Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-12 / 13. szám
fi kormány újabb intézkedései hatékonyan segítik a mezőgazdaság fejlődését szolgáltatási díjakat; az egységesítésnél ügyelnek arra, hogy ne következzék be indokolatlan drágulás. A kormány egyben elvül tűzte ki, hogy a szocialista tulajdonban levő családi házakat a dolgozók személyes tulajdonába adja át. III. A társadalmi biztosítás rendezése Á CSKP XII. kongresszusa határozatainak szellemében, tekintettel társadalmi fejlődésünk lehetőségeire és szükségleteire, 1964-ben bizonyos változásokra kerül sor a társadalmi biztosítás területén. E rendezések során elsősorban arról van szó, hogy tovább emelik az alacsony egyéni járadékokat és megjavítják a szövetkezeti parasztok társadalmi biztosítását; a járadékok megadóztatásának formájában oldják meg azt a kongresszuskitűzte feladatot, hogy vezessék be a járadékok új felső határát a dolgozók egyes csoportjainál és csökkentsék az alacsony és legnagyobb járadékok közti különbséget; érvényesítik azt az elvet, „vagy bér, vagy járadék“ és korlátozzák azokat a különféle pótlékokat, amelyeket eddig a régebbi biztosítási rendszerek alapján csatoltak a járadékokhoz. E rendezések végrehajtásánál abból a tényből indulnak ki, hogy az e célra fordított társadalmi kiadások növekedése meghaladta népgazdaságunk adott lehetőségeit. A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári ülésén kitűzött irányelveknek megfelelően a kormány elrendelte: 1. Esetenkint emelni kell az eddigi alacsony járadékokat és megteremteni annak feltételeit, hogy a kiskeresetű dolgozók megjavíthassák nyugdíjbiztosításuk színvonalát. E feladat teljesítésénél a következő elvek szerint járjunk el: — egyénenként emeljük a legalacsonyabb járadékokat, amelyek az illetők egyetlen jövedelmi forrását jelentik, csupán a legfontosabb életszükségletek biztosítására elegendők, amennyiben a járadékélvezők egész életükben alkalmazottak voltak; a következő években gazdaságunk fejlődésével összhangban, társadalmunk lehetőségei szerint fokozatosan emeljük a többi alacsony járadékot is; — az alacsony járadékok rendezőiénél ebből kell kiindulni, hogy a dolgozók járadékigényeiket elsősorban azzal javíthatják meg, hogy a járadékjogosultságuk elnyerése után járadékalapjukat további munkájuk ellenértékével növelhetik; — korlátozzák a kiskeresetű dolgozók újabb alacsony járadékainak létrejöttét azzal, hogy a járadék alapösszegét a járadékjogosultság elnyerése után munkában eltöltött idő szerint emelik, mégpedig az első év után 440. két év múlva legalább 480 és három év múlva legalább 520 koronára havonta. A viszonylagos öregkori já-Az ülésen megtárgyalják a mezőgazdasági termelés belterjessége fokozásának kérdését, a műtrágyázás, az öntözés, a komplexgépesttés széleskörű kihasználása, a tudomány legújabb ismeretei, a haladó tapasztalatok felhasználása alapján. Ivan Volovcsenko földművelésügyi miniszter főbeszámolójában bejelentette, hogy a Szovjetunióban ma megvannak annak a feltételei, hogy a szovhozokban és kolhozokban a sokoldalú gépesítés és belterjesség elve érvényesüljön, amint ezt az SZKP programja, a mezőgazdaság fejlődése fő céljául tűzte ki Az előadó magyarázatot fűzött a mezőgazdasági minisztérium javaslatához az egységes állami agrokémiai szolgálat létesítéséről. A kemizáciő