Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-26 / 17. szám

A MEZOGAZDASAGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1964. február 26. Ära: 40 fillér XIV. évfolyam, 17. szám. 1948 Február tanulságai A szocialista mun<■ kabrigádok prágai országos konferen­ciáján Jozef Hla­­vicka, a KSZT tit­kára által felolva­sott határozati ja­vaslatot a küldöt­tek élénk tetszés­nyilvánítással fo­gadták el. böl született és amelyet a munkás­­osztály szervezett élcsapata vezetett, a februári napokban legyőzhetetlen­­nek bizonyult. Ennek az egységes erő­nek könyörtelen csapásai alatt szen­vedett kudarcot a reakciós intrikusok puccskísérlete, amellyel restaurálni akarták a háború előtti burzsoá álla­mot. Ez az erő változtatta át az 1945-ben kivívott demokratikus for­radalmat szocialista forradalommá. A februári győzelem volt hazánkban a nép eddigi legnagyobb és a jövőt meghatározó történelmi győzelme, mellyel szélesre tárta a kaput egy fényes távlatokkal bíztató út, a szo­cialista társadalom építésének útja előtt. , A februári győzelem alapozta meg az egyetlen helyes és az ország biz­tonságának szemszögéből egyedül járható külpolitikai orientációt, a Szovjetunióval kötött örökké tartó szövetséget. A reakció belső restau­rációja nem valósulhatott volna meg ugyanis másképpen, csak árulással a Szovjetunióval szemben és szolgai le­csatlakozással a nyugati burzsoáziá­hoz, ahhoz a burzsoáziához, amely Münchenben egyik sírásója volt a , Csehszlovák Köztársaságnak. 1948 februárjában a nép vette át a i hatalmat. A hatalomátvétel pedig le- ] hetővé tette a Párt által körvonala- ] zott építési tervek megvalósításának . megkezdését. Hozzáláthattunk Szlo­­vákia alapvető problémájának meg- ; oldásához, Szlovákia iparosításához. Iparunk fejlesztésének eredményei, 1 kulturális előrehaladásunk, viszo- 1 nyaink demokratizálódása, a földkér- 1 dés szocialista megoldása, egyszóval a szocializmus felé való haladás min­den eddig elért sikere a februári át­törés győzelmében gyökerezik. A februári győzelem olyan hagyo­mány, amely további munkánkban iránytűként mutatja az utat, melyen tétovázás nélkül, megfontolva halad­hatunk. Erre a megfontoltságra és követke­zetességre minden időben, de különö­sen most, múlhatatlan szükség van. Átmeneti gazdasági nehézségeink le- 1 győzésére vett irány megköveteli a ■ megfontoltságot, a hibaforrások ala- ; pos elemzését. Ezt országos méretben Pártunk már elvégezte. Most rajtunk a sor, a munkahelyek dolgozóin, hogy ugyanezt a munkát az üzemek­ben, a gazdaságokban végrehajtsuk. A kitűzött feladatok és az új mód­szerek csak akkor vezethetnek si­kerre, ha minden dolgozó a maga he­lyén és a maga lehetőségei szerint harcos felfogásban Iát hozzá megva­lósításukhoz a februári harcos hagyo­mányok szellemében. Foto: CTK Befejeződött a szocialista munkabrigádok értekezlete A jelszó: Ma jobban, mint tegnap, holnap jobban, mint ma! Ha visszafelé forgatjuk 1948 feb­ruárjának történetét, gondolatok és tanulságok formálódnak ki előttünk. Mindenek felett azonban azt a marxi gondolatot látjuk igazolódni, hogy nem a királyok és vezérek, hanem egyedül a nép, annak túlnyomó több­sége, a kétkezi dolgozók a történelem formálói, saját sorsuknak kovácsolói. Azt hisszük, felesleges az esemé­nyek részletes taglalása, azok már ismertek mindenki előtt. De nem lesz fölösleges érzékeltetni azt a feszült­séget, mely hazánkat és népünk tár­sadalmi életét abban az időben jelle­mezte, rámutatni