Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-19 / 15. szám

^Levelezőink írják a zárszámadásokról^ Vi>­Jó gazdaként... Gondosan letakarított gyalogjárón megyünk a nagygéresi szövetkezet irodája felé. Az úttesten trágyával megrakott pótkocsit vontat a traktor. A tágas irodában űrlapok, számada­tok fölé hajolva találom az elnököt, agronómust, zootechnikust. A másik helyiségben a csoportvezetők és a könyvelő vitatják, egyeztetik a szám­vetést. Nem könnyű egy 1200 hektáros gazdaság zárszámadását elkészíteni, — Nálunk a felkészülés nemcsak pénzügyeink rendezéséből áll — mondja Demeter Sándor elnök, — en­nél sokkal több. Mondhatnám a leg­nagyobb gazdasági-politikai feladat. Ez a kiindulópontja közös gazdasá­gunk továbbfejlesztésének. Nagygéresen nemcsak év végi mér­leget készítenek, hanem összegezik a múlt év gazdálkodásának főbb ta­pasztalatait is. A komplexbrigádok, a munkacsoportok jól vagy rosszul végzett munkája, a családi megmű­velésre kiosztott kapásnövények idő­beni és minőségi elvégzése is szóba­­esik. Az egyes vezetőségi tagok mun­kája, a gazdálkodás módja, a közös vagyon gyarapítása, az anyagi ösz­tönzés különböző formáinak alkalma­zása felett is bírálatot mondanak. Teszik ezt azért, hogy a tagság jó gazdaként mérje fel a tapasztalatokat és levonja belőle a következtetést. Bőven volt értékelnivalója a közgyű­lésnek. A közös vagyon védelme és a munkafegyelem terén is akad még tennivaló. A termelési költségek szintje egyik gyenge pontja a gazdál­kodásnak. A marhahús, a tejtermelés költségei túlhaladják a járási átlagot. Legfőbb oka ennek, hogy a takar­mánytermesztés alacsony szinten mo­zog. Az új technológiát még nem minden dolgozó tette magáévá a ta­karmánykészítésnél. A gépi fejést is csak egy istállóban alkalmazzák. A növénytermesztésben nem érték el a tervezett hozamokat. Az idejében kiegyelt, megkapált cukorrépa, kukorica, a szárazság el­lenére jobban fizetett, mint azok a parcellák, amelyeken a művelést gon­datlanul végezték el. A géresiek szó­­kimondóak. Nem takargatják az eh­hez hasonló hibákat, melyek kihatás­sal voltak a múlt évi terméseredmé­nyekre. Mindamellett jó terméshozamokkal is dicsekedhetnek. Jól fizetett a zöld­ség, dohány, gyümölcs és a szőlészet. Állati termékekből eladási tervüket nemcsak teljesítették, hanem 172 má­zsa hússal, 36 200 liter tejjel és 56 000 tojással túlszárnyalták. Gabonane­­műekből a gyengébb terméshozam ellenére a szövetkezet becsületesen eleget tett szerződéses eladási fel­adatának. — Lesz-e osztalék? — teszem fel a kérdést a könyvelőnek. ' — Előreláthatólag megközelítjük a tervezett munkaegység értéket. Tehát osztalék is lesz — válaszol bíztatóan Klein elvtárs. A múlt évihez viszonyítva idén 35 vagon gabonával, 200 mázsa hússal, 40 000 liter tejjel és 30 000 tojással roDDer rermeineK es en.eK.esn.eneK. majd. Erre minden előfeltételt meg­teremtettek. Az őszi hónapokban, s télen minden tennivalót idejében elvégeztek. Nem maradt szántatlan, vetetten parcella. A vetések megerő­södtek, jól telelnek. A tavaszi mun­kák megkezdésére várnak a kijavított, üzemképes gépek, az előkészített ve­tőmag. A szövetkezet vezetősége jól elő­készítette az év végi taggyűlést, ösz­­szejöveteleket szerveztek, munkacso­portokban tárgyalták meg a tagsággal mindazt, ami megvalósításra vár. A munkacsoportok tagjaival folytatott beszélgetések során a tagok elmond­ták véleményüket, gondolataikat, kí­vánságaikat. A