terén végzett tudományos módszertani kísérletek és az összes agrokémiai laboratórium irányítására a minisztérium mellett a kemizálás főigazgatóságát létesítik Két éven belül 200 agrokémiai laboratóriumot, vagy területi tudományos kutatóintézetet létesítenek. Itt az ideje, hogy országunkban minőség szerint tartsuk nyilván a földterületet, kialakítsuk * szovjet földkatasztert. A miniszter kiemelte a talaj helyes kihasználásának jelentőségét. Közölte, hogy állami ellenőrző bizottságot léradék további munkában eltöltött évek után havi 330, 360, illetve 400 koronára emelkedik. 2. A szövetkezeti parasztok társadalmi biztosítását a következő irányelvek szerint kell rendezni: — az állam pénzéből bevezetik a gyermekpótlékok teljes összegű kifizetését; — kiterjesztik a táppénz kifizetését azokra a főiskolát és szakiskolát végzett szeményekre, akiket megnyertek szövetkezeti tagokul, valamint azokra a dolgozókra, akik tanulóéveik elvégzése után a szövetkezetben maradnak, Illetve azokra a dolgozókra, akik a népgazdaság más ágaiból mennek át a mezőgazdaságba; meg kell oldani a táppénz kifizetését ama dolgozók esetében, akik már régebben mentek át más népgazdasági ágakból a mezőgazdaságba; — a társadalmi biztosítás költségeinek részleges fedezésére szolgáló öszszeget az egységes földművesszövetkezet díjazási alapjából kell megállapítani, és nem egyénenként beszedni az egyes szövetkezeti tagoktól; — vezessenek be kétféle járadékot, havi 500 és 560 korona összegben, továbbá az egységes földművesszövetkezetekben foglalkoztatott szakemberek és vezető dolgozók számára vezessenek be további 650 koronás Járadékcsoportot, hogy ezzel megfelelőbben értékeljék szaktudásukat és a munkában szerzett érdemeiket; — rendezzék újonnan azokat az ismérveket, amelyek szerint az egységes földművesszövetkezetet elismerik legfeljebb gazdálkodási szövetkezetnek és rendezzék e szövetkezetek tagjainak járadékbiztosítását az alkalmazottakéhoz hasonlóan, olyan eltérésekkel, amelyeket a gazdasági feltételek tesznek indokolttá. 3. Rendezzék az alkalmazottak, a fegyveres alakulatok tagjai, és más dolgozók járadékbiztosítását az alábbi elvek szerint: — a járadékigény megállapításánál továbbra is induljanak ki a munkában bizonyíthatóan eltöltött időből, nem pedig csupán a biztosítási időszakból, számítsák be a munkanélküliség, a munkából kizárás, sztrájkok időtartamát, valamint azt az időtartamot, amelynek során az illető a forradalmi munkásmozgalomban kifejtett tevékenysége miatt megtorló intézkedések áldozata volt; az öregkori járadék elnyeréséhez szükséges Időt 25 esztendőben állapítsák meg; — külön adóztassák meg az 1957. január 1-e óta folyósított és havi 700 koronát meghaladó járadékokat. Az adó megállapításánál vegyék tekintetbe, hogy a családban hány ellátatlan gyermek van; — a jövőben ne folyósítsanak többé újabb harmados öregségi járadékokat és szüntessék be a már folyósított ilyen járadékot; ugyanakkor dolgozzanak ki intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyugdíjasok továbbra is tesítenek a terület kihasználásának és védelmének ellenőrzésére. Ivan Volovcsenko megállapította, hogy a füves vetésforgó rendszer jogos bírálatával egyesek helytelen következtetéseket vontak le és kis érdeklődést tanúsítanak a fű vetése iránt. Egyes helyeken félnek herét vagy