azokra az erőkre, melyek a döntő februári napokban egymással szemben álltak és azokat a célokat, amelyeknek megvalósításá­ért ezek az erők síkraszálltak. Az egyik oldalon ott találjuk a cseh és szlovák burzsoáziát, a gyárak, a bankok és nagybirtokosok képviselőit, akik a felújított csehszlovák államban sem akartak lemondani az első köz­társaságban élvezett előjogaikról, a nemzeti jövedelem részükre kedvező elosztásáról, a kizsákmányolás „sza­badságáról“ és részükre hasznos nyu­gati külpolitikai orientációról. Szá­mukra nem a köztársaság és népének sorsa-jövője határozta meg a cse­lekvés irányát, hanem tisztán és fél­­remagyarázhatatlanul a legnyíltabb osztályérdek. Az új köztársaságba át akarták menteni a bukott és levitézlett múl­tat, mely a legsötétebb infernóba, az állam és a nemzeti pusztulás szaka­dékéba, a fasizmus igájába sodorta az országot és népét. Fura, de mégis érdekeiknél fogva logikusan egybe­tartozó klikk volt ez a front. A nagy­burzsoázia és a földbirtokosok mel­lett helyet foglaltak benne a minden rendszert, a fasizmust is engedelme­sen kiszolgáló államapparátus, termé­szetesen nem saját személyükben, hanem az alibisták, a látszat-ellen­állók és a kétkulacsos politikusok Benes, Lausmann, Letrich, Kvetko és hasonszőrű társaik által képviselve. A reakciónak ilyen egységes frontja ellen 1948 februárjában szerveződött meg először egységesen és fordult szembe teljes erejével a köztársaság dolgozó népe, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezetésével. Annak a pártnak a vezetésével, amelyben a nép sohasem csalódott, mely megala­kulásától kezdve a dolgozó emberek életérdekeiért küzdött, amely egy szocialista társadalmi rendszerű köz­társaság megteremtését tűzte ki cél­jául. Ez az egység, amely a dolgozó em­berek közös érdekeinek felismerésé-Prágában a kongresszusi palotában 1964. február 21-től február 23-ig folyt le a szocialista munkabrigádok országos konferenciája. Több mint 1600 küldött gyűlt össze, hogy 100 000, a cím viselésére már jogosult és még versenyző kollektíva nevében megtárgyalják mozgalmuk problémáit, a fej­lődés további útját. Ez a mozgalom az 1961-ben megtartott első értekez­let óta nagy utat tett meg. Tagjainak száma majdnem négyszeresére emel­kedett. A szocialista munkabrigádokban tömörülő 1,200 000 dolgozó a leg­jobb, legtapasztaltabb képviselőit, a szocialista munka hőseit, kitüntetések és érdemrendek viselőit küldte Prágába. csak az anyagi termelésben lehet nép­szerűsíteni. Ha gyorsabban akarjuk építeni a szocializmust, az emberek gondolkozásmódját is korszerűsíteni kell. A párt- és a kormányküldöttség ne­vében Jozef Lenárt miniszterelnök tartott fontos beszédet. „Célunk —' mondotta, — hogy az egész közéletben megnyilvánuljon a szocialista munkabrigádok hatása. (Folytatás a 2. oldalon) Az ünnepélyes megnyitáson a párt­ós kormányküldöttség élén megjelent Antonín Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk, Jaromír Dolansky, Zdenek Fierlinger, Jíri Hendrych, Drahomír Kolder és Otakár Simúnek elvtársak. A tárgysorozat jóváhagyása után a főbeszámolót Frantisek Zupka elvtárs, a FSZM elnöke tartotta. Elmondta többek közt, hogy az elmúlt évben dolgozóink sokat tettek az állami tervfeladatok teljesítéséért. Az 1964. évre szóló népgazdasági terv teljesí­tésével megteremtjük a harmonikus továbbfejlődés előfeltételeit. A Köz­ponti Bizottság januári plénuma rá­mutatott arra, hogy mindenekelőtt a A kelet-szlovákiai