vezetőség ezeket szám­­bavette a tervkészítésnél. Az évzáró közgyűlésen a szövetke­zeti tagság áttekintést nyer majd az elmúlt gazdasági évben végzett mun­ka eredményeiről és útmutatást az idei feladatok megvalósításához. Mózes Sándor A vezetőség karolja fel a tagság kezdeményezését A déméndi EFSZ nemrég tartotta évzáró taggyűlését, ahol a 8 korona előlegen kívül munkaegységenként még a 6 korona osztalékot is átvette a tagság. Aki egész éven át becsüle­tesen dolgozott, szép jövedelemhez jutott S t a j1í b e r József családjá­val több mint 26 000 koronát és közel 30 mázsa gabonát kapott. De egy kis körültekintéssel, szerve­zéssel még jobbak is lehetnének az eredmények. Például az őszi gabona­félékből, burgonyából, kukoricából nem érték el a tervezett hektárhoza­mot. Igaz az is, hogy a határuk dim­­bes-dombos, s hogy a gépeket nem lehet mindenütt alkalmazni. De ha nem tavasszal, hanem ősszel szánta­nak a kukorica alá és istállótrágyáz­nak is, akkor bizonyára emelkedhe­tett volna a hektárhozam. A vezetőség nem karolja fel a tag­ság kezdeményezését, leleményessé­gét. Hiába van két növénytermesztő, egy gépjavító, egy állattenyésztő cso­port, ha azok nem versenyeznek egy­mással. Az ingó és ingatlan leltárt pedig csak a traktorosok és javítók kapták meg. Minden csoportra rá kell ruházni a felelősséget, hogy ezáltal érdekelve legyenek a munkában. A premizálás jól bevált a mák-, cu­korrépa-tenyésztés és mélyszántás esetében; jó lenne, ha idén a többi munkaszakaszon is alkalmaznák. Nincs meg a tervezett állatállomá­nyuk. A sertéstenyésztésben nagy volt a malacelhullás. Ezzel saját magukat is megkárosították, mert csak 43,60 százalékos teljesítmény után történt a jutalmazásuk. A vezetőség szakmailag fejlett, de kevés a fiatal. Reméljük, az idén az iskola több fiatalt ad a mezőgazda­ságnak. B e 1 á n y 1 József, (Nyitra) Egy a sok közül A besei EFSZ közepes gazdasági eredményekkel zárta a múlt évet. A munkaegység tervezett értéke 18 korona volt. Ebből 12 korona előleget és 3,50 korona osztalékot kapott a tagság. A jövedelem zö­mét a növényter­mesztés képezte. Az állattenyész­tésben az eredmények gyengébbek lettek. A besei EFSZ egyik legszor­galmasabb dolgozója, LUKÁCS Jós­ka sertésgondozó. Jelenleg 227 ser­tést gondoz szép eredménnyel. Min­dig tisztaság, rend van az istálló­ban. Ennek köszönhető, hogy a múlt évben 156,30 mázsa sertés­húst termelt ki a 15 — 45 kg-os ma­lacokból. Idén még szebb ered­ményt szeretne elérni. Stiglinc Lajos (Bese) Fejlődik a dunamocsi szövetkezet Az évzáró főbeszámolóját Lajos József, a szövetkezet elnöke tartot­ta. A tagok jóleső érzéssel hallgatták, hogy munkaegységenként még 7 ko­rona osztalék jut. De több is kerül­hetett volna az erszényekbe, ha ki­­sebb-nagyobb hibák elő nem fordul­nak. Az őszi munkákat nem végezték el időben és ezért alacsonyak voltak a hektárhozamok. A kertészetben is akadt hiányosság. A paradicsomnak csak a felét palán­­tázták ki és a növényápolási munká­kat sem végezték időben, ami kedve­zőtlenül hatott a termésre. A dohánykertészet teljesítette pénz­ügyi tervét, de jóval túllépték a ter­vezett munkaegységet is. Az állattenyésztésben elég szép si­kereket értek el. Szalai József zoo­­technikusa kimutatása szerint anya­kocánként 13,5 malacot választottak el. A növendékállatok átlagos súly­­gyarapodása több volt a tervezettnél. A szarvasmarhaállomány miatt nem teljesítették a tejeladás