Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-07 / 2. szám

Szakkérdésekre válaszolunk * Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld * Szétszedhető vándorhódé A hangnál gyorsabban repülőtér nélkül A mai utasgépek sebessége — ezer kilométer óránként - közel jár a hangéhoz, az 1200 kilométer­hez. A hangsebesség közelében azonban bekövetkezik a hirtelen ellenállásnövekedés, a hangjai. A . hangnál sebesebben haladó gépeket jóval erősebb hajtóművekkel, a nagy sebességnek megjelelő alakkal, a súrlódási hőnek ellenálló anyagból kell készíteni. Ilyen repülők már ma is vannak a bombázó- és va­dászgépek között. Nagyon gyorsak ugyan, de épp ebből származik egyik jó hátrányuk: a nagy leszállósebes­ség. Katonai gépeknél ez kevésbé baj, mert a repülőtereket ott építik, ahol alkalmas hely van. A polgári gépeknek azonban a nagy városok közelében kell leszállniuk, s ott rit­kán van három-négy kilométer hosszúságú betonpályák építéséhez alkalmas, sima, üres terület. A tervezők dolga tehát kettős: növelni az utazósebességet, - de csökkenteni a leszálláshoz szüksé­gest. E nehéz jeladat megoldására (másokon kívül) az angolok dol­goztak ki egy nagyon érdekes meg­oldást. A rendkívül karcsú, nyíl­hegyre hasonlító repülőgép 12 elő­rehajtó gázturbináját a járok két függőleges részébe építenék. Ezen­kívül a karcsú törzsbe, kétoldalt, összesen 56 kis gázturbinát helyez­nének el, amelyeknek sugarai lejeié irányulnának, így a gépet egy hely­ben is fel tudnák emelni a földről, az akár egy helyben is lebeghetne, nem kellene hozzá kifutópálya. A gép tehát a helikoptereket utá­nozva szállna fel és le, de hang­­sebesség két és félszeresével, 3100 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatna 18 km magasságban, s 4500 kilométert tehetne meg le­szállás nélkül. Utaskabinja, vezető­fülkéje ablak nélkül simulna a törzsbe, csupán a leszállás-felszállás idejére emelkedne ki abból a ve­zetőkabin. S hogy ez nem utópia, bizonyítja a Short Sc-1 jelű, hasonló elven működő kis kísérleti gép száznál több sikeres repülése. A kísérleti gépnek egy előrehajtó és négy eme­lő gázturbinája van, szárnya ugyan­csak háromszög alakú, a pilótán kí­vül utast nem vihet. „Repülőverseny“ a rovarok világában Igen jelentős teljesítményeket érnek el az egyes rovarfajok, ame­lyek szinte nincsenek is arányban kis testükkel és látszólag gyenge repülőizmaikkal. A méhek repülösebessége például* 6,5 méter másodpercenként, ami egy órára átszámítva 23,4 kilomé­teres sebességnek felel meg. A szenderlepke ennél sokkal gyorsab­ban repül: óránként 54 kilométert. Leggyorsabban azonban a szitakötő, 60 kilométeres óránkénti sebessé­gével. Ez valóban hatalmas telje­sítmény még akkor is, ha a sokkal nagyobb testű madarakkal hasonlít­juk össze. Ennek oka mindjárt világosabbá válik, ha azt vizsgáljuk, hogy ho­gyan aránylik egymáshoz a rovarok és a madarak szárnymozgása. A legnagyobb szárnymozgással, a legkisebb testű madár, a kolibri repül. Szárnycsapásainak száma másodpercenként 50. Viszont a szenderlepke 72, a katicabogár 21, a méh 200, a házilégy 250, a szú­nyog pedig 350 szárnycsapást tesz másodpercenként. A rovarok azonban nemcsak gyors, hanem kitartó repülök is. Vannak például afrikai vándorsáska fajok, amelyek megállás nélkül két­ezer kilométert is berepülnek. Mezőgazdasági benzint gyártanak Olaszországban A mezőgazdasági gépek hajtómo­torjai