lucernát elvetni, hogy ne kerüljenek a füves vetésforgós rendszer hívei közé. Ez a nézet teljesen helytelen. A szónok felszólította a mezőgazdasági szakembereket, tanulmányozzák az ásványi trágyák és a további vegyszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatokat. Bejelentette, hogy a Szovjetunióban már ebben az évben 10 millió tonna műtrágyát használnak fel a gabonafélék termesztésénél. Megemlítette, hogy a szovjet kormány tevékenysége óta az öntözött terület nagysága háromszorosára emelkedett, ma már 9,5 millió hektárt öntöznek. Külön figyelmet szentelt a magnemesítés kérdésének. A mezőgazdaság belterjességének fokozása jelentős mértékben a tudománytól is függ — mondotta. Bejelentette, hogy a Szovjetunióban 176 mezőgazdasági tudományos kutatóintézet 109 komplex- és 165 szakosított kísérleti állomás van, melyekben 21 ezer tudományos dolgozó fejt ki munkásságot. állásukban maradjanak, ha azt megköveteli a társadalom érdeke; — korlátozzák a járadék és a kereset halmazát rövidlejáratú és idénymunkák esetén, valamint járadékok halmazát ugyanannál a személynél, az ezzel kapcsolatos feltételeket, valamint az esetleges kivételeket a kormány állapítja meg; — a 65 évnél idősebb dolgozó nyugdíjasok (60 évnél idősebb nőknek és I. csoportba tartozó nyugdíjasoknak) keresetükön kívül legfeljebb 600— 1000 korona járadékot fizessenek ki, munkacsoportjuk szerint; — az asszonyok öregkori járadékjogosultsági korhatárát a felnevelt gyerekek száma szerint fokozatosan állapítsák meg; — az öregkori járadékok rendezésével kapcsolatban rendezzék a hátramaradottak járadékainak feltételeit és összegét, a hitvesi járadékot és a rokkantsági járadékokat. A kormány az Állami Társadalombiztosító Hivatal elnökét megbízta, dolgozzon ki a jóváhagyott elvek szerint javaslatokat a társadalombiztosítás eddigi előírásainak rendezésére, hogy az új rendezés 1964. július 1-vel hatályba léphessen; kivételt alkotnak a szövetkezeti tagok társadalombiztosításának megjavításáról szólő egyes előírások, amelyek már 1964. április 1-vel életbe lépnek, valamint a nők öregkori járadékjogosultsági korhatárának a felnevelt gyerekek száma szerint való megállapításáról, továbbá a járadékjogosultsági idő beszámításának megállapításáról, a három évesnél fiatalabb gyerekek gondozási idejének beszámításáról, valamint a rokkantsági járadékok feltételeinek rendezéséről szóló előírások, amelyek 1965. január 1-vel lépnek hatályba. IV. A szülési szabadság meghosszabbítása A kormány elhatározta, hogy Csehszlovák Kommunista Pártja XII. kongresszusának a szülési szabadság meghosszabbításáról hozott határozatát 1964. április 1-vel hajtják végre a következő elvek szerint: 1. Az alkalmazottaknak az egységes földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek tagjainak fizetett szülési szabadságát 22 hétre hosszabbítják meg, a 19—22 hétre kifizetett további pénzsegély összegét a gyerekek száma szerint fokozatosan állapítják meg és elismerik a fiatal anya törvényes jogát arra, hogy további egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot igényeljen, a népgazdaság lehetőségeihez mérten későbbi időszakban a fizetett szülési szabadságot 26 hétre hosszabbítják meg; 2. Azoknak az anyáknak, akik két vagy több gyermeket szültek egyszerre, nyolc hónapos fizetett szülési sza-Hétfőtől vasárnapig