tervét. Mocsi Béla főkönyvelő beszámoló­jából kitűnt, hogy a szövetkezet egy­re erősebb gazdasági alapokon nyug­szik. A bevétel tervét a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben is túlteljesítették. Kellően feltöltöt­­ték az alapokat. Kár, hogy a vitában a dolgozók nem foglalkoztak a többtermelés lehető­ségeivel. Asbóth József, az ellenőrző bizottság elnöke még öntudatosabb munkára szólította a tagokat. Székely András, a helyi nemzeti bizottság tit­kára az új technológia szélesebbkörü alkalmazását szorgalmazta. Andriskin József (Komárom) A bizakodás jegyében Somogyvárl József közel 14 éve a sárkány! EFSZ elnöke. Hosszú idő. különösen ha hozzátesszük azt is, hogy a szövetkezet útja teli volt buk­tatókkal. Viszont az 1963-as év már bíztató eredményekről ad számot. A tagság helytállása és a vezetés ru­galmassága révén egyetlen esztendő alatt 4 koronával emelkedett a mun­kaegység értéke. A szövetkezet kulcsproblémája a tejtermelés. Az idei takarmányalap nemcsak mpnnyiségileg nagyobb, mint az eddigi, de tápértékben is számot­tevően jobb.- Azt tartjuk, a sok is csak akkor elég, ha jól osztjuk be, — mondja az elnök. - Ezért megállapítottuk a tehenek pontos takarmányadagját, amely 1,5 kg szemestakarmány, 2 kg lucerna, 20 kg siló, 5 kg répa és 4 kg széna. Az idei terv szorosan összefüggő részének tekintik a prémiumrend­szert, melyet a dolgozók véleményé­nek meghallgatásával állítottak ösz­­sze. S hogy ez bevált, bizonyítják az év első hónapjának eredményei. Te­henenként naponta 4,1 litert adtak el. Porubszky Lukács a gondjaira bízott teheneknél 5,6 literes fejési átlagot ért el. Megindult a tejtermelési ver­seny a fejők közt a felvásárló és ve­zető szervek segítségével. Minden terven felül eladott 100 liter tej után a szövetkezet 8 kg szemest kap, a terv túlteljesítése esetén pedig pénz­jutalomban is részesülnek a fejők. Az elmúlt évben az állattenyésztés 170 000 koronával maradt adós, mivel a TBC-s teheneket és a beteg barom­fiállományt kiselejtezték. Ez bizony rossz hatással volt a pénzügyi terv teljesítésére. De most már egyenesbe jönnek, — ez a véleménye a baromfi­farm új vezetőjének, Fazekas Ferenc­nek is. A sárkányi szövetkezet dohányter­mesztő csoportja Bitter Antal irányí­tásával szép eredményt ért el. Hek­táronként 20 mázsa termést takarí­tott be, ami 43 000 korona bevételt jelentett. A csoport összesen 108 000 koronával lépte túl pénzügyi tervét. Ezér^ tagjai munkaegységenként az osztalékon kívül még 3,5 korona pré­miumot is kaptak. Levicsek Ferenc, a kertészeti csoport vezetője szintén szép eredményekkel dicsekedhet. Csoportja munkaegységenként 1,70 korona prémiumban részesült. A sárkányi szövetkezet a járás kö­zepesen gazdálkodó EFSZ-ei közé ke­rült, s nem csoda, hogy az évzáró gyűlésen bizakodó hangulat uralko­dott. Gábris József, (Érsekújvár) A zárszámadás eredményei tükrö­zik a szövetkezet gazdálkodását és a szövetkezeti tagok szorgalmát. Nagy­­szelmencen előlegként 12 koronát, osztalékként pedig 7 koronát fizetünk munkaegységenként. A jól dolgozók­nak prémiumot is adunk. A nyilván­tartásból megtudjuk, hogy a tervezett munkaegység értéke 16 korona, tehát 3 koronával a tervezettnél többet fizetünk. Emellett a termelési kiadá­sokat 160 000 Kcs-val csökkentettük. A szövetkezet valamennyi alapját feltöltöttük. Az üzembiztosítási ala­pon már 200 000 korona van. A szö­vetkezetnek nincs pénzügyi nehéz­sége — már