számára nagyjelentőségű az olcsó motorhajtóanyag bevezetése. Használatát a 40 LE alatti benzin­üzemű traktorokra és a kombájnok­ra is — motorteljesítmény nélkül — kiterjesztették. A kedvezményes üzemanyag igénybe vételének lehe­tőségét a mezőgazdasági munkákra eléggé bonyolult szabályok írják elő. Ez túlzottan bürokratikusnak tűnik és nyilván még sok vita lesz körü­lötte, de a lényeg az, hogy mégis hozzájárul majd a mezőgazdaság gépesítésének erőteljes fellendíté­séhez. Külön gondot jelent azonban a mezőgazdasági benzin kezelése és tárolása a gazdaságokban annak fo­kozott tűzveszélyessége és robba­nással szembeni érzékenysége miatt. E téren hátrányban van a gázolajüzemmel szemben. (Tera e Sole, Roma) Négy oldalfából, két tetőfélből és a padlóból áll. Padló nélkül is ké­szíthető és használható. 250 cm hosszú, 180 cm széles és 200 cm magas. A ház homlokfalán van a A sarok lépcsős kiképzése Kivehető tengelyű csuklópánt-pár (5. folytatás.) Az első termelési övezetbe tar­tozik a nyugat-szlovákiiai kerület közép és északi része. A Banská Bystrica és Kosice városoktól elte­rülő déli részek is ide tartoznak. (Kivételt képeznek a nehéz és túl nedves területek pl. Michalovce, Král’ovsky Chlniec környéke stb.). Ezek a területek általában a 200— 300 m szintmagasságban vannak és évi átlaghőmérsékletük 8—9 C°. A csapadék mennyisége 500—700 mm. Ide tartoznak a középnehéz barna és degradált feketeföld tala­jok. Felöleli az egész répatermesz­tő övezetet, valamint a kukorica és a burgonyaövezet egy részét is (az ún. búza és árpa altípusok övezete). A második termelési övezethez soroljuk a 350—500 m szintű és 7—8 C° évi hőátlagú területeket, ahol a csapadék évente 700—800 mm körül forog. Ide tartoznak a szárazabb dél-szlovákiai területek. Ezeken nyári öntözéssel kedvező feltételeket teremthetünk a körte termesztésére. Ide tartozik az alább felsorolt városok környéke, Samorín, Bratislava, Dunajská Stre­­da, Calovo, Galanta, Senec, Myjava, Sal'a, Hurbanovo, Komárno, Nővé Zámky, Krupina, Modry Kamen, Lucenec, Rimavská Sobota, Safáni­­kovo, Nová Sana, Kremnica, ide tartoznak még a Vág völgye Pű­­chovtól Zilináig, valamint Trebisov, Secovce, Král’ovsky Chlmec völgy­­vonulatai. A harmadik övezethez főleg észak-szlovákiai vidékek tartoznak. Itt csak a háztájiban ajánlatos termeszteni nyári és őszi fajtákat. A téliek termesztése nagy rizikóval járhat. Ide soroljuk Kysucké Nővé Mesto, Martin, Dolny Kubín, Ru­­zomberok, Liptovsky Mikulás, Brez­­no és Presov északkeleti részét. AZ ELSŐ ÖVEZET AJÁNLOTT KÖRTEFAJTÁI A feltüntetett fajtákból táp­anyagigényesek a Zöld Magdolna, Solaner körte, Bőse kobak, Vilmos körte, Diel vajkörte és a Drouard vajkörte. Meleg fekvést kívánnak a Zöld Magdolna, Vilmos körte, Diel vajkörte és a Drouard vajkörte. Nyári fajták: Zöld Magdolna (Magdalenka). — Csak a meleg és védett helyeken ad kielégítő termést. A legkoráb­ban érő fajtákhoz tartozik. Érési ideje július közepe. Néhány napig tárolható. A gyümölcs tojásdad, léja sima, száraz tapintású, éretten sárgászöld. Húsa fehér, olvadó, bő­­levű, savanykás, gyengén illatos és fűszeres ízű. Jó piaci és asztali bejárati ajtó. Ugyanott és az egyik hosszabb oldalfalon egy-egy szú­nyoghálós ablak. Az ablakok köny­­nyen kivehetők és jól zárható, tö­mör betétlappal cserélhetők. Az al­kotórészek pontos, hézagmentes illeszkedését a sarkok lépcsős