egymást követték a drámai küzdelmek a IX. téli olimpiai játékokon, vasárnap azután a síugrók küzdelmével véget ért a fehér olimpia. Kiosztották az utolsó érmeket is, elcsöndesedtek a téli versenypályák, pompás záróünnepély után búcsúztak a téli sportolók. A versenyszémokban fölényes diadalt arattak a szovjet sportolók. Harminchat ország legjobbjainak vetélkedéséből győztesen kerültek ki, 11 aranyérmet nyertek, nyolc ezüstöt, hat bronzot. A gyorskorcsolyázó Ligyia Szkoblíkova egymaga négy aranyéremmel járult hozzá a nagy sikerhez. A férfiak versenyében Ant Antsonnak sikerült egy aranyérmet szereznie, ő lett a győztes a gyorskorcsolyázók 1500 m-es távján. Az 500 méteres távon váratlan sikert aratott az amerikai McDermott, megelőzte a világbajnok szovjet Grisint. 5000 méteren norvég házi bajnokság alakult ki, három norvég versenyző került fel a győzelmi emelvényre. Közülük Johannesen állt a legmagasabb fokon. A 10 000 méteren a svéd Nilsonné lett a győzelem. Sífutásban nagyszerű eredményt értek el a szovjet nők, kivált Bojarszkih, aki két számban győzött. A férfi sízők versenyéből a finn Mäntyranta és Sixten Jernberg került ki legjobban, Mäntyranta nyerte a 15 és 30 km-es versenyt, Jernberg pedig a sízők maratonjában, az 50 km-en szerzett aranyérmet és a 4X10 km-es váltófutásban neki is nagy érdeme volt a svédek győzelmében. Biatlonban szovjet aranyéremmel ért véget a verseny, a szán- és bobversenyeken osztrák, német, kanadai és angol győzelem született. Óriási érdeklődést keltettek az alpesi síversenyek. Érthető, hiszen ezekben a versenyszámokban az badságot ismernek el, a magányos anyák fizetett szülési szabadságát pedig 26 hétben állapítják meg. V. Gazdálkodjunk gondosan a fogyasztási alapokkal A társadalmi fogyasztási alapokból történő ingyenes juttatások elsősorban a közoktatásügy és a népművelés, az egészségügy terén, valamint életünk más területein az utóbbi években oly mértékben növekedtek, hogy meghaladták a népgazdaság fejlődése által létrehozott gazdasági lehetőségeinket. Ezenfelül gyakran találkoztunk pazarlással, visszaélésekkel. Ezért hatékony intézkedésekre van szükség, hogy fokozzuk a gazdaságosságot a társadalmi fogyasztásban. A kormány ezért elhatározta: 1. július 1-i hatállyal — olyan értelemben rendezik a tanszerek ingyenes juttatását, hogy a jövőben a diákok csak a tankönyveket és rövid használatú tanszereket kapnak ingyen, s nem juttatnak nekik töltőtollakat, körzőket, rajztáblákat, stb., amelyekkel sok esetben nem bántak takarékosan, sőt egyenesen elfecsérelték őket; az űj tanszerek ki-* adásánál szem előtt kell*tartanl a gazdaságosság elveit; — a bölcsődékben és óvodákban a gyerekek étkezésének költségéből a szülőkre háruló összeget az egy személyre eső jövedelem nagysága szerint kell megállapítani; — kis kezelési költséget vezetnek be gyógyszelvények és orvosi igazolványok kiállításáért; 2. Haladéktalanul határozott intézkedéseket kell tenni a kulturális létesítmények és szolgálatok gazdaságosságának fokozására. 3. 