a régebbi gé­peket is korszerűsítették. (CTK) — Tavaly — az előző évhez viszonyítva — valamivel javult ha­zánkban a népesedési helyzet. Ez főként a születések számának növe­kedésében és a vesztések számának csökkenésében nyilvánult meg. Hazánkban tavaly 235 871 gyermek született, ebből 148 748 a cseh kerü­letekben, s 87 123 Szlovákiában. A vesztések száma tavaly 99 631-re csökkent, az utóbbi 5 év alatt a leg­alacsonyabb szintet érte el. Csehszlováklóban tavaly 132 907 személy halt meg. Ez ugyan kevesebb, mint az előző évben, amikor influen­zajárvány dúlt nálunk, de mégis meg­haladja az 1955 óta eltelt éyek halá­lozási átlagát. (Az 1957-es év kivéte­lével.) A lakosság természetes szaporula­ta — négy év után — Ismét megha­ladta a százezer főt. Hazánkban tavaly 110 668 házassá­got kötöttek, 1957 óta a legtöbbet. Ugyanakkor azonban továbbra is nö­vekszik a válások száma. Első ízben haladta meg a 17 000-et. Ä közös étkeztetés problémái a falvakon 1964. február 26. A szövetkezetesek most értékelik a múlt évi gazdasági eredményeket és a politikai-szervezési feladatok telje­sítését. Az eddigi tapasztalatok és az elért eredmények alapján kidolgozzák a szövetkezetek idei terveit. Az évi termelési-pénzügyi tervek szerves ré­szét kellene alkotnia mindenütt azok­nak az intézkedéseknek Is, amelyek arra irányulnak, hogy szüntelenül ja­vítsák a szövetkezeti tagok és dolgo­zók munkakörülményeit és szociális helyzetét. Ha azonban beletekintünk a szövetkezetek gazdálkodásának ne­gyedévi elemzéseibe, amelyeket a já­rási termelési igazgatóságok dolgoz­nak ki, nehezen találnánk bennük akárcsak egyetlen említést is a szo­ciális berendezésekről, semmit nem tudunk meg belőlük a községekben olyan szükséges szolgáltatásokról, amilyenek a bölcsődék, óvodák, a szövetkezetesek közös étkeztetésének megszervezése stb. Az évi termelési-pénzügyi tervben gondolni kell az emberre is. A terv nem szorítkozhat csupán a gazdálko­dással kapcsolatos adatokra. Szem előtt kell tartani a szövetkezetben dolgozó emberekről, illetve az azokról való gondoskodást, akiket az idén vagy az elkövetkező években akarunk megnyerni a mezőgazdaságban vég­zendő munkára. A szövetkezeti dolgozók közös ét­keztetése fontos tényező abban a te­kintetben is, hogy a falusi életmód közelebb kerüljön a városi életmód színvonalához. Milyen eredményeket értünk el ezen a téren és mely prob­lémák várnak sürgős megoldásra a további kedvező fejlődés érdekében? A mezőgazdaságban a közös étkez­tetésről a fogyasztási szövetkezetek gondoskodnak. Adataik szerint 1963- ban az előző évhez viszonyítva a nyu­gat-szlovákiai kerületben 77 száza­lékkal, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 33,8 százalékkal növekedett azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek bevezették a közös étkez­tetést. Szlovákiai átlagban az emelke­dés összesen 24,5 százalék. A múlt évben a fogyasztási szövetkezetek étkeztetési szolgáltatását a nyugat­szlovákiai kérÜletben a szövetkezetek 30,1 százaléka, a közép-szlovákiai ke­rületben 16,3 százaléké, a kelet-szlo­vákiai kerületben 11,3 százaléka vette igénybe. Szlovákiában a szövetkezetek Í9,7 százalékában vettek részt a tagok a közös étkeztetésben. Az említett adatok egyértelműen a fejlődés növekvő irányzatát