ki­képzése biztosítja. Az egyes dara­bokat egymásba illő pontos csukló­­pántok tartják össze. A csuklópán­tok tengelye egy mozdulattal ki­vehető vagy betehető, ami a szét­szedést vagy összeállítást nagyon megkönnyíti és meggyorsítja. A belső berendezés az ajtóval le­vő rövidebb fal mellett elhelyezett, az oldalfalakhoz kapcsolt emeletes ágy, amely a ház keresztmerevíté­­sét is szolgálja. Az oldalak aránya 23 mm-es fe­nyőfa, farostlemez betétekkel. Ez jól ellenáll az időjárás viszontsá­­gainak. A tető könnyű hőszigetelő lemezből készült, kívül fémlemez borítással. Kátránypapír vagy bőr­lemez is megfelel. gyümölcs. Porzói: Bőse kobak, Clap kedveltje, Hardy vajkörte. Török muskotály - Szegfűkörte (Muskátová turecká). Törökország­ból származik, fagyálló. A talajjal szemben nem igényes. Szereti a védett területet és jói tűri a ma­gasabb fekvéseket is. Birs alapon is jól növekedik, de hamar kime­rül. A betegségekkel szemben el­lenálló. Keveset terem, de termése kellemes külemű és ízletes. Zöl­dessárga alapon vörös pírbevonatú. A húsa nedvdús, kellemes musko­tály ízzel. Augusztus második felé­ben szedhető. Egy hét alatt érik. Jól bírja a szállítást. Birs és vad­alanyon egyaránt jól fejlődik. Por­zófajtái még ismeretlenek. Az elő­fordulási helyein mindenütt jól porzódik. Clapp kedveltje (Clappova mas­­lovka). Amerikából származik. A Solaner körte mellett a legértéke­sebb nyári fajta. Leginkább a mély­rétegű, meleg vályogtalajokon dísz­ük. Száraz talajon kövesedik. Szán­tóföldi és háztáji gyümölcsösökbe alkalmas. Gyümölcse nagy, érett állapotban sárga, napsütötte olda­lán szép pirosán sávozott. Húsa vajszerű, kitűnő ízű. Augusztus második felében érés előtt szedjük. Kitűnő csemege és piaci körte. Porzói: Bőse kobak, Hardy vajkör­te. Birsre oltva csak tápanyagban bővelkedő talajokon terem jól. Solaner körte (Solanka). Cseh eredetű kitűnő körtefajta. Mély­rétegű kötött talajon díszük jól. Kizárólag magastörzsű fának való. Bőven és rendszeresen terem. Kö­zepes alakú gyümölcse zöldes, ké­sőbb citromsárga, a napos oldalon pirosas. Augusztus közepén szedik érés előtt, ilyenkor még jól szállít­ható. Húsa lédús, nagyon ízletes. Jóminőségű csemege és piaci kör­te. Porzófajtái: Bőse kobak, Hardy vajkörte. Vilmos körte (Viliamsova Sáslav­­ka). Angliából származik. Védett helyen minden talajon és fekvésben termeszthető. Fagykárokat szen­ved, a varasodással szemben ellen­álló. Kitűnő világfajta, alkalmas kevésbé jó fajták átoltására is. Gyümölcse közepes vagy valamivel nagyobb. Sárga, a napos oldalon vöröses színezetű, kellemes illatú. Húsa fehér, nagyon finom, kelle­mesen édeskés zamatú. A konzerv­iparban értékelik, mert szép fehér színét megtartja és nem fő szét. Szeptember elején szedjük, 2 hétig tárolható. Kitűnő csemege és ke­resett piaci fajta. Porzófajtái: Clapp kedveltje, Hardy vajkörte, Párizsi körte. Birsen is díszük, de jóbb vadalanyon. Egyszerű kapcsoló vándorbódéhoz Az egymáshoz illeszkedő sarkok szegélyléceinek forratába illő, 10—12 mm vastag és megfelelő hosz­­szúságú csapszeg kinyúló végén másfél—két cm­­nyi hosszanti réssel, amelybe ék alakú lemez illik bele. Ha az éket enyhe kalapácsütéssel beleszorít­juk a résbe, szorosan összefogja az alkatrészeket. Percek alatt le- és fölszerelhető. Kapcsoló vándorbódéhoz jViV.Vt'iViV.Tp Termesztésre ajánlott gyümölcsfajták az egyes gyümölcstermesztési