több éven keresztül hitel nélkül gazdálkodik. Biztosítani akar­juk, hogy a dolgozóknak egészséges munkafeltételei legyenek. Ezért az idén mosdót, zuhanyozót építünk, és az állandó dolgozóknak évente mun­karuhát adunk. Ezenkívül a téli hóna­pokban fizetett szabadságot kapnak a tagok. Ezek bevezetésével talán a fiatalokat is sikerül megnyerni a szö­vetkezetbe. Néhány sorban 0 A szímői szövetkezetben a minap tartották az évzáró közgyű­lést. Felmérték, értékelték az el­múlt évben elért eredményeket, bírálták a hiányosságokat. Az ál­lati termékek értékesítését illetően a járásban ők lettek az elsők. Er­re büszkék. A kertészet viszont nem remekelt annyira, mint ahogy ezt már megszokták. De a pénz­ügyi tervet így is 100 %-ra teljesí­tették. Munkaegységenként a ter­vezett 35 koronát kifizették; elő­legként 25, osztalékként pedig 10 koronát. (Nagy András, Szímő) 0 Nagykéren az EFSZ megala­kulása óta most fizettek először munkaegységenként 10 korona osz­talékot. Ezt a dolgozók összetar­tásával, helyes munkaszervezéssel és odaadó munkával érték el. (Bojtos János, Nagykér) 0 A vízkeleti EFSZ is megtar­totta évzáró gyűlését. A gazdasági eredményeket Szolgai elvtárs is­mertette. A taggyűlésen bemutat­kozott a szövetkezet leendő öko­­nómusa Becse elvtárs. A 15 korona munkaegységenkénti előleghez most még 2,50 korona osztalékot kapott a tagság. Egy dolgozóra átlagosan 737 munkaegység jut, ami — beleszámítva a természet­beni járadék értékét is — 14 320 korona évi jövedelmet jelent. (Kozma György, Vízkelet) 0 A nagyodi szövetkezeti tagok ünneplőbe öltözve, arcukon boldog mosollyal ballagtak a művelődési ház felé. Hogyisne örülnének, mi­kor a 12 korona munkaegységen­kénti előleghez még 10 korona osztalékot kaptak. így a termé­szetbenivel együtt a munkaegység értéke 24 koronát tesz ki, A na­gyodi szövetkezet a közelmúltban még a gyengébb szövetkezetek közé tartozott, de az 1963-as év eredménye azt igazolja, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött. El­adási tervüket majdnem minden­ből 100 %-on felül teljesítették. A pénzügyi bevételi tervet, mely 2 483 000 korona volt. 3 139 000-re teljesítették. (Kúcs Gyula, Alsőszecse) Az állattenyésztés adja a bevétel 70 %-át, ezért ennek az ágazatnak több figyelmet szentelünk majd. De a növénytermelés dolgozói sem akar­nak lemaradni. Itt a fősúlyt a cukor­répa és a kukorica termesztésére fek­tetjük. Cukorrépából 300 mázsát, sze­meskukoricából 40 mázsát szeretnénk elérni hektáronként. Szövetkezetünk vezetősége a párt­­szervezet vezetőségével a tervet ala­posan megtárgyalva vállalta, hogy a tervezett feladatokat túlteljesítik 50 mázsa sertéshússal, 26 000 liter tejjel és 50 mázsa burgonyával. Ezt a szö­vetkezetünk kommunistáival és a töb­bi EFSZ tagokkal karöltve el is fogjuk érni. Szabó József (Nagyszelmenc) A szomszédok is kövessék példáinkat Szorgos munka közepette találtam Bálint Istvánt, a kistárkányi szö­vetkezet főkönyvelőjét; majd arra kértem, számoljon be röviden a közös gazdaság múlt évi sikereiről. — Az elmúlt évet eredményesen zártuk. A pénzügyi tervet túlteljesí­tettük; összesen 5 millió 300 ezer ko­ronát vételeztünk be, 900 hektárnyi összterületre. A 12 ezer munkaegy­séggel jól gazdálkodtunk. Az összes kiadásunk 1 600 000 koronát tett ki. — Mennyi osztalékot fizetnek mun­kaegységenként? — Munkaegységenként 11 koronát (az előleg 10 korona volt). Dolgo­zóink átlagkeresete havonta több, mint 