mutatják. Meglepő azonban, hogy éppen a nyu­gat-szlovákiai kerületben legalacso­nyabb a növekedés üteme, jóllehet a legtöbb szövetkezet itt veszi igénybe az étkeztetési szolgáltatást. A közös étkezés lehetőségét kihasz­náló szövetkezetek száma és új szö­vetkezetek bekapcsolódása a szövet­kezeti alapokból juttatott hozzájáru­lástól függ. Enélkül a szövetkezetesek nem veszik tömeges mértékben igény­be a Jednota étkeztetési szolgáltatá­sát, mert ez elég drága (1963-ban egyszeri étkezés a nyitrai járásban átlagosan 6,95 koronába került, a szlo­vákiai átlag pedig 5,75 korona volt). A tapasztalatok szerint a közös ét­keztetést azok a szövetkezetek támo­gathatják anyagilag, amelyekben a munkaegység értéke legalább 15 ko­rona. A nyitrai járásban ezt a gazda­sági színvonalat 1962-ben 16 szövet­kezet érte el, 1963-ban a munkaegy­ség tervezett értéke szerint 46 szö­vetkezet éri el. A Jednota l>963iban az aratás folya­mán számos szövetkezetben gondos­kodott az étkeztetésről, azonban eb­ben nagyon kevés szövetkezeti tag vett részt lakhelyén. Főként brigádo­­sok, s a más szövetkezetekből, állami gazdaságokból és gépállomásokról jött kombájnosok és traktorosok étkeztek a közös éttermekben. Ámbár a fogyasztási szövetkezetek kimutatása szerint szlovákiai átlag­ban a szövetkezetek 19,7 százalékában biztosítják a közös étkeztetést, a va­lóságban csak kis számú szövetkezeti tag veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Könnyen kiszámítható, mily nagy idő- és anyagi veszteséget jelent a szövetkezetes család számára az ott­honi főzés. Ez a szövetkezet irányí­tása és munkaszervezése szempont­jából a közösségnek is nehézségeket okoz. Nézzük ezt a tények tükrében. Szlovákiában a szövetkezetek 244 ezer 864 állandó dolgozója közül 41 százalék nő. Az eddigi életmód arra kényszeríti őket, hogy a családban ellássák a házi munkák legnagyobb részét. A statisztika kimutatja, hogy a táplálék elkészítése naponta több mint három órára leköti a nőket. Ha számításba vesszük, hogy a szezon­munkák idején a mezőgazdaságban napi 10—12 órai munkára is szükség van, akkor ez a probléma még sürge­tőbben vetődik fel. A szövetkezet női dolgozója két lehetőség között vá­laszthat: vagy dolgozik és az otthoni munkát ezen felül végzi el, esetleg az utóbbit elhanyagolja, vagy pedig, ha ezt megengedheti magának, egysze­rűen nem megy munkába, esetleg csak néha dolgozik a szövetkezetben. Mindenki beláthatja, hogy mindkét eset szöges ellentétben áll a szocia­lista gondolkodásmóddal és nem egyeztethető össze a vidék szocializá­lására irányuló elképzeléseinkkel. A férfiaknál szintén nagy idővesz­teségekbe kerül és emellett szervezési nehézségeket is okoz, ha a dolgozók a munkából hazajárnak ebédre. Ebéd­szünet után emiatt késedelmes és nem egységes a munka megkezdése. Sok időpazarlást jelent ez kiváltképpen akkor, amikor, mint mondani szokták, minden perc drága. A mezőgazdaságban a munkaerők állandósításának fontos tényezője a falvakon a szolgáltatások fejlesztése és ennek keretében a nők mentesítése a konyhai munkáknak legalább egy része alól. Az pedig közismert, hogy a megfelelő számú állandó dolgozó biztosítása egyike a mezőgazdasági termelés legfontosabb kérdéseinek. (R. NjJ közös érdeke

Next

/
Thumbnails
Contents