övezetekben JUHÁSZ ÁRPÁD, okleveles tanár: BOR ÉRÉSE. Az a folyamat, amikor a bor illata, zamata kifejlődik, a benne levő zavarosodást okozó anyagok lassan kiválnak, a bor teljesen megtisztul, s a leve­gővel való érintkezés és hőmérsékletváltozás hatására sem zavarosodik meg. Az érési folyamatot befolyá­solja az erjedés menete, az érési idő alatt a borhoz jutó levegő oxigénjének és a bor egyes alkotórészei­nek egymásra való hatása. A bor érését kénezéssel, fejtésekkel, szűrésekkel, derítésekkel stb. mozdítjuk elő. BOR ÉS A MUST KOLLOIDJAI. A bor és must kolloidális oldatnak is tekinthető, mert a színanyagok egy része a cserző- és pektin anyagok, a proteidek, gumi- és mézanyagok, valamint a ferrifoszfát, rézszulfát s még más anyagok kolloid-anyagban vannak benne jelen. A borban levő, kolloid anyagok közül a fehér- és vö­rösborok színanyaga, valamint a nem koagulált pro­teidek pozitív töitésűek, a cserző és gumianyagok negatív töitésűek. A kolloid-részecskék kicsapódása (pehelyképződés) azáltal következik be, hogy a ré­szecskék elektromos töltése csökken, vagy a részecs­kén elektromos töltései kiegyenlítődnek. A kicsapódás azáltal is történhetik, hogy a kolloidok adszorbeálható és egyben adszorbeáló anyagok is. A bor derítésénél a cserzőanyag-zselatin adagolás azáltal tisztítja a bort, hogy az ellentétes töltésű kolloidok pelyhes csapadékot adnak, mely nagy felületével adszorbeálja a zavarosodást okozó anyagokat, s a hordó aljára magával viszi. A mustban levő pektinanyagok a must zavarosodását állandósítják. A borban természetes módon található, vagy a borhoz adagolt gumi, mézga vagy hasonló anyagok pedig gyakran megakadályoz­zák a zavarosodást. Ezeket az anyagokat védőkolloi­doknak nevezzük. A védőhatás annak tulajdonítható, hogy a védőkolloid bevonja a kolloid részecskéké és így megakadályozza a részecskék összetapadását, a pehelyképződést. PINCEGAZDASÁG. Általában a bor készítésével, kezelé­sével és forgalomba hozatalával foglalkozó üzem. Sok esetben szőlőgazdasággal kapcsolatos, de lehet többé­­kevésbé független is. ■SB39XnSiEaiB&Ban!E!QBHSHBHSBaaia9MBUEaSI Vienne diadala (Viennská). Fran­cia származású. A könnyű és meleg talajokat szereti. A magasabb fek­véseket is jól tűri. Nehéz talajokon elvizesedik. Gyümölcse szeptem­berben érik. Szedés után 10—14 napig még tárolható. Termése nagy vagy igen nagy. Éretten szalma­sárga, apró fehér pontokkal be­szórva. Jő asztali és piaci fajta. ŐSZI FAJTÁK: Hardy vajkörte (Hardyho mas­­lovka). Szintén francia fajta. Ná­lunk igen elterjedt. Termőhelyére nem igényes, de védett helyen ter­mesztjük. A szelet nem szereti, hullik. A fagy és varasodás nem károsítja. Gyümölcse középnagysá­gú, világosbarnás rózsaszínű, a na­pos oldalán éjéjjkebb vörös. Húsa sárga, kitűnő fűszeres ízű. Szep­tember második felében szedik, 10—14 nap alatt érik meg. Október végéig eltartható. Nagyüzemi ter­mesztésre alkalmas, bőtermő piaci fajta. Magháza körül néha kőselej­tes. Birsalanyon és vadkörtén jól díszük. Porzófajtái: Clapp kedvelt­je, Vilmos körte, Téli esperes. Bőse kobak (Boskova fl'asa). Bel­giumból származik. Nálunk a pia­con sokszor Alexander és Sándor körte néven is ismeretes. Szereti a mélyebb rétegű meleg talajokat. Nagyüzemi termesztése csak a leg­jobb tájakon ajánlatos. Későn for­dul termőre, de bőven terem. Gyü­mölcse nagy és kobak alakú. Zöl­desszürke, finoman rozsdás