1964. április 1-i hatállyal — a dolgozók egységes pénzügyi alapjának létrehozásával kapcsolatban — meg kell szüntetni az üzemi étkezőkben azt az eddigi gyakorlatot, hogy a munkaadó bizonyos összeggel hozzájárult az étkezés költségeihez. Ennél az intézkedésnél abból indulunk ki, hogy az üzemi étkezőkben az alkalmazottak alig negyed része étkezik. A kormány súlyt helyez arra, hogy a vállalatokban intézkedéseket tegyenek az üzemi étkezés színvonalának megjavítására. VI. Rugalmas árpolitika Annak érdekében, hogy egybehangoljuk a keresletet a kínálattal, a kormány hozzájárult ahhoz, hogy 1964. február 10-vel rendezzék a kimért hús, belsőrészek, a legtöbb húst igénylő hentesáruk, egyes hentesárukülönlegességek, fagyasztott halfílé, egyes édesvízi halak, a legjobb minőségű halkonzervek, és külföldről behozott sajtok fogyasztói árait. osztrák vendéglátók voltak esélyesek. Sikerült is néhány aranyérmet szerezniük, már a francia sizők, főképp a két Goitschel-lány megtépázták a babéraikat. Két aranyat, két ezüstöt vittek haza, és honfitársuk Bonlieu egy aranyat csípett el az osztrákok elől. A női lesiklásban azonban hármas osztrák siker feledtette a balsikereket, a férfiak versenyében pedig Egon Zimmermann és Pepi Stiegler győzelme biztosította az osztrákok további két aranyérmét. Drámai körülmények közt alakult ki a jégkorongozók sorrendje. Az olimpiai bajnokságot veretlenül nyerte a Szovjetunió, az ezüstérem a svédeknek Jutott, a bronzérmet a csehszlovák csapat szerezte meg. Ez a sorrend csak az utolsó napon alakult ki, a hajrá izgalmában csak az utolsó találkozó hozta meg a döntést. A lebecsült kanadai együttes még a Szovjetunió csapata eílen is pompásan játszott, a szovjet jégkorongozók erőnléte azonban végül döntő tényezőnek bizonyult. A csehszlovákok 3:1 arányban legyőzték a kanadaiakat, a svédekkel szemben azonban alulmaradt a már ezüstéremre pályázó csapat, a 8:3-as vereség után már csak a bronzérem jutott Golonkáéknak. A szovjet csapat 3:2-re győzött Kanada felett és ez az utolsó győzelem az aranyérmet jelentette az olimpiai játékok legjobb együttese számára. A fehér olimpia utolsó versenyszáma a síugrás volt a nagysáncról. A csehszlovák Matouá nem tudta megismételni a kissáncversenyen elért sikerét, ott negyedik lett, sánccsűcsot állított fel, a nagysáncon azonban A Jó felvásárlási eredmények lehetővé teszik a tojás fogyasztási árának leszállítását. Felvásárlási ára azonban nem változik. Leszállítjuk ezenkívül egyes sterilizált és tartósított zöldségfélék árát is. A kormány irányelvül tűzte ki, hogy az eddiginél hatékonyabban kell kihasználni az árpolitikát, mint fontos gazdasági hatóeszközt, amely befolyásolja a kínálatot és keresletet. Ezért feladatul tűzte ki, hogy részletesebben dolgozzák ki a rugalmasabb árpolitika elveit, biztosítsák helyes gyakorlati alkalmazásukat. A kormány ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy 1964 folyamán a termelés lehetőségei, a piac helyzete és a lakosság részéről megnyilvánuló kereslet szerint részlegesen csökkentik egyes kiválasztott ipari árucikkek kiskereskedelmi árait. A közétkeztetés területén végrehajtják a múlhatatlanul szükséges ármódosításokat, hogy megszüntessék egyes ételek ráfizetéses jellegét. A vendéglőkben 1964. április 1-vel kiszolgálási díjakat vezetnek be az árakhoz felszámított százalékos pótlék formájában. Ennek egy részét arra használják fel, hogy fokozzák a vendégipari vállalatok dolgozóinak érdekeltségét. Az Idegenforgalom kibővítésével kapcsolatban a fő idényben emelik a szállodai árakat. A kormány végül megbízta az illetékes minisztereket és a központi szervek