kerület az EFSZ-ek kongresszusa előtt A kelet-szlovákiai kerület szö­­vetkezetesei lázasan készülnek a VI. kongresszusra. A kerületben jelenleg 795 szövetkezet van, ame­lyek 106 delegátust küldenek Prá­gába. A szövetkezetesek a hosszú téli hónapokat mindenekelőtt az elmúlt évi munka tapasztalatainak értéke­lésére használták fel. Sok szövet­kezet új teljesítménynormákat ál­lapít meg. A bardejovi járásban már 96 szövetkezetben kidolgozták az új teljesítménynormákat, s a munkaegység-szükségletet 186 400- zal csökkentették. Ez a mennyiség körülbelül 6 °/o-a a munkaegység teljes összegének, ami — tekintet­be véve a szövetkezetekbe kerülő új gépeket — kevés. Több járásban, így például a rozsnyóiban, a humennéiben, a bardejoviban és a presoviban nem fordítanak kellő figyelmet az el­sődleges nyilvántartásra, ami pedig a szövetkezetek egész évi munká­jának elemzéséhez s az idei terve­zésnél nélkülözhetetlen. Az évi termelési-pénzügyi tervek kidol­gozására sem fordítanak olyan fi­gyelmet, amilyent az megkövetel, s azt eddig mindössze 34 szövet­kezetben tárgyalták meg és hagy­ták jóvá. A közelgő járási szövetkezeti konferenciák valószínűleg ösztö­kélni fogják a felelős mezőgazda­­sági dolgozókat, hogy a szövet­kezetek minél előbb dolgozzák ki az évi termelési-pénzügyi terve­ket. Ján Zahoran mérnök, a kerületi nemzeti bizottság helyettes veze­tője a sajtóértekezleten azt mon­dotta, hogy a kerületben a legtöb­bet a rétek és a legelők hozamától várják, s ha a termést hektáron­ként átlagosan legalább 5 q-val növelnék, az összesen 100 000 ton­na száraztakarmányt jelentene. A kerületben felújítják a „magas terméshozamok mesterei“ mozgal­mat, főleg, ami a burgonya, cu­korrépa és más mezőgazdasági termények termelését illeti. A ke­rületben még mindig alkatrész­­hiány mutatkozik. E téren a helyi gazdálkodási ipar és a közüzemi vállalatoktól várnak segítséget, amelyek vállalták, hogy egyes al­katrészeket elkészítenek. (P-Ä) A magyar népgazdaság továbbfejlesztéséért A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a napokban szá­mos fontos határozatot hozott a nép­gazdaság továbbfejlesztése érdekében. Az építőipar munkájáról szóló hatá­rozat rámutat arra, hogy a második ötéves terv három évében jelentős ipari objektumok százai létesültek. Üzembe helyeztek olyan vállalatokat, mint a Dunai Cement- és Mészmű, az Oroszláni Hőerőmű, a Tiszai Vegyi­kombinát stb. 1960 és 1963 között 173 ezer új lakás, 1930 általános és 370 középiskolai tanterem épült. Most a követelmények a vezetés magasabb színvonalát, szervezettebb felkészült­ségét, fegyelmezettebb munkát és a műszaki fejlesztés gyorsítását igény­lik. Ezért több intézkedést foganato­sítanak, hogy az építőipar technikai alapjának korszerűsítésével, valamint a munka jobb megszervezésével érje el a munkatermelékenység lényeges növelését, s az építőipari kivitelezés mielőbb szerelőjellegű tevékenységgé váljék. A mezőgazdaságra vonatkozó hatá­rozat az ötéves terv szempontjából döntőnek minősíti az idei évet. A me­zőgazdasági termelésnek az idén 1—5 százalékkal, a felvásárlásnak 7,4 szá­zalékkal kell nagyobbodnia. A fej­lesztés alapja a növénytermesztés, elsősorban a gabonatermesztés növe­lése. Az MSZMP Központi Bizottsága a felsorolt kérdésekkel kapcsolatban több intézkedést hozott. A szociálist mezőgazdaságért munkatermelékenység növelését, a takarékoskodást, az alapeszközök ki­használását és a gyártmányok jó mi­nőségét kell szem előtt tartanunk. Zupka