héja van. Húsa fehéressárga, kitűnő ízű. Szeptember végén szedik, novem­berig eltartható. A legjobb cseme­ge és piaci fajták közé tartozik. Birsalanyon nem jól díszük. Porzó­fajtái: Clapp kedveltje, Madame Verté, Zöld Magdolna, Vörös körte. TÉLI FAJTÁK: Diel vajkörte (Dielova maslov­­ka). Belgium az őshazája. Meleg védett fekvést szeret. Fagytűrő fajta. Érés idején kényes a szállí­tásra. Jó termékenysége és kitűnő zamattulajdonságaiért elsőrendű kerti fajta. Vadalanyon és birsen is jól díszük. Alakfának is alkal­mas. A gyümölcs érési ideje októ­ber-november. Decemberig tárol­ható. A termés nagy, néha igen nagy. Alakja széles, tojásalakú. Héja érdes tapintású, éretten élénk­sárga, napos oldalán piros árnya­lattal. Feltűnő barna pontozású. Húsa sárgásfehér, bőlevű, olvadó, cukros, kellemes ízű. Porzófajtái: Bőse kobak, Madame Verté, Pári­zsi körte, Vilmos körte. Drouard vajkörte (Drouardova maslovka). Hazája Franciaország. Jó és meleg talajt kíván, hideg, nedves környezetben kövesedik. Bírja a magas és nyitott talajokat is. A faggyal és varasodással szem­ben eléggé ellenálló. Nálunk a leg­jobb termesztett körtefajtákhoz tartozik. Nagy harangalakú gyü­mölcse zöld, később sárga, napsü­tötte oldalán vöröses. Az egész gyümölcsöt rozsdabevonat borítja. Húsa fehér, finom vajkörte ízű. Akkor szedjük, amikor a fa levelei már hullani kezdenek. Február — márciusig tárolható. Birsalanyon gyengén fejlődik. Porzói még isme­retlenek. Téli esperes (Dekanka zimná). Belgiumból származik. Nálunk csak a nagyon meleg szőlő-körzetekben vagy védett helyeken termelhető. Jobb vadalanyra oltani. Egyike a legkitűnőbb téli körtéknek. Nagy­bani termesztése csak ott indokolt, ahol fejlődéséhez a szükséges me­leg biztosítva van. A gyümölcs éré­si ideje november—március—ápri­lis. A gyümölcs alakja gömbölyű, egyenlőtlen felületű, az egyik olda­la hízott. Héja világoszöld, éretten sárgászöld, a napos oldalon kissé barnapiros barna pontozattal. Húsa édes, kissé savanykás, kellemes fűszeres ízű. Kitűnő piaci fajta. Porzói: Bőse kobak, Clapp kedvelt­je', Drouard vajkörte, Hardy vaj­­körte. Lucas vajkörte (Lucasova). Kö­zepes nedvességű, jól megművelt és védett talajt kíván. Szereti a ma­gasabb fekvést. Nehéz és hideg talajra ne ültessük. Októberben szedjük. Novemberben érik és feb­ruár végéig tárolható. Vadalanyon A kört« termiitája. 1 Szlovákia területén C/J N E5 ft* ft* re» 's Rt re» 03 re ft* 'S re c a» Q co N O S'-J c . 3 9 a: Ö 0 S3 Ö* 2 a» ''t s N 01 3 §■ Oo B» 'S ft* Oo* '—- re H ft1 o 3 • O Oo 3‘ a» S 2 re 2 a <a a a. • £ —4 =s* re 3 a O! a a» 'S 3* a «■v. O. • a: a SS lO >■*.-s. a a* 2 a> 'S ■V és birsen egyaránt jól fejlődik. A termés szép alakú, közepes, muta­tós, világoszöld, majd zöldessárga, teleszórva rozsdapontokkal. Húsa fehéressárga, olvadó, édes, fűsze­res ízű, nagyon ízletes. Porzóiajtái: Bőse kobak, Clapp kedveltje, Vil­mos körte. • }3ZS?iQzs-}3zs3Soigiunfio # gimfum Qpi uafiim « ;poßüiu öaw pipuisj » uoopxai siy ißnsDpzDßoza^ • i^viu ponowti • nimiozsvipa auofasapua^vz<j • [• u N i 1 to OS m «•3 £ •fits 's JO »v c 3 o N 00 1 £ Aé <D co *0 Aí I N to CD N co '<D £ CD N <o '<D *o N CO l [*> <D N co 'CD «0 G K» :o s ü *o •t» O ä a J § a K) 5 *3 ÍO> c S a *a •S 0 • e a * a *—» V) 01 ’53 oo a ’S lös io N CD £ cv. te 5 •ka o G a: * c 3 o N co O *»-j 'Q <D 6 CO 'CD 'sD Aí 1§ N CO •

Next

/
Thumbnails
Contents