1400 korona. Ehhez jön még a természetbeni. Nem titkolják; akad olyan család is, ahol csupán az osztalékból autót vásárolhatnának. — Minek köszönhetik az említett eredményeket? — Először a tagok jó munkájának, másodszor az öntözéses gazdálkodás­nak. Mind a vezetők, mind a tagok lelkiismeretesen végzik a feladatai­kat. Nemcsak a hétköznapokat nyúj­tották meg, ha a szükség úgy kívánta ünnepen és vasárnap is dolgoztak. — Mi a helyzet az öntözéssel? — Az, hogy a 35 hektáros kerté­szetre 750 000 koronát terveztünk, s az öntözés következtében 1100 000 koronát jövedelmezett. Száz vagonnyi zöldségfélét értékesítettünk. A zöld­ségesben a sorok között rengeteg takarmányrépa termett, amely veder­­nyi nagyságúra nőtt. — Milyen volt a gabonatermés? — Nem volt rossz. A szárazság el­lenére — amely főleg Kelet-Szlová­­kiában uralkodott — rozsból 29, ta­vaszi árpából 26, szemeskukoricából pedig 32 mázsát értünk el hektáron­­kint. — Eladási tervüket, hogy teljesítet­ték? — Marhahúsból 300 mázsával, juh­húsból 17 mázsával, tojásból pedig 18 000-rel adtunk el többet a terve­zettnél. Jó lenne, ha a közeljövőben a szomszédos szövetkezetekről is mind­ezt elmondhatnánk. KERTÉSZ PÁL (Nagykapos) Sok üzemanyagot fogyasztottak Kisgyarmaton Dávid Géza elvtárs, a szövetkezet elnöke a nyolcadik év­zárón a többi között ismertette, hogy idén a növénytermesztésben számol­nak a kukorica vetésterületének nö­velésével; ugyancsak kiterjesztik a cukorrépatermesztést is, mert a cu-Csicsoláék számolnak A vonatban ismer­kedtem meg Csicsola Ilonával, aki büszkén beszélt arról, hogy a peredi szövetkezetben férjével együtt 38 te­henet gondoz. — A múlt évben sok munkánk volt, tehenen­ként 2442 liter tejet fejtünk ki — dicsekszik Csicsoláné. — Akkor a keresetük is jó lehetett. — Hát, nem panasz­kodhatott A férjem 904 munkaegységet, én pe­dig 809-et dolgoztam le. A 16 éves fiamnak is volt 315 munkaegy­sége. Táskájából egy kis noteszt kotorász elő, majd folytatja: — Itt van pontosan. A múlt évben összesen 2028 munkaegységet dolgozott le a család, ami azt jelenti, hogy előlegként 26 364 koro­nát kaptunk, és most, az elszámolásnál továb­bi 17 696 korona üti a markunkat. A termé­szetbeni. melyet a szö­vetkezet pénzben fizet, 3500 koronát tesz ki. Tehát Csicsala Ferenc feleségével és fiával összesen 47 560 koro­nát keresett a múlt év­ben a peredi szövetke­zetben. Később megtud­tam, hogy a szövetke­zet legjobb fejőnőjével utaztam. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) 1964. február 19. korgyártól visszakapott mellékter­méket jól fel tudják használni az ál­lattenyésztésben. Az elmúlt évben a szántóterület 35 %-át istállótrágyáz­ták. Hektáronként 300 mázsát szán­tottak le. Az állattenyésztés a pénzbevétel 50 %-át biztosította. Az állattenyész­tés gerincét a sertéstenyésztés képe­zi, amely a juhtenyésztéssel együtt a legkifizetőbb a szövetkezetben. A legtöbb panasz a gépparkot érte, mert a tervezettnél 20 000 literrel több üzemanyagot fogyasztottak el. Az üzemanyagfogyasztást a rendsze­res kiadással és ellenőrzéssel csök­kenteni lehetne. A kisgyarmatiak az EFSZ fennállá­sa óta az elmúlt esztendőt tartják a legeredményesebbnek. Az eddigi évekhez viszonyítva, most érték el a legnagyobb terméshozamot és tud­ták először a munkaegységekre ter­vezett 17,50 koronát teljes egészében kifizetni. Dávid Ferenc (Kisgyarmat») Gondoskodunk a tagságról

Next

/
Thumbnails
Contents