vezetőit, haladéktalanul dolgozzanak ki és hajtsanak végre intézkedéseket a belkereskedelem munkájának, a közszükségleti cikkek gyártásának megjavítására, a lakosságnak nyújtott szolgálatok színvonalának emelésére, elsősorban a községi vállalatokban és termelőszövetkezetekben. * * * A kormány végrehajtva a CSKP Központi Bizottságának 1964. január 21. és 22-i ülésén kitűzött irányelveket, hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk Jelenlegi problémáinak megoldásában, az életszínvonal biztosításában döntő Jelentőségűek azok az intézkedések, amelyeket a termelés vonalán hajtanak végre. Egész társadalmunk életszínvonala emelkedésének irama egyenesen attól függ, mily gyorsan sikerül valamenynyi dolgozó együttes erőfeszítésével leküzdeni a jelenlegi nehézségeket. A kormány ezért újból hangsúlyozza, hogy egész társadalmunk életszínvonaláról minden vállalatban, mindén üzemben és minden munkahelyen döntenek azzal, hogy felelősen fognak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez, céltudatosan igyekeznek kihasználni szocialista társadalmunk valamennyi erejét és erőforrását, sokoldalú fejlődésének meggyorsítására. nem jött ki a lépés. Helyette Motejlek javult fel, bekerült a legjobb tíz közé. Óriási párharcot vívott a finn Kankkonen, a kissánc aranyérmese és a norvég Torait Engan, a kissánc ezüstérmese. A nagysáncon Engan győzött, az ezüstérem Kankkonené lett. —os— Az olimpiai jégkorong-torna eredménye A-csoport: 1. Szovjetunió 7 7 0 0 54:10 14 2. Svédország 7 5 0 2 47:18 10 3. Csehszlovákia 7 5 0 2 38:19 10 4. Kanada 7 5 0 2 32:17 10 5. USA 7 2 0 5 29:33 4 6. Finnország 7 2 0 5 10:31 4 7. Németország 7 2 0 5 13:40 4 8. Svájc 7 0 0 7 9:57 0 B-csoport: 9. Lengyelország 7 6 0 1 40:13 12 10. Norvégia 7 5 0 2 40:19 10 11. Japán 7 4 1 2 35:31 9 12. Románia 7 3 1 3 31:28 7 13. Ausztria 7 3 1 3 24:28 7 14. Jugoszlávia 7 3 1 3 29:37 7 15. Olaszország 7 2 0 5 24:42 4 16. Magyarország 7 0 0 7 14:39 0 Érem-áttekintés Arany Ezüst Bronz Szovjetunió 11 8 8 Ausztria 4 5 3 Norvégia 3 6 6 Finnország 3 4 3 Franciaország 3 4 0 Németország 3 3 3 Svédország 331 USA 123 Hollandia 110 Kanada 102 Nagy-Britannia 10 0 Olaszország 013 Koreai Népköztárs. 0 1 0 Csehszlovákia 0 0 1 Megnyílt az SZKP KB ülése Előtérben a mezőgazdaság belterjessége Hétfőn, február 10-én a Kreml-palotában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Bizotságának ülése. Hruscsov elvtárs vezetésével ott voltak a párt és a kormány vezetői, a minisztériumok, tudományos és kutatóintézetek, szovhozok és kolhozok képviselői, azimos szakember és tudós. Befejeződött a fehér olimpia Ki»dji • Mez«-. Érd«- ás Vtzgazdálkodés-ügyI Minisztérium Mezőgazdasági Kiadóvállalata. - Megjelenik hetente kétszer. - Fóazerkesztö Path« Károly - Szerkesztőség és kladShlvatal: Britialava. Suvorovova 1«. - Telefon: fészerként« S1S-58. narkesztéség 801-00. - Telefonközpont: 543-91.511-10. 550-93. - Bels« vonalak föszerkeaztS helyattaae: 855, mezőgazdaság! osztály 632. agit-oroo. osztály «39. ifekmelláktot 81». - Nyomja a Polygraflcké závody, n. Bratislava, ul. Februárováho vftairtva e/d. - Tarjai«! a Posta Hfrlapezolgálata. - Kiűzetés eket felvesz minden »«tahlvateí és postai kézfcestté. - KOKMre megrendelhető: - PNS Ostsadsl axpedfeta tlaís, Bwtlslev», Oottweldovo ndmeette *. WVB. K-lö*41086