elvtárs megemlítette azon­kívül, hogy népgazdaságunk külön­böző szakaszain már több mint 1 mil­lió 200 000 dolgozó kapcsolódott be a szocialista 'munkabrigádok mozgal­mába. Ma már 101580 kollektíva áll versenyben, s ezek közül 31000 már viselője is a büszke címnek. Beszélt továbbá arról, hogy „a munkához való szocialista viszonyért“ mozgalom to­vábbfejlesztésének minden szakaszon megvannak a lehetőségei. Helytelenek azok a nézetek, hogy e mozgalmat # Megnyílt az Afrikai Egységszer­vezet külügyminiszteri értekezlete. Több mint 30 független afrikai ország küldötteinek részvételével Laposban megkezdődött az Afrikai Egységszer­vezet külügyminiszteri értekezlete. Az értekezlet napirendjén a Délafrikai Köztársaság faji megkülönböztető politikája elleni harc kérdései és a gyarmati rendszer felszámolásának problémái szerepelnek G Kormányválság Ausztriában. Gorbach kancellár kedden benyújtot­ta lemondását Schärf köztársasági elnöknek. A kormányválságot részben az Osztrák Néppártban felszínre tört nézeteltérések okozták. G Makariosz a Biztonsági Tanács gyors intézkedését követeli. Mint is­meretes U Thant ENSZ-főtitkár az elmúlt napokban lázas diplomáciai erőfeszítéseket tett a ciprusi kérdés rendezésére. Több ízben tárgyalt az érdekelt országok képviselőivel, főleg Kiprianu ciprusi külügyminiszterrel. Miközben a világszervezet fórumán igyekeznek tárgyalások útján ren­dezni a kérdést, a földközi-tengeri szigetországban aránylag nyugalom uralkodik. Makariosz érsek egyik rá­diónyilatkozatában hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanácsnak nem szabad egyik napról a másikra halogatnia a ciprusi ügy rendezését. 0 KGST-ülés Moszkvában. Otakar Simúnek miniszterelnök-helyettes ve­zetésével Moszkvába érkezett Cseh­szlovákia küldöttsége, amely részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának moszkvai értekezletén. Az albán hivatalok hallatlan eljárása Mint az Izvesztija című szovjet napilap közli, a Szovjetunió külügy­minisztériuma tiltakozó jegyzéket küldött az Albán Népköztársaságnak az albán hivatalok eljárása ellen, amelyre nincs példa a diplomácia történelmében. Az albán hivatalok ugyanis február 20-án a rendőrség közreműködésével lefoglalták a tira­nai szovjet nagykövetség épületét és elkobozták az ottlévő értékeket, ame­lyek a szovjet diplomáciai személyzet Tiranából történt visszahívása óta érintetlen volt. A lap „Felháborító lépés“ címmel kommentálja az eseményt és meg­állapítja, hogy ez az ellenséges lépés a Szovjetunió elleni provokációs so­rozatok egyik láncszeme és előre ki­tervelt módon történt. Ugyanis ami­kor a szovjet diplomáciai személyzet eltávozott Tiranából, megegyezés jött létre, hogy mindkét fél háromtagú műszaki bizottságot hagy meg a két fővárosban az ottlévő értékek védel­mére. Amíg a szovjet fél szigorúan betartotta az egyezményt, az albánok különböző nehézségeket gördítettek a szovjet bizottság tevékenysége elé, a nagykövetség épületétől több ízben megvonták a villanyszolgáltatást, a vizet stb. Mindezt betetőzve ez év január 30-án az albán külügyminisz­térium ultimátumot intézett a szov­jet kormányhoz, amelyben követelte, hogy ürítsék ki a tiranai szovjet nagykövetség épületét, mert az albán hivataloknak szüksége van rá. Ez év február 20-án pedig az albán hivata­lok mindenféle bejelentés nélkül le­foglalták az épületet és elkobozták a Szovjetunió vagyonát képező értéke­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents